Ingatlanügyek

evike86 !
Vannak emberek akik szeretnek ingyér lakni !

apropó most jut eszembe, hogy valami Punginé Ildikó, vagy valami efféle coci képviselő asszony világgá kürtölte fájdalmát mely szerint már 560 000 azaz ötszázhatvan ezer üres lakás van országszerte.
És hogy ők tudnák a megoldást. Ólcsó bérlakás, olcsó bérlakás nyivákolják nap mint nap.
Na de kinek occsó ? Az aki építi vagy az aki használja ? nem mindegy,.
Elvileg megvan a recept. Elvenni azoktól akiknek van és odaadni azoknak akiknek nincs. Akár ingyér.
Valamikor ezt mán egyébként kipróbálták, de valahogy nem gyütt össze.
Most ippen az derék nimetek gyakorolják. Ingyér adják a fedelet az betolakodóknak.

Sziasztok!

Köszönöm a hozzászólásokat. Nekem kb. úgy fest a dolog, - hozzáteszem laikusként, mintha nem lennének előrébb, mint bérlők.
Minket az általuk használt lakrész állapota aggaszt, mivel az jelen helyzetben abszolút felújításra szorulna, de őket mindez nem érdekli, sőt meg is van tiltva, hogy ott a párom bármilyen munkát elvégezzen. Ennek a költségét is valakinek állnia kellene a jövőben, akik valószínűleg mi leszünk.
Tényleg az lenne a legjobb megoldás, ha elköltöznének, minden cirkuszt mellőzve.
Számunkra világossá vált, hogy őket csak pusztán a haszonszerzés és az érdek vezérli.

Ilyen esetben az ingatlan elhagyására vonatkozó felszólításnak mi a konkrét menete?

Nem követelhet, mivel szívességből fogadta be a testvérét. Ha felszólításra nem költözik ki, majd az azt követő időre követelhet.

Viszont a másik testvér meg lakáshasználati díjjat követelhet. 1:1

Mivel ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó szerződést érvényesen csak írásban lehet kötni, így a testvér nem követelhet ingatlanrészt. Viszont természetesen mindazt, amit az ingatlanrész fejében fizetett - így az említett kölcsön visszafizetést - meg kell neki téríteni.

Üdv!

Segítséget, illetve tanácsot szeretnék kérni.
Párom nevén van egy ingatlan, ő az 1/1 tulaja, a házat pedig banki kölcsön terheli.
Élettársam testvéri szívességből befogadta a bátyját és annak családját a tulajdonába. A házat nem hivatalosan ebből kifolyólag leválasztotta, így van külön bejárata a két házrésznek.
A probléma ott kezdődik, hogy ez a testvér magának követeli azt a házrészt, amiben jelenleg laknak. Szeretné a nevére írattatni. Semmiféle írásos megállapodás nem történt közöttük, "csak" szóban. A rezsi és a törlesztőrészlet felét fizetik.
Anno a hitelfelvételt teljes egészében a párom intézte, az önrészhez a kölcsönt is, aminek szintén nem hivatalos formában, tehát írásos dokumentáció nélkül a bátyja kifizette a felét.
A házhoz nem kicsi telek tartozik. A ház körüli munkák és költségek mind a páromra hárulnak. Testvére folyamatosan azt hangoztatja, hogy őt nem érdekli semmi olyan kötelezőnek mondható munka a házon és a ház körül, neki és a kis családjának jól van úgy minden, ahogy van. Nem számít nekik, hogy az ingatlan így amortizálódik, veszít értékéből.
Most odáig fajult a helyzet, hogy zsarolják, fenyegetik a páromat és jóformán őt szeretnék a sarokba állítani, csakhogy ügyvéd által le legyen papírozva, hogy a testvér nevére kerüljön az ingatlan fele.
Meg akarják szabni neki, mint a ház tulajdonosának, hogy egyáltalán hova mehet és hova nem a saját birtokán belül.
Számomra teljesen nonszensz, hogy úgy beszélnek erről az ingatlanról, mintha bármilyen hivatalos dokumentum is alá tudná támasztani a követelésüket, arról nem beszélve, hogy akárhogy is nézzük még a banké a ház és az is marad jó pár évig.

Ilyen esetben mit tud tenni az élettársam és milyen jogai vannak a testvérével szemben?

Kedves Nanemaaa,

Köszönöm szépen a válaszod, további impulzusokat kaptam a tovább-gondolkozáshoz!
Az még mindig nem tiszta, hogy a terasz nem épületrész. (ugyanonnan: 120. Terasz: a rendezett terepen vagy épületrész zárófödémén kialakított helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó, járható szilárd burkolatú külső tartózkodótér.)
És ha így van, akkor az a telekhatárunk, ahol a terasz széle húzódik hogyan határolható le? Mert mégiscsak lezárhatom, lekeríthetem azt a szakaszt is (egyenlőre nem tudjuk, minek kell nevezni azt az építményt).
A terasz ebben az olvasatban nekem rendezett terepnek tűnik, akkor logakailag még értelmezhető a terepszint is.
Megjegyzem eddig is volt egy alacsony kerítés a két ingatlan között.
Köszönöm előre is, ha még továbbra is együtt gondolkodsz velem!

sg2112

OTÉK fogalommeghatározások:
„60. Kerítés: a telek területét a közterülettől, a telek közhasználat céljára átadott területétől, illetve a szomszédos telkek területétől vagy a telek különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térben elválasztó, lehatároló építmény.”

Ezek alapján szerintem a kerítés nem azonos az épületrésszel, az kizárólag a telkek elválasztására szolgáló építmény. Ezért is nem értelmezhető épületen belül a terepszint.
Amiről te beszélsz, az az épület önálló határoló fala, ami alkalmasint lehet simán építési engedély köteles is. Innentől viszont nincs magassági korlátja, mint egy kerítésnek, viszont kell hozzá a tervező, akinek egyébként is szerzői jogai vannak az épülettel kapcsolatban.

ObudaFan

Szia köszi a választ. De sajnos ez nem ilyen egyszerű. A Magyar állam tulajdonában lévő területet csak pályazat utján értékesíti. Addig nem tudok vázrajzott készíteni ameddig nem nyertem a pályázatott.

Sherlock: "Építésnél nem kizáró ok a lakástulajdon"

És ha vásárolok?

zuzu33

Ha egy helyrajzi számon van, akkor az összes tulajdonossal meg kell egyezni. Nyilván az is megegyezés tárgya, hogy ki fizeti a földmérőt, de szokásosan általában a vevő. Először egy földhivatal által záradékolt vázrajzot kell készíteni, majd ezt az önkormányzattal jóváhagyatni, azután lehet szerződni.

Sziasztok.

Azzal a problémával fordulok felétek hogy van egy 45 m2 es teljessen felujittot nagyon régi tanyám, házszámos, lakcím nyilvántartásban és vázrajzra bejegyezve
Ezt az ingatlant család alapitás miatt bőviteni szeretném. Voltam a műszaki osztályon sajnos a telek csak 1200m2 es és mezőgazdsagi területnek van nyílvántartva, aminek a 1,5 beépithető.

Azt a tanácsot kaptam hogy a melette lévő területből vásároljak a telkemhez. A földhivatalban kíderitettem hogy a melettem lévő telek 11800m2 es osztattlan közös tulajdonban van. 8000 m2 az NFa és a többi 3 magán személyé.
Jelenleg megegyezés alapján használnák a területeiket( persze vagy 10 éve csak a gaz és az épitési törmelék borítja), de a váz rajzon egy helyrajziszámú osztattlan telek van. Az én tanyám folytatássában a területükön van egy tanya a vázrajzon és van neki ház száma is. De a valoságban ez az ingatlan több éve összedölt.
Ha vásárolnák belőle akkor nekem kellene a földméréseket fizzetnem? Hogyan lehetne az enyémhez csatolni? A régi összedölt tanyát felújithanám?

Kedves Fórumozók!

Alábbi problémára keresek választ.

Ingatlanunk zártsorú építésű sorházi ház. A szomszédos ingatlannal úgy érintkezünk, hogy a két ház között telekhatáron van mindkettőnknél 3 méter szélességű terasz, melyeket eredetileg egy 90 cm magas fa korlát választott el. Mindkét teraszra dupla ablak és dupla teraszajtó nyílik a másik ingatlan felé, egymás kertjére, teraszára belátás nyílik (a nyílászárókon keresztül egymás nappalijába is).
A kertek terepszintje megegyezik, de az épületek kialakításánál az utca emelkedését figyelembe véve az építtető a mi házunkat magasabbra tervezte, ezáltal az mi épített terepszintünk a terasznál (is) 35 cm-el magasabban helyezkedik el.
A szomszéddal közös telekhatár nekünk a jobb oldalunk.
Erre a jobb oldali telekhatárra a kerti részen az országos jogszabálynak és helyi építési szabályzatnak megfelelően 2 méter magas zárt oldalkerítést építettünk. Tervünk szerint ugyanezt a zárt kerítést folytatva a teraszok között is szerettük volna felhúzni a teljes át- ill. belátást megszüntetendő. A szomszéd azonnal megakadályozta.
Az egész építést az önkormányzat építési osztályával konzultálva kezdtük meg, annak ellenére hogy ez nem engedélyköteles és nem településképi bejelentésköteles építési tevékenység. A szomszéd fellépésére az önkormányzat elbizonytalanodott a kerítés magasságát illetően, és a járáshoz továbította az ügyet arra hivatkozva, hogy a szomszéd oldalán mért terepszintet kell figyelembe venni a kerítés magasságának megállapításánál. Én mostanáig hiába kerestem jogszabályi rendelkezést arra nézve, hogy a jobb oldali oldalkerítés esetében is a szomszédtól kell mérni a magasságot, ahogy arra sem, hogy teraszok esetében (ami épített terepszint szerintem) ugyanaz áll-e meg, mint természetes terepszint esetében. Azt sem értem, hogy az épített teraszunk szomszéd oldaláról látható oldala miért nem minősül TÁMFALNAK, ugyanis abban az esetben is maradhatna a 2 méteres kerítésünk, mert ha támfal is van, a jogszabály szerint 3 méter magasságig mehet el a kerítés.
Ráadásul abban is bíztunk, hogy a teraszra kerülő építmény nem kerítésnek hanem térelválaszónak minősülhet tekintettel a szóban forgó épületek tájolására, vagyis arra, hogy egy-az-egyben egymásra néznek, ezt azonban a járás, állítólag szóban, közölte az önkormányzattal, hogy nem tekinthető térelválasztónak csak kerítésnek, mivel nem szerepelt az eredetileg engedélyezett tervben. (Innentől több további kérdésem is felmerült, de nem akarok előre szaladni, inkább a fentiek re várok valamilyen tanácsot, útmutatást.)

Előre is köszönöm szakértő válaszukat, nem is tudom, hogy ez tisztán építésügy vagy jogi kérdés, nem tudom, hogy létezik-e fentiek vonatkozásában valahol jogszabályi kitétel a terepszintekre, és ha nincs, akkor mire hivatkozva kaszálhat el az építésfelügyelet.

üdvözlettel,
sg2112

Tulajdonosként megillet a közös helyiségek - tehát a lépcsőház - használatának joga! Élj vele!

Nézd, ha hagyod magad, akkor persze, hogy a fejedre szarnak.

Kovács_Béla_Sándor: garázs tulajdonos vagyok, én úgy vélem ugyanúgy tulajdonos vagyok, mert hát ez egy tömb társasház, tehát a garázs nem különálló épületben van, ők viszont nem így gondolják.

Zoltanuss: Pont a közös képviselő idős hölgy jelentette ki, hogy albérlők se kapnak. Nincs bennem alacsonyító szándék, csak pro bálom tökéletesen vázolni a helyezett. Van ott egy ismerős bérlő, ők konkrétan nem kaptak. A fura az egészbe, hogy 2db helység is van ahol az annyira védett kerékpárok vannak, és például a másikhoz adtak kulcsot, csak ez a villanyórás közös helység ennyire védett terület.

VShun !

A bérlő .... és nem az albérlő... kár őket lefokozni, tehát a bérlő a tulajtól kap kulcsot.... ha kéri és a tulaj erre érdemesnek véli.

VShun VShun!

Elviekben tulajdoni hányaddal rendelkezel. így a közgyűlésre is meg kell, hogy hívjanak. Ott van a lehetőség a a panaszod előadására ill. orvoslására.

Egyébként a 60 lakó (akik ugye tulajok és bérlők is lehetnek ) , tehát közülük egy sincs aki kölcsön adná a kulcsát a másolásra ?

Te is tulajdonos vagy, nem?

Úgy gondolják, hogy akik a társasházba laknak, kb. 60 család. (tehát még albérlők se, csak tulajdonosok) a közös képviselő annyit mondott, hogy ezt megszavazták, de én például erről semmilyen papaírt nem kaptam, de a közös költség díját, azt rendszeresen kapom, és fizetem be.

„csak a lakók mehetnek be”
Deffiniálnád azt, hogy "lakó"? (Egyébként a közös képviselő semmiféle szabályt nem hozhat - legfeljebb olyat, amely magára és esetleg a kutyájára nézve kötelező.)

Üdvözlet!
A következő problémába szeretnék segítséget kérni. Adott egy társasház, aminek több garázsa is van (nem ebben lakok, hanem a mellette lévőben). Az adott társasházban, van egy garázsom, aminek a fő villanyórája, és a fő biztosítéka a társasház lépcsőházából nyíló, zárt közös helységben van. Sajnos többször is előfordult, hogy lekapcsolt a főkapcsoló (nem volt áram a garázsba), és nekem kellett bemennem, hogy visszakapcsoljam ebbe a közös helységbe. Azonban a társasház, vagy lehet csak a közös képviselő hozott egy olyan szabályt, hogy ebbe a közös helységbe, ami zárható, és a lépcsőházból nyílik, csak a lakók mehetnek be, mivel sok volt a betörés (lépcsőházba van kamera) Na mármost, én jelenleg csak úgy mehetek be oda, ha lehívom a közös képviselőt és ő kinyitja. (eddig volt kulcsom, de lecserélték a zárat) Nem egyszer volt, hogy nem volt otthon, ilyenkor pedig nincs áram a garázsba, kérdésemre pedig, én nem kaphatok kulcsot, mivel nem ott lakok. A kérdésem az lenne, hogy ez jogilag megállja a helyét, hogy csak más által mehetek be abba a közös helységbe ahol a saját, én nevemen lévő villanyóra van, valamint a saját garázsom a társasház része, tehát a ház alatt van?

Nem mertem mondani...

Építésnél nem kizáró ok a lakástulajdon.

Azért, mert ha nem öröklés jogcim marad, nem ígényelhetek saját ingatlan építéséhez CSOK-ot.