Fórum ingatlanügyek újabb elöl     új hozzászólás


Osztatlan közös tulajdon

csalandor # e-mail 2007.05.08. 12:19

Házvásárlás előtt állok. Az ingatlan, amit szeretnék megvenni, közös osztatlan tulajdonú telken van. Mit jelent ez? Valakinek van egy nagy telke, nem kell neki olyan nagy, eladja, arra építkezik X. Aztán X eladja a házat, én pedig zsákbamacskát veszek.(?) Most egy kissé elbizonytalanodtam a vásárlással kapcsolatban. Mire kell figyelnem? Amit venni szeretnék, az az én tulajdonom lesz egyáltalán?

Kenderice #   2007.05.08. 15:52

Ha a telek osztatlan közös tulajdonban van az azt jelenti, hogy az adott helyrajzi számú területnek több tulajdonosa van mégpedig olyan formában, hogy nincs meghatárova az, hogy a terület melyik része kié. Osztalan közös tulajdonban lévő ingatlanban tulajdonrészt vásárolni a legnagyobb butaság. Saját magamról tudom és nagyon érvényesül itt a mondás, miszerint "Közös lónak túros a háta"!
Persze ha minden tulajdonostól megveszed a tulajdonrészét, akkor az már csak a tiéd lesz.

Kenderice

ObudaFan # e-mail 2007.05.08. 20:22

Valóban kényelmetleh lehet tulajdonrész vásárlása, de nem feltétlenül ennyire drámai a helyzet, mint ahogy az előttem szóló írta. Elképzelhető, hogy van használati megállapodás a tulajdonostársak között, és akkor lehet tudni, hogy mit ki használ. Ezért célszerű elkérni az írásos használati megállapodást, ha van. Ha nincs, de a tulajdonostársak erre hajlandóak, célszerű írásba foglalni egy ilyet.

Ha pedig később ez célszerűnek mutatkozik, érdemes társasházzá alakítani az ingatlant, ha ez lehetséges.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

javyar # e-mail 2007.05.09. 21:10

Tisztelt Fórumtagok!
A következő problémában kérem a segítségeteket/tanácsotokat:

Adott egy három lakásos társasház osztatlan közös telken, mely épület felső szintje egy vállalaté, ahol irodák találhatók. A földszinti lakásokat ennek a vállalatnak a jelenlegi és korábbi alkalmazottai megvásárolták. Az osztatlan közös telek nagyobbik hányada a vállalaté, a maradék a három lakás közt oszlik meg. Az egyik család hitelt szeretne felvenni tulajdonrész kivásárlás céljából (egy családtagtól), úgy, hogy a lakás lenne a fedezet. A bank viszont csak akkor ad hitelt, ha egy (megosztási?) rajzon világosan fel van tüntetve, hogy ki mekkora részt birtokol kvázi a telekből. Ha ez megtörténik, akkor a középső lakáshoz valószínűleg nem kerül olyan telekrész, amihez utcára nyíló kapu is tartozik.

Kérdés az, hogyha elkészülne ez a rajz, amit mind a négy félnek el kell ismernie és aláírnia, a középső lakásban lévő család megtagadhatja-e az aláírást, hiszen nekik nem érdekük, hogy ez a rajz elkészüljön, mivel „nem kapnak” hivatalosan a telken kaput? Ezzel viszont a hitelfelvételt is lehetetlenné teszik. Elméletileg a másik szélső lakásban élőknek sem érdeke a rajz, mert most ők birtokolják (nem hivatalosan persze) a legnagyobb részt az udvarból, a vállalat és a másik két család hallgatólagos beleegyezésével.

Hogy lehetne elérni, hogy mindenki aláírja a rajzot és szóban forgó család a hitelt fel tudja venni?

Hálásan köszönöm.
Javyar

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2007.05.09. 21:30

Egyezség nélkül sehogy. Ilyen a közös tulajdon.

www.kbs-ugyved.hu

ObudaFan # e-mail 2007.05.10. 13:30

Persze ha már a valóságban létezik egy ilyen megosztás ráutaló magatartással, vagyis jelenleg ilyen a használat, akkor lehet egy megállapítási pert indítani. Csak mire az befejeződik, már rég nem lesz aktuális az egész kérdés.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

HAniko # e-mail 2007.05.10. 15:30

Egy háromlakásos "társasház"-ban (ahol minden terület osztatlan közös, és nincs társasházi szerződés) két szomszédnak túl drága még használati megállapodást is aláírni ügyvéd előtt. A területet felmérte, és felosztotta egy mérnök.
Kérdésem: jelent-e valamilyen garanciát, ha közjegyző előtt foglaljuk írásba a terület felosztását (az talán olcsóbb)?
Kezdődhet-e előlről ebben az esetben a "feljelentlek a kerítésed miatt" játék?
Előre is köszönöm a válaszokat!

ObudaFan # e-mail 2007.05.10. 21:31

Garanciát jelent, de szerintem jóval drágább lesz közjegyző előtt.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

attila01 # e-mail 2007.05.18. 10:47

T. Fórumozók,
Négy lakásos sorházban kivitelezötöl vásároltunk egy lakást, 5 éve benne is lakunk. A telek osztatlan közös tulajdon 4*1/4 tulajdon rész, a jelzálogokon kivül semmi extra bejegyzés nincs. Nem volt társasház alapitás sem, söt telekkönyvileg még a felépült épület sincs bejegyezve. Az u.n. szélsö telekrészt a szélsö szomszéd használja a beköltözés óta, tudomásom szerint nincs erröl semmilyen irásos megállapodás vagy szerzödés. Mindez igy alakult a tulajdonosok (köztük én) hanyagsága, lustasága miatt.
Most szeretném eladni a részemet, és a tanácsaitokat, véleményeteket szeretném kérni, hogy mit kell és lehet tennem a használati jog tisztázása, valamint az épület meglétének bejegyzése ügyében, ha a szomszédaim nem mutatnak tul nagy segitö készséget. A szélsönek ugye jó ez igy, a többieket meg nem nagyon érdekli, nekik a nyugalom a legfontosabb. Nekem meg az lenne az érdekem, hogy eladás elött minden tiszta és átlátható legyen.
Válaszaitokat eköre is köszönve: Attila

attila

ObudaFan # e-mail 2007.05.18. 16:49

A felépült épület bejegyzését mindenképpen kérni kell - ha már megvan a használatbavételi. Enélkül igencsak esélytelen vagy eladni az épületet. A többi inkább a te megítélésed szerint mehet végbe. Te tudod, meg tudod-e győzni a tulajdonostársakat, hogy jobb, ha most legalább egy használatról szóló megállapodást aláírnak, mint hogy egy hosszú pert indítasz társasházzá nyilvánítás iránt, itt járkálhatnak bíróságra, és még perköltséget is kell fizetniük.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

attila01 # e-mail 2007.05.18. 17:07

Köszönom a válaszodat ObudaFan.
Ha lehetek telhetetlen még megkérdezném, hogy amennyiben a kivitelezövel kötött adásvetéliben 1/4 a nekem eladott tulajdoni hányad, mindenféle kitétel nélkül, valamint ez a tulajdoni lapon is igy szerepel, akkor elvileg ugye megilletne a használati jog is?
A "szélsö szomszéd" valami olyasmire hivatkozik, hogy ö nagyobb telekhányadot fizetett. Nem lehet-é hogy mindezt csupán azért, mert az ö lakása egyszerüen nagyobb hasznos alapterületü?
Megköszönöm a véleményed és a segitséged: Attila

attila

tomas64 # e-mail 2007.05.18. 20:09

A tulajdonost megilleti a használati jog, ez vonatkozika a közös tulajdonban lévő dolog használatára is. Korlátja: a tulajdonostárs szintén használati jogosultsággal bír.
Ha a tulajdon osztatlan, akkor minden tulajdons tulajdoni hányada arányában az egész dolog használatára jogosított.

attila01 # e-mail 2007.05.18. 20:45

Köszönöm.

attila

Petike74 # e-mail 2007.05.28. 10:36

Sziasztok! Segítséget kérek!

Ahol lakom egy osztatlan közös tulajdon sorházak és hátul a kert, minden lakónak külön telekrész Bp melett egy kis falu központjában

a probléma okozója az hogy egy lakónák kinti ugynevezett pottyantós WC je van ami sajnos pont az én telekrészemmel szomszédos irgalmatlan büdös igy nyáron ezért én húztam egy kerítést fából hogy a szagot meg a látványt elkülönítsem legalább valamennyire.

Õt zavarja a kerítés mert állítóleg eltakarja fényt a virágoktól ami szerintem butaság

a kérdésem maradhat e a kerítés és az ő budija szabályos e ????
ugyanis nyolc lakónál benn a viz csatorna csak őnála nincs

Lehet e őt kötelezni a pottyantós elbontására és ha van mi a jogi útja

Ráadásul még ő akar pereskedni a kerítés miatt

Válaszotokat előre is köszönöm

Petike74

gitron # e-mail 2007.05.28. 11:05

Ha a helyi építési szabályzat nem tiltja árnyékszék létesítését az adott övezetben, akkor az ÁNTSZ-hez lehet fordulni, vagy birtokvédelmet kérni a jegyzőtől. Ha tiltja, akkor - az előbbiek mellett - az építésügyi hatóságtól is kérhetsz intézkedést. (Az árnyékszék építéséhez egyébként építési engedély nem kell.) Viszont a kerítésed problémás. Először is a kerítés létesítése - a telek oldal és hátsó határát kivéve - építési engedélyhez kötött. (Persze van, ahol ez lazábban értelmezik, de jogszabály így rendelkezik.) Azután van egy kormányrendelet az országos településrendezési és építésügyi követelményekről, ami viszont úgy rendelkezik, hogy a telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani.
Szóval a kerítésedet az ép. hatóság el fogja bontatni.
Az említett kormányrendelet szerint ha közcsatorna van az ingatlan előtt, akkor épület csak úgy létesíthető, ha azt arra rákötik.
Ha az épület előbb létesült, mint ahogy a közcsatorna kiépült, akkor vízügyi jogszabály írja elő, hogy a közcsatornába a bekötés kötelező, a jegyző vízügyi hatáskörében tud ebben intézkedni. (Egyébként ahol közcsatorna létesült, azoknak az ingatlantulajdonosoknak akik nem kötöttek rá, ún. talajterhelési díjat kell fizetniük. Ezt is a jegyző állapítja meg.)

Petike74 # e-mail 2007.05.28. 11:15

köszönöm a segítséget gitron
lenne még egy kérdésem

abban az esteben ha a átlátható de akkora kerítést csinálok mint a szomszédomé mert hogy neki is van igaz ha erősebb szél van öszedől olyan rossz az állapota akkor maradhat?

Üdv

Petike74

SolnesM # e-mail 2007.05.28. 11:53

Gitron -nak !

"(Egyébként ahol közcsatorna létesült, azoknak az ingatlantulajdonosoknak akik nem kötöttek rá, ún. talajterhelési díjat kell fizetniük. Ezt is a jegyző állapítja meg.)"

így van"

Felénk évent emelkedő mértékben, gyakorlatilag 3 év alatt eléri a csatorna használati díjat !

HAniko # e-mail 2007.06.10. 23:15

T. Fórumozók!
Háromlakásos társasházban mi tettünk le magunk köré kerítést "önkényesen", az osztatlan közös tulajdonban levő telken. Már elindítottuk a földterület felosztását, de a másik két lakás semmilyen kompromisszumra nem hajlik, és semmiféle felosztást nem akar. Ügyvédünk javaslatára nem vettük ki a kerítést, mert szerinte nem jöhetnek be elénk így. A következő történt: két napja az igen nagy termetű, ittas szomszéd nekirontott a kerítésnek, hogy szétszedi, és akkor... Nem fejezte be, mert megmondtam, hogy rendőrt hívok. Erre eltűnt. Az ügyvéd csak annyit mondott, ha veszélyesnek ítéljük meg a helyzetet, hívjunk valóban rendőrt, de amúgy nem akadályozhatjuk meg, hogy bejöjjön az udvarrészünkre (korábban egyáltalán nem ezt mondta).
Kérdeseim:

  1. Valóban bejöhet-e, úgy is, hogy a kerítést ehhez szét kell szedje (mert ő is tulajdonosa a területnek)?
  2. Érünk-e valamit azzal, hogy kihívjuk emiatt a rendőrséget (és itt az agresszív megnyilvánulásra gondolok), vagy tanúk hiányában, végül mi leszünk azok akik hiába hívtunk rendőrt, mert persze, amit megneszeli, hogy rendőrt hívnánk berohan a lakásába?

Előre is köszönöm a válaszokat!

csutiszabi # e-mail 2008.04.09. 15:52

Üdvözletem!

A probléma a következő: Adott egy osztatlan közös tulajdonban lévő telek rajta egy családi házzal. A 3 tulajdonosbó kettő ki akar szálni a vagyonközösségből, ám a harmadik fél (aki egyébként az ingatlant jelenleg is használja) a saját részét nem kívánja eladni, a többieket pedig nem akarja (nem tudja) kifizetni. A vagyoni arány: 1/2 (bentlakó) és 1/4,1/4. A kérdésem, hogy ebben az esetben mit lehet tenni. Kötelezhető-e a bentlakó tulajdonostárs bíróságilag a másik kettő vagyoni részének megváltására, és ha igen mi történi akkor, ha a kötelezett fél nem képes fizetni?

A válaszokat előre is köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2008.04.09. 16:02

A bíróság nem választ olyan módot a közös tulajdon megszüntetésére, amelyet nem lehet végrehajtani.

Egyébként az épület is osztatlan közös tulajdon, és az is a lent írt arányban? Nincs véletelnül haszonélvezete is az egészen az 1/2 tulajdonosnak?

www.kbs-ugyved.hu

csutiszabi # e-mail 2008.04.09. 16:23

Haszonélvezeti joga nincs a bentlakó tulajdonosnak.

csutiszabi # e-mail 2008.04.09. 16:24

És igen az épület is ilyen arányban oszlik meg.

nemkrisz # e-mail 2008.05.14. 08:25

Hello!
Lenne egy dolog,ami érdekelne. A családi háznak, ahol én élek, hároman(édesanyám,nővérem és én)vagyunk a tulajdonosai. Egyenlő arányban osztozunk az ingatlanon, plusz az anyukámnak teljes haszonélvezete van. Most szeretném felújítani a házat,és a nővéremet kifizetni. Azt szeretném tudni, hogy a ház jelenlegi értékének egyharmada jár-e neki akkor is, ha 92-től máshol lakik. Gyakorlatilag tíz éve csak én használom és költök az ingatlanra.
Segítsetek!
Köszi...

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2008.05.14. 08:40

Amíg a bíróságon kívül vagytok, addig nincs olyan, hogy "jár". Annyiért adja a tulajdonrészét, amennyiért akarja - te meg annyiért veszed meg, amennyiért te akarod. Ha a kettő nem egyezik, nincs üzlet.

Nota bene: az, hogy '92 óta csak te használod az ingatlant, nem csökkenti azt az összeget, amelyet a nővéred joggal követelhet, hanem növeli.

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2008.05.14. 08:41

Na jó: növelheti. (A korrekció a haszonélvező miatt.)

www.kbs-ugyved.hu