Az a kérdés, hogy a haszonélvező benne lakik e az ingatlanban?
Ha igen, akkor a jövedelmére lehet végrehajtást indítani.
Ha nem, akkor a tulajdonost kell perelni!
Valamelyiknek csak van jövedelme!
Az a kérdés, hogy a haszonélvező benne lakik e az ingatlanban?
Ha igen, akkor a jövedelmére lehet végrehajtást indítani.
Ha nem, akkor a tulajdonost kell perelni!
Valamelyiknek csak van jövedelme!
Szép napot. én özvegyi jogon örököltem haszonélvezeti jogot , az anyosom lakására és a kiskoru lányom pedig tulajdoni részt. Van 1 másik örökös (a férjm 1 házaaságábol)gyermek
Közbe most az anyósom meghalt így ujra öröklési tárgyalás volt, amire én, nem kaptam idézést.
Most kaptam értesítést, hogy végzés címszóval x időpontra,az anyósom tárgyalására kell mennem és közjegyzői díjat kell fizetnem, de a részleteket nem tudom!
Kérdésem a következő a haszonélvezeti jogomat,én hogy gyakorolhatom, ha nekem nincs is az anyósomhoz lakáskulcs és a másik tulajdonos ,ki akar zárni a lakásbol, hogy be se tehessem a lábam! A testvérét ,mint másik tulajdonost meg szintén kizárhassa bármi jog gyakolásából! Igaz az ő jogait én képviselem , hisz kiskoru.
Mi a teendő? sajnos ügyvédre nincs pénzem
Köszönettel
Még 1 kérdésem lenne az előzőhöz.
Ezt most találtatm 1fórumon .
Haszonélvezettel terhelt ingatlan értékesítése:
Hogy a másik tulajdonos, ne adhassa el a lakást!!
A haszonélvezettel terhelt ingatlan értékesítéshez a haszonélvező szerződésbe foglalt hozzájárulása csak akkor szükséges, ha a haszonélvezeti jogot alapító szerződés alapján az ingatlan nyilvántartásba bejegyzésre került az elidegenítési- és terhelési tilalom. Ilyen bejegyzés hiányában az ingatlan a haszonélvező hozzájárulása nélkül értékesíthető, de haszonélvezeti joga fennmarad.
Azt,hogy mikor lehet ezt a haszonélvezeti szerződést meg kötni, és hogy intézhetem ezt el, hogy a mostani tárgyaláson ezt nekem bejegyezzék, hogy elidegenítési és terhelési tilalom legyen a lakáson az én részemen és a kislányom tulajdoni részén?
Köszönettel
a haszonélvező több jogot gyakorol, mint a tulajdonos. a haszonélvező kizárhatja a tulajdonost az ingatlanról, a tulajdonos nem zárhatja ki a haszonélvezőt az ingatlanról. a haszonélvező akár ki is adhatja az ingatlant, annak, akinek akarja, hiszen ő az ingatlan hasznainak élvezője. A tulajdonosnak ebbe semmi beleszólása nem lehet. birtokvédelmi pert kell indítani a jegyzőnél, ha nem engedik be az ingatlanba. ez kb 2000 ft.
most olvasom: lehet haszonélvezeti jogot örökölni??? ebben biztos, kedves Zsudoni? a haszonélvezet holtig tartó.
Bea1
Köszönöm a válaszod, a birtokvédelmi pert azt a közjegyzőnél lehet indítani? most pl amikor megyek hozzá amikorra idéztek?
Igen özvegyi jogon lehet, így örökölni
A férjem meghalt, és az anyukájának a lakás részét örökölte a kislányom fél részbe fél részbe a másik gyermek, én pedig özvegyi haszonélvezeti jogot.
Közbe most meg halt az anyósom, is, de arra nem kaptam az első tárgyalásra idézést, csak most annyit írtak, hogy végzés és h menjek be és fizessem ki a közjegyzői díjat.
De az, h mi volt az első tárgyaláson nem tudom, amit szintén furcsának tartok, hisz a lányom fél részben tulajdonos én pedig haszonélvező.
üdvözlettel
Bea
mindketten keveritek a fogalmakat.
A haszonélvező nem rendelkezik több joggal mint a tulajdonos, csak a tulajdonos jogait korlátozza a haszonélvezet. Ez nem ugyanaz.
A kérdező nem örökölte a haszonélvezetet,
hanem a férje halála után a törvény biztosítja neki
abban az ingatlanban ahol együtt éltek, a kiskorú
lett a tulajdonos, mint törvényes örökös
„lehet haszonélvezeti jogot örökölni??? ”
Nem. Viszont öröklés útján keletkezik haszonélvezeti jog. Ez két különböző dolog.
„Kérdésem a következő a haszonélvezeti jogomat,én hogy gyakorolhatom, ha nekem nincs is az anyósomhoz lakáskulcs és a másik tulajdonos ,ki akar zárni a lakásbol, hogy be se tehessem a lábam!”
Pert indíthatsz.
Bea1
Köszönöm a válaszod, a birtokvédelmi pert azt a közjegyzőnél lehet indítani? most pl amikor megyek hozzá amikorra idéztek?
Igen özvegyi jogon lehet, így örökölni
A férjem meghalt, és az anyukájának a lakás részét örökölte a kislányom fél részbe fél részbe a másik gyermek, én pedig özvegyi haszonélvezeti jogot.
Közbe most meg halt az anyósom, is, de arra nem kaptam az első tárgyalásra idézést, csak most annyit írtak, hogy végzés és h menjek be és fizessem ki a közjegyzői díjat.
De az, h mi volt az első tárgyaláson nem tudom, amit szintén furcsának tartok, hisz a lányom fél részben tulajdonos én pedig haszonélvező.
üdvözlettel
Köszönöm a választ, milyen pert? és hol?
Most olvastam el az utolsó soraidat.
Nem , nem azt a lakást örökölte meg a lányom tulajdonosként, hanem az édesanyja lakásának( a volt férjem részét,) én meg özvegyi jogomnál fogva az ingatlanra a haszonélvezeti jogot. Ez így írák le a végzésben.
Most az anyósom meghalt, és most ujra lesz ,illetve volt hagyatéki tárgyalás, de arra engem se és a lányomat se hívtak. Csak kaptam a közjegyzőtől 1 papírt aminek a címe: Végzés, de abban semmit nem írnak le, hogy mire számítsak, és semmi részletet nem tudok.
Csak az a tény, hogy az általunk megörökölt ingatlanba, be jutni nem tudunk , mert a másik tulaj nem enged bejutni a lakásba, és elzárkózik minden komunikációtól, és közölte semmi közöm, az ő nagyanyja lakásához!1 fél perces telefonba, azóta telefonszámot váltott
Bea1
„a haszonélvező akár ki is adhatja az ingatlant, annak, akinek akarja, hiszen ő az ingatlan hasznainak élvezője. A tulajdonosnak ebbe semmi beleszólása nem lehet.”
Azért ez nem teljesen így van, mert ha a tulajdonos ugyanazon feltételekkel hajlandó bérelni az ingatlant, akkor idegennek nem adhatja ki önkényesen a haszonélvező. Csak akkor adhatja ki másnak, ha a tulajdonos ezzel az igényével nem él.
T . Szomorú örökös írtam Neked emailt!
Volt már erre példa?
Jó reggelt!
Abban az ügyben szeretnék tanácsot kérni, hogy feleségem beadta a válókeresetet, és most azt követeli, hogy költözzek el, de szerintem ez nem jogos.
A feleségem már a házasságkötésünk előtt rendelkezett az ingatlan 1/9-ének tulajdoni hányadával, majd szintén a házasságkötésünk előtti keltezésű adásvételi szerződéssel hozzájutott még 7/18-adhoz. Az ingatlan-nyilvántartásba viszont csak a házasságkötésünk után lett bejegyezve a tulajdonjog. Ha jól értelmezem a Ptk. a tulajdonjog megszerzéséről szóló részét, akkor ez így már osztatlan közös tulajdon, és akkor sem tehet ki, ha más az állandó lakcímem?
MajorDomus
Hogyne lett volna, itt az én példám. Én bérlem a haszonélvezőtől, hogy aztán én adhassam bérbe annak, akinek én szeretném és ne egy vadidegen jöhessen ide, akit a haszonélvező talál. Nálam így volt. :-)
Eszem megáll és körbe forog.
Remélem legalább nyereséges a bolt.
Bagoly
Ha jól értem, akkor a feleséged 50 %-ban tulajdonos.
Kié a többi tulajdonrész?
Ha te is tulajdonos vagy, akkor nem ilyen egyszerű az ügy.
Szomorú örökös!
Megkérdezhetem, hogy mennyiért bérled a haszonélvezőtől ? Ezt ügyvéd előtt le fektettétek, vagy csak egymásközt meg írtátok a papírt?
Akkor azért neked, is és a hoszonélvezőnek is kell a Nav nak fizetni? Albérleti vagy nem tudom én milyen címszóval lehet ez a dolog most akkor.
Köszönöm
MajorDomus
„Eszem megáll és körbe forog.
Remélem legalább nyereséges a bolt.”
Ha ezt nekem írtad, akkor megkérdezném, mi bajod a konstrukcióval? Én, mint tulajdonos meggátoltam, hogy egy vadidegen költözzön ide, így nyilván a "saját emberem" költözött a kihasználatlan üres lakásba. Ha nem jeleztem volna, hogy én szeretném bérelni, akkor semmilyen ellenőrzési jogköröm nem lenne szinte és még abba is beleszaladhatnék, hogy még a rezsiköltségeket se kapom meg, márpedig a mérőórák az én nevemen futnak, mivel én is itt lakom egy másik lakásban. Egyedül pedig nem tudom senkinek az itt lakását finanszírozni csak úgy.
@Szomorú örökös,
úgy gondolom hogy tévhitben élsz. Nincs sem előbérleti jogod, sem bérlő kiválasztási jogod.
Ha én lennék a haszonélvező a lakásodon, én minden közművet leiratnék a nevedről a bérlők nevére és téged mégcsak meg sem kérdeznélek róla ahogy a bérbeadásról sem feltétlenül.
Amihez jogod van: új Ptk. 5:152§ (5) "A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él."
Tehát ha a haszonélvező bérbe ad, akkor kevés közöd van a jogügyletéhez.
MrWatson
Nagyot tévedsz az én esetemben, ugyanis itt én is ebben az ingatlanban lakom, a házrésznek csak egy részén van haszonélvezet, a többi bizony kizárólagosan az enyém, tehát teljesen jogosan van a nevemen minden szolgáltatás. Törvényt sértenél, ha ebben az esetben átíratnád a bérlők nevére a szolgáltatásokat.
Az már más kérdés, hogy egy olyan esetben előnyös ez, amit írtál, ha a bérlő elfelejt egyszer csak fizetni, mert akkor rajta fogják bevasalni a költségeket valószínűleg és nem a tulajdonoson.
De ha már úgy gondolod, hogy ennyire okos vagy, akkor olvasd tovább azt a fránya törvényt:
„5:148. § [A haszonélvezet gyakorlásának átengedése]
(2) Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.”
A bérbeadás nem más, mint a haszonélvezeti jog ellenérték fejében történő átengedése.
Tehát akárhogy is értelmezzük a törvényt, teljesen jogos, hogy én előjoggal éltem.
MrWatson
„Tehát ha a haszonélvező bérbe ad, akkor kevés közöd van a jogügyletéhez.”
Itt egyébként az volt a legnagyobb gáz - és ezért is döntöttem, hogy inkább én bérlem tőle - hogy ő a rezsiköltségeket se akarta ideadni nekem a kezdet kezdetén - rossz volt akkoriban a viszonyunk, de ez azóta nagyban változott pozitív irányban - viszont esze ágában se volt mérőórákat átíratni a saját vagy a bérlő nevére. Azaz én fizessem a szolgáltatási költségeket, ő meg majd beszedi ezt is a bérlőtől, de tovább nem adja nekem. Gondolkodj egy kicsit rajta el, hogy ez vajon mennyire lett volna tisztességes. Mondjuk elköltöztem volna akkor izibe innen és hagytam volna, hogy a szolgáltatásokat lekapcsolják. Más fegyverem nem maradt volna ellene.
Domus!
Jól érted, most 50% a feleségemé, a másik 50% a testvéréé. A lényeg, hogy a feleségem tulajdonrészének nagyobb hányada (mint írtam, az egész ingatlan 7/18-ada) a házasságkötésünk előtti keltezésű adásvételi szerződéssel került a birtokába, de a házasságkötésünk után lett bejegyezve az ingatlannyilvántartásba. További bonyodalom, hogy szinte az összes közös pénzünket beleöltük a felújításba, illetve a korábbi 2/18-ad tulajdonrészre anno a NAV (akkor még APEH) ráterhelt 360 000 forint adótartozást, amit én egyenlítettem ki. Az lenne a kérdésem, hogy van ebben a felállásban valami közöm az ingatlan tulajdonjogához, vagy simán kitehet, mert más az állandó lakcímem?
"Az lenne a kérdésem, hogy van ebben a felállásban valami közöm az ingatlan tulajdonjogához, vagy simán kitehet, mert más az állandó lakcímem?"
A tulajdonszerzési jogcímeket a Ptk. határozza meg! Sem a lakás felújítása, sem az adótartozás kiegyenlítése nem tulajdonszerzési jogcím. Megtérítési igényed viszont lehet.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02