ObudaFan
Szia köszi a választ. De sajnos ez nem ilyen egyszerű. A Magyar állam tulajdonában lévő területet csak pályazat utján értékesíti. Addig nem tudok vázrajzott készíteni ameddig nem nyertem a pályázatott.
Sherlock: "Építésnél nem kizáró ok a lakástulajdon"
És ha vásárolok?
zuzu33
Ha egy helyrajzi számon van, akkor az összes tulajdonossal meg kell egyezni. Nyilván az is megegyezés tárgya, hogy ki fizeti a földmérőt, de szokásosan általában a vevő. Először egy földhivatal által záradékolt vázrajzot kell készíteni, majd ezt az önkormányzattal jóváhagyatni, azután lehet szerződni.
Sziasztok.
Azzal a problémával fordulok felétek hogy van egy 45 m2 es teljessen felujittot nagyon régi tanyám, házszámos, lakcím nyilvántartásban és vázrajzra bejegyezve
Ezt az ingatlant család alapitás miatt bőviteni szeretném. Voltam a műszaki osztályon sajnos a telek csak 1200m2 es és mezőgazdsagi területnek van nyílvántartva, aminek a 1,5 beépithető.
Azt a tanácsot kaptam hogy a melette lévő területből vásároljak a telkemhez. A földhivatalban kíderitettem hogy a melettem lévő telek 11800m2 es osztattlan közös tulajdonban van. 8000 m2 az NFa és a többi 3 magán személyé.
Jelenleg megegyezés alapján használnák a területeiket( persze vagy 10 éve csak a gaz és az épitési törmelék borítja), de a váz rajzon egy helyrajziszámú osztattlan telek van. Az én tanyám folytatássában a területükön van egy tanya a vázrajzon és van neki ház száma is. De a valoságban ez az ingatlan több éve összedölt.
Ha vásárolnák belőle akkor nekem kellene a földméréseket fizzetnem? Hogyan lehetne az enyémhez csatolni? A régi összedölt tanyát felújithanám?
Kedves Fórumozók!
Alábbi problémára keresek választ.
Ingatlanunk zártsorú építésű sorházi ház. A szomszédos ingatlannal úgy érintkezünk, hogy a két ház között telekhatáron van mindkettőnknél 3 méter szélességű terasz, melyeket eredetileg egy 90 cm magas fa korlát választott el. Mindkét teraszra dupla ablak és dupla teraszajtó nyílik a másik ingatlan felé, egymás kertjére, teraszára belátás nyílik (a nyílászárókon keresztül egymás nappalijába is).
A kertek terepszintje megegyezik, de az épületek kialakításánál az utca emelkedését figyelembe véve az építtető a mi házunkat magasabbra tervezte, ezáltal az mi épített terepszintünk a terasznál (is) 35 cm-el magasabban helyezkedik el.
A szomszéddal közös telekhatár nekünk a jobb oldalunk.
Erre a jobb oldali telekhatárra a kerti részen az országos jogszabálynak és helyi építési szabályzatnak megfelelően 2 méter magas zárt oldalkerítést építettünk. Tervünk szerint ugyanezt a zárt kerítést folytatva a teraszok között is szerettük volna felhúzni a teljes át- ill. belátást megszüntetendő. A szomszéd azonnal megakadályozta.
Az egész építést az önkormányzat építési osztályával konzultálva kezdtük meg, annak ellenére hogy ez nem engedélyköteles és nem településképi bejelentésköteles építési tevékenység. A szomszéd fellépésére az önkormányzat elbizonytalanodott a kerítés magasságát illetően, és a járáshoz továbította az ügyet arra hivatkozva, hogy a szomszéd oldalán mért terepszintet kell figyelembe venni a kerítés magasságának megállapításánál. Én mostanáig hiába kerestem jogszabályi rendelkezést arra nézve, hogy a jobb oldali oldalkerítés esetében is a szomszédtól kell mérni a magasságot, ahogy arra sem, hogy teraszok esetében (ami épített terepszint szerintem) ugyanaz áll-e meg, mint természetes terepszint esetében. Azt sem értem, hogy az épített teraszunk szomszéd oldaláról látható oldala miért nem minősül TÁMFALNAK, ugyanis abban az esetben is maradhatna a 2 méteres kerítésünk, mert ha támfal is van, a jogszabály szerint 3 méter magasságig mehet el a kerítés.
Ráadásul abban is bíztunk, hogy a teraszra kerülő építmény nem kerítésnek hanem térelválaszónak minősülhet tekintettel a szóban forgó épületek tájolására, vagyis arra, hogy egy-az-egyben egymásra néznek, ezt azonban a járás, állítólag szóban, közölte az önkormányzattal, hogy nem tekinthető térelválasztónak csak kerítésnek, mivel nem szerepelt az eredetileg engedélyezett tervben. (Innentől több további kérdésem is felmerült, de nem akarok előre szaladni, inkább a fentiek re várok valamilyen tanácsot, útmutatást.)
Előre is köszönöm szakértő válaszukat, nem is tudom, hogy ez tisztán építésügy vagy jogi kérdés, nem tudom, hogy létezik-e fentiek vonatkozásában valahol jogszabályi kitétel a terepszintekre, és ha nincs, akkor mire hivatkozva kaszálhat el az építésfelügyelet.
üdvözlettel,
sg2112
Tulajdonosként megillet a közös helyiségek - tehát a lépcsőház - használatának joga! Élj vele!
Nézd, ha hagyod magad, akkor persze, hogy a fejedre szarnak.
Kovács_Béla_Sándor: garázs tulajdonos vagyok, én úgy vélem ugyanúgy tulajdonos vagyok, mert hát ez egy tömb társasház, tehát a garázs nem különálló épületben van, ők viszont nem így gondolják.
Zoltanuss: Pont a közös képviselő idős hölgy jelentette ki, hogy albérlők se kapnak. Nincs bennem alacsonyító szándék, csak pro bálom tökéletesen vázolni a helyezett. Van ott egy ismerős bérlő, ők konkrétan nem kaptak. A fura az egészbe, hogy 2db helység is van ahol az annyira védett kerékpárok vannak, és például a másikhoz adtak kulcsot, csak ez a villanyórás közös helység ennyire védett terület.
VShun !
A bérlő .... és nem az albérlő... kár őket lefokozni, tehát a bérlő a tulajtól kap kulcsot.... ha kéri és a tulaj erre érdemesnek véli.
VShun VShun!
Elviekben tulajdoni hányaddal rendelkezel. így a közgyűlésre is meg kell, hogy hívjanak. Ott van a lehetőség a a panaszod előadására ill. orvoslására.
Egyébként a 60 lakó (akik ugye tulajok és bérlők is lehetnek ) , tehát közülük egy sincs aki kölcsön adná a kulcsát a másolásra ?
Te is tulajdonos vagy, nem?
Úgy gondolják, hogy akik a társasházba laknak, kb. 60 család. (tehát még albérlők se, csak tulajdonosok) a közös képviselő annyit mondott, hogy ezt megszavazták, de én például erről semmilyen papaírt nem kaptam, de a közös költség díját, azt rendszeresen kapom, és fizetem be.
„csak a lakók mehetnek be”
Deffiniálnád azt, hogy "lakó"? (Egyébként a közös képviselő semmiféle szabályt nem hozhat - legfeljebb olyat, amely magára és esetleg a kutyájára nézve kötelező.)
Üdvözlet!
A következő problémába szeretnék segítséget kérni. Adott egy társasház, aminek több garázsa is van (nem ebben lakok, hanem a mellette lévőben). Az adott társasházban, van egy garázsom, aminek a fő villanyórája, és a fő biztosítéka a társasház lépcsőházából nyíló, zárt közös helységben van. Sajnos többször is előfordult, hogy lekapcsolt a főkapcsoló (nem volt áram a garázsba), és nekem kellett bemennem, hogy visszakapcsoljam ebbe a közös helységbe. Azonban a társasház, vagy lehet csak a közös képviselő hozott egy olyan szabályt, hogy ebbe a közös helységbe, ami zárható, és a lépcsőházból nyílik, csak a lakók mehetnek be, mivel sok volt a betörés (lépcsőházba van kamera) Na mármost, én jelenleg csak úgy mehetek be oda, ha lehívom a közös képviselőt és ő kinyitja. (eddig volt kulcsom, de lecserélték a zárat) Nem egyszer volt, hogy nem volt otthon, ilyenkor pedig nincs áram a garázsba, kérdésemre pedig, én nem kaphatok kulcsot, mivel nem ott lakok. A kérdésem az lenne, hogy ez jogilag megállja a helyét, hogy csak más által mehetek be abba a közös helységbe ahol a saját, én nevemen lévő villanyóra van, valamint a saját garázsom a társasház része, tehát a ház alatt van?
Nem mertem mondani...
Építésnél nem kizáró ok a lakástulajdon.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Azért, mert ha nem öröklés jogcim marad, nem ígényelhetek saját ingatlan építéséhez CSOK-ot.
Megosztás - de miért nem mindegy ez?
Tisztelt Jogi Fórum!
Tanácsot szeretnék kérni:
2014-ben 1/4 részben örököltem egy családi házat. Az ingatlant átalakítanánk 3 lakássá. Az a kérdésem, hogy ha megtörténik az átalakítás, az öröklé jogcímén bejegyzett tulajdon jogom, módusulni fog-e és ha igen, mire fog változni? Milyen jogcímmel fog szerepelni a tulajdoni lapon?
Válaszukat előre is köszönöm!
Az azon nem múlik.
Tisztelt Jogi Fórum!
Segítséget szeretnék kérni. Eladok egy 10 milliós ingatlant, melyet másik ingatlanba kívánok fordítani. Gyermekemnek szeretném ajándékozni, de az illeték kedvezményt szeretném igénybe venni. Abban az esetben, ha a nevemre megy az ingatlan akkor a 10 millió után nem kell megfizetni az illetéket. Mi a helyzet az adózással, ha egy hónap múlva a fiamnak ajándékozom az ingatlant.Kell-e SZJA-t fizetni, mivel csak rövid ideje van a nevemen az ingatlan.
Köszönöm a válaszukat.
TGErika
Váltsátok le az elnököt!
Segítség kérnék. Saját tulajdonú 2 szobás lakás tulajdonosa 10 éve semmit sem fizet. Jelenleg 1 éve árverésre adták a lakást, a tulaj nem lakik már benne, de kiadja mindenféle embereknek. Fizetnek neki valamennyit, de a közös költséget senki sem fizeti 10 éve. Illetve azt sem. A lakás totál káros, csótányokkal teli nekünk is jut belőle. Az árverező olyan magas árat kér érte, amit szerintem nem fognak adni érte, hiszen teljesen lelakott. Talán nem is látta közelről. A lakásszövetkezet elnöke nem hajlandó segíteni, sem a szövetkezet jogásza, de a jegyző sem. Már mindent végig jártunk. Mit lehet tenni? Sürgős volna!
@beautifuli: Nem terjed ki minden ügyre, de a kevés információból amit közöltél, nem lehet megállapítani, hogy esetedre vonatkozik-e.
Ha ingatlan árverési vételéről van szó, végrehajtási eljárásban, akkor arra nem vonatkozik a törvénykezési szünet - ugyanakkor az általános szabadságolások miatt kevesebben dolgoznak ugyanannyi végrehajtási ügyön, ezért lassabban hozzák meg a végzést.
Tisztelt Fórumozók!
Érdekelne hogy a törvénykezési szünet minden esetre kiterjed? Úgy tudom hogy augusztus 20-tól indul be az élet a bíróságon. Egy jogorvoslati döntésre várunk, ahol a vesztes fél lehet hogy elaludt vagy ilyesmi. Ezért nem licitált. Mivel mi majdnem 100% oldalelérésről kaptunk papírt, ezért gondolom nem túl nehéz a döntés. Az érdekelne hogy semmilyen döntés nem születik augusztus vége előtt? vagy csak komoly ügyekben, vagy fordítva?