osztatlan közös tulajdon - használati megosztás

Bocsánat, még egy pontosítás: a hivatkozott használati megosztási szerződést amit fogalmaztunk és ami a haszonélvezőkre kitérne, természetesen az a dokumentum, amit korábbi levelemben említettem, hogy nincs aláírva, mert a szomszéd egyelőre elzárkózott.
Köszönöm.

Köszönöm a válaszokat!
Egy kis pontosítás: az 1-es telek (ex-út) tényleg nem osztatlan közös tulajdon, az az eladóé. Viszont a korábban kettévágott mellette fekvő telek (2-es és 3-as) mindkettő osztatlan közös tulajdon kb 50-50%-ban, mindkét tulajdonos a másik telkében is tulajdonos. A 2est (partit) az egyik (az eladni készülő) tulaj, a másikat a másik (a lent említett szomszéd) használja. A szomszéd az általa nem használt 2-es és az általa használt 3-as telken lévő eszmei tulajdoni hányadára is rátette a szüleit haszonélvezőnek.
Ezért is írtuk az új használati megosztást, ami kitér a haszonélvezők kizárólagos használati jogára is, azaz csak a 3as telket használhatják, a part felölit ők sem.
Elég sok pénzt kifizetnénk, ezért nem szeretnénk, ha átjárnának ők vagy ismeretlen horgász vendégek.
Még egy adalék:
Azt hallottuk, hogy mivel a két telek nem érte el kettéosztás után a helyi rendelet szerinti minimum méretet külön-külön, ezért bár külön hrsz-t kaptak, mindkettőn osztatlan közös tulajdonban ugyanaz a magánszemély páros (eladó és szomszéd) maradhattak. Ezért elcserélni sem lehet a két tulajdoni hányadot, hogy mindenki a magáéban legyen egyedüli tulaj. Ez új volt nekünk, de nem tudom tényleg lehetett-e ilyen szabály a 80-90-es években...
A kérdésem uaz,amennyiben a fentiek módosítják a válaszotokat.... illetve bármely alternatív javaslat is érdekel. Köszönöm!!!!

Merthogy itt nem osztatlan közös tulajdonról van szó, hiszen 3 különböző helyrajzi számon lévő ingatlant említ a kérdező... ha jól értem.

De hát ez általában így van!

Vásárlás előtt rendben van a haszonélvezet, ami eladáskor törlődik.

A 3-as tulajdonos csak a kizárólagos használatot nem írná alá, ha jól értem.

Miért akarna átjárni a telken? Mi van ott?

Amíg út volt, jogosan perelt volna.

Haszonélvezőként viszont a tulajdonosokat is kizárhatják a szülők, és akár a 3. tulajdonos használatába is adhatnák.

Tehát ha az adásvétel folyamán lekerül az 1-2 részről a haszonélvezet, akkor 3. félnek nincs jogalapja arra, hogy átjárjon a telkén. 30 éve még lett volna, de az a lehetőség elúszott, ha jó az ár, és lekerül a haszonélvezet, én megvenném.

Mert, ha jól értem, a 3. telek tulajának az a gondja, hogy nincs a folyó felé lejárata?

Azaz egy kiskaput szeretne hátra!

Ha ez az ára a haszonélvezet törlésének, és egyébként jó vétel, én megcsinálnám neki a hőn áhított hátsókaput.

Akkor nem is szabad megvenni!

Kérdésem: ha megvesszük az 1-2 sz telkeket, akkor sikeresen perelhet-e a szomszéd az átjárásért, ha ez a joga sosem volt meg neki, legalábbis nem élt vele sem ő, sem az elődei az 50-es évek óta.
Kell-e foglalkozni a haszonélvezeti joggal, vagy ha a megosztást rendezhető az eddigi dokumentumok és szokás alapján, akkor az nem jelent plusz kockázatot?
Köszönöm szépen annak, aki elolvasta és vannak jó tanácsai számunkra.

A 2-es és 3-mas telek 1964-ben még egy telek volt, az akkor két tulajdonos között a kizárólagos használati jog le volt írva az adásvételi szerződésben part és utca felőli telekként hivatkozva, négyszögöl mérettel részletezve.
Ezt a telket a 80-as? években kettéosztották, de mivel külön-külön kisméretűk voltak, ezért a két tulajdonos mindkét telken tulajdonos maradt fele-fele arányban. A 3—mas tulajdonos mindkét telken lévő tulajdonrészére haszonélvezőként rátette a szüleit.
90-es években a telkek gazdát cseréltek, az adásvételiben hivatkozva a természeti megosztásra egy mondatban.
Az 1-es telek megvásárlásával és az út funkció megszűntetésével a 3-mas tulajdonos átjárást követelt a part felé, amit a másik tulajdonos megtagadott. Perre nem került sor.
Megvásárolnánk az 1 és 2 ingatlanokat. Kértük, hogy a jelen tulajok írjanak alá egy általunk fogalmazott, rajzolt, részletes használati megosztási szerződést, amely kizárolagos használatot biztosít a 2-es telken annak használójának.
Az eladó aláírná, a szomszéd ezt megtagadta.

Tisztelt Fórumozók!
A következőkben szeretném a segítséget kérni – több üzenetben tudom csak leírni 
Adott 3 telek, egy hosszú telek (hrsz 1), két bejárattal folyópartról és közútról. Adott mellette egy ugyanakkora területen egy kettéosztott telek: hrsz 2 a folyópart felőli bejárattal és vele szomszédos utcai bejáratú telek (hrsz3). A hrsz 1 és 2-es telek egyben eladó. A hrsz 1 korrábban természetben útként funkcionált a közút és a part között, így a 3-as telek tulajdonosa ezen keresztül le tudott járni a partra.
A 2000-es években ezt a telket a 2-es telektulajdonos megvette és egybenyitotta a saját telkével ezzel elvágva az utat a 3. telektől a partig. Az 1-es telek tulajdonosa magánszemély volt ,aki elhanyagolta a telket, így lett belőle út. Őt kereste fel a 2000-es években a 2-es tulajdonos és vette meg tőle.

Szüntessétek meg a közös tulajdont. Ha már úgyis perelsz!

Ja, hogy te jobban tudod...

Köszönöm mindenkinek, aki időt fordított a válaszra.
Ráutaló magatartás nem játszik. Ez egy örökölt ház, a régi használati megosztás szerint volt egy összekókányolt "kerítés", azt gyakorlatilag azonnal megszüntettük. Ebből nem volt probléma.
Azóta több ingatlanjogásznál megfordultam, a tanácstalanság gyakorlatilag ugyanakkora, mint itt is.
Nem gondolom azt, hogy kötelező érvényű lehetne ránk nézve, egy olyan használati megosztás, ami minket hátrányosan érint, továbbá az azt megkötő felek egyike sincsen már életben.
Így perelek, alkalomadtán majd beszámolok a végeredményről.
Még egyszer köszönöm mindenkinek a hozzászólást.

Ráutaló magatartás.

Úgy van.

Én ugyan nem értek hozzá, de azt gondolnám, hogy KBS nem arra gondol.
Hanem arra, ahogy évek óta használják az ingatlant ÍGY, tehát hallgatólagosan a megállapodás él, bár nem tudom, hogyan mondják ezt helyesen jogászul.

Főleg alperes nélkül.

Kbs

,, Illetve van egy, a 80as évekből származó használati megosztás(akik anno kötötték már nem élnek),,

Lehet én tudom rosszul, de a használati megosztás az új tulajdonosokra nem kötelező! Rosszul tudom?

Van hatályos használati megosztás. A módosítása iránti per pedig nem túl esélyes.

Üdv,

az iránt érdeklődnék,hogy az alábbi esetben lehetséges-e használati megosztásért perelni:
Adott egy telek, amin két ház található. Az egyik háznak két tulajdonosa van, testvérem és én, a másik háznak szintén két tulajdonosa van, szintén két testvér. Az egész ingatlan osztatlan közös tulajdonban van. Azzal a kitétellel, hogy egy nagyon régi, 70es évekből származó adásvételi szerződés szerint az egyik házat csak mi, a másikat csak a másik család használhatja. Nem tudom ez a mai viszonyok között mennyire állja meg a helyét, gyanítom semennyire. Illetve van egy, a 80as évekből származó használati megosztás(akik anno kötötték már nem élnek), ami minket hátrányosan érint, mert nincs az utcafront felől külön bejáratunk(szolgalmi utat biztosítanak), a társtulajdonosok a telek jóval nagyobb részét használták eddig, mint a fele, ez szerepel a használati megosztásban is.
Ami még lényeges, hogy az egyik társtulajdonos a másik családból külföldön él (USA), és elérhetetlen, illetve a telek kicsi ahhoz, hogy természetben megosztható legyen.
A cél az lenne, hogy a mi részünk hitelképes/eladható legyen, utcafronti bejárattal, lekerítve. Ami biztos, hogy a társtulajdonosokkal való megegyezés lehetetlen.

Szeretném jelezni mi lett a vég kimenetel az örökölt ház eladásával.Mivel nem mentem bele egy évekig tartó perben igy a házat eladtuk.12 millióért, az elosztás nekem 3 millio, idösebb nővérem 3millio a középső 6!!!millio.mivel megzsarolt minket hanem mondunk le 1.millio forintról az ő javára akkor sose adjuk el a házat mert nem irja alá.No ennyit a közös tulajdonról, így lehet embereket sarokba szoritani,megzsarolni,.Köszönöm mindenkinek a segitséget és a tanácsokat.

Sziasztok!
Segítséget kérnék a következő ügyben:adott egy telek,mely 3 részre lett osztva,osztatlan közös tulajdon jogcímen.Az egyik tulaj felvásárolta a másik részét,tehát most 2 tulaj van az egyik 2/3-ad a másik 1/3-ad tulajdonnal.A 2/3-ados ott lakik a telken,az 1/3-ados pedig nem tud mit csinálni a telekkel mert építési engedélyt nem kap mivel túl kicsi 720nm a telek,eladni nem tudja.Mit lehet csinálni ebben a helyzetben?Van egy kis telek,de semmit sem lehet vele csinálni...

Ha nem irja alá igy gyakorlatilag meg foszt engem és a másik növéremet attól,hogy a jogos örökségünkhöz hozzá jussunk.Sehogy sem lehet jogilag rá birni?

Nem sokat. Nem köteles aláírni.

Ismételten szeretnék segitséget kérni ill.véleményeket,Igyekszem nem értetlenkedni.Én vagyok aki a közös tujadon megszüntetése után érdeklödtem,végül is nem mentem bele a perbe.A házat meghirdettük és van rá vevő 12 millioért,(14milliora) volt fel becsülve.A héten irjuk a szerződést és voltunk ügyvédnél is,mert a középső növérem kijelentette alá irja a szerzödést ha neki 7 milliot adunk.Nincs végrenredelt nem támadta meg a hagyatékit egy formán jár mindenkinek a házból.Az ügyvéd azt mondta ha nem irja alá bukjuk az egészet vagy elöszerzödést irunk és a vevö kötelezi rá, hogy meg vegye ha nem él az elövásárlási jogával ( többször kifejtette,hogy neki nem ki ill. minimális összegért akarta meg venni)Nem tudjuk ,hogy a vevö bele megy-e ilyen procedurába.Mit lehet még ebbe az esetbe tenni?

A társasházzá alakítás jöhet szóba, amit vita esetén a bíróság is elrendelhet. De azért az kérdés, hogy mekkora költségen lehetne kialakítani azt a fenti fürdőszobát. A hangoskodást pedig természetesen ez nem oldja meg, abban a vonatkozásban esetleg jegyzői birtokvédelmet lehet kérni.
Azt azért ne gondold, hogy az idei fűtési szezonig ez megoldódik.

Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy, Tisztelt Forumozók!
Utolsó reményem ez a fórum, ezért nagyon szépen kérek mindenkit, hogy írja le a vélenényet!
Adott egy osztatlan közös ingatlan, melynek hivatalosan 2 tulajdonosa (fele-fele arányban), és a fél házra 1 haszonélvezője van. A haszonélvező kihagyható az ügyből, mert pártatlan, és a következményektől függetlenül is ki akar maradni az ügyből. Szóval 2 tulaj. Az egyik (Én), lakik a földszinten 7 hónapos gyermekével és férjével. A másik tulajdonos az emeleten 2 tizenéves gyermekével, és jelenlegi élettársával. A két szint alapterületileg nem külömbözik, viszont a földszinten van fürdőszoba (jelenleg közös használatban), az emeleten csak az erre szánt helyiség, mely kialakításra vár. Az ingatlannak 2 bejárata van, így lehetséges a leválasztás. ( Külön órák kb 2 év) A kérdésem a következő: Hogyan tudnám legálisan leválasztani a fent lakó tulajdonost, hogy ne jelenthessen fel? A kisfiamra nincs tekintettel. Sokszor miattuk nem alszunk, vagy épp várnunk kell a sorunkra, míg végeznek a fürdőszobában. Néha alszanak náluk barátok is (felhívnám újra a figyelmet a közös fűrdőszobára!), ők is rajtunk keresztül járnak... A fűtést úgy akarjuk megoldani, hogy mi elzárjuk a radiátorokat, így ők használhatják a kazánt, viszont mi kandallót szeretnénk beszereltetni, de a lépcsőfeljárójuk, és a jelenlegi közös bejáró kiszívná a meleget. A társtulajdonos 20 éve él az emeleten, én csupán 1 éve birtoklom a földszint teljes területét. A közös fürdőszobát csak én takarítom, és mióta megszülettem (26 éve) nekem kell alkalmazkodnom mindenkihez. Ezt félretéve számomra csak az a fontos, hogy a fiamat nyugodt körülmények közt nevelhessem fel. Jelenleg folyamatban van egy kérelmem, hogy kedvezményesen vehessek igénybe ügyvédet jogi tanácsadás céljából, de mint mindannyian tudjuk, ez Magyarországon nem 1-2 hét, a fűtés szezon pedig hamarosan megkezdődik. Én GYED-en vagyok, férjem minimálbérért dolgozik, szóval nem igen akad pénz perekre... Én nem kérek senkit arra, hogy pénzt adjon nekem, csupán arra (és ezért KÖNYÖRGÖM!), hogy valaki árúlja el, mit/merre/hogyan tehetek meg, és mit nem.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Köszönöm a gyors reagálását,
a bővebb tényállást elküldtem e-mail címére.