Ingatlanügyek

Miért kerülnél bajba? Legfeljebb nem jegyzik be a vevő tulajdonjogát.
Mikor kötöttétek a szerződést?

lehet , hogy nem jól csináltuk?
Volt egy zártkertem, amin nem volt villany, se épület, se semmi..néhány beteg gyümölcsfa. A zártkertet 2002-ben vettem 100.000 Ft-ért, az egyik mellettem lévő kert évtizedek óta "gazdátlan", a másik eladó, így a hozzánk legközelebb eső kertszomszédnak eladtuk a múlt héten 370.000 Ft-ért. Az adásvételi szerződést egy ügyvéd megírta, a vételárat a vevők kifizették, azt gondolnám, hogy rendben, de rémülten olvastam, hogy új földtörvény miatt ez valami körülményesebb és lehet nem így kellett volna. Kérdésem, bajba kerülhetek-e. Másik kérdésem, jövő évben mennyi adót kell fizetnem? Akkor is kell e adót fizetnem , ha a pénzt ugyancsak kert vásárlásra fordítjuk?

A telek tulajdonosa én vagyok az árok közepéig. Ez itt nem csatorna, hanem csupán árok, ami a közterületen húzódik.

ilma
Kérdezd a telek tulajdonosát, illetve a csatorna üzemeltetőjét.

Liszu
Úgy látom mindenképpen bíróság lesz a vége, ha nem juttok közös megegyezésre. A 15 év nagy idő, így nem lehetetlen, hogy a szomszéd kezdi a pert elbirtoklás jogcímen. (pont ennyi kell neki ehhez)

Az előző tulajdonost a "kikanyarítás" nem zavarta, te meg ebben az állapotban vetted meg, ergo utólag miért háborogsz...

Mielőtt megvetted, az előző tulajt kellett volna felszólítani: csináljon rendet ill. árkedvezmény, vagy nincs vétel.

obudafan

Ez azt jelentené, hogy valaki ilyen módszerrel, amit a szomszéd csinált -azaz úgy épített kerítést, hogy kikanyarított egy részt a szomszéd telkéből- minden következmény nélkül növelheti a saját telkét?
Tudomásom szerint az elbirtoklás ilyen esetre nem vonatkozik, vagy rosszul tudom?

Liszu

Nem mehetsz be arra a területre, ezt a vitát csak bíróság döntheti el. És ha a helyi szabályok szerinti telekalakítást nem sérti az új állapot, akkor nem is valószínű, hogy a te javadra.

Igen, mi is arra gondoltunk, hogy földmérővel kiméretjük. Számunkra kérdés, hogy ha a földmérő által kimért vonalon építjük meg a kerítést, az vitatható e a szomszéd által. Nem mondhatja e, hogy ő több, mint 15 éve használja és tulajdonjogot szerzett arra a területrészre, ami így elkerül tőle? (Mi a telket nemrég vettük tiszta tulajdoni lappal)

Tanácsot szeretnék kérni.
Több mint 20 éve vásároltam meg egy saroktelket, amire lakóházat építettünk. A telek mezsgyehatára a mögötte elhúzódó ugynevezett zugból az esővizet elvezető sekély árok közepén húzódik. Telkünknek két bejárata van, melyből az egyik erre a zugra néz. A kapu előtt fut a vízelvezető árok. Ezt az árkot szomszédaim kimélyítették, így hozzánk nem lehet az árkon át bejárni. Kérdésem,ha én az árokba lefektetek egy megfelelő csövet amin a csapadékvíz át tud folyni és az árkot a kapum szélességében betemetem követek-e el valamilyen szabálysértést? Illetve kell-e valamilyen engedélyt kérnem?

Olcsobb ha fogadsz egy földmérőt,és elöbb kiméreted,hogy ki asználja a másikét, és milyen mértékben?

Rendben, felszólítom, hogy bontsa el a kerítést.

Nem szeretném eladni neki azt a telekrészt, amit kikanyarított anno (egyébként területre nem nagy).
Megtehetem, hogy egyenesen viszem a kerítésvonalat? Mert ezzel elzárom egy olyan területrész használatától, ami földhivatali térkép szerint nem az övé, viszont több, mint 15 éve használja.

Liszu
Azért, mert a kerítést nem te építetted, ergo nem a tiéd.
Szerintem is fel kell szólítanod a jogszerűtlen kerítés elbontására, ha nem teszi önként, akkor kénytelen leszel bíróságra menni.

Igen, fel kell szólítanod, hogy bontsa el.

Ha nem tudtok megegyezni csak melléje húzhatod fel a tiédet, aztán járhatod a vélt/valós igazad miatt a bíróságot...

Ahol nekem kell kerítést építenem, miért minősülne önhatalomnak, ha elbontom az ott lévő kerítést?
Ha nem lehet, akkor hogyan tudok új kerítést építeni?

Százalékosan ill. cm-re mekkora az eltérés, javasolni vegye meg.

Elbontanád a kerítését? Az alighanem tilos önhatalom lenne.

Telekhatár
A közelmúltban vettünk egy építési telket, amelynek jobb oldali kerítését annak idején (valószínűleg 15 évnél régebben) a szomszéd építette meg saját érdekei szerint úgy, hogy az egyenes vonaltól eltérve háromszög alakban benyúlt a (most már) mi telkünkre. Ezáltal a kerítés vonalában törés van. A földhivatali térkép szerint neki egyenes vonalban kellett volna a kerítést megépítenie.
Az akkori szomszédja minden bizonnyal ebbe bele egyezett. Mi most szeretnénk új kerítést építeni, mivel a kerítés elég rossz állapotban van, és ezen az oldalon nekünk van kerítés építési kötelezettségünk. Szeretném kérdezni, hogy megtehetjük e azt, hogy mi a kerítést egyenes vonalban építjük meg, melynek az a következménye, hogy a szomszéd által eddig birtokolt területrész visszakerül hozzánk.
Előre is köszönöm a választ,
"kerítésépítő"

Imma
Miért bántasz?Itt nem az a kérdés,kinek van igaza

köszönöm a válaszodat

Az én véleményem szerint magánszakértőnek leginkább akkor van értelme, ha a bíróság még nem rendelt ki szakértőt, mert a bíróság által kirendelt szakértő vélhetően el fogja olvasni a magánszakvéleményt.

Köszönöm a válaszokat, viszont a leírt, „A bíróság csak a saját maga által kirendelt szakértő véleményét fogadja el szakvéleménynek. A fél által felkért - és fizetett - szakértő véleményét csak a fél előadásaként értékeli. Gyakorlatilag nincs bizonyító ereje.” mondattal kapcsolatban lenne egy kérdésem.

Ha jól sejtem ez a BH 1996. 102.-ban is leírt bírói gyakorlat, azonban találtam két másik döntést:
BDT 2005. 1092 Az a körülmény, hogy a fél egyoldalú felkérése alapján közreműködő magánszakértő véleményét - adott esetben - a fél személyes előadásának kell tekinteni, nem jelenti azt, hogy a magánszakvélemény egyes megállapításai bizonyítékként - az ügy körülményeinél függően - ne volnának felhasználhatóak és ne lennének alkalmasak arra, hogy a perben beszerzett szakértői vélemény megalapozottságát illetően a bíróságban kétséget támasszanak, vagy legalábbis felvessék a további bizonyítás szükségességét.

A BH 2012.7.175. A fél által beszerzett igazságügyi szakértői véleményt a bíróság a szabad bizonyítás keretén belül értékelni köteles. A magánszakértői vélemény megállapításai alkalmasak lehetnek a perszakértői vélemény aggályossá tételére, bizonyító erejének lerontására, ezért ha az ellentétben áll a bíróság által kirendelt szakértő véleményével, nem mellőzhető azok ütköztetésével az ellentmondások feloldásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig - a fél kérelme alapján - ebben a körben további bizonyítási eljárás lefolytatása [Pp. 3. § (3), (5) bek., 166. § (1) bek., 182. § (3) bek.].

Mindegy milyen szakértőt fogadok fel, a bírói gyakorlatban - a fentiek ellenére - nincs sok értelme, csak pénzkidobás? Csak azért kérdezem, mert gondolkodtam azon, hogy egy igazságügyi szakértőt kérek fel magánszakértőként, de ha nincs értelme, feleslegesen nem költenék rá…

MD, ha valaki téged arra kényszerítene, hogy add el a házadat, annak is ilyen segítőkész lennél?

Az nem baj, ha egy pasi nem ismeri az embereket, de ennyire azért ne lehessen már megvezetni!

Mindenképpen! Remélem mihamarabb véget ér....