Ingatlanügyek

pedig azért vannak jó ügyvédek is

Persze, én is így gondolom. Azért vagyok itt.
Tiszta komédia az egész, ha nem velem történne, még lehet nevetnék is rajta.

Tehát az már nem opció, hogy a bíróság feljogosítsa a vevőt a tehermentesítésre.
Viszont az eredeti állapot helyreállítása sem lehetséges, hiszen az eladó a pénzt eltapsolta. Már az is csoda, hogy nem kerültek további terhek az ingatlanra. (Habár, ettől a kérdezőtől kitelik, hogy a következő hozzászólása az lesz, hogy "dehogynem".)
Előre menekülni most már nehéz, csakis visszakozni lehet, onnan pedig újból támadni. Sorrendben: 1. El kell állni a vételtől, és visszakövetelni a 6 milliót (és kamatait, valamint a foglaló kétszeresét). 2. Ezt fizetési meghagyással vagy perben közölni kell az eladóval. Ha per, ez kerüljön feljegyzésre a tulajdoni lapra is. 3. Végrehajtás az eladó ellen a követelés erejéig, amibe a zálogjogosult is be fog kapcsolódni. 4. Megveszed a házat árverésen.
Mindezt nem te intézed, hanem olyan ügyvéd, aki nem azonos az előző kettő valamelyikével, de még csak nem is cimborál velük.

Én is elszeretnék állni a vételtől, de akkor lekerülök a tulajdoni lapról.

Kérhetsz perfeljegyzést az ingatlanra.

Vagy nem állsz el, elsősorban a 6 milliódat pereled, ha pedig felkerült a végrehajtási jog az ingatlanra, utána állsz el a vételtől. Vagy ilyesmi. Egy jó ingatlanos ügyvédnek tudnia kellene...

Vagy nem állsz el"
Muszáj elállnia, különben nem követelheti vissza a pénzét. Pert csak azzal nyerhet, ha eláll arra hivatkozva, hogy az eladó magatartása miatt meghiúsult az adásvétel, és követeli a megfizetett vételár-rész visszafizetését. Az eladó nyilván azzal fog védekezni, hogy nem őmiatta bukott meg az ügylet, hanem vevő miatt, mert az nem fizette meg a maradék vételárat. De azért van a bíróság, hogy helyretegye az ilyen jellegű tévedéseket.

"Muszáj elállnia, különben nem követelheti vissza a pénzét. Pert csak azzal nyerhet, ha eláll arra hivatkozva, hogy az eladó magatartása miatt meghiúsult az adásvétel, és követeli a megfizetett vételár-rész visszafizetését. Az eladó nyilván azzal fog védekezni, hogy nem őmiatta bukott meg az ügylet, hanem vevő miatt, mert az nem fizette meg a maradék vételárat. De azért van a bíróság, hogy helyretegye az ilyen jellegű tévedéseket."

Jól látod sajnos ez nem egyszerű történet

Ilyenkor "csak" elállni, lehet?

Vagy pld írok egy levelet, hogy felmondom a szerződést, ha x időre nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, akkor kérem vissza a pénzemet, és ez alapján fizetési meghagyást indítok.

Mert az elállás az visszaállítja az eredeti állapotot, lekerülök a tulajdoni lapról.

Ilyen szempontból a fizetési meghagyással nem vagy előbb. Azt nem jegyzik fel a tulajdoni lapra.

Ha arra gondolsz, hogy ellentmond, peresítik az ügyet, és ott már kéred a feljegyzést, az esetleg, de nemigen lennék ebben biztos.

A "sima levéllel" is az a baj, hogy úgy nem követelheted vissza a pénzed, hogy nem bontod fel a szerződést. Amit te írtál példának úgy nem jó, legfeljebb úgy, hogy "ha x időre nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, akkor a szerződéstől elállok és kérem vissza a pénzemet". De ezzel ugye ugyanúgy nem vagy előrébb.

El lett ez már b*szva az elején sajnos. Ügyvédi letét kellett volna, hogy ha elintézte a végtörlesztéshez a papírmunkát, akkor onnan egyből az ügyvéd utalja a pénzt a banknak.

Köszönöm szépen, valami ilyesmire gondoltam igen

Esetleg megszerezhetné a jelzáloggal biztosított követelést.

Talán ez lenne a legjobb. Ha a 4,5 M-ból meg tudja szerezni, a legvégén tényleg nagyon olcsón övé lehet az ingatlan. De önállóan ne fogjon bele.

Esetleg megszerezhetné a jelzáloggal biztosított követelést.

Írtam üzenetet, holnap keresni fogom.
Köszönöm

Köszönöm mindenkinek a segítő hozzászólást.

Tisztelt szakértők!
Az utcafronthoz teleknyúlvánnyal csatlakozó ingatlan zárt sorú beépítés esetén a teleknyúlvány beépíthető-e? A szomszédos épületek tűzfalas beépítettségűek, a tűzfalak mélysége a 6 m-t meghaladják. Tehát beépíthetőnek tűnik. Ugyanakkor a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) 1. számú melléklete (Fogalommeghatározások)szerint "115. Telek legnagyobb beépíthetősége a telek beépített területének a telek teljes - nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett - területéhez viszonyított megengedett mértéke." Ez azt jelenti, hogy a teleknyúlvány nem teljes értékű telekrész, mivel annak területét nem lehet figyelembe venni? A jogalkotó így nem beépíthető telekrészként számol vele? (Csupán a beépíthető telekrész megközelítését, közművezetékek elhelyezésére szolgál?) Vagyis a teleknyúlvány nem beépíthető?
Hogyan kell ezt érteni?

Ha beépíted, hogy jutsz be a telekre?

„Ha beépíted, hogy jutsz be a telekre?”

A kettő nem zárja ki egymást. Vannak teljesen zárt beépítések. Ott is lehet bejutás a telekre.

Csak nem a nyelesre.

"Ha beépíted, ..."
Természetesen 3 m-es szabad sávot, kocsiáthajtót hagyva és fölé építeni a lakást (min.6 m-től 12 m-ig lehet tűzfalasan építeni).
De nem ez a problémám, hanem az OTÉK 1. melléklet 115. fogalmának az értelmezése.

Hát hány méter széles az a "nyél"?

Kovács Béla Sándor!
4,5 m.

Úgy is be lehet építeni, hogy akár az egész alsó szint átjárható legyen. 4,5 métert (akár sokkal többet is) nem nagy kaland áthidalni.

„De nem ez a problémám, hanem az OTÉK 1. melléklet 115. fogalmának az értelmezése.”

Én is kíváncsi vagyok, mire gondolhatott a szerző.

Drbjozsi, kbs

Nna, volt egy hagyatèki,ahol az is kiderült, hogy az elhunyt nyugdiját valaki más vette fel...
Tehát kifizetès nèlkül (adásvèteli, hadzonèlvezettel) hozzájutottak egy lakáshoz, teljesen lenyúlták az összes ingóságot, az utolsó nyugdijat is.
Ès ez nagyon gyakori eset, a bűnügyi szakma öregezèsnek hívja. Ráadasul ugye a szomszèdasszonynak is igy van több lakása is, ő hozta a 30 èvvel fiatalabb rokonát az özvegy fèrfihoz.
Lehet, erdemes lesz felhivni a rendőrsèg figyelmèt, erre vannak csoportok.

Érdeklődnék, hogy mit lehet tenni, ha valaki a lakásszerződése (adás-vételi) első oldalát elhagyta. Velem sajnos ez történt, miután fénymásoltattam az iratot.

Ilyenkor:

1. Pótlást lehet kérni (vagyis újra kinyomtatja az adott szövegezésű lapot a szerződés kötő ügyvéd, és aláíratja az összes érintett féllel, úgy, hogy mindannyian jelen vannak).
2. Az ügyvéd egy másolattal pótolja az első lapot, és hitelesíti a saját aláírásával, feltüntetve, hogy az eredetivel megegyező a másolat (ilyenkor nem kell jelen lenniük az egykor szerződött feleknek).
3. Egyéb módon kell eljárni, mégpedig: 

Előre is megköszönve megtisztelő válaszukat!

Az attól függ, mihez kell.

Hapciusz,

Hát hívd fel.