Ingatlan Adás - vétel

„A vevő felajánlotta, hogy ad 10% foglalót, de nem ügyvéd előtt. Ennek mi lehet a hátránya?”

A bizonyíthatóságot jelentősen megkönnyíti egy közokirat. De ha neki nem jó, az se baj, menj oda két barátoddal, a szerződést írjátok meg (NAGYON fontos, hogy implicite kiderüljön belőle, hogy FOGLALÓT ad át, nem mást), ők pedig tanúzzák le, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratod lesz. Az se rossz.
Bár a végső szerződési nyilván csak ügyvédi ellenjegyzéssel lehet létrehozni (pontosabban, érdemes, de ez mindegy).

„Ha a vevő kifizeti a foglalót és ad x millió forint előleget a teljes vételárból, majd visszalép akkor az előleggel mi történik?”

Az visszajár neki, teljesen. A foglalót megtarthatod. Viszont, ha Te lépsz vissza, mindkettő visszajár, de a foglaló rész duplán. Ez mindenkinek elég jó biztosíték, ha az az ingatlan 5-10%-át minimum eléri. A többi lehet előleg.

Üdvözlöm a Tisztelt fórumozókat!

1. Jelenleg a lakásomat árulom, melyre érkezett egy vevői szándéknyilatkozat, amit aláírtunk.

A vevővel megállapodtunk egy dátumban amíg bezárólag fizetni fog, de korántsem biztos, hogy teljesíteni tudja ezt, mi van ilyenkor!?

2. A vevő felajánlotta, hogy ad 10% foglalót, de nem ügyvéd előtt. Ennek mi lehet a hátránya?
3. Ha a vevő kifizeti a foglalót és ad x millió forint előleget a teljes vételárból, majd visszalép akkor az előleggel mi történik?

A válaszokat előre is köszönöm.

"Van arra konkrét jogszabály hogy egy ügyvédnek hogy kell eljárni és mi a teendője egy adás vételi szerződés esetén,"
Éppen van, de felek megfelelő együttműködésének hiányában ő sem tud mit tenni.

@kbs

Köszönöm szépen

Fel kell szólítani új határidő szabásával a teljesítésre, ha az is eredménytelenül telik el, elállhatsz, a foglalót megtarthatod. (Az elállást is közölni kell vele, természetesen.) A függőben tartott bejegyzés iránti kérelem nem akadálya az újabb adásvételi szerződésnek. Kétségkívül jelent némi kockázatot a vevő számára, de nem olyat, ami ne lenne megfelelő technikával kezelhető.)

Kbs... igazad van.. természetesen a vevő nem elérhető...

„Az eladó azóta nem veszi fel a telefont, ”
Ha magadat hívod, persze, hogy foglaltat jelez...

Tisztelt Fórumtagok !

Ingatlan adás-vétel ügyben kérnék segítséget.
2019. januárban ügyvédnél adásvételi szerződést kötöt velem egy vevő a lakásomra, a vevő 600e foglalót adott át, a további vételár hátralékot 03.31.ig kellett volna átutalni.
Mai napig nem törtent meg a hatralek kifizetése.
Mivel nem gyakran adok el ingatlant, konkrétan ez a második, így megbíztam a szerződést készítő ügyvéd szakmaiságában, a szerződésbe nem került bele eladó részéről elállási jog ha a vevő nem fizet, illetve nem került bele nem fizetés esetén kötbér sem.
Mivel én vélelmeztem, hogy erre nem kerül majd sor, már hogy a vevő nem fog fizetni, így ezzel nem is foglalkoztam.
Az eladó azóta nem veszi fel a telefont, kicseng a telefon de semmi.
Mivel az ügyvéd az eladót és a vevőt is képviseli, kértem az ügyvédet hogy tegyen javaslatot arra, hogy mit tudok tenni, legyen 2 hónap nem fizetés után már végre valami megoldás erre a problémára.
Annyit mondott hogy, a szerződés felbontásához mind a két fél kell.
Illetve közölte, hogy neki se veszi fel a telefont, mivel nem éri el telefonon így részéről ezzel az ügy megoldva, hívtam többszőr nem hív vissza.
Mivel az adás vétel miatt függőben tartással széljegyre került a vevő, így nem tudom másnak se eladni az ingatlant, mivel a nem elérhető vevő van széljegyen.
Van arra konkrét jogszabály hogy egy ügyvédnek hogy kell eljárni és mi a teendője egy adás vételi szerződés esetén, mert számomra elég fura, hogyha nehézség van akkor már nem akar az üggyel foglalkozni.
Mondtam az ügyvédnek, hogy én nem akarok elállni mindeképpen a szerződéstől, pont azért hirdettem meg, hogy eladjam, meg is vették, de mivel nem tud fizetni a vevő, így kénytelen vagyok elállni a szerződéstől és keresni másik vevőt, mivel pár hónap múlva nekem is fizetnem kell egy újabb vételár részletet a lekötött új építésű lakásomra.

Kérem a szakemberek segítséget ha megoldható jogszabály megjelöléssel, hogy mi a teendő ilyen esetben !

Békéséva,

Hívd fel a figyelmüket, hogy nincs értelme túlzott foglalót követelniük, vita esetén úgyse fogják tudni érvényesíteni :

„Ptk.6:185.§(5) A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.”

"Az eladó foglalóként az ár felét szeretné kérni,"
A kis mohó! A bírói gyakorlatban a foglaló max. a vételár 10%-a!
A vételár fele lehet első részlet, aminek egy részét a felek foglalónak tekintenek.

Ingatlan vásárlás
Ingatlanvásárlás előtt vagyok, holnap már megyünk az adásvételi szerződést megkötni. Az eladó foglalóként az ár felét szeretné kérni, és a többit is hamarosan, mert ő is abból venne, de az elköltözését szeptember végére mondja.Gyakorlatilag én előre meg finanszírozom, hogy vegyen házat és azt felújítsa, és csak azután költözne ki. Ez szokott gyakorlat lenni????
A másik dolog, meg hogy biztosítsam be magam,hogy a szolgáltatóknál / gáz, áram/ ne hagyjon tartozást. Mert ha elköltözéskor leirjuk közösen a mérőállásokat, az rendben, de mi a biztosíték,hogy ki is lesz fizetve addig???
Ezzel kapcsolatban szoktak az adásvételi szerződésben valamit beírni?

Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Köszönöm!

Nem.

Tisztelt jogászok!
2019. tavaszán eladtam egy házrészt, amit a szüleimtől örököltem. 7M Ft-ot kapok érte. Még az idén a gyerekemmel közösen szeretnénk venni egy házat, melybe én ezzel a 7M Ft-tal lennék tulajdonostárs. (Az új házban így nekem 15 % tulajdonjogom lesz.) Ezen kívül van még a nevemen a saját lakásunk tulajdonjoga 50 %-ban.
Kérdésem, hogy kell-e nekem az új házban szerzett 7M Ft tulajdonrészem után vagyonszerzési illetéket fizetnem? (Ingatlan eladásból származó pénzt fektetek ingatlanba, erre gondolok.)
Válaszukat előre is köszönöm!

Ez már csak rájuk tartozik.

Ő fizet illetéket, te meg nem. (Nem lenne jobb a valós arányokat bejegyeztetni?)

Tisztelt MajorDomus!

Illetékfizetéssel kapcsolatos a kérdésem. Párom idén értékesített 5 MFt-ért lakóingalant, és 13 MFt-ért értékesítek jelenleg egy lakóingatlant. Közösen fogunk vásárolni 50-50% tulajdonjogban megosztva egy lakóingatlant 14,5 MFt-ért. Ebben az esetben hogy állapítják meg az illeték mértékét?
Előre is köszönöm válaszát!

Ez nem befolyásolja az eladást,és az adózását sem.

T. Fórumozók!

Párom 1998-ban megvette a nagymamája önkormányzati lakását, a vételkor a nagymamának holtig tartó haszonélvezeti jogot jegyzetek be. Tehát a tulajdonos a párom a haszonélvező a nagymama volt.
2019-ben a nagymama lemondott a haszonélvezeti jogáról a párom (vagyis unokája) javára ajándékozás keretében.
Az ügyvéd a haszonélvezeti jog értékét az ingatlan forgalmi értéke (26 millió) alapján 5,2 millió értékben határozta meg.
A kérdésem az lenne, hogy ha egy éven belül értékesítésre kerülne az ingatlan, akkor mi alapján kellene a páromnak szja-t fizetnie?
1998-óta tulajdonos, de 2019-ben a haszonélvezet lemondása miatt borul az "5 éves terv"? (miszerint 5 év után szja mentesen el lehet adni a lakást)
Köszönöm előre is a válaszokat!

lajcsó!

És hogyha a szerződő felek módosítják az adás-vételit, és engem is bevonnak a vevők közé? Ez a felállás megoldható nem?

"Ti mit gondoltok, melyik a kevésbé rizikósabb?"
Az utóbbi, de nem módosítás, hanem egy új szerződés, a előző felbontását követően. Csak a szerződő felek módosíthatják a szerződést és te nem vagy szerződő fél!

Tisztelt drbjozsef!

Így már értem. Akkor ha megveszem én 100%-ban, és szétosztás után eladom neki az 50%-ot, akkor én az 50% után adózok.

Viszont beszéltem az ügyvéd ismerősömmel, és ő azt mondta, hogy ha odaadom neki a pénzt, és megbízom az ügyintézéssel, akkor vételi jogról vagy jelzálogjogról írjunk szerződést, és ezzel be leszek biztosítva, és a nevünkön is lesz a telek 50%-a.
Vagy pedig intézzük úgy a telket, hogy módosítjuk az eladóval írt adásvételi szerződését, megveszem az egészet, és ha lesz pénze a másik félnek, akkor megveszi tőlem az 50%-ot.

Ti mit gondoltok, melyik a kevésbé rizikósabb?

szotyika77,

Bori-bori arra célzott, hogy ha kb. felezitek a telket, és nem 50-50%-ban veszitek meg, akkor az, aki többet vesz meg tulajdoni hányadban, az azt a "részt" nem építi be, hanem eladja. Ami után adót, és utólag illetéket is kell fizetnie.

Értsd : ha végül TE veszed meg a telket 100%-ban, és a felét megosztás után eladod az ismerősnek, akkor a telek eladott felét nem építetted be, illetéket fizetsz utána (és elvileg adót is, ha drágábban adod el, de ez valszeg nem lesz gond).

Minél hamarabb fogadj ügyvédet.

Tisztelt lajcsó!

Holnap beszélek egy ügyvéd ismerősömmel és kiagyalunk valamit ;)

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

És milyen határidőt szoktak szabni? 4 évet? Mert ha elkezdjük idén, decemberre tető alá szeretnénk hozni és májusban szeretnénk beköltözni, és a használatbavételit is intéznénk :)