Új építésű lakások áfa csökkentése

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

Beati74 # 2016.01.20. 10:31

Sziasztok!
Tegnap megjelent egy origo cikk az ügyről. Szakértők is vitatkoznak egymással. Hogy lássaát akkor a joghoz, adóhoz nem értő állampolgár?

  1. A lakások árai nem csökkentek, sőt sok helyen nőttek a CSOk megjelenése miatt. Szóval abszolút nem érezhető a kedvező hatás. Az eddig meghirdetett árak jobb esteben megmaradtak, azzal a különbséggel, hogy 5 % rajta az ÁFA.
  2. Mi van azokkal a szerződésekkel, ahol a bruttó ár mellett a nettó ár és ÁFA is szerepel zárójelben a szerződésben? Ott mind a 2 összeg ki van írva.

Amikor én aláírtam a lakásszerződésemet, a megkérdezett ügyvédem nagyon féltett az esetleg lelépő beruházó miatt. Gondoskodtak a szakértők arról is, hogy a beruházók ne csődölhessenek be és tűnhessenek el a pénzekkel?

Sherlock # 2016.01.19. 13:45

Nem beszélgetni kell arról, hogy mi az intézkedés célja (szerintem amúgy is bullshit az összes ilyen megnyilvánulás), hanem meg kell írni normálisan a jogszabályt, hogy a (kommunikált) cél megvalósuljon. Nem egy lehetetlen feladat.

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

Rexor # 2016.01.19. 12:14

"A másik dolog a jogalkotó szándéka. A kimondott cél, az hogy a vevők árai mérséklődjenek, de maga az NFM is csak "reméli", hogy az eladók ezt figyelembe veszik. ( a nem kimondott célokról nincs értelme vitázni, úgy sem lehet bizonyítani)."

Ez is egy félreértés. A jogalkotó szándéka az, hogy az új lakások beruházási volumene növekedjen, és ehhez ez tényleg egy kiváló ösztönző. Ha majd ez érezteti a hatását, és megnő a kínálati oldal lehet hogy majd az árakban is érződni fog ez, de ez még időbe kerül.

Rexor # 2016.01.19. 10:12

"Van 10M Ft-om, vennék érte egy házat 10MFt-ért(bruttó ár). Kötök egy szerződést, amibe ezt leírjuk.
Engem nem érdekel, hogy mi változik közben, azt akarom, hogy a 10M-ért megkapjam a házat. No ilyen szerődést kötöttek itt a legtöbben, akik panaszkodnak.": ez a lényeg.

gege997 # 2016.01.19. 10:04

Szerződési szabadság van, az az ár a meghatározó amit a szerződésbe beleírtak, legyen az nettó vagy bruttó. Mindkettő lehet előnyös vagy hátrányos mindkét félnek.
A másik oldali példa, amiért a bruttót érdemes választani:
Van 10M Ft-om, vennék érte egy házat 10MFt-ért(bruttó ár). Kötök egy szerződést, amibe ezt leírjuk.
Engem nem érdekel, hogy mi változik közben, azt akarom, hogy a 10M-ért megkapjam a házat. No ilyen szerődést kötöttek itt a legtöbben, akik panaszkodnak.
Mondjuk ha hitel is van az adásvételben, akkor főleg ilyet érdemes, hiszen ha bármi miatt változhatna a bruttó ár a hitelt is bukhatom és azzal az egész adásvételt foglalóstul.

DAccord # 2016.01.19. 09:50

vagy más példa: cukrászmester kitalálja a tanoncoknak, hogy a feketerdő tortára kevesebb gyümölcsöt tegyenek, maga a tortaalap méretében, fizikai valójában ez előidéz bármi változást? Hát nem, a lakásnál a torta alap a nettó, és az áfonya az áfa, több vagy kevesebb, mit sem módosít a torta alapon. aki nem így látja, sztem makacs és szándékosan nem akar racionálisan gondolkodni. Még azt is feltételezem, h a megemelkedett nettóból bizonyos tagoknak, írnokoknak csurrantana-cseppentene a beruházó, ha sikerülne ezt a joggyakorlást implementálni s általánosan elfogadottá tenni. Éhes disznó makkal álmodik, csakhogy makk nem lesz a valóságban, annál inkább sok disznó...

DAccord # 2016.01.19. 09:37

egy extrém inverz példával érdemes lehet szemléltetni, h a bruttó ár nem lehet mérvadó a beruházónak, hisz neki abból nem, csak a nettó mértékből származhat haszna, amit szvsz egy törvénymódosítás kapcsán, legyen az bármilyen, mindenkoron konstansnak kell tekinteni. Miért is? OV-k egy párhuzamos világban nem, hogy csökkentették, hanem növelték az áfát 99%-ra, mi van ilyenkor? Egy br. 10 millás kécónál, maradva a szerződésnél ez 4.98 M áfaterhet jelent, amiből vissza kb. 5.02 nettó marad. Hiszi itt bárki is, h a bruttó érték kell, h legyen a fogódzkodó? Egy frászt, a beruházó számolt 27% áfával és ő hirdette meg adott építendő ingatlant egy általa elfogadható nettó árral. Kvázi, ha változik az áfa, annak semmilyen szinten nem szabad, h a nettóban bármi változást is előidézzen, miért lsd. fentebb. A nettó fix, és a változásnak megfelelően kell áfát számolni rá, legyen az csökkent vagy megnövelt szvsz

gege997 # 2016.01.19. 09:07

sptq1980:

A beruházót akkor sem kényszerítette semmi az árlistán az ár növelésére, ahogy most sem kényszeríti semmi a csökkentésre, ez az ő döntése, amíg nincs alárt szerződése a lakásra.

Ha van aláírt szerződés bruttó árral, amiben nincs kikötés az ár módosulására egy esetleges törvényi változásnál, akkor régen is, meg most is csak közös megegyezéssel változtathattak árat.
Ha van rá kikötés, vagy közösen elfogadják a változást, akkor bármerre lehet módosítani. Szerintem semmi nem változott ilyen értelemben 2012 óta.

Rexor # 2016.01.19. 07:46

DAccord: okleveles közgazdászként mit értesz külföldi beruházó alatt?

sptq1980 # 2016.01.18. 20:56

2011-ről 2012-re "virradóra" megváltozott az áfa, 25% ról 27%-ra, beleértve az új lakások áfáját is. Az akkori bruttó árakat szépen megemelték és a vevő kifizette a +2% -ot. A mostani magyarázatok és logika szerint akkor nem változtazhatták volna meg a bruttó árat, az értékesízőnek "be kellett volna nyelnie" az áfa növekrdése miatti eltérést. Akkor hogyan is van ez? Az akkorihoz képest mennyiben változott a szabályozás?
Másrészről, új lakás első részletét 2015 ben befizettem. Erről azóta sem kaptam számlát. Mikor kellene, kellett volna erről számlát kapnom? Köszönöm.

DAccord # 2016.01.18. 19:28

Szerencsére nem vagyok jogász, de, mint külföldön dolgozó okleveles közgazdász a következő rövid észrevételt tenném az elhangzottakhoz: az áfatv módosítás akkor és csak akkor hathat kedvezően fogyasztói szemmel új lakásvásárlás esetén adott ingatlan eladási értékére, ha kellően nagy számú szereplő van/lesz a piacon és a verseny a fogyasztókért kellően fokozott, ergo a vevő kegyeiért harcba kell szállniuk a szereplőknek és kedvezőbb feltételekkel igyekeznek elnyerni őket. Ez egyelőre nem áll fenn az ingatlanpiacon. Ellenkező esetben s jelenleg marad a beruházói reakció, bruttó árainkban változás nem várható, slussz passz... Ha egy adott termék piacán keresleti nyomás uralkodik, ott nem éppen a vevő az úr, tény. Röviden, ha a kormány elkötelezett szándéka volt a piacélinkítés, fogyasztásserkentés, nem hagyhatja és nem is fogja hagyni, hogy az áfacsökkentésből származó haszon pl. egy külföldi beruházó zsebébe pottyanjon. Elvégre a visszajárt pénzt a legtöbb vásárló azonnal visszainjektálná a gazdaságba, és fogyasztana, ami a ktgvetés számára ugyanúgy áfabevételként csapódna le. Ellenkező esetben ebben nem vagyok biztos, de még ha igen, racionálisan mi az érdeke egy kormánypártnak? A kérdésben többezer vevő lehet érintett, ellenben néhány beruházóval (többezer vs pár...). Jogi attitűd ide, vagy oda, (szerencsére vele nem rendelkezem), ha még a nagy CAPM feltételek nem is igazak úgy alles zusammen a piacra DE: egy valami igen, a láthatatlan kéz létezik, csakhogy a kormány a kesztyű. Úgyhogy mindenkinek sikeres érdekérvényesítést!! Hajrá!!

J_Zoli # 2016.01.18. 18:14

Rendben. Köszönöm.

Üdv.: Zoli

Sherlock # 2016.01.18. 18:11

Elmondtam mindent.

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

J_Zoli # 2016.01.18. 18:06

A megfelelően alkalmazni kell, és az alkalmazni kell között szerintem annyi a különbség, hogy a megfelelően alkalmazni kell esetén a különböző dolgokra különböző dolgok is vonatkozhatnak, az alkalmazni kell, esetén pedig mindenre ugyanaz vonatkozik. A megfelelően szónak van valami más jogi értelmezése?

Sherlock # 2016.01.18. 17:50

„a 9-19. §-ban foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell”

Megfelelően, tehát az új építésre vonatkozó részeket. Ahhoz hogy igazad legyen, annak kellett volna ott lenni, hogy "alkalmazni kell" (vagy semminek, mert magától értetődő).

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

J_Zoli # 2016.01.18. 17:44

Ha jól gondolom az építés egy gyűjtő fogalom, ami sok dolgot foglal magába, és szerintem ebbe beletartozik az új építés és a bővítés is.

J_Zoli # 2016.01.18. 17:35

8/A.§ 6. bekezdése a következőket írja:
„Adó-visszatérítési támogatás igénylése esetén a 2. § (2), (8) és (9) bekezdésben, 3. § (1) bekezdés a)-d), f), h) pontjában, i) pont ia)-ic) és if) alpontjában, j) pont ja) és jc) alpontjában, k)-n) pontjában, (1e), (2), (3), (3b), (4) és (6) bekezdésében, 5. §-ában, − az adó-visszatérítési támogatás építési telekre jutó része esetén a 12. § (3) bekezdésben és a 13. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a 9-19. §-ban foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.”

2. § 9) bekezdésben a köv. van:
„A családok otthonteremtési kedvezményének igénybevételéről szóló szerződés megkötésének feltétele, hogy - új lakás építése vagy bővítés esetén − az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.”
3. § 1. bekezdés h pontja:
„új lakás építése vagy meglévő lakás bővítése esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy”
aztán 3. § 1. bekezdés hb pontja, 3. § 3. bekezdés, 9. § 2. bekezdés, 12. § 3. bekezdés, 13. § 4. bekezdés, 14. § 1. bekezdés c pontja mind mind a bővítést is említi.

Sherlock # 2016.01.18. 17:35

„Szerinted tévúton járok?”

Igen. Mondhatni annyira szeretnéd, hogy úgy legyen, hogy képtelen vagy jól olvasni ezt a pár mondatot. Pedig elég egyértelmű, főleg hogy következetes a rendelet, hogy mikor ír építést és mikor bővítést.

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

J_Zoli # 2016.01.18. 17:23

Szia Sherlock!

Köszönöm, a segítséget.

Az általad idézettek alapján úgy gondolom, hogy jogosult vagyok, mert valóban a bővítés nem szerepel az általad idézett részben, de az új építés sem szerepel és ezeknek a kizárása sem.

Szerintem ezt valahogy máshogy definiálták.
Mire használható? „300 m2 hasznos alapterületű összkomfortos egylakásos lakóépület”
Ki veheti igénybe? „természetes személy építője”

A bővítés, ami után szeretném az áfát visszaigényelni egy nem külön bejáratú emeletráépítéssel megvalósuló tetőtér-beépítés. Ha jól tudom, ez benne van az egylakásos lakóépület kategóriába és 300m2 alatt van. Építési engedélyt is adtak ki rá, amin a feleségem és én szerepelek természetes személyekként, mint építetők.

Szerinted tévúton járok?

Üdv.: Zoli

Sherlock # 2016.01.18. 15:14

A 8/A. § egy ponton sem említ bővítést.

8/A. § (1) A

  1. legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű összkomfortos lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű összkomfortos egylakásos lakóépület természetes személy építője vagy építtetője az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve

(4) Az adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint a lakás vagy lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

J_Zoli # 2016.01.18. 12:23

Sziasztok!

Remélem, valaki tud segíteni a lenti problémába.

A 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendeletben hol szerepel az, hogy az Adó-visszatérítési támogatás nem vehető igénybe bővítésre? A kormányrendeletet és különösen a 8/A. § illetve az abban található hivatkozásokat végigolvasva sehol nem olvastam, hogy csak új építésű ingatlanra vonatkozik, sőt a legtöbb pont a bővítést is említi.
Az OTP szerint csak új építésre vonatkozik, de az ügyintézők nem tudják pontosan miért, és a Magyar Államkincstárhoz irányítottak. A MÁK viszont egy semmitmondó levéllel lerázott.

Üdv.: Zoli

Zsuzsika72 # 2016.01.13. 15:08

Üdvözlöm!
Áfa visszatérítés ügyében kérnék egy kis segítséget.
2014.szeptemberében vásároltunk egy telket egy kis házzal.2015.márciusában lebontottuk a házat és elkezdtünk építkezni /bruttó 120nm a ház/.
2015.november 6-án megkaptuk a használatbevétel tudomásulvételét amely 2015. november 6-án jogerőre emelkedett DE mert nem lett kész még a fürdőszoba a ház külső színezése a kertben a zöldfelület kialakítása sem készült el így ezeket KÖTELEZETTSÉGEKKÉNT előírták melyet 2016.novemberéig meg kell csinálnunk.Minden kivitelezésről és anyagról van számlánk mely 27%-áfa tartalmú. Ön szerint élhetnék áfa visszaigényléssel?
Várom a válaszát, köszönettel

Beati74 # 2016.01.13. 14:09

Kedves Újlakó!

Bízzunk benne, hogy lesz még a témában a minisztérium részéről állásfoglalás, rendelkezés.

Minél többen írnánk a NGM-be, annál nagyobb esélyünk lenne, hogy valakinek feltűnik az ügy és tisztázzák a dolgokat.

újlakó # 2016.01.13. 09:22

értem én a példákat, de szerintem akkor sem korrekt, hogy 2015-ben meghirdetünk vmit x Ft-ért (27%-os ÁFA mellett és ezt mindkét fél elfogadja, hitelesíti szerződéses keretek között), majd januárban egyoldalúan bejelentjük, hogy innentől ugyanaz az ár, csak 5%-os ÁFA terhe mellett...

cukraszpeti # 2016.01.12. 21:36

Sziasztok!
Nekem is lenne egy esetem...
Egy 5 lakásos társasházban vásároltam telekhányadot és kötöttem vállalkozói szerződést egy lakas EMELT SZIMTŰ SZERKEZETKÉSZ kivutelezésére...A vételár részleteit anak rendje és módja szerint leszámláztak tavaly 27%-kal,ki is fizettük.
A törvény ugye azt mondja hogy adovisszatérítési támogatás akkor kérhető ha nem kötöttem olyan szerződést amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas állapotra építi s lakást.
Tehat szeintem ez esetben a kulcskérdés az hogy az emelt szintű szerkezetkész állapot az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésére alkalmas állapot vagy nem????