KBS
Akkor, ha jól értelmezem, a közös tulajdon megszüntetése azt jelentené, hogy értékesítik a gondnokolt ingatlanát és értékmegőrzőbb befektetésben (bankbetét, kötvény) helyezik el, amit majd a gondnokolt halála után kapnak meg az örökösök? De egy lakott ingatlan felét igencsak áron alul lehetne értékesíteni, ami egyáltalán nem szolgálná a gondnokolt érdekét.
Egyébként az örökösök egyáltalán nem szeretnének most hozzájutni a majdani örökségükhöz, mindössze azt szeretnék elkerülni, hogy valamilyen módon kiforgassák őket ebből. Egyébként ők fizetik a teljes ingatlan összes költségét, plusz azt az ápolási költség különbözetet, amit az édesapjuk nyugdíja nem fedez.
A közepesen súlyos demencia pedig orvosi szakvélemény, amit elég nehéz értelmezni, mert vagy közepes, vagy súlyos, de mégis egy létező betegség fogalma:
A közepesen súlyos demencia a demencia egyik stádiuma, melyben a memória-, gondolkodási- és tájékozódási problémák már jelentősen befolyásolják a mindennapi életet, bár a beteg még képes lehet önállóan étkezni, öltözködni. Tünetei közé tartozik a részletes emlékezetvesztés, lassuló gondolkodás, a tájékozódási zavar (időérzék elvesztése) és néha személyiségváltozások, mint az ingerültség, vagy gyanakvás. Fontos a tünetek felismerése a hatékony kezelés és az életminőség javítása érdekében.
Ingatlanügyek
„hiszen továbbra is az ő tulajdonában marad a fél ingatlan”
A közös tulajdon megszüntetése után? Hiszen annak éppen az lenne a lényege, hogy a gondnokolt ne maradjon a tulajdonosa egy bevétellel nem, csak kiadásokkal járó ingatlannak. Annál még egy lekötött betét is jövedelemzőbb, az államkötvény pedig még inkább.
(Igen, az örökösök megköszönhetik a gondnoknak, hogy a gondnokolt vagyonát gyarapítja, hiszen akkor a hagyaték is nagyobb lesz. Arra azonban kevésbbé tarthatnak igényt, hogy a gondokolt vagyonából már most, az életében részesüljenek.)
KBS
A gondnok ebben az esetben megteheti, hogy kezdeményezi a közös tulajdon megszüntetését?
Ez miért volna jó a gondnokoltnak, hiszen továbbra is az ő tulajdonában marad a fél ingatlan, amit a halála után végrendelet hiányában úgyis megörökölnek a leszármazottak?
Miért ne? Nem az örökösök érdekeit kell szem előtt tartania, hanem a gondnokoltét. Szigorúan véve akkor hibázik, ha bárkinek ingyenesen juttat az általa kezelt vagyonból. (A használat átengedése is juttatás.)
KBS,
Lehetséges, de azért ez a leszármazók esetén csak nem történik meg - kivéve persze, ha a tartása semmilyen más módon nem biztosítható.
„Ez akkor lesz csak hivatalos, ha orvosi szakvélemény is megállapítja.”
Tekintve, hogy már a gondnokot is kinevezték, ez eléggé "hivatalos". Azon túl, hogy a kérdező is írta, "kórisméje" szerint, szóval van ott (már csak a gondokság alá helyezésből következően is értelemszerűen) orvosi szakvélemény.
Egy gondnokság alatt álló, cselekvőképességében korlátozott személyről erős állítás az, hogy "azt csinál, amit akar".
Doktor, a kérdezőnek alighanem az a félelme - csak nem azt mondja - hogy a gondnok a gondnokolt érdekeit szem előtt tartva kezdeményezi a közös tulajdon megszüntetését. Hiszen a gondnokolt számára ez így egy csak terhekkel járó, hasznot nem hajtó vagyontárgy.
Chip1984
„Hangsúlyozni kell, hogy ő demens és beszámíthatatlan”
Ez akkor lesz csak hivatalos, ha orvosi szakvélemény is megállapítja.
„Kiforgathatják-e a testvérpárt a szülői örökség másik feléből?”
Ha az édesapa saját szabad akaratából akarná eladni az ingatlan rá eső részét, az is teljesen szabályos lenne és nem tehetnétek ellene semmit. Ugyanis akkor lesz csak az ingatlan ezen részéből „szülői örökség másik fele”, ha az édesapa örökhagyóvá válik, azaz meghal. Amíg él, addig ez az ő jogos tulajdona és azt csinál vele, amit akar, a gyerekeknek nem sok beleszólásuk van az elővásárlási jogot leszámítva.
Chip1984,
Olvasd el a Ptk. 2:31.§-át.
Ez alapján minden bizonnyal jogszerűen nevezett hivatalos gondnokot a gyámhivatal. (és nem gyámnak, az más, de most lényegtelen).
A gondnok sokmindennel rendelkezhet, de a gondnokolt érdekeit kell néznie - ebbe beletartozik, hogy ha a tartását nem veszélyezteti, akkor a vagyonát meg kell óvja - pont a rokonokkal szemben, ugyanakkor pont a leszármazókra még kivétel is van, olvasd el a 2:23.§-t is.
Nem hinném, hogy volna okuk az aggodalomra, vegyék fel a kapcsolatot a gondnokkal, és azért persze tartsák rajta a szemüket az ügyein.
Elnézést, tegnap rossz rovatba tettem fel a kérdést,
Tisztelt Szakértők!
Adott egy vidéki nagyvárosban élő testvérpár, akik a szüleik családi házában élnek.
Az édesanyjuk meghalt, utána az öröklés rendje szerint megörökölték az ingatlan felét.
A 74 éves édesapjuk idősotthonban lett elhelyezve, a kórisméje szerint közepesen súlyos demenciában szenved, beszámíthatatlan.
A gyámhatóság gondnokság alá kívánta helyezni és megkérdezték őt, hogy szeretné-e valamelyik gyermekét gyámnak, amire ő állítólag azt nyilatkozta, hogy nem. (Hangsúlyozni kell, hogy ő demens és beszámíthatatlan, tehát ebben az állapotban lehetett-e őt nyilatkoztatni? Két „tanúval” mondjuk ez elképzelhető-e?)
Miután megtörtént az állítólagos nyilatkozat, egy gyámhivatali dolgozót neveztek ki gyámjául. Ez így szabályos-e?
Ebből következik egy kérdés, hogy a gyám rendelkezhet-e az ingatlan másik felével, tehát eladhatja, vagy kiadhatja-e? Kiforgathatják-e a testvérpárt a szülői örökség másik feléből?
Az ingatlan értéke meghaladja a 100 millió forintot.
Amennyiben ez az eljárás nem szabályos, milyen jogorvoslati lehetőségük van?
Igen, általában tiltják, például a szocpolnál így volt, a csoknál így van, de a vonatkozó rendeletben erre nem találtam kitételt.
Persze, lehet, hogy van.
Vagy, akár a szerződésében is lehet ilyen kitétel, érdemes lenne azt is alaposan áttanulmányozni.
De a végső választ amúgy is a Fundamenta mondhatja meg neki.
Nem a hányaddal lesz itt a baj, hanem azzal, hogy közeli hozzátartozótól. Azt általában tiltják a támogatott konstrukcióknál - hiszen egyébként igencsak könnyű pénzhez jutási lehetőség lenne.
billakata,
Szerintem a résztulajdon vásárlással is megvalósul a lakáscél. (Jellemzően egy házaspár is csak 50-50%-ot szerez ilyenkor, igaz, ketten együtt megszerzik az egész ingatlant egyben, egy szerződésben)
A maradék rész megszerzéséhez nincs köze senkinek, tehát igen, mehet úgy.
Az új (2018 október után), állami támogatás nélküli lakástakaréknál nagyon laza az igazolási kötelezettség, valszeg nincs semmi olyan korlát, hogy közeli hozzátartozótól nem lehetne szerezni.
A régi, még állami támogatásos szerződések esetén szigorúbbak a lakáscél meghatározása, de én abban a rendeletben sem találtam ilyen kikötést (amilyen példul a CSOK rendeleben benne van).
De azért sokkal egyszerűbb és nektek biztosabb lenne, ha a fiad írna egy levelet a lakástakaréknak, és megkérdezi, hogy lehetséges-e, megfelel-e lakáscélnak, ha a szülőtől vásárol, és ha szerintük nem, akkor kéri, hogy jelöljék meg a lakástakarék rendelet erre vonatkozó paragrafusát. Akár a Fundamenta honlap kapcsolat menüpont alatti "írjon nekünk" form is elegendő, arra is időben válaszolniuk kell.
A fiamnak lejár a Fundamenta szerződése. Felhasználhatja - e az összeget a szülő tulajdonában levő ingatlan egy részének megvásárlására, és az ingatlan tulajdonhányadának fennmaradó részét megszerezheti-e ajándékozási szerződéssel? Válaszát előre is köszönöm.
@KBS
„Az állami vagyonról szóló törvény tiltja a jogról lemondást. ”
lehet hogy én értem félre, de ha torpillacska be tudja bizonyítani az MNV Zrt.-nek, hogy már azelőtt elbirtokolta az ingatlant, mielőtt a tulajdonjog az államra szállt volna, akkor az biztosan a tulajdonjogról való lemondás lenne? Nem létező jogról talán lemondani sem lehet. Az elbirtoklás elismerése szerintem nem ugyanaz, mintha azt mondaná az állam, hogy "ennek az ingatlannak az 1/6-át torpillacska tulajdonába adom."
Köszönöm! Valahol örülökis neki, hogy nem volt ogazam, az elviselhetőbb, mint amiko rigazam van és a hajamra kenhetem
„„Az "állam" nem ismerhet el.”
oké, akkor az MNV Zrt.”
Az se. Az állami vagyonról szóló törvény tiltja a jogról lemondást. Nincs méltánylási joga senkinek, aki az államot képviseli. (Talán túl szigorú ez így - de amikor amúgy is azzal van tele minden, hogy "ezeklopnak", akkor indokolt.)
„Akár egy fúrt luk is az?”
Akár. De a lényeg nem a lyukban van - kivéve persze egy utólagos hőszigetelés megfúrásával járó garancia vesztést - , hanem a kültéri egységének a közös tulajdont képező falra, homlokzatra szerelésében, és annak üzemeléstechnológiájából eredő következményeinek a közösség általi elviselésében. Szóval igen, a tház hozzájárulását be kellett volna előzetesen szerezni.
Üdv!
Tv értelmezéssel kapcsolatos kérdés, miután a közös képviselő leállíttatta a klímásokat. Az SzMSz-ben nem volt semmilyen rendelkezés az udvar felőli kültéri egységekkel kapcsolatban, és minden érintett szomszédnak van kültérije, ezért bátorkodtam én is megrendelni a munkát.
Szóval jött és elküldte őket a társasházi tv-re hivatkozva, én ott ezt találtam:
"Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely... az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt... közös épületrész, épület berendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, ... köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.”
A "műszaki állapot megváltoztatása" vajon mi? Akár egy fúrt luk is az?
Köszönöm előre is
@KBS
„Az "állam" nem ismerhet el.”
oké, akkor az MNV Zrt.
Az "állam" nem ismerhet el.
@Torpillacska
„Anno, kb 30 évvel ezelőtt én az ő részét is kifizettem, csak a földhivatalban nem került átírásra...”
akkor akár még a Ptk. 5:45.§ szerinti jogcímes elbirtoklás is fennálhat.
„Akkor most az árverezés előtt adjak be elbirtoklás iránti keresetet?”
Ha az állam nem ismeri el az elbirtoklást, akkor mindenképp.
Ha a perindítás ténye előbb felkerül a tulajdoni lapra, és ezután árvereztet az állam, szerintem az így tulajdont szerző árverési vevő nem minősül jóhiszeműnek. Azaz, ha végül igazad lesz az elbirtoklási perben, a Ptk. 5.41.§ (1) alapján a rosszhiszemű árverési vevő nem lesz tulajdonos.
Köszönöm a válaszokat! akkor most még én kerülhetek bajba, hogy felújítottam? Ez egy nagyon hosszú procedúra (reméltem, hogy zárása) ezért nem egyezkedtem a felújítással kapcsolatban. Tulajdonképpen nem is volt kivel.. Külföldi tulajdonosa volt a maradék résznek. (Anno, kb 30 évvel ezelőtt én az ő részét is kifizettem, csak a földhivatalban nem került átírásra...) Beadtam a póthagyatékot, állam örökölt. Eddig is én gondoztam, tényleg próbáltam örökösöket találni, küldtem ki (külföld) leveleket is. Szeretném lezárni ezt a fura tulajdoni viszonyt. Eddig sajátként gondoztam. Az államnak jeleztem, hogy szeretném megvenni, hát tessék. Írták, hogy ha velem nem egyeznek meg árverésre bocsátják. Nem tudom mit tehetnék...
Akkor most az árverezés előtt adjak be elbirtoklás iránti keresetet? Így is megállná a helyét, hogy az állam csak idén örökölt, nem 15 éve?
Tulajdonképpen valóban állagmegóvó felújítások voltak, ez nem egy palota. Vályogfalazat, amit vízszigeteltünk és lemeszeltünk, stb. Fotóim vannak az előtte- utána állapotról. Ez mindössze azért merült fel, mert nem tudom miért ilyen magas árban határozták meg az ingatlan értékét
@drbjozsef
„de csak emiatt nem spórolhatod meg a szavazást.”
Igen, ott a pont.
"Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet."