Osztatlan közös tulajdon


bksp # 2010.09.22. 11:59

Tiszteletem,

osztatlan közös tulajdon esetén mi a helyzet a közművekkel? Pl. villanyt bevezettetheti-e/kiköttetheti-e a másik tulajdonos, ha az ő nevén van, de én is használtam?

A válaszokat előre is köszönöm.

nanemaaa # 2010.09.20. 10:36

Húúúúúú...ez elég zűrös. Osztatlan közös tulajdon nem feltétlenül azt jelenti, hogy bárki bármikor használhatja. PL a lakásod alsó födéme (padozata) és felső födéme (mennyezete) is osztatlan közös tulajdon. Ennek ellenére csak az taposhatja sáros lábbal, vagy akaszthatja fel magát a csillárra, akit beengedsz a lakásba.
Azt, hogy mi a közös és mi a külön tulajdon, az alapító okirat sorolja fel.
A közös tulajdon jókarbantartása a közösség kötelezettsége. Viszont aki e feletti beruházást akar elvégezni, ezt csak akkor teheti meg, ha a többiek hozzájárulnak. Még akkor is, ha annak költségeit magára vállalja (ami valljuk be, természetesnek tűnik).

Azt hiszem jobban jártunk volna, ha nem rébuszokban teszed fel a kérdésedet, hanem konkrét ügyben konkrét kérdésed lenne.(Pl. "Bélelni akarom a kéményt, de a társasháznak erre most nincs pénze, meg szándéka sem. Mit tehetek?")

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.19. 18:18

Bocsánat: ki halt meg?

csabee # 2010.09.19. 14:43

Tisztelt Hölgyem /Uram
A kérdésem nem egyedüli és láttam is hogy sok hasonló téma felmerült.Olvastam is a válaszokat az előző ugyanebben a témában lévő kérdésemre DE: A Kémények közös tulajdona egy társasházban eléggé nehéz probléma. A jelenlegi szabályozás szerint csak a tető feletti rész közös tulajdon?. Egyedi kéményekről lévén szó a falban a kéménytest használata a tulajdonos elhatározása, tehát nincs beleszólása a többi tulajdonosnak? Az alapító okirat nem fogalmazza meg hogy mit kell a kémények közös tulajdonán érteni a 2003-as rendelkezés ezt csak a tető feletti rész esetében ismeri el! Ha valami közös, akkor azt a többi tulajdonostárs egyetértésével lehet használni!! Mivel nincs szolgáltatóhoz kötve ezért annak használata is egyéni elhatározás kérdése. Az alkotmánybíróságot vagy legfelsőbb bíróságot lehet megkérni arra, hogy meghatározza mi és mekkora részben közös? Hiszen mások nem tudják gyakorolni a kéménytestek esetében a 23. § (1) Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. Tehát ha sérül ez a rendelkezés, akkor mégis hogyan kell azt érteni, hogy közös a kéménytest is nem csak a tető feletti rész? Ha nem a fűtési módszer miatt lenne szükség a kéménytestek felújítása, akkor természetes lenne, hogy az állagmegóvás miatt fontos a karbantartása, de ha egyéni érdek fűződik hozzá, akkor ez hogy illeszthető bele a közös tulajdon fogalmába? tehát az egyedi kéményére mindenki ráköthet ha az az ő falán halad keresztül? mert a közös tulajdon ezt lehetővé tenné!! Ha viszont sértem az illető jogait ezzel akkor mitől közös is ez? Kit lehet rábírni egy egyértelmű szabályozásra? Ebben a témában már olvasgattam előtte az ingatlanjog.hu oldalon, de ott az ügyvédek válasza minden esetben a közös tulajdon elsőbbsége volt. Nem egyértelmű azért a dolog, Bíróság elé kellene vinni vagy a törvényalkotót kötelezni erre?!?
Várom mielőbbi válaszukat!

dorka11 # 2010.09.17. 17:47

Szép estét mindenkinek!

Mivel hogy a "hamis vád" rovatban nem kaptam választ, ezért itt szeretném, ha válaszolnának a hozzáértők.

Adott egy hatósághoz beadott – magánszemély által tett nyilatkozat, melyen tanuk aláirása is szerepel.

Kérdés: A tanuk csak arra tanuk, hogy a nyilatkozat mely napon/időpontban és ki által lett megirva, vagy aláirásukkal a nyilatkozat tartalmáért is felelnek szükség esetén a hatóságok előtt, ha az ellenoldal bizonyitani tudja, hogy a nyilatkozatban leirtak hamisak?

A válaszokat előre is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.14. 16:45

A követelés megalapozatlan. Akár használhatod is az egész ingatlant, jogod van hozzá - és a számára ez nem keletkeztet igényt pénzfizetésre. Ugyanis csak akkor követelhetne használati díjat, ha te akadályoztad volna meg őt a közös tulajdonú ingatlan használatában.

Akár megveszed a tulajdonrészét, akár ő veszi meg a tiédet, akár eladjátok az egészet, az ingatlan értékének (vételárának) a fele illeti meg. Ahogyan téged is.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.12. 21:30

Tulajdonviszonyok tisztázására birtokvédelem a legegyszerűbb hivatalos mód?
Nem. A birtokvédelem a tulajdonviszonyok tisztázására egyáltalán nem való.

bksp # 2010.09.12. 07:25

Nem túl kompromisszumkészek a felek, sajnos. Tulajdonviszonyok tisztázására birtokvédelem a legegyszerűbb hivatalos mód? Tudom, egyszerűbb lenne beszélniük, de ez egyre kevésbé működik...

MajorDomus # 2010.09.11. 19:59

Feluljaro esetleg maganhelikopter.

Ha egyikre sem telik, akkor marad a jozan megegyezes.

bksp # 2010.09.11. 18:21

"A" a saját - másik - telkén jár be, ahogy "B" is. "B"-nek nincsen tulajdona ebben a másik telekben, ellenben itt parkolt. Az eddig olvasottak alapján - a szolgalmi jogról - "A" ezt nem köteles biztosítani. Egyébként nem ez a legrövidebb útvonal "B" számára, nem tudom, hogy ez számít-e.

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.11. 15:09

Miért, A hol jár be?

(Azért jobb lenne azt az útszolgalmat be is jegyeztetni.)

hunfrakk # 2010.09.11. 12:28

Átjárás kérdéskörére a válasz:
Szükségbeli út intézménye.
Ptk. 167. § Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon.

Tehát nem kell szerződés, nem kell földhivatali bejegyzés, a szolgalmi jog a törvény erejénél fogva fennáll.

bksp # 2010.09.11. 12:14

Kedves Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni. Adott egy zártkerti ingatlan, amelynek nincsen közvetlen bejárása és semmilyen szolgalmi jog sincsen a környező telkeken át. A telek tulajdonosai "A" 2/3 és "B" 1/3 arányban, melyet ajándékozással szereztek. "B" eddig "A" egy másik telkén járt át és parkolt. A telken van egy pince és egy már életveszélyes állapotú ház, amely a "B" által használt területenrészen található. A ház közös használatú, melyről a tulajdonosok az illetékhivatalnak küldött ajándékozási szerződésben nyilatkoztak 25 éve.
A házat eddig "B" használta, "A" csak 2-3 évente ellenőrizte az állapotát. A házat az utóbbi 3 évben "B" fia beleegyezés nélkül kezdte el átalakítani. Írt egy levelet "B" "A"-nak, hogy a ház az ő kizárólagos tulajdona.
Ez - gondolom - nem áll meg jogilag. Hogyan lehet a legegyszerűbben - hivatalosan - rendezni ezt a helyzetet? Köteles "A" beengedni a másik telkén keresztül "B"-t?

A válaszokat előre is köszönöm!

MajorDomus # 2010.09.10. 22:12

Hat ugy katszik szerencsed van, mert ez az ikervizmero nekem is uj.
lenyeg hogy helyrajzi szamonkent egy fomero lehet, errol a kozmuves vizellatasrol szolo torveny rendelkezik, ha a vizmu ezt irta, gyorsan csinald meg, mig meg nem gondoljak magukat.

Levente49 # 2010.09.10. 16:08

Kedves MajorDomus!

A közművekkel kapcsolatos kérdésemre adtál választ a vízmérőre vonatkozóan is. Érdeklődtem a Vízműnél, mert nem tudtam elképzelni, hogy ennyire merevek lennének a társasházi vízméréssel kapcsolatban. Válaszuk pozitív volt, amit szeretnék veletek megosztani, hátha másnak is van ilyen gondja. Íme:

"...A külön vízóra alapján való számlázásra több műszaki megoldás is lehetséges. (teljesen új bekötés, vagy a meglévő vízaknában a jelenlegi vízóra mellé egy ikervízmérő felszerelése) Mindkét megoldás lehetővé teszi az egymástól teljesen független számlázást, ikermérő esetében mindegyik mérő főmérőként üzemel.

Szükség lesz egy 1 évnél nem régebbi helyszínrajzra. Ikervízmérő felszerelése esetén Szolgáltatási Igénybejelentő, és Hozzájárulás Ikermérő felszereléséhez nevű nyomtatványt kell kitölteni . Hasznos információk találahatók a Tájékoztató ikermérő létesítéséhez dokumentumban is. Mindezek letölthetők honlapunkról a www.vizmuvek.hu Ügyfélszolgálat Online Ügyfélszolgálat letölthető dokumentumok menüpont alatt..."

MajorDomus # 2010.09.09. 18:28

Alapvető fogalmakkal nem vagy tisztában. A némi nem a tiedben lakott. Az osztatlan közös tulajdon azt jelenti hogy még a fürdőszobad fele is az övé. Ha van természetbeni megosztási szerződés az érvényes de az új tulajdonosra nézve már nem kötelező. Vagy megállapodsz az örökösökkel vagy ha okosak vagy kioktatják öket akkor fityiszt mutatnak neked. Van erre megoldás de majd ha normálisan beszélgetsz itt s bélátod hogy te sem voltál szent akkor elmondom.

anya111 # 2010.09.09. 10:07

Sziasztok, értelmes ötletet várnék...
ObudaFan!!! Kérlek válaszolj!

MajosDomus! Mindenki magából indul ki! Te is...
A néni 17 évig lakott úgy, hogy tudta, hogy nem a sajátjában lakik, mint írtam volt ennek előzménye. A szerződést maga is aláírta! Nem háborgattuk. 17 év alatt lett volna lehetősége a saját területén felújítani és rendezni az életkörülményeit! Nem tette. Ez az ő dolga.
Kérlek ne tegyél semmit a történethez, ne is végy el belőle a saját lelkivilágod és vérmérsékleted szerint. Az én életfelfogásom más! Eddig a néni elvolt, de most szerintem jogosan, az örökösöknek már nem hagyom, hogy az enyémet használják. És még most is a békesség vezet, hiszen tudni szeretném hogyan tehetem ezt meg az ő sérelmük nélkül, bár élek a gyanúval, hogy őket más elgondolás vezérli...!
Köszönöm

MajorDomus # 2010.09.08. 21:16

Kbs
azert mert a foldhivatali bejegyzeshez ( terkep) megvalosulasi vazrajz kell.
Itt viszont szintenkenti alaprajzrol beszelunk ami viszont vagy a mikrofilmtarbol kerul elo, ha nincs akkor viszont tervezot kell igenybe venni hogy keszitse el.

MajorDomus # 2010.09.08. 21:10

Furcsa ember lehetsz. Te felujitottad rendbe raktad a reszed, mert a neni mindenhez hozzajarult o meg romos hazban lakott mert az o reszere nem jarultal hozza a felujitashoz.
Gondolom az orokosei meghalaljak neked hogy kevesebbet er az orokreszuk.

anya111 # 2010.09.08. 11:08

Tiszteletem!
Osztatlan közös tulajdonú ingatlan 1/2-ét vettem meg. Az előző tulajdonosok úgy használták a tulajdonukat, hogy akitől én megvettem az kevesebbet használt, mert a társtulajdonos néninek a sufnija (amiben lakott) benyúlt az eladandóba. Akkor ajánlottam, hogy nem a felét veszem meg, hanem a felénél kevesebbet, ő pedig vegye meg azt a részt amivel érintett, de azt mondta neki nincs pénze. Megbeszéltük, hogy jó én megveszem a felét, a kérdéses részt (+a másik felét ami az övé) pedig használhatja amig él. Az eladókkal rendezték a használatot (le is lett kerítve) és én már ezt az állapotot vettem meg, azzal (a szerződésben is rögzitve lett), hogy a melléképlet használatára ő, de csakis ő jogosult, addig amig használja (gondolván arra, hogy esetleg el akarja majd adni, vagy odafogadni valakit, v. ki akarja adni stb., hogy ezt ne tehesse) Az adásvételi szerződésünkön az egyik tanu ő, ill. a lánya. Most meghalt a néni. Birtokba akarom venni most már a kérdéses részt ("melléképület") is. Mit tegyek? A holmija még benne van, azokat nyilván megörökölték a leszármazói. Kulcsom sincs a (mellék)épületéhez, ráadásul az ajtó nem az én részemen van! Azt viszont nem akarom, hogy az örökösei birtokba vegyék a mellékület tulajodnomat képező részét és aztán velük kelljen vitatkozni (pl. mert ők birtokon belül kerülnek?)
A főépület egyébként az ingatlanon az enyém, építkeztem rajta, ő hozzájárult ahhoz, a telek nem választható külön, mert ahhoz kicsi a telek. Elővételi jogommal nem fogok tudni élni (ha esetleg el fogják az örökösök adni), mert nincs pénzem. (És elég is nekem ami az enyém).
A "melléképületben egyébként a gépészet is bennt van, a néni efektiv ott lakott, azokat megcsíphetem? vagy lekapcsolhatják? Felújítást, átalakítást stb. semmit nem tudott végezni, mert nem járultam hozzá!Tulajdonképpen, most az örökösökkel leszek osztatlan közösben, de már fele-fele arányban. A használat rendezve van (le is keríve). Hogyan vegyem birtokba, hogy jogszerű legyek, és ne is tudjanak kijátszani.
Segitsetek! Köszönöm

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.08. 06:54

Ta vagy a szakember, de hozzánk bizony mindig ugyanaz hozza, aki a vázrajzokat, és az van a névjegyén, hogy okleveles földmérő.
(Ha jól tudom, a földhivatalban sem építészek dolgoznak, hanem földmérők.)

nanemaaa # 2010.09.08. 06:44

Épület alaprajzot földmérő készít? Ennyire ne vicceljük meg szegény kérdezőt. :)

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.07. 19:01

De földmérőnek kell készítenie. Az meg úgyis tudja, milyenre van szükség.

MajorDomus # 2010.09.07. 18:37

Egyszerusitve szintenkenti alaprajzrol van szo.

nanemaaa # 2010.09.07. 15:11

Nem engedélyezési, vagy kiviteli szintű tervek kellenek. Az alapító okirathoz szükséges tervek lényegesen egyszerűbbek, a szerepük mindössze annyi, hogy az önálló albetétekben és a közös tulajdonban lévő egységek, illetve helyiségek egyértelműen beazonosíthatók legyenek.