Ingatlanügyek

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi témával kapcsolatosan szeretnék egy kis segítséget kérni, hogy merre is induljak el.

Ha jól tudom, akkor az osztatlan közös földterület esetén nincs mód és lehetőség az elbirtoklásra, kivéve abban az esetben, ha a földterület úttal szegélyezett, leválasztható, elkülöníthető a közös résztől.

Ez ügyben szeretnék kérni útmutatást, hol keressem az ide vonatkozó jogszabályi hátteret?

A segítő válaszokat előre is köszönöm!

A bérbeadó haszonélvező, a tulaj a 2 éves fiam:
Ha esetleg nincs szerződés, így adót nem fizetnek, kit büntethet meg az adóhatóság?

Kellene írásos szerződés. És miért ne lenne adóköteles?

TF!

Lakótelepi garázs bérbe van adva, állítólag szerződés nincs róla, a bérlő "Kiadási Pénztárbizonylattal" nyugtázza, a bérleti díjat melyet a bérbeadóval alá is irat.
Szabályos ez így, adóköteles?

Köszönettel!

Peni
2013. január 1. óta az építési hatóság építési jogosultságot nem vizsgálhat, ergo semmiféle hozzájárulás meglétét nem kérheti be.
Azt kell megvizsgálnia, hogy az építési szándékkal érintett telek építési teleknek minősül-e.
Az OTÉK fogalommeghatározása szerint:
„30. Építési telek: az a telek,

1. amely beépítésre szánt területen fekszik,
2. az építési szabályoknak megfelelően kialakított,
3. a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és
4. amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m.”

Kedves Fórumozók!

Kérlek segítsetek az alábbi problémában: a férjemmel közösen vettünk egy építési telket egy kertvárosi részen. Teljesen új utca, még nincs aszfaltozva, de már 60%-ban beépített. Az építésügyi hatóságon viszont kiderült, hogy a telekhez vezető út magántulajdonban van, méghozzá 12 tulajdonosa van, amiről az eladó nem tájékoztatott minket. Mi pedig csak az ingatlan tulajdoni lapját kértük ki. Az építésügyi hatóság az építési engedély megszerzéséhez az út minden tulajdonosától hozzájáruló nyilatkozatot kér, hogy az építkezés során használhassuk az utat. Eléggé idegesek voltunk, de útra keltünk az aláírásokért. Azonban már az első tulajdonossal falba ütköztünk, ugyanis közölte, hogy csak pénz ellenében hajlandó aláírni. Az összeget még nem tudjuk, majd holnap kell hívni... Ezek után a többi tulajdonostól sem várok mást.
Esetleg tudtok valamilyen jogi megoldást? Arra gondoltunk, hogy vagy megveszem valakitől a tulajdonrészét, és akkor nem kell mindenkitől az aláírás, vagy beperelem az eladót, mert szavatosságot kellett volna vállalnia, hogy a telkemet meg tudom közelíteni. Sajnos mivel ezek után nem számítok arra, hogy ott valaha is aszfaltozott út lesz, így vissza is adnám az eladónak.

Nagyon szépen köszönöm a válaszodat, vmi hasonlóra gondoltam én is.

Tisztelt Cím!

Szeretném megkérdezni,hogy külterületi-szántó,illetve fásított területek esetében,azok szomszédságában nagyberuházást(Lovasközpont)végző,illetve végeztető építtető a beruházásról kötelező-e a szomszédos ingatlanok,földek tulajdonosait értesíteni,vagy a hozzájárulásukat kérni a beruházás végrehajtásához?Különösen,hogy a beruházással szemközti lovasfogadó szomszédságában már új építésű házak készülnek,így reális az esélye,hogy a beruházás szomszédságában található,érintett földek is bizonytalan időn belül ugyan,de belterületi telkek lehetnek.

Pyrx: elsődlegesen fordulj a területileg illetékes szakértői kamarához, ahol akár csak általánosságban megkérdezed, hogy az ingatlanoddal kapcsolatos szakértői véleménynek mit kell tartalmaznia. Persze rögtön a saját és a válaszlevelet is megküldheted nekik (tetszés szerint anonimizálva), hogy tájékoztassanak az eljárás elfogadhatóságáról (vagy egyből panaszt is benyújthatsz).

Magánvéleményem szerint az általad kért adatok (m2, külterület/belterület, státusza, komfort) nem sértenek személyiségi jogot (kivéve ha olyan ritka ingatlanok, hogy ezekből is pontosan megállapítható a konkrét ingatlan/tulajdonos). A számítási mód legfeljebb hivatásbeli/üzleti titok lehetne, de nem hinném hogy abszolút megismerhetetlennek kéne lennie. (Azért magánvélemény, mert szakértőkkel csak hatóságként találkozom, így ekkor minden adatot megadnak.)

Kétlem, hogy többletköltség merülne fel, mert alapból rendelkezésükre állnak az adatok (max.amiatt, hogy rögtön nem küldték meg a részletes tájékoztatást - de ha megküldik, azzal elismerik hogy eredetileg is jogod volt hozzá és így az ő hibájukból merült fel a többletköltség).

Jóhírnév megsértése? Ha híresztelnéd a személy konkrét megjelölésével, akkor igen, de egyébként.. bár, ha nagyon durván fogalmaztál a leveledben..

Egyébként, ha válaszában nem hivatkozott konkrét jogszabályhelyekre, amelyekkel az állításait alátámasztja, akkor valószínű szerintem, hogy egy nyugdíj előtt álló, joghoz nem értő, beképzelt szakértő az illető.

De még mindig, magánvélemény és szerintem a szakértői kamarával gyorsabban eredményre jutsz.

Sziasztok!
Elég kacifántos a történetem, remélem tud valaki infót adni.
2007-ben vett a férjem egy telket a saját nevére (akkor még nem volt a férjem). Elkezdtünk építkezni. 2009 nyarán vettünk fel rá támogatott hitelt és szocpolt is kaptunk. A szerződés szerint a lakhatási engedély után az ingatlan 1/2, 1/2 arányba került volna. Ezt a Földhivatal elutasította, mert a férjem nevén volt csak a telek.
Akkor mi és a Bank sem foglalkoztunk ezzel (tudom hülyék vagyunk). Eltelt 5 év és a kutyát sem érdekelte a dolog.
Idő közben megszületett a 2 vállalt gyerek, a Bank is tulajdonosváltáson esett át.
Most, hogy a Szocpolt át kellett volna írniuk támogatási szerződéssé derült ki a dolog.
Szeretném megtudni, hogy át lehet-e íratni hitellel terhelt ingatlant férj-feleség között.

Teszem fel, ha egy ügyvédnél adás-vételi szerződést készítetnénk és a bank is adna valamilyen hiánypótló papírt át írná-e a Földhivatal 1/2,1/2 arányra a most 1/1 tulajdonú ingatlant.
A hitelt mi rendesen mindíg határidőre fizettük (ill. emelik le a számlánkről).

Ha vki tud kérem adjon tanácsot.

(Ja és a mostani bank is 3 hónapja reklamált a dolog miatt azóta állítólag dolgoznak a probléma megoldásán.)

Sziasztok,
remélem ez a topic megfelelő kérdésem feltevésére.

Ingatlanom kapcsán magánszakértőt bíztam meg (aki egyben igazságügyi szakértő is) a forgalmi érték és használati díj megállapítására. Kifizettem a megbeszélt összeget, és utána postázták csak a magánszakértői véleményt.

A forgalmi érték kapcsán vannak összehasonlító adatok, részadatok, részletes leírás, viszont a használati díj kapcsán kvázi csak az eredmény, pár sor, hogy ennyi a használati díj és kész, melyet különböző kapott adatok és nyilatkozatok alapján adott összegben határozták meg.

Panaszlevelet írtam nekik, hogy ez kevés, kellenek a részleteadatok, hogy mégis hogy jött ki, hogy hasonlították össze.

Írásbeli válaszuk azt volt, hogy személyiségi jogok védelme érdekében nem adhatnak részadatot, további adatot nekem (egyáltalán nincs adat, csak a végeredméy), még számítási módjuk kiadása is személyiségi jogot sértene, és különben is az többletköltséggel járna, és a tetejében megfenyegetettek, hogy mivel panaszlevelemben vélelmeztem, hogy a szakértői véleménye nem megfelelő, és erre rákérdeztem, ezért ezt vonjam vissza, különben ügyvédje útján beperel jóhírnév megsértése miatt. Szakértő véleménye meg szakmailag tökéletes, és fenntartja.

Kérdésem az lenne, kérhetem-e, hogy adja ki a részadatokat, legalább mégis milyen ingatlanokkal hasonlította össze (nm2, külterület/belterület, mi a státusza, komfortja az alpaul vett ingaltnaoknak stb.), mi volt a számítási módszere, vagy ha nem miért? Én abszurdnak tartom a véleményüket.

Kedves Immaculata!
Köszönöm a választ.

Nem cserélsz, hanem vásárolsz, legfeljebb nem készpénzért, hanem szolgáltatás fejében.

:) Először tudd meg az építéshatóságtól, hogy lehetséges-e a telekalakítás. Utána lehet tovább gondolkozni.

Ha tulajdoni hányadot vásárolsz, akkor minden közös tulajdonba kerül, így a jelenlegi szomszédod háza is, garázsa is, stb. Ez neki a lehető legrosszabb üzlet lenne.

A vásárlás illetékköteles. Egy kis értékű földterületnél elenyésző mértékű.

Tisztelt fórumozók! Köszöntök mindenkit.
Nyeles telkes ingatlanom van, kb. 40 méter a nyél, a szomszédom és köztem jelenelg nincs kerítés. A nyelem csak 3 méter széles és ehhez vennék tőle 1 méter széles csíkot a telkéből, amit ő oda is adna. A csere arról szólna, hogy én megcsinálom a kerítést a telekrészért cserébe. Ha a helyi építési szabályzat nem engedi, hogy a telkemhez csatoljam a csere tárgyát képező telekrészt, akkor kérjek tulajdonrészt az ingatlanból? Mi után fizetek illetéket? (egyáltálán kell-e illetéket fizenem?)
Köszönöm a választ előre is.

Köszi Béla a "kimerítő" választ,majd meglátjuk...

Pont azért kell szépen kiköltöznöd.

Tisztelt Kovács Úr!

A válaszábol nem sokat értettem,lenne olyan kedves,és kifejtené bővebben?
"Pont ezért" mi?

„Mert állítólag az új tv. szerint ”
Nincs új törvény. És nem is adhatjátok bérbe tulajdonosként az ingatlant, legfeljebb a haszonélvező képviselőjeként.

„Kérheti e a bérlő mezei leltár megfizetését? ”
Persze.

Mert állítólag az új tv. szerint a tulajnak kell adózni, ezért is javasolták hogy mi szülők adjuk bérbe a garázst, és ne a haszonélvező.

Ok Sherlock, de valami új számviteli tv.- említettek.

Nem.

TF!

Ma jártam a NAV-nál. Azt az infót kaptam, ha 94 éves haszonélvező bérbeakarja adni a 2 éves dédunokája tulajdonát képező garázst, akkor a jövedelem után adóznia a 2 éves tulajnak, vagy törvényes képviselőinek kell. Amihez adószám, számlatömb és egyéb nyilvántartás vezetése szükséges/kötelező a számviteli törvény alapján?

Jól informáltak?

Köszönettel!

Tisztelt Kovács Úr! Tisztelt fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni egy nem egyszerű ügyben. Kötetet egy termőföld haszonbérleti szerződés 2 évvel ezelőtt. Szerepel a szerződésben egy vég dátum /2022./ meg egy olyan rész hogy bármelyik fél bármikor felmondhatja a gazdasági év végére aug. 30.nappal. A két személy között 22 éve áll fen bérleti szerződés /2 db 5 éves, és 1 db 10 évesen vannak túl/. A tulajdonos evvel a jogával élve felmondta a szerződést ez év okt. 30 nappal.
A földben részben évelő kultúra van szerződések állnak fent 5-6 évre előre a kereskedőkkel. A haszonbérleti szerződésben nincs feltüntetve a mezei leltár követelés. Kérheti e a bérlő mezei leltár megfizetését? Évelő növénynél hogy számolok mezei leltárt? Köszönöm

„én nem tehetem,hiszen csak végül is lakáshasználó vagyok,vagy mi...”
Pont azért.