Ingatlanügyek

Nonolet

Értem, hogy mi a felvetett probléma, azonban az én meglátásom szerint ez úgy nézne ki, hogy az ingatlanból származó bevétel után nyilván fizetni kell adót, de ha valaki ingyen lakik valahol (akár az egyezség miatt), akkor nincs milyen adót fizetni, hisz bevétel sincs ami alapján azt számítani kellene.

Az ingatlan kiadás utáni bevétel fix összeg, ami nem változik akár 1, akár 2 ember kötelezett adózni utána, ebből következik, hogy a bevallandó bevétel is fix összeg (csak azt vagy 1 ember egészében, vagy 2 ember fele-fele részben vallja be).

Ezután szerintem már csak ott van kérdés, hogy ebből a bevételből fizetendő adót 1 vagy 2 ember fizeti be, de ha rendesen be van jelentve minden a NAV-nak és az adó mértéke a teljes bevétel alapján van kiszámolva, akkor mi lehet lenne a gond? A teljes bevétel be lenne vallva a NAV felé, viszont nem 2 hanem 1 személy részére (hisz 1 személy "teszi zsebre"), a másik személy pedig a lakást pedig mivel "ingyen" használja a lakhatása után nyilván nem adózik (oké, hogy a bérbe adásról való lemondása miatt lakhatna ingyen, de az ő "része" más személy bevétele, amit az a másik személy rendesen be is vall a NAV-nak.

Vagy rosszul gondolom? Nem kötekedni akarok, csak szeretném megérteni, mert egyelőre nem látom, hol a probléma.

Tisztelt Szakértők!
Köszönöm szépen a válaszokat...Igen tudom elég zűrös az egész...
A bírónő egyszer sem mondta (két tárgyalás volt eddig), hogy semmire nem jogosult édesanyám, egyik alkalommal kérte ugye a földhivatali papírt, hogy a fél ház még az anyám nevén van, aztán kész...Másik tárgyaláson meg mondta hogy akkor kéri annak a bizonyítását, hogy mitől-meddig lakott ott a hölgy illetve bizonyítania kell hogy a lakáshasználati díj az adott ingatlanra 15000 ft.
Nem azért kéri ezt az 1 évre mert olyan hú de gonosz vagy zsugori, hanem mert annak idején úgy szólt a megállapodás, mivel a hitelről nem lehet lemondani így ami még fenn maradt 400.000 ft azt ők kifizetik és a ház az övék. De ezt nem fizették és most 2,5 millió már a tartozás összege, és az előző megállapodás érvényét vesztette így anyámon is hajtják be a hitelt...
Az ablakokat mert azért említettem csak meg, mert igaz hogy a szellőztetés és a fűtés hiánya az oka, de az ablak is mert annyira lezárták az egész házat hogy magától semmit nem szellőzik ők meg nem tették meg, szóval csak a ház értéke csökkent...ennyit ért el 18 év alatt...de ez más lapra tartozik. És azért kéri csak egy évre a díjat, mert akkor mondott le az élettársi kapcsolatáról apámmal...

Kbs jó tanácsot adott.forduljatok ügyvédhez! Olcsóbb!

B személy ajándékozza el A,személynek a D/2-ed tulajdonát, A személy holtig tartó haszonélvezeti jogot ad B személynek a C ingatlanban. Pont.
Ügyvéd lepapirozza.

*szerk.: Utólag nem szeretnénk problémát az adózásból, természetesen be lenne fizetve, viszont azt 1 személy fizetné be, nem 2.

Köszönöm a gyors reagálást!

2: A valóságot szeretnénk rögzíteni, pont emiatt kérdeztem rá az adózásra, utólag nem szeretnénk. A bérbe adott ingatlannak 2 tulajdonosa van, mind a kettő el is járhatna bármilyen az ingatlant érintő ügyben, viszont a 2-ből csak az egyik számára származna bevétel, hiszen az egyezségben rögzítettek alapján cserébe térítésmentesen lakhatna egy ingatlanban ami nem az övé. A kérdésem, hogy ennek igazolására (hogy csak "A" személynek van bevétele a bérbeadásból) elég a kettőnk között kötött megállapodás, vagy ezt bele kell foglalni a bérleti szerződésbe? Ha ez nem működik, miért nem?

Köszönöm!

1. Az iratokat tartalmuk és nem a címük szerint kell minősíteni. Akár ne is adjatok neki címet.
2. Mi is a kérdés? (Megjegyzem, a vázolt elképzelés nagyon zavaros, de még így is azt valószínűsítem, hogy ez így nem működik. Miért nem jó nektek, ha a valóságot rögzítitek?)
3. Ha nektek elég, ki kevesellné?
4. Jaj. Azt például nem vehetitek bele, hogy az egyik vesédet odaadod ajándékba, és azt se, hogy hetente rájárhat a barátnődre. (Bár tulajdonképpen még ezt is beleírhatjátok, csak nem lesz érvényes.)
5. Ne igyatok mosatlan gyümölcslevet...

Nincs néhány tízezer forintotok ügyvédre? Ha vakbélgyulladásod lesz, megoldod a konyhaasztalon a hússzelető késsel?

Üdvözletem!

Tanácsot kérnék 2 személy közötti ingatlanokat érintő egyezség írásba foglalására.

"A" személy egyedül tulajdonosa "C" és fele részben "D" ingatlannak, "B" személy fele részben "D" ingatlannak

Az egyezség alapján "B" személy ingyen lakhatna "C" ingatlanban, az állapot fenntartás + rezsi szintén "B" személyt terhelné, viszont ezért cserébe "A" személy egyedül használhatná "D" ingatlant, egyedül terhelnék a kötelezettségek, és egyedül szedhetné be a javakat (pl. bérbeadás esetén), tehát a megállapodás idejére (határozatlan időben gondolkodunk, az egyezség felbontását bármely fél kezdeményezhetné) "B" személy kvázi "lemondana" "D" ingatlanról.

Kérdéseim:

1: Mit kell kötni? (szerződést, egyezséget, megállapodást, stb.. Mindaddig amíg a részletek egyértelműek van-e egyáltalán jelentősége, hogy hogyan nevezzük a papíron amit aláirunk?)

2: Bérbeadás esetén adózás szempontjából nem mindegy kié lesz a bevétel, de mivel "D" lakásnak ketten is tulajdonosai, a bérleti szerződésen is emiatt mindkét fél szerepelne, akár el is járhatna ügyekben, viszont bevétele csak "A" személynek keletkezne. Elég tisztázni egy külön megállapodásban a felállást, és az adóhatóságnak ezt el kell fogadnia? Vagy magába a bérleti szerződésbe is kötelezően bele kell foglalni? (Ha nem muszáj nem szeretnénk belefoglalni.)

3: Elég ha csak mi 2-en írjuk alá ezt a papirt? Vagy változtatna valamin, ha lenne 2 tanú is? Ha változtatna, miért lenne előnyösebb/hátrányosabb?

4: Van-e bármi amit nem foglalhatunk bele ebbe az egyezségbe? (Pl a karbantartási kötelezettség, stb. akármi? )

5: Van-e bármi amire különösen tanácsos odafigyelni?

Köszönettel,
Tom

nem jár ez a díj, ha a kiköltöző házastárs önként,a visszatérés szándéka nélkül hagyta el az ingatlant (BH1992. 313),

„Ha önként,a visszatérés szándéka nélkül költözött el,akkor lakáshasználati dijra nem jogosult!”
Ez így nem igaz - de a konkrét esetben alighanem mindegy.

Nincs miről beszélni!

Ha önként,a visszatérés szándéka nélkül költözött el,akkor lakáshasználati dijra nem jogosult!

Szerintdm egyébként pofátlanság a volt feleség követelése 19 év után.

Esetleg arra nem gondolt hogy arra az egy évre kifizesse a hiteltörlesztés felét is?

Csak a haszonlesés jut eszébe?

Ja hogy KBS már kimondta alényeget :

Fölösleges költség. Teljesen mindegy, mennyi egy megalapozatlan követelés értéke.

Ha így van, akkor tényleg lényegtelen, hogy az 1500 ft / hó vagy 150 000ft / hó.

De hát miért nem a bírónő mondja ezt ki. Megalapozatlan a követelés ezért és ezért nincs itt mit keresnetek. Rábassza a kalapácsot az asztalra.

Ehelyett szakértői papírok után kapkod.

Ja és ha mán a témánál :

"A bírónő most igazolást kér tőle (szakértőit), hogy az az összeg amit követel jogos-e."

mint már laj.. is írta a birónő dönt a jogosságáról és ha kétli az összeg realitását, akkor felkér(het ) egy szakértőt. Az majd megmondja, hogy
kevés
reális vagy
sok.
A bírónő meg választ és itél.

Ilyen szarságban is döntésképtelenek a .... b -k ??
Mondjuk a kérdező /panaszos is eléggé zavarosan fogalmaz. Írja, hogy szeretne kérni... majd kiderül, hogy már a bíróságon is van az ügy / ahol a birónő a döntésképtelen /... ahelyett hogy maga derítette volna ki, hogy amit kér követel az reális vagy sem. E helyett pereskednek... pocsékolják a pénzüket.

Felettébb érdekes ez a történet. Tehát a mama 98 -ban elköltözik a közös házból. Ok. van ilyen. A továbbiakban mi köze az ügyhöz, hogy a fater hoz egy új menyecskét és lesz 5 vagy 7 gyerek.
Ekkortól elviekben nyilván járt volna a mamának a létrehozott ingatlan fele használatáért valami. Ha addig közösen dobták össze a kéglit. Aztán amikor az új kapcsolatnak is fúccs, akkor jut eszébe, hogy a közben már sok egyebeket is beinvesztált ház ... rész használatáért kér valamit. 15 -től 16 ig.
Amúgy ha válik valaki még nem jelenti azt ,hogy a l kásból is menni kell. És főleg nem azt, hogy amit önként otthagyott, azért pénzt/díja , egyebet kérjen.
A bírónő is érdekes fazon lehet !!
meg sem próbaálja még csak megközelíteni sem , hogy mennyi lenne az a díj.

Az én kérdéseim : mekkora az az ingatlan ?
Mekkora a fele ? / Elemi matek felezni nem egy bírónőnek /
Úgy általában mennyi a környéken egy ekkor ingatlan bérleti díja ? természetesen ha előzőleg arra a megállapításra jutott, hogy jogos a kérés.
Mire használják ezek a birónő a fejüket ?

Azért egy vidéki, de akár egy városi ház használati díjának a megállapítása nem egy extra valami. ha ennyire önállótlan akkor se egy idegen forgalmost kell megkérdezni mint szag értőt hanem egy ingatlanost. Az csak tudja, megmondja ha akarja .. ja és ha fizetnek nekie.

most nézem elnéztem : ingatlan forgalmi szak értőt javalt a t.társ, én csak röviden ingatlanosnak , ingatlanközvetítőnek nevezem.
ja és mindenki a maga szakmájában szakértő, ha a másik fél is annak tekinti. Ha kevés akkor gyüjjön az igazságügyi szag értő.
Annak véleményét viszont mindenkinek el kell fogadni ... kivéve a bírót, mert ő azt fogad el akit jónak lát.

"A bírónő most igazolást kér tőle (szakértőit), hogy az az összeg amit követel jogos-e."
A szakértő nem a követelés jogalapjáról nyilatkozik, hanem annak összegszerűségéről alkot (szak)véleményt.
Egyébként, azt sem lehet kizárni, hogy az alperes a követelés jogalapját nem vitatja, csupán annak az összegszerűségét.
Milyen szakértőt? Csak tippelni tudok: ingatlanforgalmi szakértőt.

Ennyiből nekem úgy látszik. De nem ismerem az összes részletet, és az ismertetett tényállás nagyon zajos. Bizonyára van ügyvédjük, bízzák rá az ügy vitelét.

Kedves Kovács Béla Sándor!
Köszönöm szépen,de akkor most mit tehetünk? Jogosulatlan édesanyám akkor lakáshasználati díjra?

Nem mellesleg a hivatalbóli bizonyítás tilos. Ennek nagyon olyan szaga van.

„A bírónő most igazolást kér tőle (szakértőit), hogy az az összeg amit követel jogos-e.”
Fölösleges költség. Teljesen mindegy, mennyi egy megalapozatlan követelés értéke.

Szép jó napot a Fórumozóknak!
Kicsit bonyolult lesz a kérdésem, de megpróbálom a legrövidebben.
Szüleim elváltak,(1998-ban) nem volt vagyonmegosztás. A ház (OTP hitellel terhelve) maradt édesapámnál. Apu élettársa odaköltözött lett 5 gyerek. A banknál írtak egy megállapodást hogy ők fizetik a hitel további részét és így majd ha lejár az övék lesz a ház. Ezután még vettek fel hitelt és kicserélték a nyílászárókat (amitől penészedik a ház) és lejárólapoztak 2 helyiséget. Ennek kb. 10-12 éve már. A viszony megromlott kettejük között és 2015ben már úgy nyilatkozott az élettárs hogy megszűnt az élettársi kapcsolatuk. A hitelt nem fizették, további kölcsönöket vett(ek) fel, ami szintén nem fizettek. 2016 júniusában elköltözött a hölgy a gyerekekkel. Utána kapta meg édesapám a felszólító leveleket és hosszas ügyintézés és telefonálgatás után most fizeti a részleteket, de csak családi segítséggel tudja, mivel az összeg meghaladja a fizetését.
Édesanyám lakáshasználati díjat szeretne kérni a hölgytől 2015 júniusa és 2016 júniusa között időre, mivel akkor már nem voltak élettársak, és a megállapodás is semmis lett azáltal hogy nem fizették a hitelt.
A bírónő most igazolást kér tőle (szakértőit), hogy az az összeg amit követel jogos-e. 15000/hó (egy évre 180ezer ft). Az lenne a kérdésem hogy milyen szakértő tudja ezt alátámasztani? 15 napja van a papírokat beadni...az előző tárgyaláson erről nem esett szó,csak földhivatali papírt kértek tőle. Minden alkalommal vmit "kitalálnak"...
Köszönöm szépen a segítséget és a válasz(oka)t.
Tisztelettel: Bordás-Göncz Ágnes

Az

Ha nem sikerül megegyezni a tulajdonossal azt mivel 12 m hosszú , 1,8 m magas kerítésről van szó és ha ideglenesen (nyáron mikor felállítom a kerti medencét ) ezt át hidalom négy 6 m árboccal amire kifeszítek egy 4 m széles molinót (pl. jutából ) , amire 1 méteres betűkel rá írom : Nem kukkolunk , be lehet kap.. esetleg oda rajzolom , hogy mit ,akkor a váltakozó úgyis tesz valamit , hogy ezt eltakarja , ha el akarja adni a lakásokat . Vagy ez már jogsértő?

Kbs

,, nem..

Bővebben?

lajcsó
Vagy lehet ablakot, vagy nem. A fólia nem megoldás, mert nyílást, nyílászárót tilt, vagy enged építésügyi jogszabály. Az üvegtégla azért lehet megoldás, mert az falazóanyagnak minősül. Ugyanúgy, mint az üvegbeton, vagy a régen oly népszerű kopilit üvegfalak.

charli
Mivel korábban lemondtál a fellebbezési jogodról most már nincs módod fellebbezni a döntés ellen. Ezért nem szabad semmit látatlanban aláírni.

Egyébként közel sem biztos, hogy azok az ablakok szabálytalanok, amiket most kifogásolsz. A szellőzőablakok kivételként történő felsorolása a közös telekhatáron álló határfalban lévő ablakokra vonatkozik.

"esetleg nem átlátszó üveg tégla falat a világosság mait"
Ettől azért van jóval olcsóbb megoldás is. Öntapadó, át nem látszó fólia az üvegekre.

Gondolom , ha van valamilyen törvény , hogy én nem tehetek ablakot a szomszéd udvarára néző falra ( csak kicsit a fürdőszobára meg esetleg nem átlátszó üveg tégla falat a világosság mait ) akkor miért lehet olyan házat építeni aminek az ablakai más udvarára néznek .