Ingatlanügyek

Tisztelt Dr Szűcs Lajos!

Először is köszönöm a válaszát. Sokat segített.

A ház elférne a telkükön. A ház alatt épült garázs is, amelyet az utcafrontról megközelíthetnek. Ők csak nagyobb udvart szerettek volna.
Véleményem szerint nem túlzás, egyáltalán nem. Nem szeretném őket látni, ha kimegyek az udvarra. Nem tudom ki mennyire tudja tolerálni, ha az édesanyját nem egyszer leköpik és ahányszor meglátják hangosan szidalmazzák. Ön szerint tolerálható ez évekig vagy amíg a szüleim élnek? Ön elnézné ezt bárkinek? Hagynom kellene, hogy ezt folytatódjon?

Kedves Fórumozók!

Szeretném a segítségetek kérni. A párom és a volt felesége ezelőtt 10 évvel vettek fel lakáshitelt, akkor még az Ella Első Lakáshitel Kereskedelmi Bank Zrt-től (most már Axa). Kb. 5 évvel ezelőtt sajnos rávették páromat arra, hogy a ház részét átírassa a feleségére, mert állítólag nehéz volt úgy ügyet intézni, hogy mindig kellett hozzá a párom is... A lényeg, hogy a lakás hitel viszont továbbra is maradt az ő nevén, pontosabban ő a főadós. Sajnos nem sok mindent tudok az ügyről, de lassan szeretnénk közös házat venni, ami a jelenlegi lakáshitele miatt lehetetlen. A volt felesége csak ígérget, hogy intézi az "ügyet" és próbál másik adóst keresni, aki átvállalja a hitelt, állítólag beadták a jelenlegi párjával a papírokat is a bankba, de elutasították a kevés jövedelme miatt. Amikor párom átíratta rá a házrészét nem fizettek neki semmit, csak papíron.

A kérdésem, hogy lehet e valamit lépnünk, hogy lekerüljön végre a nevéről a hitel?
Remélem nagyjából érthető, amit leírtam. Megpróbáltam röviden, a lényeget.

Köszönöm előre is a válaszokat!

Tisztelt Fórumozók!

Megelőlegezett csokot (akkor még szocpol) fel lehet-e újra venni, ha nem teljesült (2 gyermek vállalására igényeltük anno, 1 született), s hitellé alakult, s közben a tulajdonosi jogköröm is megváltozott (elváltunk, elköltöztem, minden ingóság, ingatlan az ex nejemé maradt)?
Az előző hitelt már nem fizetem, most vennénk fel újat.
Köszönöm a segítséget

S.

"a telkük keskenysége miatt ráépítettek a mi telkünkre."
Ami lehet, hogy csak túlépítés.

"Ezt tudtuk akkor is,"
Jóhiszemű túlépítés.(Ptk. 5:28. §)

"hogy el lehet-e azt valahogyan érni, hogy a házuk lebontására kényszerítsük őket?"
Nem túlzás ez egy kicsit, egy személyes sérelem miatt?

Sziasztok!

Olyan kérdésem van, hogy 16.-ig kell még az ingatlan adásvételben szereplő 1.7Mf kifizetni de nem fog sikerülni csak a hónap utolsó hetében.

Milyen módon tudom ezt hivatalosan közölni a bankkal és ügyvéddel, hogy el is fogadják.

Üdv,
Zs

10 év után nem. Szerintem.

Tisztelt Fórumozók!

Szomszédunkkal az utóbbi időben nagyon megromlott a kapcsolatunk, kibírhatatlan az élet mellettük, szitkozódnak, köpködnek, ha meglátnak minket az udvaron, mivel sérelmezik, hogy a nálunk alkalmazásban lévő apukát elbocsátottuk hanyagsága miatt. Amikor házukat építették, a telkük keskenysége miatt ráépítettek a mi telkünkre. Ezt tudtuk akkor is, de elfértünk, nem zavart minket. Viselkedésüket már nagyon meguntuk, ezért valamit tenni szeretnék a kialakult helyzet ellen. A kérdésem az lenne, hogy el lehet-e azt valahogyan érni, hogy a házuk lebontására kényszerítsük őket? ( A telket kimérettük, biztosak vagyunk benne, hogy ráépítettek )
Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi helyzettel kapcsolatban kérném segítségüket:

Adott egy Lakásszövetkezet, melynek tulajdonában álló lakóingatlan még 2013-ban rendkívül kedvezményes díjjal lett kiadva (az előző vezetőség által) egy magánszemélynek. A szerződés szerint minden év december 15-ig van lehetőség a következő évi bérleti díj összegével kapcsolatban egyeztetni, ezzel sajnos a bérlemény birtokbavétele óta nem élt a vezetőség.

A mostani ügyvezető elnök a bérlővel egyeztető tárgyalást szeretne díjemeléssel kapcsolatban. Csak Jelentős mértékű emeléssel lehetne a környékbeli, jelenlegi piacképes árakat utolérni, amivel élni szeretne.

Kérdéseim:

1. Van-e arra vonatkozóan törvényi előírás, hogy évente milyen maximális emelés érvényesíthető?
2. Amennyiben nem sikerül a bérleti díjjal kapcsolatosan megegyezni és felmondásra kerül sor, akadályoz-e ebben bármilyen törvény? Azaz arra hivatkozva felmondható-e a szerződés, hogy nem tudtak a felek a díjban megegyezni?

Válaszukat előre is köszönöm.

A 2016.09.04. 19:35 feltett probléma megoldódott.

A vevő jelöltek visszaléptek, mivel drágának találták a kínált portékát !
Semmi anyagi hátrány nem érte őket, mivel nem mentek lépre az un. vételi szándék pénz leperkálásával.
Tanulság : fel kell készülni egy vételre.

Természetesen az eladó részére is lehet tanulság.... nem ködösít, minden rendelkezésre álló adatot az érdeklődő rendelkezéséra bocsát.
itt 5 nap volt az infoszerzés..... gyakorlatilag 5-6 email oda vissza.

természetesen ha valaki nagyon sokáig vacillál akkor jár a közvetítőnek a díj.

Részemről meg a tanulság . Megismertem egy modern tervet és azt hogy hogyan helyeznek el aknákat a célból, hogy a vevő besétáljon egy csapdába.

Vevők : nem azonnal elővenni azt a bukszát, megvár az az ingatlan. Jól körül kell járni !

Tisztelt Fórumozók!

Hónapokkal ezelőtt árverés útján vásároltunk egy ingatlant, de miután kifizettük, kiderült hogy egy másik licitáló jogorvoslattal élt ellenünk. Legutóbb amikor beszéltünk a bírósággal, akkor kiderült hogy az adósra vár a bíróság. Csak nem tudom hogy ő hogy jön a képbe. Kiderítettük hogy Amerikába menekült a családjával legalább 6 éve. Szeretném megtudni hogy mit akar a bíróság az adóstól? Ő nem fog átvenni semmit és nem fog aláírni semmit, mivel elmenekült innen. Szóval milyen határideje van neki mennyi ideig kell várni arra, hogy döntsön helyette a bíróság? Szeretném megtudni hogy optimális esetben mennyit kell még várni, ha Jogorvoslat benyújtó nem ad be újabb fellebbezést, és a bíróság is úgy találja hogy tud döntést hozni ebben a szerintünk roppant egyszerű ügyben, akkor körülbelül mikorra várhatunk valamiféle eredményt? Vagy a bírósági folyamatot be tudná valaki mutatni? A választ előre is köszönöm.

ObudaFan ! Így van én ezt tudom.

Csakhogy a az érdeklődő ,aki a leendő vevő lehet és a közvetítő között nincs semmilyen szerződéses kapcsolat.. Ez inkább a komolytalan vevők kiszűrésére szolgál. És valóban a vételnél beszámít a vételárba. De az ügyes vásárló átlát a szitán és nem ád. Persze ennek is van kockázata, mégpedig az , hogy megelőzik.

Nagyjából olyan mint amikor a kinézet árut ideiglenesen beveszik a kirakatból amig az érdeklődő haza megy a pénzért.
Sokáig váratni nem szabad az eladót.
Tehát összegezve, ha biztos akar lenni a vevő akkor ád vételi szándékra pénzt, mert ha nem akkor bizony hoppon maradhat. Akár én évekkel ezelőtt. Elvitték az orrom elől az akkor álmaim lakását. Később kiderült, nem is olyan szép az a 'mennyasszony'. Lett másik.

Elnézést, a jelszót elfelejtve, a telefonon új felhasználót csináltam:)horvátzsolt

Tisztelt Obudafan!

Reménytelen az "ügyem"?

Szerződése válogatja. Egyébként a "vételi szándékért" adott összeg jellemzően nem az ingatlanközvetítőt szokta illetni, hanem a vételárba beszámít, elállás esetén pedig bánatpénzként funkcionál.

További kérdés a tegnapi 19 .35 -ös feltett anyaghoz

 Szerény kérdésem az lenne, hogy egy vevő tartozik e az ingatlanközvetítőnek, abban az esetben ha már tudja az eladó kilétét, sőt kapcsolatba, tárgyalásba lépett is vele ?

 „Van ugyan egy olyan hogy vételi szándék, ezt a szándéknyilatkozatot a leendő vevő teszi, némi kp.-vel megerősítve a szándékát, de ez elmaradt.
 Az én  meglátásom szerint  a közvetítő  a megbízótól, az eladótól kérje a jogos járandóságát.
 Amúgy ez a vételi szándék díj  1 % lenne, ami egy irreálisan magas díj.”
Természetesen van kockázata az ilyen díj elmaradásának. Mégpedig az, hogy a közvetítő tovább hirdet és esetleg talál egy olyan vevőt, aki többet igér, gyosabb, azaz beelőz.

Itt is feltenném :

És akkor az én bonyolultabb, hosszabb problémám.

Az egyik családtag a párjával lakást, konkrétan egy ikerházban az egyik lakást vásárolnák meg. Azt a lakást ami még nincs készen. A tervasztalnál azért több , de még nagyon az elején van a mű.
Kész az alap, és a felmenő falak 10 % -a.

Van un. bejelentési terv, van tételes, de árazatlan költségvetés, némi műleírás meg ami kell.

A pár egy ingatlanközvetítőn keresztül jutott el a konkrét projektig, amit láttak is, igaz felületesen.

Az ingatlanközvetítő vajon mit akar ? Hát persze pénzt minél előbb és ezért nyüstöli az érdeklődőket, mert ha a zsebében a pénz akkor ő már nyeregben.
Kerek 750 eft lenne ez a pénz. Így került hozzám mint családtaghoz a téma.
Na meg a pár már keveri az előleget és a foglalót /ami egy lényegesen nagyobb összeg.

Első kérdésem az volt : van e ügyvédetek , csodálkozás a válasz. Próbálom rávezetni őket ez az első. Majd tisztázni, hogy ki az eladó. Meggyőződni arról, hogy komoly e. Ha igen, akkor kérni tőle egy szerződéstervezete, mint adatszolgáltató dokumentumot. Amit a saját ügyvéd nyilván ízlésre átdolgoz és csak azután ha ez kész akkor tárgyalni az eladóval és megállapodás esetén előleget vagy foglalót adni.
Mint írtam leendőikerház egyik fele. Nyilván a másik is eladásra kerül. Meg lehet kérdezni, hogy ki lesz a tulajdonos társ.... ha már van konkrét érdeklődő. Ez úgy merült fel, hogy a leendő vevő problémázott azon melyik részt válassza. Ezek szerint nyitott még a választási lehetőség, mert ha elkelt akkor csak az egyből lehet választani. Védi a vevő, hogy az titok. Miért lenne ? Ha közvetítő rákérdez a másiknál, hogy a kilétüket felfedheti e és azok igent mondanak, akkor akadálya nincs.

Nyilván az eladó simlizését kivéve.

ja még egy utólsó . A közvetítő és az eladó nem szereti a sok érdeklődést. De ez nem jelenti azt, hogy el is zárkózhat ez elől. Nyilván rá kell kérdezni . Uram van 1 másfél órája a projekt megbeszélésére ? ha kitér ez elől akkor simlis.

Tehát ügyvéd / nem az eladótól / sok adat bekérése és pénzt csak a nyitott kérdések tisztázása után. Mert ha előre adnak, akkor futnak a pénzük után, mindig lépéshátráyban lesznek.

természetesen az eladói részről az a jó üzlet amire ráharapnak azonnal aztán már lehet diktálni a feltételeket.
Vélemény ?
Tanács ?

Tisztelt Obudafan!

A bent lakó az adós, akinek a tulajdonrészét árverésen vettem, jogcíme számomra is kérdéses. A másik fele adásvételi szerződéssel vettem, birtokbaadásról ebben nem rendelkeztünk, azonban édesanyámnak alapított haszonélvezetre igen, ez bejegyzésre is került.
Kérdésem továbbra is, hogy milyen pert indíthatok?

A Natura 2000 nem teher, hanem minősítés.

Tévedés esetén a megtámadási idő a tévedés felismerésével kezdődik.

Nem alapozhatja meg egy hibás teljesítés miatti kellékszavatossági igény érvényesítését az, ha a szerződésben az eladó szavatol az ingatlan per-, teher-, és igénymentességéért?

Köszönöm! A megtámadásra nyitva álló határidő már eltelt. A szerződés megkötésétől számított 1 éven belül még a nevünkre sem került az ingatlan (másfél év volt úgy, hogy semmilyen probléma nem merült fel az adásvétellel kapcsolatban). A Natura pedig most derült ki...Az, hogy a Natura 2000 besorolás teher, az véleményem szerint nem kétséges, de összegszerűsíthető-e? Kérhető-e bármilyen kompenzáció az eladótól, ill. van-e valamilyen lehetőség, hogy elálljunk?

Hibás teljesítésnek aligha minősül, de a tévedés lehet érvénytelenségi ok.

Kedves Fórumozók!

Az lenne a kérdésem, hogy lehetséges-e kellékszavatossági igény érvényesítése mezőgazdasági ingatlan esetén?

(Két éve kötött ingatlan-adásvételi szerződés, INYT-ban nem volt bejegyezve a Natura 2000 jogi jelleg, elvileg az eladó sem tudott róla. Kiderült, hogy a Földhivatal hibázott és nem tette rá az utóbb szétmért alrészletekre.) Mit lehet ebben az esetben tenni? Ha lett volna tudomásunk a Natura-ról, meg sem vásároltuk volna a földet.

Válaszaikat nagyon köszönöm!

Az attól függ, hogy a bentlakó milyen jogcímen lakik bent. Kérdés, hogy a végrehajtás során miért lakottan került az ingatlan értékesítésre, illetve mi van a másik 1/2 hányadra kötött szerződésedben erről.

Tisztelt Hozzáértők!

Lakottan vettem 1/2 ingatlant bírósági árverésen. Majd megvettem a másik felét is adásvétellel, birtokba adás nélkül, tekintettel a bentlakóra. Az ingatlan teljes egészében az én tulajdonomban van, haszonélvezet, vagy más bejegyzett jog nincs az ingatlannyilvántartásban.

A kérdésem az, hogy milyen pert indíthatok ilyenkor, ha a lakást birtokba kívánom venni.

Válaszukat előre is köszönöm!