Ingatlan Adás - vétel

Változtat.
Hogy inkább felejtsd el a dolgot, te is alig tudsz valamit, ők meg egy lehet csökkent cselekvőképessel íratnák alá a szerződést.

Közben kiderült, hogy nem is gyerekek, hanem csak rokonok akik segítenek nekik .Akkor egyértelműen a másik házastárs az örökös. Ez változtat valamit?

ucandoit,

Ha ez az ingatlan a házaspár utolsó közös lakhelye volt, akkor - végintézkedés hiányában - az özvegy nem örököl belőle, a leszármazók öröklik az elhunyt részét. Ha nem az volt, akkor az özvegy egy "gyerekrésznyit örököl" (pl.: ha két gyerek volt, akkor 1/3-ad részt az özvegy és a két gyerek is).

Az, hogy nincs bejegyezve, nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem volt a hagyatékban, lehet adminisztrációs probléma is. A gyerekek minden bizonnyal örökösök voltak, nézzétek meg velük a hagyatéki végzést. Ha benne van, akkor csak a bejegyzést kell intézni, ehhez az azt kiállító jegyzőt érdemes megkeresni. Ha nincs, akkor nem kerülhető ki a póthagyatéki eljárás, de ez nem olyan hosszú, mint a normál, tárgyalás nélkül, csak a papírok alapján elintézheti a közjegyző.

Egyébként pedig, ha tisztázod velük az öröklés rendjét, akkor az örökösökkel szerződhetsz akár most is, minden további nélkül, csak a tulajdon bejegyzésed fog csúszni. Ilyenkor kockáztatsz valamennyi pénz előlegként, és a többit letétbe helyezheted, hogy intézzék el ők a hagyatékot. Akkor esetleg csipkedik magukat. A tiszta az, hogy akkor szerződsz velük, ha már tényleg ők vannak bejegyezve, de jogilag anélkül is lehet, csak egy kicsit rizikósabb neked.

„Kell póthagyaték? ” Kell. Feltéve, hogy egyáltalán befejeződött már a hagyatéki eljárás.

De a másik tulajdonossal is kockázatos szerződni, ha hiányzik vagy legalábbis csökkent a belátási képessége, és nem áll gondokság alatt.

Üdv!

Egy ingatlant szeretnék vásárolni melynek 2 tulajdonosa van .
Az egyik tulajdonos elhunyt 1,5 éve ( de még a nevén van amit nem értek hogy miért) a másik pedig már sokszor nem beszámítható de nincs gyámság alatt.
Ők házastársak voltak - tehát gondolom(?) az élő házastárs örökölné, a lényeg hogy a család(gyerekek is) el szeretnék adni az ingatlant, viszont nem tudom ilyenkor mi a megoldás?
Hogy lehet azt megoldani, hogy mielőbb 1/1-ben az élő házastárs legyen a tulajdonos ?
Kell póthagyaték? - Van gyorsabb megoldás esetleg?

Köszönöm

"l)lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet vagy olyan földrészlet, amelyen az f) pont szerinti szerkezetkész állapotot el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll;" (Illetéktörvény)

szotyika77,

Igen. Ezt már nem tudjátok kikerülni.
Ha a vásárláskor nem építési telek volt, akkor nem jár hozzá a kedvezmény.
Le kellett volna bontatni a tulajdonossal, és utána megvenni tőle az üres telket.

Sziasztok!

Vettem egy telket egy hónapja a feleségemmel, és mind a ketten 1/2-1/2 tulajdonosok vagyunk. Volt a telken egy gazdasági épület, és úgy is vettük a telket, hogy kivett gazdasági épület, udvar. Viszont a gazdasági épületet hivatalosan is elbontottuk a vásárlást követő héten, és most üres telekként funkcionál, melyre építkezni szeretnénk. Nem tudom mennyire számít, de első telek/ingatlan vásárlás, és mind a ketten 30 év alattiak vagyunk.

Most kaptunk egy levelet a navtól, hogy fizetnünk kell a vásárlás után 4% illetéket. Az lenne a kérdésem, hogy akkor is jogos az illetékfizetés, ha a gazdasági épületet lebontottuk, és ha az üres telekre építkezünk?

Előre is köszönöm a segítséget!

De egy alapos szerződésnek nagyon is !

Félig, de a kérdésed szempontjából nincs jelentősége.

Először is köszönöm a segítséget.

Én azt az infót kaptam, hogy a közjegyző KÖZokiratot, az ügyvéd MAGÁNokiratot csinál. A magánokirattal mehetek bíróságra, hogy közokirat legyen. Mert például végrehajtásra csak közokirattal adhatom.
Valósak, pontosak az infóim?

ferencakiss,

1.-2.: Sehogy. Használt lakásra az eladó 5 év kellékszavatossággal tartozik, természetesen a Ptk. szerinti korlátokkal : nem vonatkozik a tudott (=leírt) dolgokra, nem vonatkozik a nyilvánvalóan látható dolgokra, nem vonatkozik a kellő gondosság mellett felismerhető dolgokra (akkor sem, ha azt nem ismerte fel a vevő, de kellett volna neki).

Vagyis jobb tanács nincs : mindent, amit csak lehet, beleírni a szerződésbe, és mindent fényképekkel, videóval dokumentálni.

Ha valami olyan kerülne elő, amit neked sem kellett ismerned, de egyértelműen megvolt, amikor Te vetted, és 5 éven belül leszel ahhoz képest, akkor akár továbbháríthatod a Te eladódra.

3.: Milyen okiratot? Ingatlant adsz el, azt így is, úgy is ügyvédnek vagy közjegyzőnek kell szerkesztenie és ellenjegyeznie az adásvételi szerződést.

4.: Nincs. Amit újat veszel, ne legyen (hitellel együtt sem) drágább, mint amit eladsz, és akkor nem kell illetéket fizetned. Az exednek meg mindenképpen kell.

Tisztelt Fórum Tagok !

Egy ingatlan eladás előtt állok, ebből kifolyólag több kérdésem is lenne.

A ház felújítás alatt van, amit félbe hagytam, mert szétváltunk a párommal és így kerül értékesítésre. Ez egy régi ház, még én se tudom biztosan az összes hibáját. Teljes mértékben hagyom, hogy átnézze/nézesse a vevő a házat.

• Hogy tudom elejét venni az esetleges későbbi -ház állapotát érintő- vitáknak?
• Szerződésben van lehetőségem biztosítani, hogy ne legyen felelősségem?
• Valóban érdemesebb közjegyzőnél megírni a szerződést -közokirat biztonságosabb?

Az ingatlant 2016-ban vásároltam, 1/1 tulajdonosa vagyok, semmi teher nincs rajta. Az eladásból befolyt összegből kettő ingatlant vásárolnánk - egyet a párom, egyet a saját nevemre (természetesen itt már hitel is lesz).

• Illeték fizetési- és egyéb költség szempontjából , hogy járok a legjobban, milyen lehetőségek vannak?

Előre is köszönöm mindenkinek a segítséget.
Kiss Ferenc

Köszönöm szépen!

„Kérdésem, hogy mi az eladás menete - most lenne vevő -, meg lehetne-e oldani, hogy a fiam külföldről a tulajdonunkba adja az ingatlant, hogy mi tudjuk eladni?”

Tulajdonotokba tudja adni, de ezzel csak jelentős időveszteséget és pluszköltséget generálnátok csak. Felesleges. Meghatalmazást kell adnia nektek, hogy eladhassátok a nevében.

Ingatlan bejegyzésre is alkalmas adásvételi szerződésére ügyvédi ellenjegyzés kell.

A meghatalmazásnak a törvény szerint olyan alakiságnak kell megfelelni, mint amit a szerződéshez előír a törvény - de külföldi keltezésű meghatalmazáshoz ennél is szigorúbbat ír elő a törvény : konzulátusi felülhitelesítést.

A fiadnak el kell mennie a magyar konzulátusra, megírni a meghatalmazást, és hitelesíttetnie a konzullal. Azt elküldi nektek postán, és ezzel a meghatalmazással Ti el tudjátok adni a nevében az ingatlant.

Ha nektek ajándékozná (vagy eladná), ahhoz ugyanilyen meghatalmazás kellene a részéről, viszont Ti az eladás után adót fizetnétek, feleslegesen.

Tisztelt Szakértők!
Fiam tulajdonosa egy zártkertnek, én, és a feleségem haszonélvezők vagyunk. A fiam beleegyezésével eladnánk az ingatlant, de ő Dél-Afrikában van, és mostanában nem is jön haza. Annak idején én és a feleségem fizettük a vételárat, a fiam kényszerűségből lett tulajdonos.(Devizahitelünk volt, és nem akartunk tulajdont).
Kérdésem, hogy mi az eladás menete - most lenne vevő -, meg lehetne-e oldani, hogy a fiam külföldről a tulajdonunkba adja az ingatlant, hogy mi tudjuk eladni?
Köszönöm!

Claudia075,

1. Nem. Különbözet után adásvétel, vagy illetékköteles ajándékozás esetén adózol - de ez nem az volt. Ajándékozással szerzett ingatlannál a jövedelem az ELADÁSI ÁR 25%-a, ennek 15%-a az adó. Teljesen mindegy, hogy mennyit írtak értéknek a szerződésbe.
2. Nincs ilyen.
3. Nem. Adót mindenképpen fizet a fentiek szerint, az mással nem csökkenthető. A másik lakás vásárlása adókedvezményt 10 éve eltörölték. Viszont, ha az eladás előtt 1, az eladás után 3 éven belül vesz másik, drágább lakástulajdont, akkor a vétel utáni vagyonszerzési illetéket csak a különbözet alapján kell fizetnie.

Tisztelt Szakértők!

A férjem 1/2 tulaja volt egy ingatlannak, amelynek másik fele 2018 nyarán édesanyjától ajándékozási szerződéssel került a tulajdonába. A szerződésben az 1/2 részre 15 millió Ft lett meghatározva.

1., Amennyiben eladásra kerül az ingatlan a szerzéstől számított 5 éven belül, és többért kerülne értékesítésre a fele, mint 15 millió, jól tudom, a különbözet után kell adózni?

2., S mivel ajándékozással került a tulajdonába, ennek az adóalapja is kevesebb, mintha nem egyenesági rokonnal szerződött volna adás-vétel tekintetében?

3., Jól tudjuk-e, hogy amennyiben a vevő által kifizetett pénzből ingatlant vesz, nem kell adóznia?? (Elnézést, ha nagyon naiv a kérdés...) Illetve egyetlen újabb ingatlanra szabad fordítania az ajándékozással a birtokába került 1/2 rész eladási árát, vagy akár 2-re is? Illetve vehet belőle telket, amelyre épít ebből az összegből?

Ui. Elnézést, ha esetleg nem voltam világos, és a feltételezéseim légből kapottak - EZÉRT tettem föl a kérdéseket.

KÖSZÖNÖM!!

Kedves Fórumozók!

Segítségetek szeretném kérni az alábbiakban, Ingatlan adás-vételi szerződésünket módosítanunk kell, mivel a bank nem fogadja el az ingatlant fedezet gyanánt mivel az út ami az ingatlanhoz vezet, magánút és az út tulajdonosa (nem a kivitelező akivel szerződtünk) nem szolgáltat szolgalmi jogot az útra a kivitelezőnek, csak használati engedélyt de ezt a bank nem fogadja el. Másik bank azonban elfogadja, viszont emiatt adás vételi szerződést kell módosítanunk. Ügyvédünk szerint a szolgalmi jogot a kivitelezőnknek kéne intéznie de ő úgy tűnik képtelen rá a harmadik fél miatt és látványosan nem is érdekli a probléma. A kérdésem az lenne, ha emiatt végül módosítanunk kell a szerződést és bankot váltani, ami által a ház hamarabb el fog készülni mint a hitel folyósítása, milyen eshetőségekkel kell számolnunk. Felróható ez a késedelem a vevő hibájának vagy egyértelműen a kivitelező dolga ezt a szolgalmi jogot intézni magánút esetében, esetleg a bank nem tájékoztatott minket kellőképpen a követelményekről? Szerződés szerint május 31 lett volna a ház befejezésének ideje és onnan kötbérre lennénk jogosultak, megmarad a kötbérre a jogalapunk a szerződés módosítással és esetleg későbbi banki finanszírozással vagy azt elveszítjük?

Természetesen nem szeretnénk sem elesni a kötbértől és kitéve lenni az eladó előtt, hogy nem érkezett meg a banki finanszírozás a jelenlegi szerződésben vállalt időre, de nem is érezzük úgy, hogy ez a mi hibánk lenne.

Köszönöm előre is értékes válaszotok, véleményetek.

Tündérbogár81

A 10 millió után nincs, az a megtakarításod.

De lehet más fizetnivalód, ha a 32 milliós ingatlant az eladást megelőző 5 éven belül szerezted.

A 10millió után akkor semmi fizetési kötelezettségem nincs?
Ez a fő kérdés, a többi tiszta.
köszönöm szépen

drbjozsef

Ezért írtam, hogy a fizetési meghagyásban lesz a fizetnivaló. Ha nem kap, akkor nincs mit fizetni.

oligaliga,

„A 22 milliós vásárlás után? Az Itv. szerinti illetéket, amiről majd kapod a fizetési meghagyást.”

Ha három éven belül a vásárlás előtt adta el a 32milliós ingatlant, akkor nem kell illetéket fizetnie.

Tündérbogár81

A 10 millió után? Semmit.

A 22 milliós vásárlás után? Az Itv. szerinti illetéket, amiről majd kapod a fizetési meghagyást.

Mikor szerezted a 32 milliós ingatlant és akkor mennyi volt az értéke? Ez befolyásolhatja, hogy lesz-e, és ha igen, akkor mekkora összegű fizetnivalód.

Üdvözlöm!
32.000.000 Ft-ért értékesítettem egy ingatlant, de csak 22.000.000 Ft-ért vásároltam újat. 10.000.000 Ft különbözetet nem szándékozom 365 napon belül elkölteni.
Mit és mennyit kell ezután fizetnem?
Nagyon köszönöm a választ!