Ingatlanügyek


Izzy # 2024.03.06. 06:23

Igen kozben utannajartam...
maga a szerzodes nincs meg :(
csak a csekkek meg a tanuk...
a szemet gyerek eseteben a jogeros hagyateki vegzes most tortent meg nehany honapja -pothagyateki volt!
ennyit tudok
...
meg a masik hogy eddig nem erdekelte oket ez a haz... mivel mint mondtam egy romhaz volt komfort nelkuli....
most mire egy felujitott komfortos kivalo haz lett - frekventalt helyen, udulofaluban stb... mostmar erdekli !
ezzel mit kezdjunk ha szamlak mindenrol nincsenek is, mivel parom a szakember, o maganak csinalt szinte mindent a hazon...
de latja a vak is hogy uj a tetö... nem 30 eves peldaul meg az ablak meg a tobbi....
es ha ezt egy szakemberrel lepapirozza hogy igen latom hogy ez a tetö 3-4 eves nem 30? szamitanak ezek is nem?
kérhetne a masik kisebb tulajdonosoktol ezert valamit ? mert vegulis ok is tulajok de semmit sem csinaltak soha nem is jartak itt... legalabbis vagy 30 eve nem

drbjozsef # 2024.03.06. 05:33

Izzy,

DE az atiras nem lett bejegyezve a tulajdonlapon.

Ez fontos, nem írtad egyértelműen : úgy érted, hogy a nagynénivel kötött írásban egy adásvételi szerződést, ami meg is van, csak nem lett ez alapján a tulajdonjog bejegyezve? Vagy nincsen ilyen szerződése?

A jogcímes elbirtoklásnak - a nevéből is eredően - feltétele a jogcím. Elsősorban valamilyen szerződés.

drbjozsef # 2024.03.06. 05:27

Izzy,

Arra az időszakra, amelyik a nagynéni halála és a jogerős hagyatéki végzés között eltelt, nyugszik az elévülés (tehát nem telik), de utána folytatódik tovább : az örökösök törvényesen megállapított személye ezen időszak alatt nincs megnevezve, így nem érvényesíthető egy követelés, de a végzés után már van jogutód, érvényesíthető ellenük újra a követelés, az elévülés folytatódik tovább.
Ez az eljárás fél-egy év általában, vagyis szinte bizonyosan elévült már.

Majordomus # 2024.03.05. 20:51

Már holnap indulj el mielőtt meggondolják magukat.

Izzy # 2024.03.05. 20:46

húha, ez nagyon érdekes... jogcimes elbirtoklas - (!)
utanajarunk
igen megfogadjuk a sok jó tanacsot-
szerintem is a 3 masik unokatesoval akik nem balheznak kell eloszor zoldagra vergodni, aztan a vegen el lehet intezni azt aki meg balhezik... akkor mar vegkepp magara marad - mert kozben szitja a masik harom rokont hogy ok is alljanak mellé....
addig is nagyon köszönöm a válaszokat!
ha van még valami varom szeretettel -
Ti vagytok a legjobbak!!!
(hozzateszem egyszer mar kertem itt tanacsot ingatlanugyben es akkor is frappans valaszokat kaptam)
köszi köszi köszi
üdv. Izzy

Majordomus # 2024.03.05. 20:28

De azért fogadd meg osztap tanácsát.
Irják a nevedre a 3/16-od részt.

Majordomus # 2024.03.05. 20:26

A 15 év már megvan...

Kovács_Béla_Sándor # 2024.03.05. 19:56

Jogcímes elbirtoklás?

Izzy # 2024.03.05. 19:10

Re: Mert az adásvételi szerződés alapján a bejegyzés kötelmi igény, azaz öt év alatt elévül. Ha 2006-ban ki lett fizetve, akkor 2011-ben elévült.
Akkor is elévultnek szamit ha idokozben meghalt a nagyneni 2009ben ?
2006ban ment at az utolso csekk ... még nem évult el 2011ig csak meghalt a nagyneni es azert nem irtak at, meg folyt a hagyateki targyalas is sokaig a gyerekek talan meg kiskoruak voltak... ilyen dolgok miatt tolodtak a dolgok aztan feledesbe is merult mindideaig, mig ok akartak eladni egy közös foldet - azt Sanyi ala is irta nekik cserébe ezért hogy rendezzek vegre az ugyet

  • ez a gyökér (elnezest) meg most ellenkezik
osztap # 2024.03.05. 17:01

Izzy,

Sanyi helyében első körben rendezném azzal a három örökössel a dolgot, akikkel nincs gond. Mielőtt meggondolják magukat. Legyen a nevemen az ő 3/16-uk.

Aztán íratnék a negyediknek egy dörgedelmes levelet egy ügyvéddel , hogy hajlandó vagyok perre menni a tulajdonjogot bejegyeztetni a régi szerződés alapján, a kifizetést bizonyítják a a csekkek meg a tanúk, meg lám, három másik örökös is elismerte, és az összes költséget a nyakába varrod, stb. Remélve, hogy észre tér.

Ha nem, akkor viszont NEM indítanám meg a pert aziránt, hogy a régi adásvételit bejegyezzék. Mert az adásvételi szerződés alapján a bejegyzés kötelmi igény, azaz öt év alatt elévül. Ha 2006-ban ki lett fizetve, akkor 2011-ben elévült. A bíróságon Sanyi bukná a pert.

Ezért második körben felajánlanám a negyedik örökösnek, hogy jobb a békesség, mondjuk féláron megveszem tőle az ő 1/16-át.

Ha erre sem harap rá, akkor viszont tényleg pert indítanék ellene, de már a közös tulajdon megszüntetését kérve. Ott a szakértő által felbecsült mai árat kell kifizetni, de kérheti a bíróságot, hogy ismerjék el az általa a ház állagának megóvására költött pénzeket (már ha ezekből bármit is bizonyítani tud, a "magam csináltam munka után" nem lesz elég).

Izzy # 2024.03.05. 16:03

Üdvözlet,
kis segitseget szeretnék kérni.
Adott egy ingatlan, melynek tulajdonosa párom (Sanyi) 3/4 reszben
ezt az ingatlant nagymamaja es anyukaja utan orokolte
a fennmarado 1/4 resz a ket nagynenikeje voltak (anyuka testverei) akiknek Sanyi mar közös megegyezzessel kifizette a fennmarado 1/4 reszt 1996-2006 kozott postai csekkeken reszletekben
DE az atiras nem lett bejegyezve a tulajdonlapon... es idokozben a nénikék már meghaltak - mindekttonek 2-2 gyermeke van (unokatestverek)
Namost....
idokozben volt egy közös föld is ami eladásra került, ha minden tulajdonos beleertve az unokatestvereket is alairjak a szerzodest...
Sanyi aztmondta rendben, o is alairja, de csak ha az unokatestverek -akik kozben orokoltek az at nem irt adott ingatlant - szinten alairjak a lemondo papirokat - hiszen aza haz mar anno ki lett fizetve az anyjuknak csak mint mondtam nem lett bejegyezve
igy most ok is mint 1/16- 1/16 (a negy unokatesrver) tulajdonosok vannak a tulajdonlapon ...
na, kisebb vitak utan belegyezett mindenki, ok még akkor gyerekek voltak mikor Sanyi mar kifizette a reszt az anyjuknak nem emlekeztek sokmindenre ebbol ...
De a csekkek, a tanuk megvannak alatamasztjak ezt..
az utolso percben az egyik unokateso visszalepett hogy o nem ir ala semmit.... magyarul hazudott vegig, alairatta Sanyival is a fold eladasi papirokat, aki johiszemuen varta a viszont-alairast de o most elallt mondvan, hogy a csekkel sz@rt sem ernek neki - az ingatlan felertekelesevel sem ert egyet, szerinte sokkal tobbet er mert fel van ujitva stb... neki jar aza penz mint orokos!
ledobbentunk - mindenki mas elismerte a tenyeket... csak o szemetkedik
Mi ilyenkor a teendo?
Sanyi 52 eve lakik a hazban 35 eve o ujitotta fel, mindent o csinalt rajta pincetol a padlasig, udvartol a belterig - funyirastol a keritesfestesig, tetocsere, ablak, burkolas minden... ez a haz egy romhaz volt nagymama utan hullo vakolat, viz, csatorna nelkul... mostanra egy felujitott kb 20 milliot érö patent haziko (Sanyi keze nyoman)
birosagra is megyunk ha kell, csak szeretnenk tudni a velemenyeket errol -
remélem mindent leirtam
elore is köszönöm szépen a valaszokat
üdv
Izzy

Majordomus # 2024.03.03. 21:13

Az ingatlan társasházzá alakitását bármelyik tulajdonos kérésére a bóróság is elrendelheti. Ebben az esetben az Alapító Okiratot a bíróság itélete pótolja.

Ezért kérdeztem a társasházat.

conair # 2024.03.03. 09:58

Nagyon köszönöm a hozzászólást, megértettem az utalás jelentősét a tulajdoni lap III-as részében. Kisvárosban lakom nem szeretnék renitenskedni, közutálatnak sem örvendeni, csak egy picit viszolygok az osztatlan közös tulajdontól. Jobban szeretem az 1/1-et.

osztap # 2024.03.03. 08:48

ez mely tulajdonos tulajdoni hányadát terheli... vagy az összeset?
Ezt alaposan nézd meg. Ha a tullapon a vh. jognál ott van, hogy "utalás II/x", azaz a II. rész x. bejegyzésére, akkor az x. bejegyzésen levő tulajdoni hányadot terheli csak a vh. jog. Ha nincs ott, akkor az egész ingatlant terheli. Ez utóbbi akkor szokott előfordulni, ha pl. egy családi háznál apuka és anyuka a két tulajdonos, és közösen vesznek fel egy jelzáloghitelt az egész házra.

Gyakorlatilag az albetétesítés lehetetlen szerintem
Első körben érdemes lehet megkeresni a tulajdonosokat. Lehet, hogy nekik sem kényelmes a mostani állapot. Ha nincs konszenzus, akkor perben lehet társasházzá (társas garázzsá) alakítani, a társasházi törvény 8. § (1) alapján. A perköltséget a felperes előlegzi, és a pervesztes fizeti. Ekkor Te mint tulajdonos indítod a pert az összes többi tulaj ellen. Akiknek tetszik a társas garázzsá alakítás, azok a Pp. 40. § szerint csatlakozhatnak a keresethez, azaz leegyszerűsítve onnantól felperesnek minősülnek. Ha rendesen összerakjátok a keresetet (van rajz, alapító okirat, stb), akkor igen jó esélyetek van megnyerni a pert, és a költséget az fogja fizetni, aki nem akart albetétesíteni.

conair # 2024.03.03. 08:31

Ezt hogy érted? Sorgarázs. (nem tarsasház aljában van) Tehát külön álló történet. Változtat ez valamin? Kérlek írd meg ha igen.

Majordomus # 2024.03.02. 22:02

De ez a garázs nem társasházban van úgye?

conair # 2024.03.02. 20:13

Nagyon szépen köszönöm a választ. Gyakorlatilag az albetétesítés lehetetlen szerintem. (az összes tulajdonos úgyse jutna konszezusra) A végrehajtási joggal is megnyugtattál, és pláne az első válasszal. Gyakorlatilag írásos forma nélkül is, a ráutaló magatartással, fennálló rend alapján megvásárálható az ingatlan. Természetesen beleírjuk az adásévetelibe a természetbeni használat fizikai leírását.

A lemondó nyilatkozatot, meglátjuk mennyit tudunk begyűjteni. Nyilván az összesnél van értelme, mert máskülönben kell értesítés a többi tulajdonosnak és az ugyanúgy idő, és tök mindegy 1 vagy 14 darab tértivevényes levél megy ki.

Mégegyszer nagyon nagyon köszönöm szépen a segítséget!

drbjozsef # 2024.03.02. 19:48

conair,

> másképp nem is lehetne, későbbiekben pereskedni nem szeretnék.""
Nem, így nem lehet. Az elővételi jogról előre lemondani nem lehet. Ha megkötöttétek a szerződést, azt közölni kell a jogosultakkal, teljes egészében, legfeljebb a személyes adataid kitakarásával. Ebből tudják csak eldönteni a jogosultak, hogy be kívánnak-e lépni a szerződés szerinti feltételekkel a helyedre.
Miért pereskednél? Törvény szerint közölni kell velük, kivárni az adott határidőt, aztán véglegesíthető a szerződés. Ilyenkor, az ügylet gyorsítása érdekében már lehet lemondó nyilatkozatot gyűjteni, de annak csak akkor van értelme, ha kivétel nélkül mindenkitől be tudod gyűjteni.

""Kérdeztem az eladót, hogy van-e Használati megosztási szerződés, azt mondta mikor ők vették semmi ilyen nem volt, csak elővásárlási jogról való lemondás. Első kérdés: Jól tudom, hogy ez be van adva földhivatalhoz, és ahogy változik a tulajdonos ez szépen követhető?
> nem kell mindig újat csinálni?

HA van használati szabályozás írásban, még akkor sem biztos, hogy be van jegyezve a tulajdoni lapra a ténye, mert nem kötelező az. De ha már csinálnak ilyet, akkor be szokták jegyezni.
Ha nincsen írásban, akkor sincs feltétlenül gond. Ugyanis a már kialakult rend, hogy ki mit használ, lényegében egy ráutaló magatartással elfogadott szerződésnek számít. Amely akár írásban van, akár nincs, az egyes tulajdonosok jogutódjaira nézve is kötelező, tehát ha te megveszed az ő tulajdoni hányadát, pontosan azokat a jogosultságokat szerzed meg, amelyek neki voltak. A saját garázsának használatát, ahogy eddig csinálta, se többet, se kevesebbet.
Persze sokkal jobb a problémák elkerüléséhez, ha írásba le van fektetve a használat rendje, de az se nagy baj, ha nincs. Csak az adásvételi szerződésetekben legyen világosan leírva, hogy a természetben mit használt eddig ő, és ezért mit tehetsz ezentúl te.

Második kérdés: Van a tulajdoni lapon jó néhány végrehajtási jog, lehet én vagyok a béna, de nem látom, hogy ez mely tulajdonos tulajdoni hányadát terheli... vagy az összeset? ha én megveszem a garázst az adott hányadban engem is terhel?
Nem, a végrehajtási jogot mindig az adott adós tulajdoni hányadára jegyzik be. Nem terheli a többi tulajdonost természetesen.

Harmadik kérdés: esetleges albetétesítés esetén az összes tulajdonosnak bele kell egyezni? Nem működik ugye, hogy én albetétesítek csak? (természetesen kifizetném ezek költségét)
Nem, nem működik. 100% belegegyezés kell (és nem is olyan olcsó 14 albetétre, mindennel együtt). De ha nagyon akarod, és megfelelő indokod van rá, akkor bíróságtól is kérheted, hogy hozza létre az alapító okiratot, a többi tulajdonostárs akarata ellenére is. Ha fizetnéd amúgy az egészet, az mondjuk valószínűleg eleve megkönnyíti a dolgot, a tulajdonostársaknál is, de a bíróságon is.

conair # 2024.03.02. 18:50

Sziasztok!

Nagyon megköszönném, ha valaki tudna nekem segíteni tapasztalatával, tudásával. Szeretnék megvenni egy osztatlan közös tulajdonban lévő garázst. Egy picit meghökkentem, a sok tulajdonos láttán (talán 14 fő), de csak akkor fogom megvenni, ha mindenki lemond az elővásárlási jogáról
  • > másképp nem is lehetne, későbbiekben pereskedni nem szeretnék.
Kérdeztem az eladót, hogy van-e Használati megosztási szerződés, azt mondta mikor ők vették semmi ilyen nem volt, csak elővásárlási jogról való lemondás. Első kérdés: Jól tudom, hogy ez be van adva földhivatalhoz, és ahogy változik a tulajdonos ez szépen követhető?
  • > nem kell mindig újat csinálni?
Második kérdés: Van a tulajdoni lapon jó néhány végrehajtási jog, lehet én vagyok a béna, de nem látom, hogy ez mely tulajdonos tulajdoni hányadát terheli... vagy az összeset? ha én megveszem a garázst az adott hányadban engem is terhel?

Harmadik kérdés: esetleges albetétesítés esetén az összes tulajdonosnak bele kell egyezni? Nem működik ugye, hogy én albetétesítek csak? (természetesen kifizetném ezek költségét)

Nagyon szépen köszönöm az építő jellegű hozzászólásokat.

Majordomus # 2024.02.26. 20:42

drb jó tanácsot adott.
Ráadásul most kérd a végrehajtást amikor minden vevőjelölt elmenekül a látványtól és olcsón megveheted.

Quercus # 2024.02.26. 12:44

Foldi

Be kell jelenteni a földhivatalba, és le fogják folytatni a földvédelmi eljárást.....

drbjozsef # 2024.02.26. 10:22

Foldi,

Érdeklődöm, ha ez a ki nem vett telek árverásre kerül, kifüggesztik-e, árveréssel történő vásárlásnál van-e elővásárlási joga mondjuk a szomszéd földművesnek?
Igen, de csakis úgy, ha előárverezőnek bejelentkezik az árverési rendszerbe, ha arra kerül a sor.

Valamint hogy lehetne elindítani egyáltalán ezen telek végrehajtását?
A végrehajtást kérő (vagy kérők egyike) kérheti az ingatlan árverezését. Keresd meg egyiküket a tulajdoni lapról.

Foldi # 2024.02.26. 08:32

Tisztelt hozzáértők

A szomszéd ki nem vett kertbe folyamatosan hordják az építési hulladékot, már jó nagy,2-3 méteres domdokból áll az egész telek. A tulajdoni lap szerint tele van milliós terhekkel, végrehajtás, végrehajtási jog, közjegyzők, stb.

Érdeklődöm, ha ez a ki nem vett telek árverásre kerül, kifüggesztik-e, árveréssel történő vásárlásnál van-e elővásárlási joga mondjuk a szomszéd földművesnek?
Valamint hogy lehetne elindítani egyáltalán ezen telek végrehajtását? Másként ugyanis nem nagyon lehet rendezni az áldatlan állapotokat, csak tulajváltással. Így viszont tele teherrel senkinek sem érdeke bármit kezdeni vele, hordják rá a sittet, körülbelül 20* annyi teher van rá bejegyezve, mint amennyiért a környéken a hasonló kertek mennek.

Bármilyen jó tanácsot, ötletet szívesen fogadok. Köszönöm!

Majordomus # 2023.12.20. 21:32

Ajánlatos lenne egy földméröt megbizni.
Nem egy őkör ára de tisztul a kép.

osztap # 2023.12.20. 09:38

mematyi95,

Olvasgasd a 16-17. és 40-43. §-okat itt:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

A logika: ha a természetbeni állapot a felmérthez képest a tűréshatáron belül van, a természetbeni állapotot el kell fogadni a terepmunkához (kitűzéshez). Hogy a kerítés régi vagy új, nem számít. A tűréshatár többféle lehet, a rendelet részletesen leírja, hogy mikor mennyi.
Ha természetben semmi nem mutatja, hogy hol a telekhatár, akkor a földmérő nem sávot, hanem vonalat állapít meg telekhatárként (leszúr két karót, és a köztük húzható vonal lesz a telekhatár).