Elővásárlási jog vagy vételi jog

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy ingatlanra szeretnék bejegyeztetni elővásárlási vagy vételi jogot, nem tudom melyik lenne a jobb, mi a különbség a kettő között. Jelenleg az ingatlanon jelzálog van, mely 3 éven belül lejár, én ezután szeretném érvényesíteni a jogomat. Ha a jelenlegi tulajdonosnak van kölcsöne amit nem fizetett ( nem jelzálog alapú ), és az ingatlanon lejár a jelzálog alapú kölcsön, akkor engem illet majd a vételi jog a megkötött szerződés értelmében, vagy az ingatlant a másik hitelintézet elveheti, árverésre ítélheti?

Válaszát előre is köszönöm!

Hogy melyiket jegyeztesd be, az attól függ, hogy mit szeretnél.
Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.
Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.
A jelzálogjogosult természetesen érvényesítheti a zálogjogát, bármit is jegyeztetsz be.

Én úgy értettem, ha a jelzálogot levették az ingatlanról, -de mindezalatt nekem van rajta elővásárlási opcióm, vételi jogom - és utána egy másik bank az az ingatlant tartozás miatt ( ez a tartozás nincs bejegyezve a tulajdoni lapra, nem jelzálog alapú) le akarják foglalni, árverezi. Ilyenkor nem tudja ezt a bank végrehajtani mert másnak van már rajta vételi vagy elővásárlási joga, vagy szabadon elárverezheti azt, az adósság csökkentése érdekében?

Sem a vételi jog, sem az elővételi jog nem erre való.

Üdvözletem!

Osztatlan közös tulajdonban lévő erdőbe szerettünk volna belevásárolni. Megtörtént a kifüggesztés. Sajnálatunkra érkezett egy vételi ajánlat. Viszont tüzetesen átnézve a vételi ajánlatra tett nyilatkozatot, az nem teljes bizonyító erejű magánokirat. Nincsenek rajta tanúk. Mit tegyünk? Az eladót ismerjük, nekünk szeretné eladni-bár tudom, hogy ez nem számít.

Köszönettel: Zoltán

Úgy érted, nyilatkozott egy elővásárlásra jogosult, hogy él a jogával?

Amennyiben, a vételi ajánlatot a kiállítója saját kezűleg írta és aláírta akkor az magánokiratnak minősül (tanúk nélkül is). A földhivatal ezt így minden bizonnyal elfogadja. Azonban, a tulajdonjog bejegyzéshez szükséges az eladó bejegyzési engedélye is! Ha nem adja meg, akkor lehet pereskedni.

Üdvözlet!

Megtörtént a kifüggesztés és az utolsó napon érkezett egy ajánlat egy helyben lakó, gazdálkodótól.Élni akar az elővásárlás jogával. A rendeletben az áll, hogy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell nyilatkozni, amit Ő tett az nem az.Ezt akarnánk támadni, valahogy. Az más kérdés, hogy a Földhivatal simán bejegyezné.

Z

Üdv!

Lajcsónak reflektálva, nem saját kezűleg írta. Csak az aláírás írott, a többi géppel szerkesztett.

Üdv!

Még annyit. Remélem ez a nyilatkozat nem hiány pótolható! Mert akkor baj van.

Z

erősítsetek meg, hogy az elővásárlási joggal élőnek minimum annyit kell ajánlania, mint a másik vevőnek.
Zolcsi73, ti többet ajánlottatok az erdőért, mint az elővásárló?

Ez nem licit, az elővásárlásra jogosult belép az ajánlatba és pontosan azt kell teljesítenie, amit a vevő vállalt, csak ő lesz a vevő.

Igen, ezért próbáltam rávezetni a kérdezőt, hogy a szóhasználata igencsak kifogásolható. Az elővásárlási jog jogosultja nem tesz "ajánlatot", hanem nyilatkozik róla, hogy élni kíván a jogával.

De hogy a kérdésre mégis válaszoljak: szerintem az, hogy a jogosult nem teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozott, nem jelenti sem azt, hogy nem gyakorolhatja a jogát. Az előírt forma véleményem szerint csak a nyilvántartási bejegyzésnek a feltétele, de a kötelmi jogi igénye a jogosultnak az egyszerű magánokirati formában tett nyilatkozattal is megnyílt. Az eladónak mindegy, ki fizet, én a helyében nem mennek bele egy perbe a semmiért. Simán engedném, hogy a vevő pótolja a bejegyzéshez szükséges iratot.

kösz pazs, már értem.

Érvényes így az ajánlat tétel? (telek eladás, elővételi jog)

Férj és feleség el akarják adni a telküket. Jelentkezik is egy vevő X millióval megvételre. A telekre 2 embernek van elővásárlási joga. Az egyik le is mond róla, a másik (nevezzük Z-nek) hezitál. Megszületik a megállapodás közben, a vevő és a feleség között a vételárra, ám a férj nem írja alá. Közben Z kitalálja, hogy neki mégis kell a telek. Eladó mondja, hogy akkor igérjen rá X összegre, de Z nem hajlandó adni érte, csak X-et, mert hogy az első vevővel is csak abban állapodtak meg. Mindeközben a férj nem írta alá a vevővel a X-ről szóló megállapodást.

Eladhatják e így a telket a vevőnek?
Semmisnek lehet e tekintetni az ajánlatot, ha a férj aláírásával nem fogadta el?
Z perelhet e , ha nem kapja meg X összegen a telket?
Az eladó megszabhat e magasabb árat a X-nél?

Ez így egy kalap... Ügyvéd közreműködött benne? Mert akkor üdvözlöm!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Volt az eladóknak is ügyvédé, Z pedig maga is üygvéd.

„Eladhatják e így a telket a vevőnek?”
Az elővásárlási jogról a jogosultat úgy kell nyilatkoztatni, hogy a teljes és véglegesnek szánt ajánlatot teljes terjedelmében közölni kell vele, határidőt szabni a válaszadásra, és ha nyilatkozik, hogy nem kíván élni vele, vagy a határidő eredménytelenül telik el, akkor köthető meg érvényesen a szerződés az eredeti vevővel.
„Semmisnek lehet e tekintetni az ajánlatot, ha a férj aláírásával nem fogadta el?” Az ajánlatot nem, ahhoz az eladóknak nincs sok köze, de a szerződés nem jön létre a férj tulajdoni hányadára. Egyébként is csak akkor érvényes az ajánlat, ha írásban van.
„Z perelhet e , ha nem kapja meg X összegen a telket?” Igen. az elővásárlásra jogosult a vételi ajánlatot teheti magáévá, és ugyanazon feltételekkel vásárolhat, mint ami az ajánlatban van. Ezért is kell azt vele teljes terjedelmében közölni.
„Az eladó megszabhat e magasabb árat a X-nél?” nem, lásd fent.

Nincs itt mit keresni. Nem történt semmi.

Üdvözlet!

Kifüggesztésre került egy ingatlan. Elővásárlási jogommal élve, nyilatkoztam, hogy élnék a jogommal. Kifüggesztés vége után mennyi időm van bejegyeztetni az ingatlant?

Köszönöm: Z

Mit értesz azalatt, hogy bejegyeztetni az ingatlant? A teljesítésre annnyi időd van, ahogy az az általad elfogadott ajánlatban szerepel.

Úgy értettem, hogy ügyvéd előtt megkötni az adásvételi szerződést. Az ajánlatban nem volt határidő.

Pedig nem ártott volna.

Most már mindegy. Fizetési határidő nem lett megjelölve. Ilyen esetekben van valamilyen jogszabály, ami határidőt szab?