Társasházak jogásza!


bookmark # 2015.05.21. 17:11

Tisztelt Fórumozók!

Én azért teszek fel kérdéseket, mert szükségem van a nálam hozzáértőbb segítségére.Szívesen tanulok bárkitől, aki időt áldoz arra, hogy segítsen. Amit meg is szoktam köszönni.

Kérem MajorDomust, hogy kíméljen meg az arrogáns lekezelő és lealázó üzenetektől.

Én sem sértegetek itt senkit. Ha nem írhatom le őszintén a problémámat akkor ez a Jogi Fórum nevű weboldal értelmét veszti.

MajorDomus # 2015.05.20. 19:16

Szerintem nem kellene neked ebbe belefolyni!

Ha arra sem vagy képes hogy el olvasd - figyelmesen - a társasházról szóló törvényt?!

A házban vagy képviselő van vág Intéző Bizottság, de a kettő együtt sohasem.

Az Szb nem irányít és nem utasithat csak ellenőriz.
Nem kell havonta, elég negyedévenként. A,, havonta ellenőrzi a t. Ház pénzforgalmât,, arra vonatkozik, ahol készpénz-hazipenztar van.

Úgy látom nálatok vak vezet világtalant, mert a képviselő sem profi.

Az SzB nem (csak) árajánlatokat hanem költségvetést is véleményét s javaslatokat tesz, az elszámolásban pedig beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól, a végzett munkáról.

bookmark # 2015.05.20. 17:45

Kedves Fórumozók! Köszönöm az eddigi válaszokat.

Tárgy: Mi a különbség a közös képviselő, SZVB és az intéző bizottság között?

Arra keresem a választ, hogy pontosan mi a különbség a közös képviselő, SZVB és az intéző bizottság között?

Közös képviselő lehet tulajdonos is külső fizetett is. Az SZVB és az intéző bizottság viszont csak tulajdonosokból kell, hogy álljon.

Lehet-e egyszerre közös képviselő és intéző bizottság egyszerre egy házban és ki kinek az ellenőrző szerve? Esetleg nem ugyanaz lenne-e a feladata?

Ha a házban nincs elég tulajdonos min 3.db, aki vállalja az SZVB tagságot vagyis esetleg egyedül maradok és azt is külső céggel kell csináltatni, ki ellenőrzi, hogy a közös képviselő és az SZVB mit csinál?

Általában a közös képviselő egy mezei tulajdonossal nem szokott szóba állni, de egy SZVB tag lényegében bármit kérdezhet?

bookmark # 2015.05.20. 17:25

Kedves Fórumozók!

Tárgy: Mit ellenőriz az SZVB és mikor?

Mivel vitában állok egy másik SZVB taggal, arra keresem a választ, hogy valójában mi is a feladata az SZVB-nek. Nem általánosan, hanem pontosan.

A Tház. törvény havi ellenőrzést határoz meg. De pontosan mi az, amiben beláthat, megnézhet, ellenőrizhet? OTP, befizetések, számlák?

Most a közgyűlésen kellene az SZVB-nek beszámolót készítenie, de én új vagyok még ebben a témában. A régiek meg azt mondják, hogy erről még nem is hallottak.

Vannak olyan kérdések, amiben az SZVB-nek véleményeznie kell, pl árajánlatok, de kezd úgy kinézni, mintha az SZVB döntene. Ha viszont mindennel megvárjuk az évi 1 db közgyűlést leáll a ház irányítása. A közös képviselő egy összeg felett nem dönthet és sajnos mivel nagyon sok a hiba állandóan ellenőrizni kell, mielőtt kárt okoz.

Szóval pontosan mi is a feladata az SZVB-nek? Ha nem az SZVB-nek kell ellenőriznie, hogy mit művel a közös képviselő akkor kinek? A ház ügyeinek 99%-a valamilyen szinten pénzügyi kérdés is.

Előre is köszönöm

bookmark # 2015.05.20. 16:58

Kedves Mbalazs

Jelige:Pincekulcs.

A probléma megoldását ott kellene elkezdeni, hogy kinek mi az érdeke a házban. Gondolom a házmester "Öreg csont" évek óta része a háznak és vannak olyan tulajdonosok, akik amíg nem ütközik nagyon a saját érdekeikbe a házmestert fogják védeni. Vagyis, hogy szükség legyen a munkájára. Végül is a ház fizeti. De ki fizeti a házat? Ahhoz, hogy tért tudjál nyerni először emelni kell a tétet, hogy utána legyen miből visszakozni.

Tehát nem a pincekulcsról kellene kezdeni beszélni, hanem hogy mennyibe van a házmester, hogy egy kulccsal le lehetne csökkenteni a feladatait és lehet, hogy lenne olcsóbb házmester is. A végén meg hagyod magad meggyőzni arról, hogy jó maradjon a házmester, ami neked plusz költség de akkor ezt a pincekulcs kérdést rendezni kellene.

mbalazs # 2015.05.19. 23:21

Wildmann 2015.05.13. 22:34

Kedves Wildmann!

Köszönöm a választ és bár azóta jóval fajsúlyosabb kérdések is szerepelnek a fórumon, egy pár mondat erejéig visszanyúlnék a korábbi felvetésemhez "pincekulcs" jeligére.

Örülök, hogy a véleményeddel erősíted a meglátásomat, vagyis azt, hogy pincéhez való hozzáférést mástól függetlenül is biztosítani kell.

A lifttel kapcsolatban felületesen fogalmaztam. Szintén a pince irányába van "lift-stop", vagyis oda nem tudok lejutni lifttel, csak ha a házfelügyelőnél jelzem, hogy le szeretnék jutni lifttel (mert mondjuk sok cuccot viszek, vagy legalább egy-két lakattal való bajlódást szeretnék megúszni, lusta vagyok stb.)

Ekkor ő kelletlenül jön és egy külön kulccsal lehetővé teszi, hogy lejussak. Ez persze az elvi fenntartásokon túl gyakorlatilag sem praktikus, hiszen például egy megpakolt lifttel nem tudok egyből lejutni az alagsorba (ahol még további ajtók védik a pincét), hanem a földszinten ki kell szállnom, kitámasztani az ajtót, elmenni a házmesterhez, bekopogni, várni (hallgatni a kiszűrődő káromkodást), majd vele visszaballagni a lifthez és így tovább.

A lift - tekintettel a korára és képességeire - nem jegyzi a használatot, ellentétben mondjuk a házmesterrel. Az általad említett azonosítás ellett történő használattal semmi gondom nem lenne, amennyiben ez nem másik ember bevonásával zajlik, hanem saját kulccsal, mágneskártyával stb.

Az eset kapcsán kaptam olyan tanácsot, ami szerint fel kell szólítani a házat (a közös képviselőn keresztül?) a kulcsok biztosítására - függetlenül a társasházi határozattól -, majd ha ez nem történik meg, akkor perelni kell.

Bevallom, ennek a mikéntjét és realitását nem igazán látom.

MajorDomus # 2015.05.18. 20:27

A Jegyző nem birsagolhat, sem a házat sem a képviselőt .

Ha nem szüntetik meg a törvénytelenséget,
akkor a birósághoz fordulhat.

Wildmann # 2015.05.18. 17:18

bookmark:

Másold át. A szóközöket vedd ki belőle és kapsz egy .pdf-et. Az 5-oldalon van egy elég jó ábra amely megmutatja miként is működik.

http://www.kormanyhivatal.hu /download/0/3f/51000/ 3%20T%C3%A1rsash%C3%A1z%20 t%C3%B6rv%C3%A9nyess %C3%A9gi%20fel%C3% BCgyelet%20-%20dr%2 0K%C3%A1lm%C3%A 1n%20J%C3%A1nos.pdf

Wildmann # 2015.05.18. 16:41

siSsi56:

Törvényességi felügyelet tartozik a jegyzőhöz.

Közgyűlési határozat megtámadása bíróság hatásköre.

Alaki hibára meg lehet "támadtatni" a jegyzővel is, kisebbségi jogod sérelmével viszont nem. Márpedig ha formálisan jól közgyűlési határozat, akkor már csak a kisebbségi jogok maradnak.

bookmark # 2015.05.18. 11:41

Kedves Fórumozók!

Tárgy: JEGYZŐ KOMPENTENCIÁJA

Ismételten megköszönöm a válaszokat. Azokat is amivel nem értek egyet, de gondolkodásra serkentetettek.

A válaszok megerősítettek abban, hogy nem vagyok örült, hogy a Tház. törvényt be akarom tartani illv. egyedül a házban a ház érdekeit próbálom érvényesíteni.

A jegyző kompetenciájára szeretnék még visszatérni egy kicsit.

Nekem tudomásom van arról, hogy törvénytelen dolgok mennek a házban. (Pl, nem tulajdonos csak a házban lakó családtag szvb tagnak korlátlan hozzáférése van a ház bankszámlájához). Ezek egy része közgyűlésen határozattal lett szentesítve. Ezt megírom a jegyzőnek.

Mi lehet a következő lépés?

  1. Jegyző megállapítja, hogy igazam volt, hoz valamilyen döntést, amit nem fognak betartani és vége a történetnek
  2. Jegyző határozatot hoz és kötelezi a házat a törvénytelenségek felszámolására és ezt nem fogják betartani
  3. Jegyző határozatot hoz és van eszköz a kezében, hogy amit határozott meg is legyen csinálva

Persze a közgyűlési határozatokat meg is támadhatom bíróságon és fizethetem az ügyvédet, utána meg a ház ügyvédi költségének a rámeső részét. Vagyis részben beperelhetem saját magamat, de nem tűnik logikus útnak.

Esetleg valakinek volt már dolga egy jegyzővel? Szívesen olvasnám el a hogy mire jutott.

A jegyzővel kapcsolatban meg azt szeretném megtudni, hogy csak a házat bírságolhatja meg a közös képviselő továbbra is azt csinál amit akar?

Előre is köszönöm

siSsi56 # 2015.05.18. 08:37

Wildmann- Köszönöm a választ.

  • felhívtam a bíróságot és elhűlve mondta az ügyintéző akivel beszéltem, hogy miért is a bíróságon érdeklődőm mert ez nem oda tartozik, és nem tudja, hogy hova érdeklődjek tovább: jegyző,-közigazgatás,-munkaügyi bíróság vagy beszéljek ügyvéddel aki jártas a társasházi jogban.

Hát ez van.

ragyasdezso # 2015.05.17. 20:52

bookmark

Amennyiben nincs jelentkező az SZVB tagságra, a Tht. alapján külsős céget bízhattok meg a munkával.
A tartozást csak akkor lehet elengedni ha a végrehajtó közli, hogy nincs vagyona és letiltható jövedelme az adósnak, és ha a leírás feltételeit az SZMSZ tartalmazza. Az étterem állítása nem igaz, a tartozás a mérlegben tartalékként funkcionál (hiszen sikeres behajtás esetén növeli a társasház pénzkészletét) ezért a költségvetés tartalmazza a tartozást is. Az új képviselő köteles legalább 5 évre visszamenőleg a behajtást elindítani. (ha közben tértivevényesen értesítve lett az adós akkor még hosszabb időre visszamenően!)

Wildmann # 2015.05.17. 18:48

bookmark:

A SZVB-nek is van felelőssége. Egy ellenőrzési kötelezettsége van, amelyet ha elmulaszt megállapítható a felelőssége.

Hogy ennek van-e értelme az erkölcsi felelősségen kívül jó kérdés. Nem hallozzam még arról, hogy bármilyen (polgári/büntető) bíróságon kaptak volna valamit.

Közjegyző nem foglalkozik a társasház ügyeivel. A jegyző az aki viszont igen. És nem a bírságolás a feladata, hanem hogy megállapítsa a törvénytelenségeket, felhívja rá a figyelmet és felszólít a törvényesség helyreállítására.

A közös képviselőnek az előd időszaka alatt keletkezett tartozásokat is be kell szednie.

Sajnos sok esetben az előd anyagaiból, nem, nem jól, vagy nem úgy lehet dolgozni, mint a sajátodból. Viszont a tartozások beszedése a közös képviselő kötelessége. Arról a közgyűlés mondhat le vagy behajthatatlanná válás miatt kell leírni.

Wildmann # 2015.05.17. 18:36

siSsi56:
Ha a többit is közös költségből fizettétek, akkor ha leszavazzák az új előtető elkészítését, akkor ezt meg lehet támadni a bíróságon.

A többlettel szerint sokat nem tudsz csinálni. A költségvetést a társasház határozza meg. Ha a végrehajtás során többlet keletkezik a társasház jogosult vele kezdeni valamit. Ha ennyi pénz van rajta javasolt biztonsági tartalék mellett áthelyezni a felújítási alapba.

Kérvényezd, hogy csökkentsék a közös költséget. (Bár minden józan ész ellen hat, ha már egyszer sikerült ilyen mértékre felvinni, utána ha csökkentitek sokkal nehezebb lesz újra megemelni)

MrWatson # 2015.05.17. 16:58

re:félórás megimételt közgyűlés
Wildmann köszi a tapasztalatot. Ha KBS vagy más tudná még véleményezni előre is megköszönöm.

@bookmark,
KBS világosan kifejtette alább „"A társasház nem természetes személy és nem is jogi személy. (Nem is személy egyáltalán.) ...jogképessége ... korlátozott jogalanyiság, amiben az ingatlantulajdon megszerzése nincs benne.”" tehát házmesteri lakást (vagy albetétet, albetét részt, garázst, kertet, bébe adható ingatlant) sem eladni, sem venni nem tud!!! Maximum közös tulajdon használatáról tud rendelkezni.
Igen, a tulajdonosok 100%-a együtt tudja a tulajdonviszonyait megváltoztatni (növelni, csökkenteni).
A társasház létrejöttekor nemcsak jogi személyek (Kft, Bt, Zrt ... stb.), hanem főként természetes személyek a magánvagyonukkal hozzák létre, és csupán a közös tulajdonú részeinek a képviseletére alkalmazzák a közös képviselőt.

A külön tulajdonú albetétek a közös tulajdontól és közös képviselőtől függetlenül adhatóak, vehetőek. Nyilván minden külön tulajdonhoz megfelelő arányú közös (társasházi) tulajdoni hányad tartozik.

SZB, a tulajdonosok egy része, aki ellenőriz. Ha valaki kárt okoz az tipikusan a közös képviselő, és nem az aki ellenőriz. Ha senki nem vállalja, így te sem az ellenőrzést, akkor nem jártok el kellő körültekintéssel, nem vagytok a saját lakásotok jó gazdája, így magadra vessetek ha kár történik. Nem kötelező ingyen ellenőrizni, megszavazhattok a közös költségekből egy térítést az SZB tagoknak is. SZB tag választásról és térítésükről határozás napirendjének közgyűlésre tűzése a következő lépés.

A költségvetés és elszámolás egy forgalmi jellegű kimutatás, a követelés, kötelezettség, leltár pedig egy vagyoni jellegű kimutatás. A 2015évi költségvetésnek és a 2014 évi elszámolásnak nem feltétele a követelések elengedése.
A beszámolónak persze tartalmaznia kell a fennálló követelések és kötelezettségek részletezését (amit gyakran elhagynak).
Tartozásokat a közgyűlés külön határozattal persze elengedhet. Ha a közös képviselő saját hatáskörben próbálja elengedni akkor jogszabályt sért, mert az közös tulajdon, és személyes (anyagi jogi, büntető jogi) felelősséggel tartozik érte.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.05.17. 15:59

Tárgy: Költségvetés elfogadása egyben a tartozások törlésének az elfogadása is?
Ahogy azt Móricka elképzeli.

siSsi56 # 2015.05.17. 15:28

" költözz családi házba".

KERTES HÁZBAN LAKOK!

Nem az a probléma ki hol lakik, hanem, amit írtam, a lakás a szüleimé volt, a probléma is öröklődött.

A kérdésem továbbra is az, hogy hogyan lehet megoldani?

bookmark # 2015.05.17. 14:29

Kedves Fórumozók!

Tárgy: Költségvetés elfogadása egyben a tartozások törlésének az elfogadása is?

Hamarosan sor fog kerülni a rendes évi közgyűlésre, aminek az egyik fontos része a 2014/2015-ös költségvetések tárgyalása.

Nálunk az étterem a legnagyobb tartozó 1,7 millióval és azt állítja, hogy amikor elfogadjuk a közös képviselő által bemutatott költségvetést a 2014-es évi tartozások lenullázódnak, mert azt is megszavazzuk mivel kénytelenek vagyunk máskülönben nem lesz költségvetésünk.

Nekem ez nem hangzik jogosnak. Így senki nem fizetne többet.

Tavaly év közben cseréltünk közös képviselőt, aki csak attól a pillanattól hajlandó foglalkozni a tartozásokkal. Hogyan lehet behajtani a régebbi tartozásokat és hány évre visszamenőleg?

bookmark # 2015.05.17. 14:17

Kedves Fórumozók!

Tárgy: SZVB

Még lenne egy több részből álló kérdésem. Ha egy társasházban egy vita után megsértődik és lemond az összes SZVB tag és senki nem vállalja az ingyen munkát, akkor mi a következő lépés?

Az így lemondó SZVB tagokat lehet-e felelősségre vonni azért mert hanyagul nem ellenőrizték a ház iratait és ebből a háznak anyagi kára származott? Illv. olyan kérdésekben nem nyilatkoztak, aminek az eldöntését az SZMSZ vagy egy közgyűlési határozat nem a közös képviselőnek adja hanem az SZVB-nek és ezért nem valósult meg? El kell-e fogadni azt, hogy mivel ingyen csinálták nem felelősek?

Létezik -e egy fajta gyámság, ami a közös képviselővel szemben tudja érvényesíteni a ház érdekeit ha maguk a tulajdonok félnek vagy nem érdekli őket a ház ugye? Ami abból is adódik, hogy nem is kapnak tájékoztatást semmiről. Milyen kompetenciája van a közjegyzőnek azon kívül, hogy bírságol?

bookmark # 2015.05.17. 13:47

Kedves Fórumozók!

Lenne egy másik kérdésem, amit szétválasztanék az előzőtől.

Ha egy tulajdonos egy társasházban nagy mennyiségű tartozást halmozott fel egy másik tulajdonos mondhatja-e azt, hogy meghitelezem a tartozásodat, de kérek tulajdonrészt.

Ez egy elméleti kérdés, nyilván ha tulajdonrészt szerezne, akkor annak hányadában onnantól neki kellene fizetnie a közös költséget és az eredeti tulaj attól még ott lakik és fogyasztja az áramot meg a gázt vagyis kellene kötni egy részleges bérleti szerződést is.

Ugyanakkor ha a ház kénytelen rendkívüli pót-befizetést elrendelni akkor az addig jól fizető tulajdonosok lényegében semmit nem kapnak cserébe a többlet befizetésért és az addig sokkal tartozó onnantól még többel fog tartozni.

bookmark # 2015.05.17. 13:36

Kedves Fórumozók!

Köszönöm a színes válaszokat, nagyon meglepett, hogy ilyen érdeklődés mutatkozott a kérdéseim iránt. Jó jel, mert ezek szerint nem csak én érzem úgy, hogy lehet ezt még jobban is csinálni.

Az eredeti kérdésem így hangzott:

"Kerülhet-e egy magán tulajdonban levő ingatlan részlegesen közös tulajdonba ha a tartozás értéke nem éri el az ingatlan piaci értéket?"

Vagyis a sima jelzálog helyett, ami nem hoz azonnali bevételt a háznak és meg kell várni az árverezést és utolsónak lenni a prioritás listán a bankok és egyéb hitelezők után.

Az itteni válaszok inkább arra irányultak, hogy a teljes ingatlant megveheti-e a társasház?

Volt olyan válasz, miszerint a társasház nem jogi személy.

Amikor egy társasház létrejön akkor jogi személyek a magánvagyonukkal hozzák létre a társasházat. A társasház nem csak lakóingatlanokat birtokolhat, de pl garázst, kertet vagy bérbe adható helyiséget is. Ennek a bevétele pedig közvetlenül a társasházat gazdagítja. Egy másik ingatlanomnál egy másik társasházban pl egy bank bérli a háztól az üzlethelyiséget.

Tehát ha az eddigi érveket figyelembe veszem a társasház csak akkor tudja növelni a tulajdonát ha közös akarttal megszüntetik a társasházat és még aznap a megvett új tulajdonnal újra létrehozzák?

Nagyon jó példa volt a házmesteri lakás. Ha a társasház elég jogi személy eladni a tulajdona egy részét, akkor miért nem elég jogi személy növelni azt?

Wildmann # 2015.05.17. 12:23

Vagy vegyen részt a közgyűlésen, ha nem megy akkor képviseltesse magát.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.05.17. 12:14

Mit tegyek?
Költözz családi házba!

Kovács_Béla_Sándor # 2015.05.17. 12:12

Már ez sem igaz; nincs ezzel semmi baj. Kötekedni, persze, mindig lehet valamiért, ha nagyon akarja az ember.

Wildmann # 2015.05.17. 12:05

Ez a kérdés megfordult már sok bíróságon és ahol az SZMSZ nem tiltja, hogy aznap vagy fél órán belül legyen a közgyűlés ott lehetséges.

Ott szoktak elvérezni, hogy a bíróságok általában megkövetelik, hogy értesítve legyenek a tulajdonosok, hogy az első közgyűlés nem érvényes. Ezt pedig ugyanúgy kell közölni, mint a közgyűlési határozatokat.

Ez szokott elmaradni. De ez miatt legfeljebb érvénytelen lesz a közgyűlési határozat és nem alkotmányellenes a megismételt közgyűlés.

Ha az életszagú része érdekel, akkor a közgyűlésen megjelenik a tulajdonosok egy kisebb része, a megismételten, ha nem 30 perc múlva lesz, akkor még annyian sem lesznek. Ezért nincs meghatározva a minimum idő a közgyűlés és a megismételt közgyűlés között.