Ingatlanügyek


Sáringerné # 2015.01.26. 08:10

Tisztelt Hölgyem /Uram !

Érdeklődni szeretnék, hogy használt lakás eladása esetén az eladónak kötelező- e energia tanúsítvány kikérni, ha a lakás 80 m2,
illetve ha kötelező akkor hol lehet ezt igényelni.
Valamint érdekelne , hogy az 5 és fél évvel ezelőtt megörökölt lakás eladása után kell -e SZJA-t fizetni ha az eladási ár alacsonyabb mint a hagyatéki leltárban szereplő át.
Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelettel: Sáringerné

Timpet # 2015.01.25. 12:45

Garázst szeretnék venni a budatétényi Rózsakert utca 1-3 alatti Liliomdomb lakóparkban egy ottlakótól, de úgy tudom per volt két beruházó között (Liliomdomb Kft és T'69 Kft), hogy az egyik jogtalanul adta el a lakásokat, garázsokat, mert az egymás közötti szerződést nem teljesítette. Ezért az ártatlan tulajdonosok ingatlanára többször rákerült-lekerült perfeljegyzés és olyan hír terjedt el, hogy az is elképzelhető, hogy újból ki kell fizetni ingatlanuk árát.
Honnan tudhatom, hogy ha most nincs perfeljegyzés az ingatlanon, hogy nem is lesz? - honnan tudhatom, hogy végetért-e a per és milyen eredménnyel és hogy biztonsággal megvehetem-e a garázst?
Elegendő, hogy az eladó az adásvételi szerződésben szavatolja az ingatlan per és tehermentességét?
A T'69 még most is árul a lakóparkban tárolókat, tőlük vehetek biztonsággal?

Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.23. 14:47

Szerintem az asszony és a nagykorú gyerek. De csak akkor, ha az eltűnt tulajdonost holttá nyilvánítják, és a gyerekek örökölnek utána.

breee # 2015.01.23. 14:30

Kedves KBS !

Még egy kérdésem lenne, a nővérem ( a feleség) ill. két nagykorú és 1 kiskorú gyermekük közül valakinek van joga betekinteni a földhivatali papírokba?

tigris88 # 2015.01.23. 09:56

Köszönöm a segítséget! Már csak azt szeretném tudni, hogyan használhatom a magánutamat? Mit tehetek és mit nem? Hova tegyem a sorompót? A telkem előtt végig mehet?

breee # 2015.01.22. 16:42

Köszönöm a segítséget

Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.22. 16:35

Én is úgy értettem. D magad mondtad, hogy megtette - tehát lehetséges. Azt viszont mi honnan tudhatnánk, hogy hogyan csinálta.

Az, akinek jogi érdeke fűződik hozzá - tehát nem te - betekinthet a földhivatalban az ingatlanhoz tartozó okiratokba. Azokból pedig ki kell derülnie, milyen ügyletet és ki kötött.

breee # 2015.01.22. 16:25

Lehet félreérthetően kérdeztem nem úgy értettem, hogy etikus vagy nem etikus hanem, hogy jogilag lehetséges ezt tenni?

Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.22. 16:22

Bree, ezt miért tőlünk kérdezed? Mi ezt honnan tudhatnánk?

Immaculata (törölt felhasználó) # 2015.01.22. 14:50

Az árverseny tárgyalás megengedett.

nanemaaa # 2015.01.22. 13:57

vásárló123
Ingatlan vásárlása esetén azért nem árt tudni, hogy vételi ajánlatot tenni csak írásban megfogalmazva lehet. A vételi ajánlatnak nagyjából az adásvételi szerződésben előírt adatokat tartalmaznia kell.
(tudomásom szerint)
A fentiek alapján felmerül a kérdés, vajon te, vagy a versenytárs tett-e valójában vételi ajánlatot?

breee # 2015.01.22. 11:54

Az történt hogy a sógorom tűnt el és az ő testvére adta el a közös szülői házat, hogy tudta ezt megtenni? Az eladási árból az ő része ilyenkor hová kerül?

Kovács_Béla_Sándor # 2015.01.22. 11:30

A saját tulajdoni részedet eladhatod. (Tkp. a tulajdonostársét is talán, de az messze nem ilyen egyszerű.)

breee # 2015.01.22. 09:32

Érdeklődnék van-e lehetőség közös ingatlan eladására ha a tulajdonostárs 3 éve nem érhető el, külföldre távozott nem ad jelet magáról?

Köszönöm

matthiasi # 2015.01.19. 09:46

Én pl. a leendő bérlőknek mindig beszélek egy előző ajánlattévőről. Ha van, ha nincs.
Mindig hangoztatom ,hogy tárgyalásban vagyok mással is.

Ez mindig egy menekülő útvonal. Elvileg az eladásnál is lehet ilyen konstrukció. Tehát : „sokan érdeklődnek mások is”.
Ez a marketting.

matthiasi # 2015.01.19. 09:42

vásárló123 _nak !

Tehát előttetek tett már valaki ajánlatot, amire ti ráígértetek. Ez csak addig megy, amíg az ajánlattal pénz nem jár. mert ha az előző ajánlattévő pénzt is tett az ajánlata mellé, akkor azt jelenti hogy az ügy le van zárva. Ha az ingatlanos az első ajánlattévőt elutasítja a pénzt duplán vissza kell neki adnia. Addig amíg pénz / foglaló nem lép be, addig lehet ajánlani rá ajánlani. Sőt elvileg a az előző ajánalat tévő akár virtuális is lehet.
hogy jogosan reklamál a másik fél, illetve helyesen járt-e el az ingatlanos, hogy megmondta az ő ajánlatukat?
Ha fizetett már akkor igen ha nem akkor elment a hajó.
Mondjuk 100 eft-os ráígérés elég valószínűtlen, de egy 500 -700 eft nál már lehet gondolkodni rajta.

Kérdés mennyi volt a foglaló /az ajánlatételi összeg. 100 -150 nél elmegy . fedezi az emelt ár .
De ez nem a Ti problémátok hanem az ingatlanos - előző ajánlattévőé.
Az alapelv : nem szabad sok ajánlattételi összeget adni.

nanemaaa # 2015.01.19. 08:15

A 312/2012. (XI.8.) Korm rendelet szerint:
18. § (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy

  1. a tervezett építmény elhelyezése megfelel-e az Étv. 18-22. §-ában és 31. § (1) bekezdésében előírtaknak,
  2. az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása - kivéve az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában - az Étv. 23-24. §-ában, a településrendezési tervekben és a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, a telek rendezett-e,
  3. a tervezett építmény és az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel-e

ca) az Étv. 31. § (2)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek,
cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek,
cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az építési tevékenységre vonatkozó, az építésügyi hatósági eljárást megelőzően lefolytatott más hatósági eljárásokban meghatározott követelményeknek,
cd) az építészeti minőség- és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak,

  1. az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz-e a környezetében olyan káros hatást, amely

da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná,
db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné,

  1. az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges

ea) járulékos építmények telken belül,
eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás és
ec) a közműellátás
a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e,
f)20 a tervezőként megjelölt személy (ideértve a társtervezőt, szakági tervezőt is), vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre,

  1. az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)-e) pont előírásainak,
  2. a tervezett építészeti-műszaki megoldásnak az országos építési követelményektől való eltérése engedélyezett-e vagy engedélyezhető-e, valamint
  3. az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e.

Magyarán az építési telket ki kellett alakítani. Senki nem kötelezett rá, te választottad, mert építeni szerettél volna.
A kötelezés meg akkor válik végrehajthatóvá, ha pl fellebbezés hiányában jogerőre emelkedik és az abban megállapított határidőn belül az előírt kötelezettséget nem teljesíted.

tigris88 # 2015.01.18. 14:30

nanemaaa "az építési engedély kiadása előtt már meg kellett volna követelni, hogy a magánút valójában magánút legyen és a kerítés eltávolításra kerüljön"

Kinek kellett volna megkövetelnie? Ez nem a tulajdonjog megsértése? A kártalanítást külön kell kérnem?

Én is jobban örültem volna, ha jogilag tisztán zajlik az ügy. Nem értem minek kellett a sok kitérő?
1.- A telek kettéosztása. Idő és pénz!
2.- Hitegetés "majd ha kisajátítási eljárást kezdeményezünk" addig minden marad a régiben.
3.- Az oszlopok rongálása miatt kényszerű kerítésfelújítás. Sok idő és sok-sok pénz!
4.- "Váratlan" feljelentés a szomszéd részéről!
5.- Több hónapos "vizsgálódás" a remekbe szabott szomszédi fotósorozat alapján.
6.- Sem a mi szempontjaik, sem az új kerítés szabályai nem számítanak, "csak bontsa el". Közművek áthelyezése, engedélyeztetés. Sok pénz!
Nekem nem kerek ez így. Tényleg tehetek sorompót szerinted?

jaguar401 # 2015.01.18. 11:55

Üdvözlöm mindenkit!
Egy 24 lakásos társasházban van saját lakásom, amit szállásként használom. Rendelkezem az Önkormányzati engedélyel, a NAVtól kaptam adószámot, rendesen fizetek az összes adót, mindengyik vendégnek számlát adom.
Sajnos van rosszindulatú szomszéd, aki a jövendő közgyülésen szándékozik megtiltani nekem ezt a tevékenységemet. A közös képviselő is mondta nekem, hogy a közgyülés határozata erősebb, mint az Önkormányzati engedély.
Valóban megtilthatják? Teljesen reménytelen az ügyem?
Nagyon hálás lennék ügyvédi tanácsért vagy esetleg fórumozók egyike volt hasonló helyzetben és írna nekem.

nanemaaa # 2015.01.14. 08:51

tigris88
Nagyjából így képzeltem én is. Magyarán az építési engedély kiadása előtt már meg kellett volna követelni, hogy a magánút valójában magánút legyen és a kerítés eltávolításra kerüljön. A közforgalom elől úgy tudod elzárni, hogy az elején például kiteszel egy sorompót. A kerítésnek pedig a telekhatáron a helye. Már csak az OTÉK szerinti fogalommeghatározás miatt is. Az újjáépítésnek megvan az a sajátossága, hogy csak szabályosan lehet elvégezni akkor is, ha az önmagában nem engedély köteles építési munka.
Minden esetre ha a határozat indokolása nem győzött meg, akkor mindenképpen megéri fellebbezni, mert a másodfokú határozat indokolása egyrészt vélhetően részletesebb lesz, másrészt megtudod, hogy pl más hatóság látja-e másképp a helyzetet.

esztike1981 # 2015.01.13. 10:54

Tisztelt Fórumozók!

Érdeklődni szeretnék, hogy hallott e valaki olyan törvény módosításról, miszerint jelzálog hitel végrehajtása során a munkabért a végrehajtó nem tilthatja le?

Köszönettel:

Eszter

tigris88 # 2015.01.13. 10:12

nanemaaa- Mindent átmásoltam, a paragrafusokra gondolsz? Építési engedély kiadásához a telkemet meg kellett osztanom, mivel az út keskeny. Saját költségemen megosztottam „A” és „B” telekre. Az a „A telek” lett az építési telek, „B telek” a közforgalom elől el nem zárt magánút. B telken vannak a közművek és a több évtizedes kerítésem. Nem építésengedély köteles kerítésem, betonoszlopok drótfonattal. A hivatalban úgy tájékoztattak, hogy minden marad jelenlegi állapotában, amíg az önkormányzat nem kezdeményez kisajátítási eljárást az egész utcában. Minden tökéletesen szabályosan haladt, amíg a falu részeges eleme elkezdte kitördelni a kerítésem oszlopait ekkor helyreállítottuk a kerítést törött oszlopokat és az elhasználódott drótfonatot kicseréltük. 4 hónap után a hivatal megállapítja, hogy a kerítés „újépítésű” ezért bontsa el. Vagyis vigyem az „A” telkem határára. Annak minden költségével együtt. A bekerítetlen magánút papíron az enyém, de nem tudom kizárólagosan használni, ami a kerítésen kívül van az mindenkié. Mit tehetek? Ki kártalanít engem? Köszönöm, a segítséged, mert komolyan nem értem.

nanemaaa # 2015.01.12. 07:25

tigris88
Ugyanott vagyunk, ahol a part szakad. A részletes indokolást nem ismerjük, így fogalmam sincs, hogy miért rendeltek el bontást.
Az tény, hogy bontást akkor kell (lehet) elrendelni, ha a szabálytalanul elvégzett építési munkára építési engedély nem lett volna adható, s e miatt a fennmaradási engedélyt sem adható meg. A másik lehetséges megoldás, hogy adható lenne fennmaradási engedély, de az építtető nem hajlandó a kérelmet a meghatározott határidőn belül benyújtani. Egy biztos, ez nem az a fórum, ahol az ember barchkobázik.
A bírság mértékének megállapítása keretében közömbös, hogy felújításról, újjáépítésről, vagy új kerítés építéséről beszélünk. a bírság tétel (magyarán összeg) ugyanannyi. A többi a játék a szavakkal.

vásárló123 # 2015.01.10. 21:03

Tisztelt Szakértő!

Kinéztünk magunknak egy ingatlant az egyik ingatlanközvetítő cégnél, amire megtekintés után tettünk egy írásos vételi ajánlatot. A megtekintéskor tájékoztatott az ingatlnos, hogy már érkezett egy írásos ajánlat egy másik ügyféltől is, ezért ha versenyben akarunk maradni, akkor magasabb árat kell mondanunk a másik ajánlattevőnél, amit mi meg is tettünk. Nem nagy összegről van szó, csak 100 e forinttal kínáltunk többet, amire a másik fél megsértődött, miszerint az ingatlanos etikátlanul megmondta az ő ajánlatát, ezzel megsértve a versenytörvényt, és ez milyen etikátlan, stb. Mi ezzel nem értünk egyet, mert ha kell neki a lakás, akkor mondjon többet, mint mi. Ez ilyen egyszerű szerintünk. Kérdésem az volna, hogy jogosan reklamál a másik fél, illetve helyesen járt-e el az ingatlanos, hogy megmondta az ő ajánlatukat?

Válaszát előre is köszönöm!

osaol # 2015.01.10. 18:34

Kedves Forumozok!

Amennyiben sajat tulajdonu lakasomat szallashelykent szeretnem uzemeltetni, szukseges a tarsashazi kozgyules engedelye?
Mert a kozos kepviselo szerint igen, de szerintem a sajat lakasommal azt csinalok amit akarok.

Vagy elkepzelheto, hogy le van irva az szmsz-ben hogy engedely szukseges?

Lehet ilyet?