Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

nahat78,

Az EON holnlapján irják: Társasház alapító okirat vagy Előtársasház alapító okirat vagy Használati megosztás igazolása: Amennyiben egy helyrajzi számon több csatlakozási pontot szeretne, úgy ezen dokumentumok egyikét csatolja az igénybejelentés mellé.
https://bekapcsoljuk.eon.hu/…dokumentumok
Érdemes beszélned egy komolyabb villanyszerelővel, ez alapján egy sima használati megosztási szerzőséssel feltehetnek neked egy külön mérőórát.

De a meglevő bekötés teljesítménybővítése a legtöbb esetben olcsóbb, mint egy új mérőhely kialakítása. Ebbe nyilván a többi tulaj nem fog beszállni, de ha nagy az árkülönbség, és kicsi a veszélye, hogy társtulajék hirtelen elkezdik fölenni a az extra amperokat, lehet, hogy érdemes bevállalnod.

Azt már gondolom nézted, hogy a házadon belül, a körök között jobban el lehet-e osztani a konnektorokat. Néha ez is elég.

Rendben. Köszönöm a tanácsokat.

„Az albetétesítés nem elegendő a külön csatlakozási pont kiépítéséhez. Önálló helyrajzi szám szükséges....”

Tisztában vagy a fenti két fogalom valamelyikének is a jelentésével?
Szerintem ne te intézd ezeket a dolgokat, bízz meg vele valakit.

A 3 épület simán lehet egy társasház. Már csak egy ügyvédet és egy geodétát kell megbízni, hogy készítsék el az alapító okiratot, és az ahhoz tartozó alaprajzokat.

Sziasztok. Lenne egy 589 nm közös udvaros hely házakkal. Azt mondták nem lehet megosztani a telket mert kevés az 589 nm....ez igaz lehet? Merthogy minimum 300 nm kell hogy legyen mindkettő?

Vegyetek a szomszédtól 11 m2-t!

MD javaslata jónak tűnik, ha megfeledkezhetünk arról, hogy a telek beépített. A beépítettség, az épületek telken belüli elhelyezkedése is fontos szempont, így lehet, hogy nem 11 m2-et kell venni, hanem akár 300-at.

nahat78 !

„ Lenne egy 589 nm közös udvaros hely házakkal.”

Van telek vannak rajta házak, miért ne lehetne megosztani ? Tény hogy telekkönyvileg nem, de fizikailag igen.
Ha egyedüli tulaj vagy még egyezkedni se kell, csak saját ízlés szerint kialakítod az elválasztást, ha több van akkor leűltök és megegyeztek az új határokban és a használt ingatlan részekben. természetesen az észszerűségnek vannak határai. Ha a képződmény torz a későbbi értékesítésnél lehetnek problémák. Mondjuk az építményekről se ártana némi info.
De mint írtam úgy osztjátok ahogy akarjátok. Viszont a HRSZ marad.

Sziasztok,

szeretném a segítségeteket kérni egy beépítettségi vitában. Jelenleg egy ikerházban lakom, az ikerházhoz tartozó osztatlan közös tulajdonú telekkel. Az ikerszomszédom, mindenféle előzetes egyeztetés nélkül épített egy kb 40-45 négyzetméter alapterületű öszkomfortos "lakást" a telkünk rá eső felén. A probléma ezzel az, hogy a helyi építési szabályzatnak megfelelően már az ikerházzal elértük a meghatározott maximális beépíthetőséget (15%), valamint a teraszok és szerszám-tárolókkal a minimális zöldterület kiírást (75%). Ráadásul az új "házikó" elhelyezése is beleütközik a helyi építési szabályokba: telek végétől szükséges elhagyni távolságot, illetve a telek oldalán is szükséges elhagyni távolságot a telekhatártól (kerítés van).
Ha ez a szabálysértés kiderül, vagy valaki bejelenti valahol ezt a kihágást, akkor milyen büntetést kaphat a szomszédom? Egy esetleges büntetés rám is kiszabható (a telek közös tulajdonlása miatt)?

Köszönöm előre is a segítséget!

Először is tisztázzunk egy alap dolgot. Nem ikerházad van, hanem egy kétlakásos lakóépületben egy lakásod. A leírásod szerint társasházzá nincs alakítva, így a teljes ingatlan osztatlan közös tulajdon.
Ha a társtulajdonos szabálytalanul épített, akkor az építésfelügyletnek a szabályossá tétel érdekében szükséges munkákat kell elrendelnie. Az elmondottak alapján ez kizárólag a bontatás lehet, kivéve, ha a beépítettség túllépését nem oldja meg úgy, hogy a te épületeidet bontja le. Mondjuk ezzel nem oldja meg a hátsókert elhagyásának problémáját.
A hatóság alap esetben a tulajdonosokat kötelezi a szabályossá tételre, melyet nem teljesítés esetén a NAV fog végrehajtani.
Ha egyértelműen bizonyítani tudod, hogy a szabálytalan épület építtetője a tulajdonos társad volt, akkor elvileg kötelezhetik csak őt is. De ez már a bizonyítási eljárás eredményességének a kérdése lesz.

nanemaaa!

Köszönöm a hozzászólásod, azt elfelejtettem írni valóban, hogy társasház alapító dokumentum az van, és a telken belüli területhatárok is le vannak papírozva, tehát kvázi tudom függetleníteni magamat tőle, jogilag is. Említetted az én épületeimet, gyakorlatilag nekem csak egy szerszámtárolóm van, kis alapterületen (8nm), nem tudom, hogy az beleszámít e a beépítettségbe. Amennyiben rászállnak a szomszédra, várhatóan velem is elbontatják a szerszám-tárolómat?

Köszi még egyszer!

Amíg egy telken vagytok, addig a hatóság szempontjából nincs különbség az osztatlan közöshöz képest.
Ha 10 éven belül építettél, és az is szabálytalan, akkor a tiédet is elbontatják. Ha esetleg szabályos, akkor lehet belőle fennmaradási engedély építésügyi bírsággal. 10 évnél régebben épület épületek esetében se bontatás, se bírság.

Tisztelt Hölgyem / Uram!

Segítséget szeretnék kérni!
Kivitelező nem adja birtokba a házam már 3 éve , vita alakult ki kettőnk között!
Hibás teljesítés, számlázási vita! Sajnos nem tudunk megegyezni!
Nem hajlandó kötbért se hibás teljesítési kötbért fizetni.
Albérletben lakom plusz fizetem a hitelt is .A szerződést felmondta de nem adja birtokba az épületet.
Már azon gondolkodom, hogy beköltözöm de mivel a közmű nincs a nevemen mi t tudok tenni? Talán ha beköltözöm és nem szeretné ha az ő nevén lenne a közmű mert ugye azt ő fizeti akkor birtokba adná nekem. De így meg megbüntetnek ha lakhatási engedély nélkül költözöm be? Az ikerház egyik fele az enyém a másik fele a kivitelezőé és ő már bent lakik 3 éve.
Ebben szeretnék tanácsot kérni !

Nagyon szépen köszönöm!

Miért nincs ügyvéded?

Kedves Majordomus!
Sajnos nincs ....itt hagyott a jó nagy szarban a per közepén 2 év után...( Most tartottunk a oerfelvételnél).azt mondta ha nem fogadom el az egyezségi ajánlatot ő nem jön velem pereskedni holott ő mondta anno , hogy ezekkel nem lehet egyezkedni pereskedjünk... :'( És most senki sem vállalja a folyamatban lévő ügyet....szóval ez van!!! Most vagy belemegyek az egyezségbe és mindenről lemondok mert ugye a kivitelező ezt mondta.....ezért harcoltam közel 3 évig hogy most rám kényszerítsék azt amibe nem mentem bele 3 éve ...vagy hagyom a francba az egészet de az illetéket ami közel 1 millió ki kell fizetnem .... Érdemes volt akkor hinnem az ügyvedemnek , hogy mi az ami jár és vártam türelmesen ....és most mondjak le mindenről.....sakk matt és kiütéssel nyert a kivitelező .... :'(

Ügyvédeddel szemben tehetsz panaszt a kamaránál.
Ilyen esetben egyébként nem feltétlenül szerencsés helyi ügyvédet fogadni, mert gyaníthatóan az építési vállalkozó mindet jobban ismeri nálad.

Kedves nanemaaa!
Hát, igen....de nem szeretnék panaszt tenni....én már annyira belefáradtam a harcba ...eleinte azt hittem, hogy a jog mellém áll....de belátom tévedtem! És tényleg igazad van , tuti ismeri a legtöbbet , mert már több ügyvédet is megkerestem de mondták ismerik őket és ezért sem vállalták az ügyet sajnos. De most még úgy vagyok vele hogy 2 lelépett ügyvéd után már nem tudom , hogy kiben bízhatok :( Eddig csak fizettem mind a kivitelezőnek mind az ügyvédeknek...aztán most majd a bírósági illetéket ..ha visszapörgethetném az időt nem pereskednék és senkit sem biztatok rá!!!! Mert csak a pénz megy el és rámegy az egészségre sajnos én így jártam... :( És nincs aki segítsen ! Ez van! Köszönöm a tanácsod!

Sziasztok kedves Fórumtársak!
Az alábbiakban kérem szíves segítségeteket:

• Szabálytalanul épített épület esetében ha az adott épület építőinek/tulajdonosainak csak egy része akar beadni fennmaradási kérelmet (ugyebár ha az adott épület szabályossá tehető, akkor a hatóság fennmaradási kérelem benyújtására hívja fel az építtetőt/tulajdonost), a másik részük viszont nem, akkor az építésügyi hatóság befogadja-e a fennmaradási kérelmet? Tehát a szabálytalan épület összes építőjének/tulajdonosának kell a nyilatkozata a fennmaradási kérelem benyújtásához? A hatóság abban az esetben is elindítja a fennmaradásra vonatkozóan az eljárást, ha csak egy tulajdonos/építtető nyújtja be a kérelmet?
• A fenti kérdéshez kapcsolódva mi a helyzet akkor, ha a szabálytalanul épített épület esetében az építőknek/tulajdonosoknak csak egy része akar fennmaradást, a másik részük viszont azt mondja, hogy inkább bontsák le, elkerülve ezzel a bírságot. Mit lehet tenni akkor, ha valaki építtetőként/tulajdonosként nem akarja a szabálytalan épület fennmaradását?
• Ha a szabálytalan épület építtetőinek/tulajdonosainak egy része nem fizeti ki az építésügyi bírságot, másik részük viszont igen-mivel ők a fennmaradást akarják, akkor mit tesz a hatóság? Bontat?

Előre is köszönöm!

Az építtető, aki nem köteles tulajdonos lenni, illetve bármely tulajdonos kérheti a fennmaradási engedélyt!
Az más kérdés, hogy alapból bírsággal az építtetőt kell sújtani. Ha az építtető személye nem ismert, vagy nem tisztázott, akkor a hatóság a tulajdonosokkal szemben jár el. A kötelezések, vagy a bírság teljesítéséért a tulajdonosok kötelezettsége egyetemleges. Magyarán mindegy, hogy ki fizeti a révészt, a végén úgyis egymás között fognak elszámolni. Ha közös akarat és megegyezés a tulajdonosok között nincs, akkor abban a bírósághoz lehet majd fordulni polgári perben. Ez azonban a hatósági eljárást nem érinti.
A hibás teljesítés (bontás, vagy bírság fizetés) esetén a hatóság döntésének végrehajtója a NAV, aki ilyenkor biztos ami biztos alapon az érintettek körében tart egy adó ellenőrzést is. Ezt azért pl cégek nem nagyon szeretnék.
Az biztos, hogy sem a hatóság, sem a NAV nem ér rá kivárni, ha a tulajdonosok között nézeteltérés van, a döntésnek elsősorban szakmai alapjai kellenek, hogy legyenek. Magyarán akkor rendel el bontást, ha az építmény nem szabályos, és szabályossá sem tehető. Ellenkező esetben a jogszabály szerint bírság van. A tulajdonosoknak akkor lesz önként bontási lehetőségük, melynek la kiszabott bírság befizetésére rendelkezésükre álló határidőn belül tesznek eleget, akkor kérhetik a bírság elengedését. Ha ezt elmulasztják, akkor hiába bontanak, akkor is ki kell fizetni a bírságot.

Ami még kimaradt. A NAV önhatalmúan nem kezd bontatni, ha erre vonatkozóan végrehajtható döntés nincs. Ő a bírságot fogja bármilyen módon behajtani. Ha másképp nem megy, elárverezteti az ingatlant, és abból fizeti ki a bírságot.

Tanácsot szeretnék kérni az alábbi ügyben.
Megörököltem szüleim házát, amit szerettem volna eladni, de kiderült, hogy egy kb 30 m2-es a házhoz kapcsolódó melléképület , ami az 1980-as években épült nem lett bejelentve és nincs rajta a földhivatali térképen.
Földmérő ezután megcsinálta a terveket, a szükséges dokumentumok, tervek be lettek adva a megfelelő helyekre, de nem adták meg az engedélyt, elutasították.
Most mit tudnék csinálni? Eladhatatlan a ház? A bírságot, így megúsztam, hogy 10 évnél régebben épült meg ez a kb 30 m2-es rész?
Egy ekkora részre egyébként kb mekkora bírságra lehetne számítani?

Annyit még az előzőhöz, hogy egy ismerős azt mondta, amit nem értettem teljesen, hogyha azt nyilatkozom, hogy a melléképület 10 évnél nem régebben épült, akkor kaphatok az önkormányzatnál fennmaradási engedélyt. Ebben valaki tudna segíteni, hogy érthette ezt?
Ebben az esetben engem komolyan megbüntetnének szerintem.

Lekértem a földhivataltól egy térképmásolatot és jelenleg ez a melléképület szaggatott vonallal van feltüntetve. Mit jelent a szaggatott vonal jelen esetben?

„Annyit még az előzőhöz, hogy egy ismerős azt mondta, amit nem értettem teljesen, hogyha azt nyilatkozom, hogy a melléképület 10 évnél nem régebben épült, akkor kaphatok az önkormányzatnál fennmaradási engedélyt.”

Ezek szerint nem jó ismerősöd. ;) Szerintem töröld a facebook ismerősök köréből. ;) :D

„Lekértem a földhivataltól egy térképmásolatot és jelenleg ez a melléképület szaggatott vonallal van feltüntetve. Mit jelent a szaggatott vonal jelen esetben?”
Ezt talán a földhivatal tudja, más nemigen. De ha találgatnom kellene, akkor azt jelenti, hogy légi felvétel alapján feltüntetett bizonytalan jogállású épület, vagy épületrész.

Szerintem 10 évnél régebbi szabálytalan épülettel is el lehet adni ingatlant. Az a kérdésedből nem derül ki, hogy ki és mit utasított el, de a határozatból vélhetőleg kiderül. Nyilván a vevőt köteles vagy mindenről tájékoztatni, és ő majd belekapaszkodik a szabálytalan épület létébe, és erőteljesebben fog alkudni, mint előtte gondolta. Kb ennyi számodra a hátrány az ügyből.

Zoli88888,

Ha 10 évnél régebbi, akkor nem bírságolják, és nem is bontatják el.

Nem magával az alkuval lesz a gond a vevődnél : ha eltér a valóság és a térkép, akkor hitelt, csokot, támogatást, semmit nem fog kapni a vevőd semelyik banktól...