Vevo123,
Az én véleményem pont a fordítottja annak, amit írtál. Ha nem engednek be, szerintem többlethasználati díjat követelhetsz a másik tulajdonostól (a rokontól, aki nem lakik ott, de szívességi lakáshasználatot biztosít a bentlakónak), de nem követelhetsz használati díjat a bentlakótól (mert ő a másik tulajdonos jogán szívességi lakáshasználó, nem pedig jogcím nélküli lakáshasználó mint volt tulajdonos). Az összeg ugyanakkora. A különbség az, hogy ha a másik tulajdonostól követelsz és ő nem fizet, akkor kikényszeríthető az ő tulajdoni hányadának árverezése.
A Varga Vivien Éda cikk, amire hivatkozol, a PK 10. sz. állásfoglalására alapítja az érveit. Nem sokkal a cikk megjelenése után az LB PK egy véleményt adott ki, amelynek az első mondata az, hogy a PK 10. sz. állásfoglalást meghaladottnak tekinti.
https://kuria-birosag.hu/…-pk-velemeny
Ettől függetlenül, elindulhatsz a közös tulajdon megszüntetése útján is. Egy ilyen pert nem lehet tulajdonszerzés után azonnal indítani (visszaélésszerű joggyakorlás lenne), és a bíróságnak sokkal nagyobb mozgástere van, mint a végrehajtónak az árverés során. Gondolom, nem örülnél neki, ha mondjuk a bíróság tulajdonodba adná a másik tulajdonos tulajdoni hányadát, de ugyanakkor haszonélvezetet alapítana az ő vagy a bentlakó javára, mert szegénynek ez a szülői háza, ezer éve ott él, kis gyereke van stb. Érdemes átolvasni a VIII. fejezetet az alábbiban:
https://kuria-birosag.hu/…o_orosza.pdf
Nem tudok olyan szabályról, hogy egy tulajdonostárs x év után nem térhet vissza. Amíg ő tulajdonos, addig rendelkezhet a tulajdonával. Ezért biztosíthat szívességi lakáshasználatot, sőt, ha úri kedve úgy tartja, akár maga is beköltözhet.
