Ingatlanügyek

A 312/2012. (XI.8.) Korm rendelet szerint:
„18. § (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy

1. a tervezett építmény elhelyezése megfelel-e az Étv. 18-22. §-ában és 31. § (1) bekezdésében előírtaknak,
2. az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása - kivéve az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában - az Étv. 23-24. §-ában, a településrendezési tervekben és a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, a telek rendezett-e,
3. a tervezett építmény és az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel-e

ca) az Étv. 31. § (2)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek,
cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek,
cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az építési tevékenységre vonatkozó, az építésügyi hatósági eljárást megelőzően lefolytatott más hatósági eljárásokban meghatározott követelményeknek,
cd) az építészeti minőség- és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak,

4. az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz-e a környezetében olyan káros hatást, amely

da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná,
db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné,

5. az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges

ea) járulékos építmények telken belül,
eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás és
ec) a közműellátás
a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e,
f)20 a tervezőként megjelölt személy (ideértve a társtervezőt, szakági tervezőt is), vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre,

7. az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)-e) pont előírásainak,
8. a tervezett építészeti-műszaki megoldásnak az országos építési követelményektől való eltérése engedélyezett-e vagy engedélyezhető-e, valamint
9. az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e.”

Magyarán az építési telket ki kellett alakítani. Senki nem kötelezett rá, te választottad, mert építeni szerettél volna.
A kötelezés meg akkor válik végrehajthatóvá, ha pl fellebbezés hiányában jogerőre emelkedik és az abban megállapított határidőn belül az előírt kötelezettséget nem teljesíted.

nanemaaa "az építési engedély kiadása előtt már meg kellett volna követelni, hogy a magánút valójában magánút legyen és a kerítés eltávolításra kerüljön"

Kinek kellett volna megkövetelnie? Ez nem a tulajdonjog megsértése? A kártalanítást külön kell kérnem?

Én is jobban örültem volna, ha jogilag tisztán zajlik az ügy. Nem értem minek kellett a sok kitérő?
1.- A telek kettéosztása. Idő és pénz!
2.- Hitegetés "majd ha kisajátítási eljárást kezdeményezünk" addig minden marad a régiben.
3.- Az oszlopok rongálása miatt kényszerű kerítésfelújítás. Sok idő és sok-sok pénz!
4.- "Váratlan" feljelentés a szomszéd részéről!
5.- Több hónapos "vizsgálódás" a remekbe szabott szomszédi fotósorozat alapján.
6.- Sem a mi szempontjaik, sem az új kerítés szabályai nem számítanak, "csak bontsa el". Közművek áthelyezése, engedélyeztetés. Sok pénz!
Nekem nem kerek ez így. Tényleg tehetek sorompót szerinted?

Üdvözlöm mindenkit!
Egy 24 lakásos társasházban van saját lakásom, amit szállásként használom. Rendelkezem az Önkormányzati engedélyel, a NAVtól kaptam adószámot, rendesen fizetek az összes adót, mindengyik vendégnek számlát adom.
Sajnos van rosszindulatú szomszéd, aki a jövendő közgyülésen szándékozik megtiltani nekem ezt a tevékenységemet. A közös képviselő is mondta nekem, hogy a közgyülés határozata erősebb, mint az Önkormányzati engedély.
Valóban megtilthatják? Teljesen reménytelen az ügyem?
Nagyon hálás lennék ügyvédi tanácsért vagy esetleg fórumozók egyike volt hasonló helyzetben és írna nekem.

tigris88
Nagyjából így képzeltem én is. Magyarán az építési engedély kiadása előtt már meg kellett volna követelni, hogy a magánút valójában magánút legyen és a kerítés eltávolításra kerüljön. A közforgalom elől úgy tudod elzárni, hogy az elején például kiteszel egy sorompót. A kerítésnek pedig a telekhatáron a helye. Már csak az OTÉK szerinti fogalommeghatározás miatt is. Az újjáépítésnek megvan az a sajátossága, hogy csak szabályosan lehet elvégezni akkor is, ha az önmagában nem engedély köteles építési munka.
Minden esetre ha a határozat indokolása nem győzött meg, akkor mindenképpen megéri fellebbezni, mert a másodfokú határozat indokolása egyrészt vélhetően részletesebb lesz, másrészt megtudod, hogy pl más hatóság látja-e másképp a helyzetet.

Tisztelt Fórumozók!

Érdeklődni szeretnék, hogy hallott e valaki olyan törvény módosításról, miszerint jelzálog hitel végrehajtása során a munkabért a végrehajtó nem tilthatja le?

Köszönettel:

Eszter

nanemaaa- Mindent átmásoltam, a paragrafusokra gondolsz? Építési engedély kiadásához a telkemet meg kellett osztanom, mivel az út keskeny. Saját költségemen megosztottam „A” és „B” telekre. Az a „A telek” lett az építési telek, „B telek” a közforgalom elől el nem zárt magánút. B telken vannak a közművek és a több évtizedes kerítésem. Nem építésengedély köteles kerítésem, betonoszlopok drótfonattal. A hivatalban úgy tájékoztattak, hogy minden marad jelenlegi állapotában, amíg az önkormányzat nem kezdeményez kisajátítási eljárást az egész utcában. Minden tökéletesen szabályosan haladt, amíg a falu részeges eleme elkezdte kitördelni a kerítésem oszlopait ekkor helyreállítottuk a kerítést törött oszlopokat és az elhasználódott drótfonatot kicseréltük. 4 hónap után a hivatal megállapítja, hogy a kerítés „újépítésű” ezért bontsa el. Vagyis vigyem az „A” telkem határára. Annak minden költségével együtt. A bekerítetlen magánút papíron az enyém, de nem tudom kizárólagosan használni, ami a kerítésen kívül van az mindenkié. Mit tehetek? Ki kártalanít engem? Köszönöm, a segítséged, mert komolyan nem értem.

tigris88
Ugyanott vagyunk, ahol a part szakad. A részletes indokolást nem ismerjük, így fogalmam sincs, hogy miért rendeltek el bontást.
Az tény, hogy bontást akkor kell (lehet) elrendelni, ha a szabálytalanul elvégzett építési munkára építési engedély nem lett volna adható, s e miatt a fennmaradási engedélyt sem adható meg. A másik lehetséges megoldás, hogy adható lenne fennmaradási engedély, de az építtető nem hajlandó a kérelmet a meghatározott határidőn belül benyújtani. Egy biztos, ez nem az a fórum, ahol az ember barchkobázik.
A bírság mértékének megállapítása keretében közömbös, hogy felújításról, újjáépítésről, vagy új kerítés építéséről beszélünk. a bírság tétel (magyarán összeg) ugyanannyi. A többi a játék a szavakkal.

Tisztelt Szakértő!

Kinéztünk magunknak egy ingatlant az egyik ingatlanközvetítő cégnél, amire megtekintés után tettünk egy írásos vételi ajánlatot. A megtekintéskor tájékoztatott az ingatlnos, hogy már érkezett egy írásos ajánlat egy másik ügyféltől is, ezért ha versenyben akarunk maradni, akkor magasabb árat kell mondanunk a másik ajánlattevőnél, amit mi meg is tettünk. Nem nagy összegről van szó, csak 100 e forinttal kínáltunk többet, amire a másik fél megsértődött, miszerint az ingatlanos etikátlanul megmondta az ő ajánlatát, ezzel megsértve a versenytörvényt, és ez milyen etikátlan, stb. Mi ezzel nem értünk egyet, mert ha kell neki a lakás, akkor mondjon többet, mint mi. Ez ilyen egyszerű szerintünk. Kérdésem az volna, hogy jogosan reklamál a másik fél, illetve helyesen járt-e el az ingatlanos, hogy megmondta az ő ajánlatukat?

Válaszát előre is köszönöm!

Kedves Forumozok!

Amennyiben sajat tulajdonu lakasomat szallashelykent szeretnem uzemeltetni, szukseges a tarsashazi kozgyules engedelye?
Mert a kozos kepviselo szerint igen, de szerintem a sajat lakasommal azt csinalok amit akarok.

Vagy elkepzelheto, hogy le van irva az szmsz-ben hogy engedely szukseges?

Lehet ilyet?

nanemaaa - A határozat így szól: A szabálytalanul épített kerítést bontsa el. Indoklás Az ingatlanon korábban meglévő kerítést teljes egészében elbontották, majd helyette új kerítést építettek.
Az eljárást augusztusban indították és 4 hónapon át tartott. A négy hónap folyamán kényszerből volt lebontva a kerítés mivel:
1.-az oszlopok ki lettek tördelve /rendőrségi eljárás + jegyzőkönyv/.
2.-Megindított eljárás eredményére jogkövető állampolgárként köteles voltam várni.
Vajon a hivatalnál nincs betartandó határidő? A 4 hónap soknak tűnt, próbáltam érdeklődni, de mindig sikertelenül.
Közben az ügyem lehetséges kimeneteléről tájékozódtam és azt a megnyugtató választ kaptam, hogy az új kerítés építésének vannak paraméterei, ne aggódjak a kitördelt oszlopok miatt! De mint az elbontási kényszer bizonyítja, a történet számomra nem kerek, ezért lenne fontos megtudni, hogy a helyreállított és az új kerítés fogalma objektíven leírható-e? Köszönöm a segítséget.

Bocsi, remélem nem azt vontad le, hogy a te hozzá szólásod nem volt szakszerű. Még egyszer köszönöm amit írtál, de úgy éreztem, hogy nem adtam meg e teljes információt ill. a második kérdésem az még nyitott.

Istenem... Mindig úgy elcsodálkozom. Pedig igazán megszokhattam volna már.

Nagyon szépen kérem, hogy aki járatos ezen ingatlan ügyben az kérem segítsen, mert emiatt egész éjjel nem aludtam.
1.Ezek után még van jogi lehetőség arra, hogy az ingatlant a nevünkre írják?
2.Ha nincs, akkor marad az örök használati jog?

Mellékelem a földhivataltól kapott levelet.

Tájékoztatás

Az ingatlan-nyilvántartás jelenlegi állapota szerint Budapest xxxxxx/81 helyrajzi számú ingatlan a Magyar Állam tulajdonában áll, és terheli a Budapest xxxxxx/81/A helyrajzi számú ingatlant illető földhasználati jog. A Budapest xxxxxx/81/A helyrajzi számú ingatlan…… .László és Jánosné 1/2-1/2 arányú tulajdonában áll.

Tajékoztatom a kérelmezőt, hogy az Ön által kért tulajdonjog a 2006.évi CXXI. törvény 30. Paragrafusa (3) bekezdés alapján lett volna bejegyezhető az ingatlan nyilvántartásba ,ennek értelmében ugyanis jelzett törvény hatálybalépésével a földhasználó tulajdonába kerül a régi Ptk. (1959.évi IV törvény ) 150-154. paragrafusai alapján ingyenes és határidő nélküli használatba, valamit a 155/1951.(VIII. 14.) MT rendelet alapján ingyenes örökhasználatba adott ingatlan. A földhasználó tulajdonába kerülő ingatlan tulajdonjogát a földhasználó kérelmére kellett az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

Felhívom a kérelmező figyelmét arra, hogy a 2006.évi CXXI. Törvény hatályon kívül helyezte a 2012.évi LXXVI. Törvény 6. paragrafusa (2) 116 szakasza, így a kérelme jelen formában nem teljesíthető.

Igeeen. Ha hozzászólsz, talán szakmailag kellene.

„Amennyiben a haszonélvező nem fizeti az ingatlan költségeit, az az ingatlanra lesz terhelve és a tulajdonosnak, a gyermeknek kell megfizetni”
Ez egyrészt szakszerűtlenül van megfogalmazva, másrészt ebben a formában nem is igaz.

"a gyerek meg soha nem élvezhetné a vagyonát"

Akkor még egyszer elmondom. Amennyiben a haszonélvező nem fizeti az ingatlan költségeit, az az ingatlanra lesz terhelve és a tulajdonosnak, a gyermeknek kell megfizetnie.

Köszönöm a választ, apuka bármire képes, csak hogy nekem ne legyen jó. Biztos vagyok benne, hogy az ingatlan a közös gyerekünk nevére nem azért kerülne, hogy a kicsinek egyszer jó legyen, hisz apuka kíván bele költözni. Lenne egy ingatlan a nevén, amivel apuka sikálná az adócsalásos jövedelmét, a gyerek meg soha nem élvezhetné a "vagyonát", mert 1% örök haszonélvezet, elővásárás jog és tulajdonjog is lenne rajta.
Apukának érdekes módon egy rakat ingatlana van, mindben csak 1% tulajdonos.
A NAV-ot meg kimondottan nem érdekli. Ők csak a nagy halakra utaznak. Sajnos.........

Szép estét!
Kérdésem a következő,aki tudja a választ kérem írjon hozzá...köszönöm...

Ha ingatlanoson keresztül értékesítjük a lakásunkat,akkor a jutalékot a lakás eladási árából veszi le?vagy nekünk kell fizetni?És hogy működik akkor,ha nekünk az egész eladási összeg a banknak megy...nekünk egy forintunk se lesz belőle...ilyenkor hogy megy ez a dolog?akkor is letudja venni a jutalékát az eladási összegből az ingatlanos?
Remélem érthetően fogalmaztam...

Groszfater!

Indíts egy próbapert, meg kezdeményezz egy törvényjavaslatot, hátha törvénybe foglalják, hogy a gyermekeknek kell megfizetniük az apjuk tetteiért.

Groszfater!

Te a gyerekekkel is úgy van, mint a 40 évet ledolgozott nőkkel?

Hát igen. Ezért nem jó, ha megkeseredett, sem a joghoz, sem a valós életet nem értő emberek, rosszakarva uszítanak.

Szaladnak fűhöz-fához, meg a vargához, mert nekik vannak jogaik, meg bocskoraik, akiknek meg még az sincs, azok nem számítanak, egyedül csak velük muszáj foglalkozni.

Te grószfater? Itt ültél és vártál engem?:)

Tündérbogárnak annyit, hogy amennyiben a drága papa nem fizetné a rezsit, a közös költséget egy életen át, a tulajdonosra, a gyermekre terhelik. Ahogy meg írtam az 1% tulajdonjog arra jó,hogy minden adósságot az ingatlanra jegyezzenek be.

Tündérbogár !
„Ne engedd meg, nagyon sok bajotok lesz belőle.”
Ja, mert egy ingatlan olyan mint egy kis-bicikli, elesik vele és lehorzsolja a térdét...
Ha nem egyezel bele, sok jelentősége nincs mert a Gyámhatóság dönthet másként is.
Hogy honnan szerzi a pénzt az Apa az nem a Te dolgod, hanem a NAV-é.

rá lehet terhelni

„Bár annak az 1% tulajdonjognak semmi értelme)”

:) Akár 100 mFt-os adósságot is rálehet terhelni.

Eos

Ha a vagyonkezelő nem az állam tulajdonosi joggyakorlója, akkor arról az ingatlanról már rendelkezett a tulajdonos, ez pedig gyakran ellenérték fejében szokott történni, így .....