Ingatlan Adás - vétel

Hát újra itt !

És az nagyjából mennyi ?

Természetesen a megosztási szerződés!

Még mindig nem tudjuk, hogy melyik a praktikusabb és ólcsóbb a használati megoszási szerződés vagy a társasház alapítása között

A társasház Alapitó Okiratban is ki lehet kötni az elővásárlási jogot.

A bűvös Erste feltételek :
A 12 pont .... hány is lenne?
1. Valamennyi érintett (fél) adatait:  A tulajdonosok (és amennyiben van: haszonélvezeti jogosult) magánszemély adatait:  családi és utónév  születési családi és utónév  születési hely és idő  anyja születési neve  lakcím  Gazdálkodó szervek adatait:  cégnév  székhely  cégjegyzékszám/bírósági bejegyzési szám  képviseletre jogosult személy neve

2. Az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi száma) és a tulajdonostársak bejegyzett tulajdoni hányadát.

3. Az ingatlan (telek és az épület, felépítmény) pontos leírását, telken belüli elhelyezkedését, méretét. 4. A közösen illetve kizárólagosan használt rész (telek és az épület, felépítmény) szöveges leírását, terület méret megjelöléssel.

5. Kérjük, mellékeljenek egy térképvázlatot, melyen az egyes tulajdonostársak által használt részek egyértelműen a szöveges leírással egyezően fel vannak tüntetve. A mellékletet minden szerződő fél aláírásával el kell látni.

6. A használati megállapodásnak a tulajdonostársak jogutódaira is kiterjedő hatállyal kell rendelkeznie.

7. Amennyiben a felek nem a tulajdoni hányaduknak megfelelő területet használnak, úgy kérjük, rendelkezzenek a többlethasználati igényükről vagy arról, hogy a többlethasználat miatt ellenértékre nem tartanak igényt.

8. A lakóingatlannak önálló bejárattal, önálló közműórákkal (külön mérőórákkal), elkülönülő gépészeti hálózattal, azaz önálló gáz-, villany-,
víz-, fűtési- és használati meleg vízrendszerrel kell rendelkeznie. Amennyiben a közmű órák nem a saját ingatlan részen helyezkednek el akkor a megközelítéshez szükséges használati joggal biztosított legyen.

9. A lakóingatlannak közterületi kapcsolattal kell rendelkeznie (Kivétel, ha telken belül rendezik az átjárást / megközelítést).

10. A keltezés helyét és idejét.

11. A felek aláírását és több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, és az ellenjegyző ügyvéd kézjegyét minden lapon. (Ha a használati megosztási szerződés két oldala egy lapon van, akkor elegendő csak az egyik oldalon az érintetteknek aláírni.) Az aláírásnál fel kell tüntetni a felek olvasható nevét. Az aláírásoknak nyilvánvalóan azonosíthatónak kell lenni.

12. A használati megosztási szerződést minden tulajdonostársnak (továbbá, ha van a haszonélvezeti jogosultnak) szükséges aláírnia. Az ERSTE BANK HUNGARY Zrt. által előírt, kötelező alakiság a használati megosztási szerződés tekintetében

1. Ügyvédi ellenjegyzés

Hasonló problémával bibelődik a közvetlen környezetem.
Társasház vagy megosztási szerződés ? Nagyjából majd egy forma.
talánannyi,hogy amegosztásnál a résuztulajdonos továbbra is igényt tarthat az elővásárlásra,ill.azhogy atársaháznák van az un. önálló albetét.
De kérdem ill feltételezem, hogy a megosztásnál is belehet venni azt ,hogy a résztulaja továbbiakban nem tart igényt az elővásárlási jogára.
Nadeha igen akkor a másiknak nem mindegy, hogy kinekadja el , ?,

Hasznos ez az osztap által felrakott link Az Erste feltételei, degondolom az OTP és a MKB ill.az egyéb bankok is hasonlót kérnek a kölcsönük feltételeiként..Mostmárcsak az az izgalmas kérdésmelyik az olcsóbb?
A társasházzáalakulás a vagy megosztási szerződés készítés és ellenjegyzése.??
Korábban a társáházzá alakulásra itt ta nagyérdemű 500 eft -ot mondott.

Ez lenne a legegyszerübb,de ehhez mind a 4 tulajdonosnak hozzá kell járulnia.

tirana,

A használati megosztás nem a földhivatalnak kell, hanem a banknak. Azért, hogy ha nem fizet az adós, és árverezni kell a tulajdoni hányadot, világos legyen, hogy ez egy önálló lakás, és magasabb legyen a vételár.

Minden bank maga szabja meg, hogy mit vár el a használati megosztási szerződéstől. Hasonlóak, de nem ugyanolyanok a feltételek, ez pl. az Erstéé: https://kampany.erstebank.hu/…20160719.pdf

Érdemesebb lehet használati megosztás helyett társasházzá alakulni. A mindennapi életben nem változna semmi, ha továbbra is a Ptk, és nem a Társasházi törvény alapján működnétek, de minden lakás önálló helyrajzi számot kapna, nem lenne elővásárlási joga a társtulajdonosoknak, és nem kellene használati megosztás a banknak. Költsége kb. ugyanannyi, mint a használati megosztásnak.

Üdvözlök Mindenkit,

a következőben kérnék segítséget.

El szeretnénk adni az ingatlanunkat, ami egy sorház osztatlan közös tulajdonú. A sorház 4 db ingatlana 1 db helyrajzi számon helyezkedik el. 2016-ban amikor vásároltuk az adás-vételi szerződés mellé egy alaprajz volt szükséges a tömbről, amiben megjelölésre került, hogy melyik lakás adás-vétele történik.

Viszont azt hallottam, hogy ha eladjuk a lakást és a vevő banki hitellel szeretné megvásárolni, akkor már használati megállapodásra van szükség. Nem tudom mikortól változott a jogszabály.

Viszont ha készpénzes az ügylet akkor nem szükséges, hogy használati megállapodás legyen a lakók között a földhivatal bejegyzi a tulajdonjogot. 2020-ban 2 lakás esetében íg történt a tömbünkben.

Ebben nem látok tisztán, hogy most 2023-ban ez, hogyan működik. Szeretném ha felvilágosítanátok ez ügyben. Köszönöm előre is!

Majd számolj be mire jutottál...

osztap,

Köszi a kiegészítést.

Köszönöm a tanácsokat

Viszont a visszavásárlási jogodat lemondással átengedheted a gyermekednek. Szerintem.

Ezzel megoldódna a probléma.

Cidri,

A visszavásárlási jog a néhai 2011. évi CLXX. tv 10. § alapján él még (be lett jegyezve a tulajdoni lapra), annak ellenére, hogy a törvényt magát hatályon kívül helyezték. Ez a paragrafus csak a bérlőnek ad visszavásárlási jogot, a közeli hozzátartozónak nem.
https://njt.hu/…170-00-00.16
Ezért mondja ezt a vagyonkezelő is:
https://mrkl.hu/…es-valaszok/#…

Amit drbjozsef linkelt be, az egy másik visszavásárlási lehetőség volt, és ott a közeli hozzátartozó is vásárolhatott. Ott 2020. márciusáig nyilatkozatot kellett tenni, a 2018. évi CIII. tv. 2. § (4)-(5) szerint. Ez a hajó elment.

Cidri,

Nem tudom, én nem találtam más, ezt kiegészítő/felülíró passzust a törvényben.

Írj nekik egy levelet, erre a konkrét szakaszra hivatkozással, és tedd fel a kérdést újra : UGYE visszavásárolhatja a gyermeked is a te beleegyezéseddel, és azzal, hogy a te visszavásárlási jogodat is törlik.

drbjozsef

Köszönöm, megkerestem a törvényt. Ha ez valóban így van, akkor vajon az új vagyonkezelő -MRKL- miért mondhatta hogy az eredeti tulajdonosok vehetik vissza?

Cidri,

Nem kell az eszközkezelőnek hozzájárulnia. Az jár a törvény szerint, nem kell mérlegelnie.
Megveheti a gyermeked közvetlenül az eszközkezelőtől.

Lásd : 2018. évi CIII. törvény
„5.§.(2) Ha a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő vagy annak a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója e fejezet szabályai alapján a lakóingatlant vagy a tartalék ingatlant megvásárolja, a lakóingatlan vagy tartalék ingatlan valamennyi bérlője javára bejegyzett visszavásárlási jog e törvény erejénél fogva megszűnik.”

Majordomus

Nagyon jó lenne, ha hozzájárulna ehhez.
Mar volt egyszer ilyen lehetőség, de akkor még kiskorú volt a gyermekem így nem tudtunk lépni.
Még van 1,5 évünk erre, talán lesz rá lehetőség.

És mi van ha az eszközkezelő hozzájárul hogy a gyermek vegye meg az ingatlant?

osztap,

Igazad van, ez így tulajdonképpen mehet.
De jó, ha ezt valódi pénzmozgásokkal is alátámasztják, mert a közvetlen családtagok közötti ilyetén ügyletek könnyen elcsúsznak (mondjuk adásvételből ajándékozásba, és máris vihető az egész ingatlan), ha nem egyértelműen igazolható a tényleges ügyleti szándék.

drbjozsef,

Elég, ha a piaci érték áll a gyerek rendelkezésére. Abból kölcsönad x Ft-ot Cidrinek, aki abból megveszi az ingatlant az eszközkezelőtől. Aztán a Cidri és gyereke közötti adásvétel piaci értéken történik, a kiegyenlítésbe beszámítják az x Ft kölcsönt.

A lényeg: Az ingatlan a családban maradhat, de az nem működik, hogy emelett még a piaci érték és az eszközkezelős vételár különbözetén elért nyereséget is megtartsák. Legalábbis jogszerűen.

osztap,

Te komolyan úgy gondolod, hogy Cidri gyermekének rendelkezésére áll az eszközkezelő által kért (csökkentett) vételár, ÉS az ingatlan forgalmi értéke szerinti összeg IS amit a szüleinek adna?

Nos, ez természetesen nem lehetetlen, de azért én nagy összegben nem fogadnék rá...

Cidri,

Az eszközkezelős adásvételi szerződések nem piaci értéken, hanem messze az alatt köttetnek. Ez nem véletlen, hanem jogszabályi előírás. https://www.mnb.hu/…se-feladatai

Ha a gyereked Neked hitelt ad, Te abból megveszed az ingatlant az eszközkezelőtől, majd eladod a gyerekednek, akkor az utóbbi adásvételi szerződés a Ptk. 6:120. § szerint fedezetelvonó szerződés lesz, HA az piaci érték alatt történik. Ekkor a hiteleződdel szemben az a szerződés hatálytalan, magyarul a házat végrehajtás alá lehet vonni, akkor is, ha az már a gyerek nevén van. Ha a gyerek továbbadná valaki másnak, akkor a gyerek felel a ház piaci értékéig. Teljesen mindegy, hogy egy napig volt-e a ház a neveden, vagy évekig. A tulajdoni lapon látszani fog, örökre. És mivel Te benne laksz az ingatlanban, nem kell ahhoz Sherlock Holmes-nak lenni, hogy a hitelező lekérje a tulajdoni lapját. És nem a hitelezőnek kell bizonyítani, hogy piaci érték alatt adtad el a gyereknek, hanem Neked, hogy azon adtad el.

Ezt úgy lehet elkerülni, hogy felbecsülteted az ingatlant, és az így megállapított piaci értéken veszi meg Tőled a gyereked az ingatlant. Akkor Nálad nyereség jelentkezik (a piaci érték mínusz az eszközkezelőnek fizetett vételár), amit szépen be fogsz tudni forgatni a többi adósságod törlesztésébe. És akkor mindenki nyugodtan alhat.