Ingatlanügyek

Szép Napot!
Első kérdésem:Tud valaki egy linket ,ahol röviden lényegre törően át tudnám olvasni az osztatlan közös ingatlan tulajdonlásokra vonatkoző szabályokat ,jogeseteket?
Akadna egy konkrét kérdésem is:Egy ilyen lakás vásárlásakor ,a szerződésben ki van kötve ,hogy melyik emelet melyik ajtószámú lakást vásárlom meg.Osztatlan közösnél ilyenkor az udvar és közlekedő folyosók vannk közös használatban ,a lakás az kizárólag az enyém ugye??Vagy esetleg az is osztatlan közös????
Köszönöm.

Úgy tűnik, van hatályos használati megosztás. Az vonatkozik rátok, nem a törvény. Viszont mi nem ismerjük.

Ajánlott olvasmány PTK

„Osztatlan közösnél [...] a lakás az kizárólag az enyém ugye??”
Érzed az ellentmondást a mondatban?

Jó napot kívánok! Az alábbi kérdésben szeretnék kérni iránymutatást. Adott egy társasház ami két teljesen egyforma lakásrészből áll. A két társasházi tulajdonjoga is teljesen egyforma a beépítetlen területek esetében. A két lakás közös használatú és kizárólagos használatú területeket használ a megosztási szerződésben leszabályozottak szerint , két teljesen egyforma területben. Ez azt jelenti, hogy a lakások mellett lévő saját használatú területet mindkét lakás el is kerítette elfogadta. ezt a megosztást.
Kérdés, hogy társasház esetében ezeket a közös tulajdonú de saját használatú területeket át lehet-e minősíteni -mindkét fél jóváhagyása esetén-, kizárólagos tulajdonú területeké? És akkor csak kizárólagos tulajdonú és használatú területek valamint közös tulajdonú és közös használatú terület maradna? Lehetséges-e ez?(akár persze földmérő bevonásával)

köszönöm szépen a választ
Laukó Ervin

Nem pont úgy, de meg lehet csinálni. Legalábbis az előző Inytv. hatálya alatt meg lehetett.

De eléggé feleslegesnek tűnik. Mi lenne a célja?

vino2 !
Minden lehetséges,de ha már minden rendben akkor minek tovább ragozni?

Két egyforma lakó rész,közös és egyénileg használt területek, amik írásban vannak rögzítve

.Sőt a saját területek lekerítve. Hacsak nem két értelmű az az írásos megegyezés.Ha az akkor annak kell bizonyítani,hogy az eddig elfogadott állapot még sem megfelelő.
Addig minden további okoskodás felesleges.
Főleg a földmérő ,az az ügyvéd és az egyéb harmadik fél.

Köszönöm szépen a válaszokat. Az értelme az lenne a közös tulajdonú területek saját tulajdonúvá nyilvánításának/osztásának, hogy minél jobban elszeparált, jogilag teljesen egyértelmű helyzet legyen a két lakás tulajdonosa számára.Miből indul ez ki? Hát természetesen a szokásos rossz szomszédi viszonyból....Ez lenne az értelme. Akinél jártam ügyvédnél az egy földmérőt felhívott aki egyből azzal kezdte, hogy nem lehet a társasház beépítetlen területét -ami jelenleg most közös tulajdonú, de saját használatú- átminősíteni. Ezért kérdeztem rá, mert én erre vonatkozólag viszont nem találtam egyértelmű állásfoglalást. Tehát az lenne a terv, hogy csak a lehető legkevesebb közös tulajdonú és használatú terület maradjon a viták csökkentésére és a későbbi akár házeladás előnye miatt is. Az már újabb kérdés lesz, ha esetleg lehet ilyet csinálni akkor a másik félnek is hozzá kell járulni ehhez feltehetően, de még nem tartunk itt csak magát az elvet szeretném pontosan tudni, mit lehet és mit nem.
Köszönöm szépen a válaszokat.

vino2,

Ez egy Ptk. szerint működő társasház, alapító okirattal?
Nem "csak" egy közös tulajdonú ikerház?

Sziasztok! Üdvözlök Mindenkit!
Egy kis segítséget szeretnék kérni.
Még 2019 végén vettünk egy lakást, ami egy 4 lakásos társasház. Eddig úgy gondoltuk, hogy minden rendben van vele. Ehhez a lakáshoz tartozik egy garázs is, amiről fel sem merült bennünk, hogy nem az ingatlannal van közös helyrajzi számon. Múlt héten összefutottunk az előző tulajjal, aki szólt, hogy más miatt de volt bent a földhivatalnál és ott közölték vele, hogy a garázs még a nevükön van. Most utána néztem a földhivatal honlapján lekértem a tullapot és tényleg a garázs másik helyrajzi számon van és az még az Ő nevükön van. Mit tudunk tenni, hogy ez is átkerüljön a nevünkre? Az adás-vételi szerződésbe nem lett beleírva, mert szerintem ez az ügyvédnek sem fordult meg a fejében és az eladók sem mondták, hogy ez így van.
Köszönöm ha tudnak segíteni.

@Rózsacska
„fel sem merült bennünk, hogy nem az ingatlannal van közös helyrajzi számon. ”
A lakás tulajdoni lapjáról, illetve a társasházi alapító okiratból ennek egyértelmen ki kellett volna derülnie.

„Mit tudunk tenni, hogy ez is átkerüljön a nevünkre? ”
Meg kell szerezni a tulajdonjogát. Leginkább ajándékozással, vagy adásvétellel.

A helyzet az, hogy az adásvételi szerződésnek sehogy sem volt tárgya a garázs.
Ha akarategyzőségben úgy gondoljátok, hogy a vételár része volt a garázs is, akkor ajándékozással megoldható. Igaz, ennek magasabb illetékvonzata is lesz.
Ha pedig vérszemet kap az eladó, és plusz pénzt kér a garázsért, akkor í.j.

„jogilag teljesen egyértelmű helyzet legyen”

„akkor a másik félnek is hozzá kell járulni ”
Ja, hogy csak te szeretnéd? Hát az úgy nem megy.

Rózsácska, ezt szerintem az ügyletben eljárt ügyvéddel kellene megbeszélni.

Egyébként tudod, ha a tulajdoni lapon azt írják, hogy "lakás", és nem azt, hogy "lakás, garázs", akkor abban az ingatlanban a lakás nincs benne.

„akkor ajándékozással megoldható. I”
Nincs szükség valótlan tartalmú szerződés készítésére. Általában sem tanácsos.

„ez az ügyvédnek sem fordult meg a fejében”
ugyanmár! Az eladó és a vevő fejében kell megfordulnia ezeknek a dolgoknak. Az ügyvéd azt szerkeszti okiratba, jó esetben földhivatali bejegyzést törvényesen lehetővé tevő formában, amiben a szerződő felek megegyeznek.
Ha a szerződésben nem volt benne a garázs, akkor vajon az ügyvéd nyomozzon, hogy bárki gondolt-e pluszban garázsra is?
Az adásvételi szerződés, mint okirat bizonyítéka alapján az eladó nem akarta eladni, a vevő meg nem akarta megvenni a garázst.
Utólag meg úgy emlékszik vissza a vevő, hogy egyébként gondolt rá, hogy milyen jó lett volna megvenni a garázst is.
Ilyen egyszerű ez.

Érdekes, ha a szándék az lett volna, hogy a garázst is eladják a lakással együtt - tegyük fel, hogy abban a hitben, hogy az egy helyrajzi számon van (ami önmagában fura lenne egy társasházban) -, akkor a szerződésben legalább meg kellett volna említeni, hogy a garázs is az adásvétel része. Így, hogy egy szó sincs róla, nehéz belelátni, hogy az eladó tényleg az akarta...

Köszönöm a válaszokat. Sajnos nem vagyok jártas benne, ez volt az első ingatlan amit vettünk. Én laikusként azt gondoltam, hogy az egybe tartozik. Igazatok van, mert a tullapon csak magán lakás szerepel. Azt nem gondolom, hogy nem akarták volna a garázst is eladni.
A szerződésben ennyi szerepel: ,,Az önálló ingatlanhoz tartoznak az alapító okiratban meghatározott helyiségek. Az ingatlan tartozékai a szokásos beépített tartozékok." Ez szerintem nem fedi le a garázst. Inkább az bánt engem ebben az egészben, hogy megint nekünk fog ez plusz pénzbe kerülni meg időbe meg intézkedésbe, mert a mi érdekünk, őket gondolom annyira nem zavarja.
Köszönöm s segítségeteket! Legyen szép napotok!

Van egy mondat ami így értelmetlen.
„Még 2019 végén vettünk egy lakást, ami egy 4 lakásos társasház”.
Talán úgy hogy a társasházban van több lakás,konkrétan 4 db.Meg a garázsok.
A vevő figyelmét elkerülte ez.Lehet már a többi lakástulaj közül egy már megvette.

OFF
sajnos több poszt is arra hegyeződik ki, mintha az okiratot szerkesztő ügyvéd tehetne arról, hogy nem egészen úgy sült el az ingatlanvásárlás, mint ahogy az egyik fél gondolta. Nem lehet úgy ingatlan vásárolni, mint ahogy a McDrive-hoz beáll az ember, kér egy bigmac menüt, aztán csodálkozik, hogy kis krumplit kapott, ketchupot meg egyáltalán nem.
Ha az egyi kszerződő fél nem mondja a másik fél arcába, meg az ügyvédnek, hogy mi mindent akar, akkor az nem lesz része a szerződésnek. Laikusnak különösen veszélyes terep ez, és egyáltalán nem kell attól félni, hogy butaságot kérdezne. Tízmilliók mennek át egyik kézből a másikba, azért annak súlya van. Ennyi pénzért mindenkinek alanyi joga van akár három hülye kérdést is feltenni. S ha a szerződés annak leírt tartalma szerint teljesül (vagy nem teljesül, de a felek közös megegyezése alapján nincs szankciója), akkor ugyan mit lehet számonkérni a másik félen vagy akár az ügyvéden?
ON

Még szerencse ,hogy az eladó jóhiszemű.
összefutottunk az előző tulajjal, aki szólt, hogy más miatt de volt bent a földhivatalnál és ott közölték vele, hogy a garázs még a nevükön van
Mert egy ravasz eladó már másnak elsózta volna.
Vagy megtartotta volna magának.

Kell egy különszerződés a garázsra némi költség azért lesz.

Mondjuk meredek,hogy egy 4 lakásos társasházban ez nem tűnik fel.46 -53 lakásosnál csak elmegy a baki,de itt nem.

eulimen
Félreértés ne essék, nem akartam az ügyvédet hibáztatni. Csak leírtam, hogy gondolom Ő sem gondolt erre. Ha gondolt volna akkor csak feltette volna a kérdést. Én inkább az eladókat hibáztatom, mivel nem ők az első tulajdonosok és nekik is a nevükre került a garázs, így valószínűsítem, hogy tudtak erről, de mindegy is. Inkább a megoldást akartam megtudni, nem bántani senkit.

Zöldövezeti11
Igen, rendes volt tőle, hogy szólt egyáltalán, máshogy is eljárhatott volna, jogilag nem szegett volna meg semmit.

Minél előbb el kellene menni ügyvédhez, és a garázsra elkészíteni az adásvételi szerződést, amíg papíralapon kivitelezhető az ügy. Most már, 2025.január 15-től elméletileg mind az ügyvédnek, mind a szerződő feleknek elektronikusan kell aláírni, oltári nagy szerencse, hogy a "e-ing" felülete nem működik-, talán össze is omlott, ezért még néhány hónapig engedik a papíralapú eljárást. "E-ing" alkalmazása esetén jelentősen megdrágulnak az ügyvédek, mivel kiegészítő felelősségbiztosítást kell kötniük, aminek havi összege - a már meglévő havi 20 ezer Ft mellé - 30 -100 ezer Ft körül lesz, és ezt kénytelenek lesznek átterhelni az ügyfelekre.

1960sansz
Ezt nem tudtam, de nagyon szépen köszönöm a segítségét, intézzük minél hamarabb.

vino2,

Ez egy Ptk. szerint működő társasház, alapító okirattal?
Nem "csak" egy közös tulajdonú ikerház?

Igen egy a földhivatalba bejegyzett szabályos társasházi alapító okirattal rendelkező társasházról van szó, nem pedig ikerház.
Ennek megfelelően várom a válaszát a lenti kérdésre,

köszönettel, Laukó Ervin

Kedves Válaszadók, a lenti kérdésemre nem kaptam még sajnos egyértelmű választ, ami viszont fontos lenne az ügyem tovább lépésénél, tehát alapító okirattal rendelkező, földhivatalba bejegyzett társasház esetében van-e lehetőség a beépítetlen földterületeket -ami most közös tulajdonú- saját tulajdonúba minősíttetni.(természetesen a tulajdosnosok hozzájárulása esetén)

Előzmény:

Jó napot kívánok! Az alábbi kérdésben szeretnék kérni iránymutatást. Adott egy társasház ami két teljesen egyforma lakásrészből áll. A két társasházi tulajdonjoga is teljesen egyforma a beépítetlen területek esetében. A két lakás közös használatú és kizárólagos használatú területeket használ a megosztási szerződésben leszabályozottak szerint , két teljesen egyforma területben. Ez azt jelenti, hogy a lakások mellett lévő saját használatú területet mindkét lakás el is kerítette elfogadta. ezt a megosztást.
Kérdés, hogy társasház esetében ezeket a közös tulajdonú de saját használatú területeket át lehet-e minősíteni -mindkét fél jóváhagyása esetén-, kizárólagos tulajdonú területeké? És akkor csak kizárólagos tulajdonú és használatú területek valamint közös tulajdonú és közös használatú terület maradna? Lehetséges-e ez?(akár persze földmérő bevonásával)

köszönöm szépen a választ
Laukó Ervin