Még beugrott : nanenaaa => itt május óta nem volt pár cseppnél több eső, nem hogy "felhőszakadás" .
drbjózsef => viszonylag érdekes lenne, ha a szomszéd udvarában a térkövek alá szikkasztót szerkesztenék... :D
matthiasi => a halastavacskát ki szokták bélelni fóliával.... hogy jut be a víz, mivel akadályozod meg az elszivárgást?
Üdvözlet mindenkinek ! Elnézéseteket kell kérnem a késett reagálásért ! A "tavacská"-ról ez egy alföldi kertvárosi 14x30 méteres telek ide nem fér el semmilyen tavacska, (nem is szeretem a kerti tócsákat) és a baj akkor valószínű, ha egyszer lesz valami nagyobb eső, vagy hírtelen olvadó téli csapadék.. Bár ha a fagyott földön nem tud elszivárogni a víz , legalább akkora bajt csinálhat. Szóval a lábazat a negyven évvel ezelőtti megszokott kiépítésű, teknőzött : az alapra "vastaglemez" került , majd a lábazat rábetonozása után a szigetelő lemez fel lett hajtva, és a fal alá fordítva . Kívüről pedig a 10cm-es lábazati szigetelő (hungarocell) , és a nemes vakolat. Gyanítom ha ez megszívja magát nem tud többé kiszáradni . Ja ! A rálátásról: Nyitva volt a nagykapujuk benéztem... Láttam a lábazat mellé odahordtak egy adag téglatörmeléket... Telefonnal lefényképeztem. Erre kitámadt a fiatal asszony hogy én ilyen-olyan birtokháborítást követtem el, és különben is csak akkor mehetek át megtekinteni a házam hátulját ha ők erre engedélyt adnak... Hát ilyenekkel kommunikálni is meglehetősen nehéz ! Nem hogy épeszű döntésre lehessen bírni őket, a kőmírgesük meg még rakja alájuk a lovat... Valószínű a jegyzői vonal lesz a megoldás !
Kutató árok létesítése az épülettől 1 m-re? Ha megjelenik a víz, riadó!
„Ahhoz hogy egy épületszerkezet elezd j- en átázni,azért egy "tavacska" kell. Az már csak feltűnik?”
Meglepődnél, hogy mennyire nem így van. De persze az átázás mindenképpen idő kérdése. Tavacskában gyorsabb. ;)
Közben megtaláltam, hogy bejegyezhető. Megválaszoltam magamnak :)
A Ptk. 5:99. § (4) bekezdése szerinti alzálogjog bejegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba?
Ahhoz hogy egy épületszerkezet elezd j- en átázni,azért egy "tavacska" kell. Az már csak feltűnik?
Gabriel !
A sok vita és pereskedés helyett némi gáttal . tereléssel a vizet a telked kívánt részebe irányítod.
Lesz bőven vized, akár tavacskás is.
A víz kincs !
„Ha a múlt heti felhőszakadás során nem ázott be a telked akkor már nem is fog.”
Ez azért épületszerkezetek esetében nem feltétlenül igaz. Mire egy szerkezet annyira átázik, hogy látható jelei is lesznek, addigra kitavaszodik. ;)
Öntörvényű szomszéddal nehéz megegyezni.
A puding próbája az evés. Jönnek a nyári zivatarok és az őszi esők,figyeld hogy mi a helyzet. Ha a múlt heti felhőszakadás során nem ázott be a telked akkor már nem is fog.
Ha igen akkor kell továbblépned.
Fordulj az önkormányzathoz. Mivel a járda, az útcsatlakozás átalakítása csak a közút kezelő (önkormányzat) hozzájárulása birtokában lett volna elvégezhető. Nyilván ezt a szomszéd nem tette meg, mert abban az eljárásban nyilván figyeltek volna, hogy kárt ne okozzon. A járda szintjét egyébként ok nélkül megváltoztatni nem lehet. Az nem ok, hogy könnyebb legyen a telekre bejárni. A telek szintjét kellett volna valószínűleg megfelelően a csatlakozáshoz igazítani.
Ha a csapadékvíz elfolyásában lesz olyan változás, ami neked kárt okoz, akkor fordulhatsz a jegyzőhöz, mint birtokvédelmi hatósághoz (1 éven belül), illetve, mint vízügyi hatósághoz.
Megjegyzem a szomszédnak semmi joga a te épületed körül taknyolni. Főleg nem szakszerűtlenül.
Gabriel,
Az, hogy te mitől félsz, az jogi eljárásban még kevés.
Csináltass egy szakértői vizsgálatot, amelyben megállapítja a szakértő, hogy eső esetén a megváltoztatott terepszint miatt az épületed állékonysága veszélyben van.
Első körben neked is meg kell tenned ennek elkerülésére mindent : olyan csatornát, szikkasztót, elvezetőt építeni a ház tövébe, ami megakadályozza, hogy vizesedjen a falad. Persze, a mai özönvíz-szerű esők ellen nagyon kevés dolog véd.
Ilyen szakvélemény esetén kérhetsz birtokvédelmet a helyi jegyzőtől a Ptk. 5:23.§ alapján, esetleg indíthatsz pert a szomszéd ellen.
Jobb lenne megegyezni persze.
Üdvözlet ! Remélem tud valaki segíteni (tanáccsal) . A hátsó szomszéd eladta a házát. Az új szomszéd az utcafrontot úgy alakította át , hogy az utcáról egy kettős garázsa nyilik. Ehhez, hogy be tudjon állni megemelte az utcai szintet a háza felől kb15..20 centivel. Majd a nagykapuját ahhoz a szinthez betonoztatta , és a bejáróját az udvarra szintén. Így az én házam alapi szigetelő szintje fölé emelte a bejárót azzal a 15..20 centivel. A lábazati hőszigetelő mellé húzatott egy szegélykövet (kb.:30centire) és a magas bejárót letérköveztette . A lábazati hőszigetelőt valami szutyokkal akarja leborítani, és feltölteni az ő szintjére a árkot ( a hőszigetelő, és a szegélykő között). Félek, hogy ha nem tud a térköveken elszivárogni a víz akkor az én építményemet fogja felvizesíteni. Vagy egyáltalán mivel nála magasabb a belvilág, nálam fog megállni a víz a ház fala mellett. Van-e valamilyen szabály ami a szomszéd udvari feltöltését szabályozza ? Hol lehet orvoslatot kérni (lehet-e eredménye ?) erre, mert a szomszédnak hiába jeleztem nemtetszésemet... Köszönöm a választ , esetleg a tapasztalatokat..!
Én is ugy tudom ahogy zöld..irja!
Na ez meg még kevésbé jogi szempont. De biztos érdekes...
Feléénk pedig az a szokás, ami később 'törvénnyé' vált, hogy a kerítés építési szabálya a következő. Az utcáról befelé nézve a jobb oldali a mienk, tehát nekünk kell építeni, a bal a szomszédé, a hátsónál fele a mienk a másik fele a hátsó szomszédé, az utca fronti pedig a mienk.
Sarok teleknél mienk a bal is.
Olyan nincs, hogy a kerítést teljesen egy telek tulajdonos köteles építeni. Nincs 100 %.
A kerítések a telek határra épíhetők a határ az egy elméletei vonl, A gazdagok, jószéles kerítés lapot és felépítményt csinéltatnak, a mi sajnos majd mindig átnyúlik a szomszédhoz is.
Elvileg lehet vitatkozni pereskedni.
Én pl. rendszeresen neki támasztottam a bicajomat, egyszer szóvá tette, hogy az az évé mármint a kerítés, aztán elcsitult.
A hátsó szomszédé meg az enyém is, csak jelképes derót valami.
Van akinek a kerítés a látványos életcél egzisztencia jelkép, stb.
Rendben, köszönöm.
Akkor ehhez képest dönts. De ez nem jogi kérdés.
Mivel kutyánk van, ezért kénytelenek lennénk kerítést építeni, nem szeretnénk egész nap kennelben tartani őt.
kishkash,
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Olvasd el az OTÉK 44.§-át.
Ezt úgy kell érteni (laikusként elsőre kusza), hogy kerítést főszabályként építeni NEM kötelező. A HÉSZ (helyi rendelet) előírhatja, és akkor eszerint kell. Saroktelek még bonyolultabb, mert ott bejön még a beépítési mód is, vagyis hogy hol áll az épület.
Mindenesetre egy biztos : közös megegyezéssel lehet telekhatárra építeni. Minden más esetben a kerítésnek a saját területen kell állnia teljes egészében, annak kell fizetnie, aki építette, és az a tulajdonosa is természetesen.
Tehát ha azon az adott oldalhatáron tényleg neked kell kerítést építeni, mert a helyi rendelet előírja, akkor mondd meg a szomszédnak, hogy sajnos az övétől nem férsz hozzá, bontsa le, és akkor felhúzol egy olcsó drótkerítést. Mert erre vagy legfeljebb köteles, az ő kerítéséhez a világon semmi közöd nincs, hiszen az az ő tulajdona és az ő telkén áll, vagy legalábbis ott kellene állnia. Nem is nyúlhatsz hozzá.
Az a legvalószínűbb, hogy nem is kell kerítést építeni. Aki mégis így tesz, az önként teszi.
Szép napot!
A következő ügyben szeretnék tanácsot kérni:
2 évvel ezelőtt költöztünk be egy kertes házba (saroktelek), ahol a házunk bejárata felőli bal oldali szomszédunk már ott lakott az azt megelőző néhány évben. Ők építettek kerítést a telkeink határára, a többi kerítést a telek minket megelőző tulajdonosa, az építtető cég húzta fel. (Mi már készen vettük a házat, nem mi építtettük. Ugyan mi vagyunk az első lakói, viszont már több hónapja állt, mire megvásároltuk.) Az adásvételi szerződésünkben az áll, hogy a telket a házzal és minden oldalán határoló kerítéssel vásároltuk.
Az utcában az az általános elgondolás, hogy a lakók felelőssége a BAL oldali kerítés építése/fenntartása, ez nem tudom, hogy helyi szabályozásból ered-e, vagy egyszerűen így alakult ki. Ebben a kérdésben még az önkormányzat válaszára várok, illetve arra, hogy nekünk saroktelek révén melyik kerítés a felelősségünk.
A szomszédunk tudtommal nem jelezte az építtető cég felé, hogy igényt tartana bármilyen kompenzációra az általuk épített kerítés miatt. A szomszédunk viszont most 2 év elteltével jelezte, hogy fizessük ki neki mai árakon az anno töredékáron épített kerítést (a teljes árát), hiszen az a mi felelősségünk. Van bármilyen jogi alapja arra, hogy egy kerítést kifizettessen, ami akkor épült, amikor mi még nem is voltunk a telek tulajdonosai? Illetve azzal fenyegetőzik, hogy lebontatja a kerítést, és akkor az újat már nekünk kell megépíttetni. Amennyiben az önkormányzat azt válaszolja, hogy valóban a bal oldali kerítés a miénk, egyedül kell állnunk az adott esetben új kerítés költségét?
Előre is köszönöm a választ.
A telkünk előtt van levágva egy kisebb, 176 nm-es terület, egy valamikori útszélesítéshez. Tehát hely lenne bőven, itt valóban a szolgáltatón áll a dolog, mit hajlandó tenni az ügy érdekében. Mindenesetre azt akkor sem korrekt, hogy csak úgy keresztbe van húzva, mert jól van az úgy.
Vedóra,
Normális esetben, ha az oszlopok elhelyezhetőek a telkeden kívül úgy, és nem szükséges igénybe venni, akkor lehet kérni az oszlpok áthelyezését, ha erre nem hajlandó a tulajdonosa, akkor lehet pert indítani ellene. Tekintve, hogy neked az építkezés miatt jelentős érdeksérelem hogy ott vannak, valszeg köteleznék erre a szolgáltatót - de ez se biztos, mert ha az áthelyezés jelentős költséggel jár, akkor kérheti inkább a szolgalom bejegyzését, tekintve, hogy az oszlopok már ott vannak régóta, annak tudatában vetted meg a telket. Aztán az áthelyezésbe meg beleegyezik majd, ha hajlandó vagy azt kifizetni.
Szóval nem simán fekete-fehér ez a dolog.
Ami neked jó, az az, hogy nincs bejegyezve a szolgalom. A rossz, hogy az ilyen cégek nem sietik el a dolgot, ha pedig pereskedni kell, pláne évekig fog tartani a dolog.
Cseszegesd csak a szolgáltatót, jobbat nem tehetsz.
Itt is egy kanyar miatt került átvezetésre a telek kellős közepén, különben előtte és utána is szépen párhuzamosan fut az úttal.