@wers
"Én a statikában is bízom."
Egyszerű tömörített talajra húzott 8cm vastag vb., és 8cm vastag térkő között ég és föld a statika...
Utóbbi gyakorlatilag használhatatlan így lerakva. A megfelelő teherbírást (statikát) biztosítandó kell betartani a technológiai előírásokat.
„Egyszerű tömörített talajra húzott 8cm vastag vb., és 8cm vastag térkő között ég és föld a statika...”
úgy érzem, ebbe jobb nem belemenni
Bocsánat, nem akartam lekezelőnek tűnni. Csak igyekszem érthető maradni...(Ugye én megtanultam rendesen a statikát még a BME-n, és használom is a munkámban.)
Egy utolsó dolog motoszkál még bennem egy ideje, nem akartam említeni, de hátha...
Szóval adott két jóember, mindkettő akar építeni magának teljesen szabályosan egy-egy lebetonozott garázst a saját udvarán. A két ember építményének hatóság előtti megítélése közt az a nüansznyi különbség tesz csak különbséget, hogy egyik vashálót is tett a garázs beton aljzatjába, alapjába, míg a másik nem.
Mivel a garázs oszlopait embereink az aljzatbetonra építették, így az onnantól tartószerkezetnek számít.
A hatóság tehát el fogja rendelni a jog/szabályellenes állapot megszüntetését az erősebb/tartósabb szerkezetű garázs esetében.
Ez tényleg így van ma hazánkban?
Szerintem kizárt, hogy ilyen szinten belemásszanak, és egyáltalán nem lenen jogszerű egy ilyen eljárás, de végül is ez tényleg Magyarország, ahol semmi se biztos.
Emberünk megteheti, hogy nem feltétlenül osztja meg ezt az információt a hatósággal.
Ám ha mégis a hivatal ellenőriz (pl.bejelentésre), akkor milyen szabályos eszközei vannak a beton vasaltságának tényének megállapítására?
Elég bontás nélkül szemrevételezniük, és állítani, hogy ez vasalt, vagy esetleg megbontathatják, vagy egyéb?
Ha szükséges, roncsolásos szerkezetfeltárást végeztethetnek.
De ha kirendelnek szakértőt, annak lehet olyan berendezése ami kimutatja a vasalást és akkor nem kell roncsolni.
a roncsolásos szerintem azért nem helyén való, mert nem mutatja meg hogy az egész szerkezet rejt-e vasat, vagy csak a feltárt rész. Következtetni lehet, de bizonyosság nem. Mi van, ha csak valami "maradék" 1mx1m hálót tett bele a kőműves mester, amiről mondjuk csak a volt nejet tájékoztatta, a tulajt nem...de ez csak egy extrém példa, biztos lehet találni életszerűbbet is. Bár az élet írja a legextrémebb forgatókönyveket.
Roncsolás nélkül pedig nem hiszem, hogy "minden kétséget kizáróan" lehet bizonyítani a vasak meglétét. Egy fémdetektor pl. erre nem alkalmas (egy betonba pottyant szöget is ugyanúgy jelez, mint a 8mm betonvasat.)
De talán nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy a véleményem nem pozitív az ide vonatkozóktól. (Ami persze nem számít, csak ha mondjuk Putyinnak hívnánk és Oroszországban lennénk...sajnos)
Tudom, ez nem a reklám helye, de:
https://www.novanna.co.uk/…ebar-locator
http://www.faek.hu/…-vizsgalata/
Szóval lehetséges meglehetősen pontosan. ;) :D
"mi kerül ezen a fotelon 7600 Ft-ba?"
Az árcédula.
Nem emlékszel erre a szupi kabaréra? Márkus Lászlóval.
Láttam.
Sziasztok, egy kérdésem lenne az úgynevezett nyitott kerti konyhákat illetően: vajon ezek épületek, vagy műtárgyak? Ha a google-be így írjátok be kerti konyha bizonyosan ilyeneket fogtok látni. benne általában kemencével, tűzhellyel, és az egész felett amolyan kerti tető féle oldalt nyitott, falábakon álló tető szekezettel, esetleg benne fatárolóval.
Másik kérdésem, hogy a hztartási célú kemence a jelenleg hatályos OTÉk-ban a húsfüstölő f pontjába, vagy a kerti építmény e pontjába tartozik véleményetek szerint a melléképítmények között az OTÉK felsorolásban?
Másik kérdésem, hogy a hztartási célú kemence a jelenleg hatályos OTÉk-ban a húsfüstölő f pontjába, vagy a kerti építmény e pontjába tartozik véleményetek szerint a melléképítmények között az OTÉK felsorolásban?
NXPeter
2012. augusztus 6-áról 7-ére virradóan tűnt el a melléképítmények felsorolásából az f pontból a háztartási célú kemence. Nos alapvetően valóban nem tűnik lényegesnek ez a kérdés elsőre, mégis lehet jelentősége. Pl abban az esetben, amikor a helyi építési szabályzat a melléképítmények közül a kerti építményt engedi meg. A régi és az új helyi építési szabályzat is ugyanúgy csak a kerti építményt nevezi meg a hátsókertbe rakható melléképítmények közül. A helyi építési szabályzat tehát nem változott meg ebben a pontjában,viszont "alatta " változtatták az OTÉK felsorolást, azaz így már lényeges kérdés, hogy építhető-e ma kemence vagy nem. Ha a kemence a kerti építménybe értendő már bele, akkor építhető. Ha továbbra is a húsfüstölő rá az analógia, akkor nem építhető továbbra sem. Hozzáteszem, ha a kemencéből kerti építmény lett, akkor a húsfüstölőből miért nem lett? Mi van azokkal a kemencékkel, amelyek kéményszerkezetükben húsfüstölésre alkalmas részt is tartalmaznak? Szóval ezért rugózok csak ezen. ha ma megnézzük az ország érvényes helyi építési szabályzatait bizony a legtöbb ma is együtt említi a háztartási célú kemencét a húsfüstölővel. Maga az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységeket felsoroló hatályos 312/2012-es kormányrendelet 1. sz. melléklete is külön kategóriának tekinti a kerti építménytől a kemencét és a húsfüstölőt is annak 21. pontjában. Egy gázról szóló NGM rendelet is ugyanígy tesz. Az OTÉK viszont már nem tartalmazza csak az oldalkerti és előkerti tiltó rendelkezéseinél a kemencét, és milyen bizarr, hogy abban a pontban is együtt említi a kemencét a húsfüstölővel. A kerti építmény definícióban a kerti tevékenységbe szinte minden belefér. ha akarom kiülök olvasni a kertbe, ha a kemencém a kertben van, akkor az azzal sütés is kerti tevékenység, de ha a húsfüstölőm van a kertben, az viszont valamiért nem kerti tevékenység. Az ok rejtély. A jogszabály alkotó lett volna kicsit sietős, és kifelejtette volna? (Ugye akkoriban sikerült a melléképítmények körébe felvenni a nyári konyhát is 3 hónapra mindössze, mert gyorsan rájöttek, hogy az épület. Ez van a kérdésem mögött, valószínűleg csak az építésügyi helyettes államtitkárság a megmondhatója hová lett a kemence az OTÉK melléképítményei közül. Hacsak nincs valakinek infója, vagy tippje mi történhetett.
És még egy utolsó kérdésem, hogy ugye az OTÉK kitiltja az elő és oldalkertből a két berendezést. Nos a hátsókertnek az "oldalsó" 3 méteres sávjára ezt lehet e analógiaként használni? Itt arra gondolok, hogy az OTÉK 35/7 kimondja, hogy a hátsó kertben valamennyi melléképítmény a szükséges védőtávolságok megtartása mellett megépíthető. Majd hoz védőtávolságot nevesítve az üvegházra, fóliasátorra, de nem említi sem a kemencét, sem a húsfüstölőt. A kérdésem tehát, hogy tekinthető e a jogszabály nyilvánvalóan vagy birtokvédelmi vagy tűzvédelmi elő-oldalkerti tiltásának a szelleméből következőnek az, hogy a hátsókertben sem rakhatom a kemencémet, húsfüstölőmet a szomszédos telekhatárra, mert feltételezhetően ugyanaz a szempont ott is érvényesül, hacsak nem teszünk különbséget az építési helyen álló lakóépületek mint birtokot veszélyeztető sérelem, és a hátsókert, mint birtok sérelme között. Ha ugyanis azt mondjuk, hogy rakható a húsfüstölő a szomszéd nyakába a telekhatárra is a hátsókertben, akkor azt mondjuk ki, hogy nem szükséges semmilyen védőtávolságot tartani ezen két ételkészítő tüzelőberendezés telepítésekor a hátsókertben. Vajon mi lehet itt a jogalkotói szándék?
Tisztelt Fórum!
A házhoz kapcsolódó 25 nm-t meghaladó előtető építése engedélyköteles-e?
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Fórumozók!
Belterületi telkemre építenék ideiglenes kis házikót 15-20 nm, amíg a nagy házat meg nem építem. Utána vendég szállásnak használnám.
Magam építeném, ha lehet.
Kérdésem, hogy ez milyen kategóriába esik, illetve hogyan tudnám a legegyszerűbben “lepapírozni” a dolgokat.
Köszönöm előre is!
Ha az épületet megfelel az Inytv. szerinti épület fogalmának akkor fel lehet tüntetni pl. gazdasági epuletkent, meg kell nézni, hogy a HÉSZ mennyi és milyen rendeltetésű épületet enged a telekre.
dr. Egyed Zoltán
ügyvéd
www.facebook.com/dregyedzoltan/
https://dregyed.business.site/
Kála1
Ha 25 m2, akkor az biztosan nem előtető. Ugyanakkor se az előtető, se a védőtető méretére vonatkozóan nincsenek méretkövetelmények. De az egyéb építési szabályoknak meg kell felelnie.
Tisztelt Fórum!
A házhoz kapcsolódó 25 nm feletti előtető a teraszt hivatott védeni, akkor ezek szerint terasztetőnek is nevezhető. A terasz alatt egy nyári konyha található bővítményként, a főépülettel egybeépítve, mivel a hegyoldalnak köszönhetően a lejtős telek így került évtizedekkel ezelőtt beépítésre.
Akkor a kérdésem az lenne, hogy a teraszt védő,házhoz kapcsolódó tető nagyságára vonatkozóan létezik-e méretkorlátozás.
Köszönöm.
MS12
Emberi tartózkodásra szolgáló, vagy arra alkalmas épület építése építési engedélyhez kötött. Kizárólag a lakóépület, mert az 300 m2 nettó alapterület alatt egyszerű bejelentéshez kötött. Viszont, ha megépíted az elsőt, akkor már nem biztos, hogy ugyanoda építhetsz másodikat is. Ezt a helyi építési szabályzat fogja eldönteni.