Nem számoltak illetéket, mert egyenes ági rokonok. Így az sem segít.
Ingatlanügyek
drbjozsef
Szomorú örökös
Amikor megvásároltam a lakást az édesapám kisegített, ezért úgy gondoltam az a tisztességes, ha neki van rajta haszonélvezete.
Februárban édesapám nagy műtét előtt állt, félt attól, hogy lebénul, nem akarta hátráltatni az ingatlan eladását ezért mondott le ingyen a haszonélvezetről. Ő mindig talpig becsületes, jog tisztelő ember. Szerencsére a műtét sikerült, szépen lábadozik.
Én egy kis városban élek, a Jogi fórumon szaknévsorában még a megye sem szerepel. Felhívtam egy helyi adótanácsadó céget, az ügyintéző nem tudta megmondani, hogy foglalkoznak-e ingatlan adózással, hétfőn állítólag visszahív. Még 1 évem van erre, de jó lenne tudni, mennyi adót kell fizetnem, mivel vennék egy kisebb házat, amire még költeni kell.
Nagyon szépen köszönöm a segítségeteket!
Matyo,
Írhatsz a navnak is állásfoglalásért.
De érdemes keresni egy hozzáértő adótanácsadót.
Jobban belegondoltam, és el tudom képzelni, hogy nem is kell fizetned adót.
(Ha 5 éven belül adtad volna el, akkor igen. Végülis most a haszoélvezet lemondásakor nem éri "kár" az államot, hiszen bár most nem kellett illetéket fizetned, annó azt édesapád kifizette a szerzéskor. Vagyis 5 éven belül kell adózni, ahol a szerzés értéke a haszonélvezet értékével csökkentett forgalmi érték lett volna. De 5 éven túl ez se számít).
„Jobban belegondoltam, és el tudom képzelni, hogy nem is kell fizetned adót.”
Azért szerintem ez nem egészen így van! A vagyoni értékű jog lemondásakor az a kedvezményezett számára ugyanúgy "szerzésnek" minősül, én úgy gondolom. Tehát nem a tulajdonjog megszerzésétől kell számolni az 5 évet, de javítson ki bárki, ha tévedek.
Szerintem sem kell adót fizetnie....
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni!
A kivitelező nem építi a házat , mert vita alakult ki a számlázás miatt, kötbér, hibás teljesítés stb. Valószínű, hogy pereskedés lesz belőle. A per eltart több évig... ha pert nyerek és közben megszünteti a vállalkozást akkor nem tudom rajta behajtani az összeget. De én is tartozom a vállalkozónak a túlszámlázás miatt akkor ő sem tudja behajtani rajtam mivel megszüntette a céget? Vagy ez most hogyan van? Nyilvánvaló, hogy túlszámlázott több tételben és nem hajlandó elismerni. Én nem tudom rajta behajtani mert ha megszűnik a cég akkor ennyi a történet de kérdés az , hogy a nem kifizetett számla összegét amivel át akar vágni azt ő be tudja hajtani rajtam ha már nem létezik a cég? Mert ugye a céggel volt a szerződés nem pedig a magánszeméllyel.
Köszönöm a segítséget!
Nincs ügyvéded?
Üdvözlöm! Az üzlethelyiségemet egy cég bérli több éve. Rendszeresen fizetési felszólításokat kell küldenem a bérleti díj fizetésére, ebbe már nagyon belefáradtam. Jeleztem a bérleti szerződés felmondását - "Rendkívüli felmondással" A felmondást már megírtam, de még nem küldtem el. Amióta jeleztem, hogy felmondom a szerződést, nem fizetik a bérleti díjat. A bérelt helyiségben jelentős átalakításokat végeztek, a szerződésünkben szerepel, hogy a bérlet megszűnésekor a helyiséget eredeti állapotába visszaállítják. Erre opciót kaptam, amely az eredeti állapot visszaállítási költségének töredéke. A kérdésem: a felmondási időre is fizetniük kell-e jog szerint a bérleti díjat? A jelenlegi tartozásuk már eléri az opció mértékét. Mit tehetek?
Megköszönöm a választ, tisztelettel, Martin
vaúú,
„a felmondási időre is fizetniük kell-e jog szerint a bérleti díjat?”
Természetesen. Hiszen az alatt is használják.
Bár, ha jól értelek, az még el sem indult. Hiszen nem mondtál fel.
Opció? Az mi? Úgy érted, kaució?
Ha a kaució nem fedezi a helyreállítás költségeit (de azt a szerződés előírja a bérlőnek), a különbözettel ugyanazt teheted, mint a nem fizetett bérleti díjjal. Követelheted.
„Hiszen az alatt is használják.”
Nem azért. Hanem azért, mert a szerződés még él. (Ha nem használnák már az ingatlant, akkor is fizetniük kellene.)
A betűk hatalma......
A február 29-i bejegyzésemet (túlépítés) szeretném folytatni.
A 8/2018. AM. rendelet 16. § (1) A térképi és természetbeni állapotot a meghatározott térkép-terepazonos pontok alapján azonosnak kell tekinteni, és a terepmunkához a természetbeni állapotot, az irodai feldolgozáshoz a térképi állapotot és a nyilvántartott területi adatokat kell kiinduló adatként elfogadni, ha a természetben állandó módon megjelölt pontok esetén:
- a szabatosan felmért területen a térképi és természetbeni állapot között az eltérés
aa) a szabatosan megjelölt földrészlethatár helyzetében a ± 0,1 métert,
ab) az állandó módon meg nem jelölt földrészlethatár helyzetében a ± 0,2 métert nem haladja meg,
- a földrészletről korábbi rajzi munkarészekben számszerű mérési vagy kitűzési adatok állnak rendelkezésre, az eredeti számszerű méretek és az ellenőrző méretek közötti eltérés nem nagyobb ± 0,3 méternél,
- az EOV földmérési alaptérkép terepi kiegészítő mérések nélküli digitális átalakításával készült térképi adatbázis esetén a 7. melléklet A) táblázatában megadott értéknél nem nagyobb az eltérés, vagy
- a nem EOV vetületi rendszerű alaptérkép terepi kiegészítő mérések nélküli digitális átalakításával készült adatbázis esetén a 7. melléklet B) táblázatában megadott értéknél nem nagyobb az eltérés.
A jelenleg jogerős ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapja az 1976-ban új felméréssel készült térkép. A terepen földi eljárással mért eredményeit használva, összevetve a szakértő által mért adatokkal, felhasználva a rendelet b) pontját, meghatároztam a kerítés pontos helyét.
Az új felmérést követően a térkép 1985. évben sztereografikus vetületből EOV-be lett átszerkesztve, a térképi tartalom időközi változásai felújításra kerültek. Az analóg térkép digitális átalakítása 2005-ben történt. Az átszerkesztés és a digitalizálás során a térképi tartalom nem változott, az megfelel az időközi változásokkal kiegészített eredeti, 1976-ban készített sztereografikus térképnek.
A szakértő az egyezőségre hivatkozva a rendelet d) pontját találta alkalmazhatónak, a hibahatárok figyelembe vételével.
A bíró a kerítés pontos helyének meghatározását adta feladatul.
Melyik metódus a jó? Ki járt el helyesen?
Sziasztok!
Édesanyám 1/1 tulajdonú lakásából ajándékozással enyém lett 1/10.
haszonélvezet keresztbe, én az övére, édesanyám az enyémre.
Édesanyám az én hozzájárulásom és tudtom nélkül eladhatj és/vagy megterhelheti az ingatlant (a 9/10ed részét)?
Ha igen, akkor ennek elkerülésére mit tehetek?
Igen; megkérheted szépen, hogy ne.
wekerle,
Elővásárlási jogod van, ha el akarja adni, a kialkudott áron megveheted a vevő helyébe lépve.
A megterhelést pedig _elvben_ nem tudod korlátozni, de hitel vagy ilyesmit az osztatlan közös tulajdonra nemigen fog adni senki neki a tulajdonostárs beleegyezése (inkább : zálogkötelezettként vagy kezesként bevonása) nélkül.
Sziasztok,
tetőtér beépítést tervezünk, plusz két szobát alakítanánk ki.
Részlet a HESZ -bol :
"Lakóterületeken új épület építése esetén lakásonként, vagy meglévő épület bővítésével kialakuló új
lakáshoz legalább egy gépkocsi épületen belüli és egy másik gépkocsi telken belüli elhelyezését kell
biztosítani."
Tetőtér beépítésnél nem keletkezik új lakás, jól látom ?
koszi,
Róbert
arten,
Ha a létrejövő lakótér nem külön bejárattal rendelkező, önálló lakás, akkor igen, jól látod. Ez csak tetőtér beépítéses bővítés.
Új parkolóhely biztosan nem kell.
drbjozsef,
köszi,
nem lesz külön bejáratú.
Érdekes megközelítés amit az építesz ír: "a régi lakás nem lesz – helyette új keletkezik új hasznos területtel."
Erre sem gondoltam volna. Ha varrok egy zsebet a nadrágomra a régi megszűnik, és lesz egy vadi új. :)
„a régi lakás nem lesz – helyette új keletkezik új hasznos területtel.”
Ne már, ez hülyeség.
Egyébként meg, feltéve, de meg nem engedve ezt a marhaságot : akkor sem kell plusz parkolóhely, hiszen a "régi" lakásét most "megkaphatja" az "új".
Az a probléma az építészekkel, hogy nagy részük sértett ember.
Művésznek gondolják magukat pedig 100 -ból 95 nem az.
Egyszerű író deákok. A műszaki életeben van egy nyelv rajzolás megfelelő szabályokkal, ezt kell alkalmazni.
Ez az írásmód olyan, hogy a szakik a kivitelezők megértsék.
Az íródeák se mind művész . ismerik a betűvetés fortélyait és ha megbízást kapnak akkor azt leírják és aki tud olvasni az meg is érti.
Így van az építészettel is. Akinek van pénze anyagi lehetősége, az elhatározza, hogy építkezik, megbiz a tervek elkészítésével egy építészt aki az elképzeléseket papírra veti a rajzolás a tervezés szabályi szerint. tehát az építész elsősorban pénzért dolgozó íródeák és nem művész. Na ezt a legtöbb megemészteni nem nagyon tudja.
A tetőtéri építésről- lehet új lakás és lehet bővítés is.
Új lakás : külön bejárat , külön közművek / víz- csatorna , villany és gáz külön mérési lehetőséggel.
Lakás bővítés amikor a meglévő lakást felfelé bővítjük.
A jelenlegi állás szerint nem kell engedély, csak bejelentés vagy az sem.
A kérdéses építész nagyot akart alkotni ezért mondta ezt a hülyeséget :
„a régi lakás nem lesz – helyette új keletkezik új hasznos területtel.””
Nyilván akart billirozni. Ez sikerült neki.
nos ezért se kell drága sztár építészeket felfogadni, jó az aki végrehajtja a megrendelő kéréseit a tervek nyelvén. Mert a terv azért hasznos, akár az írás.
néha felmerül az is ,hogy a terv tulajdonképpen a tervező szellemi tulajdona, a z építményhez csak azok hozzájárulásával lehet. Ez is egy téves valami. A tervet eladta az aki ki készítette, tehát az új tulaj azt csinál vele amit akar.
Veszek egy festményt egy harmad negyedrangú piktortól.
Felteszem a falra, bedobom a tűzbe vagy javítok rajta. Kinek mi köze hozzá. Csak a művészi alkotások élveznek védelmet. De az alkotások zöme nem az. Miért lenne egy házterv védett ? Ugyan olyan hasznos alkotás mint minden más egyéb ember által készített valami.
Egyet nem lehet egy tervvel csinálni. Mint saját alkotást árulni. De ami a terv alapján készült ahhoz semmi köze sincs a tervezőnek. Az már nem az ővé.
Köszönöm az eddigi válaszokat a kérdésemre.
Úgy pontosítanám tovább a kérdésemet, hogyha édesanyám nekem ajándékozza a lakása 1/10 ét akkor valahogy szerződésben lehet e úgy szerződni hogy a későbbiekben csak közösen adhassuk el az ingatlant és ez valahogy bejegyzésre is kerüljön a tulajdoni lapon.
Az eredeti szituáció onnan indult hogy édesanyám fél hogy megszerzik a lakását "mások" és ez ellen védekeznénk hogy ő egyedül ne tudja eladni, viszont maradjon tulajdonjoga (tehát az nem opció h 100%ot nekem ajándékoz, az sem h gyámság alá veszem). Van olyan megoldás hogy édesanyám nem tudja egyedül eladni a tulajdonában lévő ingatlant egyedül?
wekerle,
Szerintem érvényesen szerződésben nem korlátozhatjátok a tulajdonjoggal rendelkezési jogot "csak úgy".
Ha a gondnokság (nem gyám) nem opció, akkor mi lenne, ha adnál édesanyádnak "kölcsön", és bejegyeznétek a nevedre jelzálogot, terhelési- és elidegenítési tilalmat. Akkor nem csak eladni, de megterhelni, más kölcsönt felvenni sem tud az ingatlanra.
De pl. végrendelettel még ilyenkor is tudja másnak juttatni a részét halála esetében. Ez ellen valamennyire a jelzálog, mint teher összege védene, de hát ki tudja 3-5-29 év múlva mennyit fog érni az ingatlan. Úgy védene, ha jóval több lenne a jelzálog, mint az ingatlan értéke.
„ felmerül az is ,hogy a terv tulajdonképpen a tervező szellemi tulajdona, a z építményhez csak azok hozzájárulásával lehet. Ez is egy téves valami. A tervet eladta az aki ki készítette, tehát az új tulaj azt csinál vele amit akar.”
A szerzői jogi törvény szerint a tervező szellemi jogával terhelt az épület terve, és az az alapján megvalósított objektum (építmény) is. És ezt olyan szinten mérik, hogy ha a kamarának tudomására jut ezzel kapcsolatos jogsértés, akkor a jogtalanul felhasználó tervezőt ki is zárják a soraikból. Legalább is ki kellene zárniuk. És akkor a bírósági szakaszról még nem beszéltünk.
wekerle
Adjon neked teljes haszonélvezetet,akkor megmarad a tuajdonjoga és nem rakják ki a lakásból.