Árverésen vásárolt ingatlan - közös költség?

Ha árverés hatályával vásárolsz ingatlant, akkor kifizeted a vételárat, és viszed az ingatlant, a vételárat pedig a végrehajtó osztja fel a végrehajtást kérők között. Az árverési vevő és az adós hitelezői között semmilyen jogviszony nem keletkezik, mögöttes helytállásra az árverési vevő nem kötelezhető.

Sziasztok. Egy olyan kérdésem lenne, hogy kinéztem egy árverési ingatlant. A lakás panelprogramos, lakástakarék pénztári tagságot kötött az adós még anno, remélem jól irom :) Közös képviselet könyvelőjével történő beszélgetés alkalmával azt mondta, 200.000ft-ot kellene befizetni az ltp miatt, akkor lehet lezárni, és összességébe 1 millió ft a közös költség, ezen összeg befizetése után adna nullás igazolást. De! Ez nem csak az adásvételi szerződéses vásárlásra vonatkozik? Árverési hírdetmény szerint tehermentes és beköltözhető.Tudomásom szerint a nyertes összegből rendezik a tartozásokat. Remélem tudtok segíteni ezen kérdésemben, mert ha ezt az 1 millió ft-ot a licit összegen felül be kell nekem fizetni az adós helyett, már nem éri meg a vétel. A másik kérdésem, hogy ha albérletbe adta ki az adós a vásárolandó ingatlant, és a bérlő nem költözik ki, ugyanúgy kilakoltatható, mint az adós normál esetben? Köszönöm

A lényeg, hogy a vevő nem örökli a tartozást, s az árverezéssel az adósság nem szűnik meg.

@Zagama

A közös költség annak a tartozása, aki felhalmozta. Az árverési vevő a tulajdonjoga bejegyzésétől köteles a közös költséget fizetni.

Az árverési vételárat 15 napon belül kell megfizetni, a végrehajtó ezt meghosszabbíthatja 60 napra (az nem 75!). A 15 napon túli teljesítés esetén a törvényes késedelmi kamatot is meg kell fizetni.

Miféle "rossz törvényalkalmazás" miatt akarsz te jogorvoslatot?

Az adóst!
Az árverezéssel nem szűnik meg a közös költség tartozása.

Az előző témához kapcsolódóan:
a VH 60 napot adott a kifizetésre.
A törvény 15 napot ad és a VH adhat 60 nap haladékot. (Ez nekem 75 nap) két kérdésem van:

1. ha nem ér be a hitelem akkor kérhetek-e jogi orvoslatot a rossz törvény alkalmazás miatt?
2. a VH nem mondott semmit a kamatról, pedig a törvény a 60 napra előírja a kamat fizetésének a kötelezettségét. Itt ez a vételár része és megtörténhet, hogy ennek a be nem fizetése miatt elveszthetem a pénzem? Sajnos rossz taasztalataim vannak a végrehajtóval, már többször állított olyat ami nem úgy lett. Mi lenne a helyes eljárás ebben a helyzetben?

Kedves KBS,

Én jelenleg egy árverés hatályával, de árverésen kívüli tulajdonszerzési ügyben vagyok vevő. A lakáson van közösköltség tartozás, és ez az összeg már végrehajtás alatt van, ugyanannál a végrehajtónál, viszont ez az összeg a tulajdoni lapon nem szerepel. A VH elmondása szerint én tehermentesen kapom az ingatlant,de vajon megteheti-e, hogy ezt az összeget a végére téve, ezt nem fizeti ki. Ha igen, akkor kit terhel ez a tartozás. A VH már fizetett is kisebb összegeket a közös képviselőnek, de még maradt fenn bőven.
Az SZBSZ ben nem tudom hogy mi szerepel, de egyértelműen a fentiek tudatában van a VH is és a közös képviselő is.

Köszönettel
Üdv
Zagama

Kbs

Egyszer adtam el egy házfelügyelöi
lakást,közös tulajdonbol.
Új alapító okirat miegymás, 3 hónapomba
került.borzalom.

Fordítva lehetetlen !

Kedves Tématársak!

Szóval meg lehet csinálni, de nem éri meg;-)))

„A kérdés szerintem az, hogy kerülhet a maradék tulajdonosok közös tulajdonába, önálló albetétként az elárverezett lakás.”
Leginkább sehogy. Árverezésen nem licitálhatnak konzorciumok. Persze, meg lehetne csinálni, hogy egy tulajdonostárs licitál, és aztán tulajdoni hányadot juttat a többieknek, majd módosítják az alapító okiratot. Csak éppen ezer buktatója van, értelme meg semmi.

Zsófi

a Társasház tulajdont nem szerezhet ,
a tulajdonosai együttesen viszont igen,
mint természetes személyek,így osztatlan közös tulajdon lesz, de mire ezt keresztülviszed,a postás kíhozza az első nyugdijadat!

hidd el,még fordítva sem egyszerű.

Kedves B.Zsófi!

Lovagolunk, ügetünk.

A kérdés szerintem az, hogy kerülhet a maradék tulajdonosok közös tulajdonába, önálló albetétként az elárverezett lakás.

Csak nem akarják érteni a szándékot a tudorok.
Lehet tudják, csak nem mondják és ismételgetik a végtelenségig, hogy a társasház nem lehet tulajdonos;-)))

Abszolút értem az érveket, plusz a Ttv. 3. §-ban külön nevesítik, hogy csak korlátozott jogképessége van. Az abban foglaltak viszont nem térnek ki arra, hogy tulajdont szerezzen a lakáson. A megerősítéseitekre viszont szükségem volt, így még egyszer köszönöm!

És a kör bezárult.

Zsófi .
késő van már,
hosszú volt a napom,de az a lényeg hogy a Társasház nem jogi személy csak jogképes
önállóan perelhet és perelhető jogokat és kötelezettségeket vállalhat,de mivel sem természetes sem jogi személy , így tulajdont sem szerezhet.

„Mi az akadálya annak, hogy egy különálló tulajdon közös tulajdonba kerüljön.”
Alapító okiratot kellene hozzá módosítani. Egyhangú és teljes egyetértéssel.

De nem is ez volt a kérdés, hanem, hogy átveheti-e a társasház végrehajtást kérőként. És annak ennél is komolyabb akadálya van: az, hogy végrehajtást kérő lehet a társasház, de tulajdonos nem.

Nagyon köszönöm a segítséget, így már közelebb kerültem a megoldáshoz!

Kedves KBS!

Természetesen én kis agyvérszegény bamba lény nem érthetem.
Ezért kérek ebben segítséget.
Tehát a társasházban a nem egyéni tulajdonban lévő (mondjuk) albetétek a tulajdonosok közös tulajdona.
Mi az akadálya annak, hogy egy különálló tulajdon közös tulajdonba kerüljön.

Hisz a tetőtér beépítése esetén a fordítotja már igen sokszor megtörtént;-))) kis hazánkban.

Úgyi el sem lehet adni olyat ami nem áll a tulajdonunkban;-)))

A társasház nem személy egyáltalán. Sem nem természetes, sem nem jogi. Így aztán tulajdona sem lehet. A társasház közös tulajdonban lévő részei sem a társasház tulajdonában állnak, hanem a tulajdonostársakéban.

(Hogy Mufurc ezt nem érti, azt én megértem. Nem háziforradalmárnak való dolgok ezek.)

Ezzel mind egyetértek. De mivel tudom megindokolni, hogy a társasház nem jogalany? Egy konkrét jogszabályhelyet tudnátok mondani?
Köszönöm!

Kedves Jogtudorok!

MD állítása szerint csak természetes és jogi személy szerezhet ingatlan tulajdont.
Szerintem valami sántít.
Hisz a th. közös tulajdon és különálló tulajdon összessége.
Ez már "filozófiai probléma". Érdekelne az elméleti szakemberek véleménye.

1. nem
2. nincs

3.Nincs
4 az, hogy Magyarországon csak természetes és jogi személy szerezhet ingatlan tulajdont, a Társasház pedig egyik sem !

Kedves Fórumozók!

Árveréssel kapcsolatos kérdésem merült fel.
Közös költség, ill. más (banki) tartozás miatt árvereznek egy tsasházi lakást. Kérdésem az lenne, hogy felléphet-e árverési vevőként maga a társasház (közösség) és megveheti-e a külön tulajdonba tartozó lakást? Amennyiben nem zárja ki semmi, akkor van-e neki elővásárlási joga az új Ptk. alapján? (Elvileg a közösség nem minősül tulajdonostársnak.)
Ezt követően - ha megvették- az ingatlant be akarják olvasztani közös tulajdonba.
Van lehetőség a fentiekre? Amennyiben nem, mi zárja ki?
Köszönöm a segítséget!

Kedves Vaktor!

A th. pénzügyi helyzetének isemrete mennyit ér meg Önnek?
1/2/5/10 1/1000 DOKUMENTUMOT;-)

Köszönöm a válaszokat mindenkitől.

Mufurcnak ezúttal igaza van - de mégsincs. Az árverési vevőt nem terheli az előző tulajdonos által felhalmozott közös költség tartozás. Ha azonban az előző tulajdonostól nem hajtható be a tartozás, és anélkül a társasház nem tudja fizetni a közös költségeket, akkor azt a többiekkel együtt arányosan az árverési vevőnek is meg kell fizetnie.
Csak nagyon nem mindegy, ugye, hogy egyedül kell megfizetnem egy tartozást, vagy 68/10000-d részében. Ha egyáltalán. (Mert könnyen előfordulhat, hogy a tulajdonostársak ezt a hiányzó összeget már eddig megfizették.)