Elbirtoklás

Köszi a választ _Lala_, az egy külön téma lehetne, ahányféle variációt hallottam - földhivatalosoktól - a belterületbe-vonással kapcsolatban.

Azért az is probléma, hogy még ha további 5 évig nem csinálnak semmit, így az elbirtoklás bekövetkezik, akkor sem biztos, hogy fogsz tudni valamit kezdeni azzal a területtel.
Ha a belterület határát nem változtatják meg, akkor a mostani telkeddel pl. biztosan nem fogod tudni egyesíteni azt a részt, hiszen egy telek egyik fele nem lehet "kint", míg a másik fele "bent" van.
Külterületként meg egyáltalán nem biztos, hogy önálló telekként akkora darabot (gondolom pár száz nm az egész), és ott, megengednek majd. Szóval ne éld bele magad... :)

Köszönöm a válaszodat rite csillaggal, sajnos magam is így látom a helyzetet.

tudod aza helyzet hogyha beis következett volna az elbirtoklás akkor is az ingatlannyílvántartásban bízva 1995-ben és 1997-ben rendelkeztek az erdővel így ők megszerezték a tulajdonjogot...
elbírtoklás az előadásod szerint a te vonatkozásodban kezdődhette el 1997-től
15 év az elbírtoklás

A következő lenne a problémám: 1991-ben vásároltam egy faluban egy kerítéssel lekerített telket, amelyre építkeztem. Tavaly kiderült, hogy a telkem (és a szomszédos telkek is ) "hosszabb" kb. 20 méterrel, mint amennyi az ingatlannyilvántartásban szerepel. A telek mögött erdő található. Időközben megtudtam, hogy még a 70-es évek elején a jogelődöm, illetve a szomszédai egységesen kiterjesztették a telkeik határát az erdő rovására. Ma ezeken a területeken semmi nyoma sincs annak, hogy itt valaha erdő volt.

A telkek, illetve az erdő egyúttal belterület-külterület határ is.

Az erdő 1995-ig tsz tulajdonban állt, ekkor kárpótlásként x-hez került, aki 1997-ben eladta a jelenleg is tulajdonos Y-nak.

Ismeretségi körömben - vannak köztük jogászok is - parázs vita folyik arról, hogy esetemben fenn áll-e az elbirtoklás intézménye, vagy sem?

Kíváncsian várom a véleményeket!

p

Köszönöm a válaszodat ÓbudaFan!
Ennek tükrében elsétálok majd az önkormányzatba...

1. Ha 1990. óta letelt, akkor igen.
2. Ebben nem feltétlenül bíznék. Az önkormányzat az ellenérdekű fél.
3. Ha nem küldtek közben felszólítást, és letelt a 15 év, most már hiába küldenek. Ugyanakkor ha valamikor az elején küldtek, és mostanában telne le a 15 év, akkor ez kockázat.
4. Nem.

1.Nekem az lenne a kérdésem, ha netán lejárt a 15év és nem "háborgatott" az önkormányzat, bátran felléphetek-e náluk, ill. ellenükben?
2.Én, mint jogfolytonos korrekt tájékoztatást kapok az önkormányzattól?
3.Mivel bizonyos nem vagyok afelől, hogy az előző tulajdonos kapott-e felszólítást a rendezésre, megtudhatom-e valahogy, hányadik évben járhatok, anélkül, hogy az önkormányzat eszméljen és felszólítást küldjön?
4.Kell-e attól tartanom, hogy kiküldenek egy felszólítást a rendezésre, holott túlhaladt a birtoklás 15éven? Akkor is megszakításnak számít?
(egy kis garázsról van szó, amely a lakásból is nyílik)

Köszönöm a választ Gitron. És ha azt mondják hogy nem adják vissza akkor mit tudok még tenni, hiszen patt helyzet van ? Se út ,se telek? 160m2 nem kiss terület puszira.

...ingyen [b]kell[/b]...

Az "átkos"-ban élő jogszabály alapján a telek legfeljebb egyötödét kártalanítás nélkül igénybe vehette az építésügyi hatóság közterület céljára. Az viszont kizárt, hogy erről a tulajdonos ne értesült volna.
A lényeg az, hogy ha a korábban tervezett közterületre jelenleg már nincs szükség (meg kell nézni a helyi építési szabályzatban), akkor a korábbi tulajdonosnak azt vételre fel kell ajánlani. Ha kártalanítás nélkül vették igénybe, akkor ingyen kel visszaadni.
(Az egy külön történet lenne, hogy ezek a dolgok miként valósultak meg, maradjunk a fent vázolt lényegnél.)

Szüleimnek van egy 1385m2-es, családi házas ingatlanuk. Mivel idősek, elszeretnék adni, a probléma ott kezdődött, amikor a megosztáshoz földmérőt hívtunk, és közölte velünk hogy a földhivatalban a telek csak 1225m2. a telkünk többi része más hrsz -ra van bejegyezve, utcának. Ezt nem régen, csak 24 éve vették el úgy, hogy szüleim, csak most szereztek róla tudomást, mivel nem értesítették őket erről. Út persze azóta sincs ott kialakítva, amiért kisajátították, csak föld út van, ami azelőtt is ott volt. Két éve építette át édesapám a kerítést, úgy hogy a polgármesteri hivatalból kint voltak „terepszemlézni”, de akkor sem mondták hogy ne építse oda a kerítést, mert itt utca lesz kialakítva, vagy hogy nem a maguké az a terület. Ha most nem szeretnék eladni ill. szétméretni a telket, mikor tudták volna meg, hogy a telek amit több évtizede művelnek, 24 éve nincs is a tulajdonukba de be van kerítve.
A kérdésem az lenne, mit lehet ilyenkor tenni. A kisajátítást nem csak akkor lehet alkalmazni ha meg is csinálják amiért elvették? Vagy van e olyan lehetőség, hogy visszakapják a földterületüket elévülés címen?
Úgy kisajátíthatta a Tanács a földet, hogy határozatott, vagy egy értesítést küldtek volna róla? Kártalanítás nélkül hogy vehetik el más tulajdonát?
Várom válaszát : erzsidk

Nekem, mint hozzá nem értőnek, nem mondanak semmit ezek a paragrafusok, de próbálok rákeresni a neten valahol, hátha megtalálom. Köszönöm a segítséget.

Ja, és az önkormányzatok helyi rendeletekben is szabályozzák vagyongazdálkodásukat!

Vagyonátruházás: Ptk. (1959. IV.)
Önkormányzatok gazdálkodása: Ötv. (1990.LXV.)
A másodikra nem teszem le a nagyesküt!

Milyen szabályok vonatkoznak erre?

A tulajdonos általában annyiért adja az ingatlant, amennyiért akarja, de ha za önkormányzat vagyongazdáslkodása során értékesíti ingatlan, vagy egyéb tulajdonait, akkor felelős gazdáslkodás szabályai szerint kell eljárnia, ellenkező esetekben hűtlen kezelés gyanúja vetődhet az ügyletre.

Ugyan másik fórumon, nem is jogi oldalon, de épp indult egy topic. Ott arról beszélgettek épp, hogy az önkormányzati tulajdonú ingatlanokat nem a piaci áron adja el az önkormányzat, hanem bizonyos %-os áron, nagyon kedvezményes áron. Azaz a piaci érték kb. 7.5 %-os árán...
Létezik ilyen még? Vagy bármennyiért eladhatja az önkormányzat, amennyit nem szégyel kérni érte?

Ha a tulajdonos az elbirtoklás ideje alatt tulajdonosi jogait gyakorolja (pl. megpróbálja eladni az ingatlant) ha az ügylet meg is hiúsul, de az elbirtoklási időt lenullázza, azaz kezdődik a 15 év újraszámlálása!

Kedves Kovács Béla Sándor!

Értem én...De! Még mivel nem járt le 1994 óta a 15 év, így nem is birtokolhatták el. S mint írtátok, előtte meg állami tulajdont nem is lehetett elbirtokolni. Pedig a 10 év, amennyi anno volt még az elbirtoklás ideje bőven megvolt...sőt még a 15 év is.
Most is viszont már nem lehet megvárni a 15 évet...mivel anyám elkezdte intézni, így az önkormányzat is észrevette...hogy hoppá...így gyorsan próbál túladni az ingatlanon.

Kedves sysy!
Nyilván azért nem volt érthető, mert csak négyszer írtuk le.
Talán majd most, ötödszörre: az önkormányzat tulajdonát képező ingatlan is az általános szabályok szerint elbirtokolható - de a konkrét esetben a szüleid valószínűleg nem birtokolták el.

Köszönöm szépen a válaszokat.
A szüleim nem bérlőként laktak ott..sajnos elég nagy hülyeséget csináltak anno, de akkor régen állítólag ez bevett szokás volt.
Állami tulajdon volt, majd beköltözött egy család, akiknek a szüleim anno "lelépési díjat" fizettek. Majd így költöztek be az én szüleim, ahol egész eddig ott éltek úgy, hogy az önkormányzat egyszer sem ment oda, nem kért bérleti díjat sem...semmit.
Sőt a szüleim közművesítették...stb. Bár így belegondolva ez is érdekes, hogy tudták közművesíteni úgy, hogy nem is volt saját tulajdonukba.

Az olvasottak szerint, akkor nem lehet elbírtokolni az önkormányzattól, csakis az az út járható, hogy megveszik az önkormányzattól. Viszont bár anno azt mondták, hogy kedvezményesen lehet majd megvásárolni, a levelükbe azt írták, hogy nem áll módukban semmi kedvezményt biztosítani.

Mert hogy a kérdés az volt, hogy "elbirtkolható-e."

„Az alapkérdésre a válasz az, hogy "igen". Hogy a konkrét esetben megtörtént-e az elbirtoklás, az egy másik kérdés. ” - írtam hat órával ezelőtt.