Osztatlan közös tulajdon

Kedves Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni osztatlan közös tulajdon megszüntetése ügyében.
A tények röviden:
A párom és a testvére örököltek a szülőktől egy érdi családi házat. A párom testvére lakott benne a családjával, aki sajnos 3 éve meghalt. Az örökösei a házat nem tartják karban, fokozatosan romlik az állapota, koszos, elhanyagolt. Megosztani nem lehet, mivel egy régi típusú családi ház, a rokoni kapcsolat sem túl szoros és a körülmények sem olyanok, hogy vágynánk ilyen helyen lakni.
Szeretnénk a részünket kikérni az örökségből. 6 évvel ezelőtt a hagyatéki végzésben 12 millió volt az értéke, mi az örökösöktől 4 millió forintot kértünk, de nem hajlandóak kifizetni.

A kérdésem a következő lenne, per esetén mire számíthatunk? Szükségünk van-e ügyvédre, vagy a jogos jussunkhoz enélkül is hozzá juthatunk.

Válaszotokat előre is köszönöm!

Köszönöm a válaszokat.
Valóban rossz arány, így építette az alapító. Az idézett mondat első felét meg nem is értem. Sehol nincs semmilyen felsorolás. Az AV szerződésben van csupán feltüntetve, hogy a megvásárolt lakáshoz tartozik egy ilyen számú garázs. De vásárláskor nem derült ki, hogy osztatlan közös tulajdonról van szó (nem nagyon reklámozta az eladó), csak amikor elkezdtünk leválasztani egy fülkét a beállónk hátuljából. A tultársak egyike nagyon rossz néven vette, hogy nem kértünk tőle hozzájárulást.

A társasház a döntéseit a lakógyűlésén hozza, melyet a közös képviselő vezet és a jkv vezető jegyzőkönyvez. ;)

Mellesleg 24 lakáshoz 18 garázs nem túl jó arány.

Ezek szerint rosszul fogalmaztam: a szint kiépített garázs, 18 hellyel. A problémám abból adódik, hogy a 18 helynek elvileg 24 tulajdonosa van, mivel osztatlan közös tulajdonként szerepel az AO-ban, emígy:
"Az egyes külön tulajdonban álló egységek tulajdonosai feltüntetésre kerülnek az adott felsorolásnál, akként, hogy 24 db lakáshoz tartozik egy, a lakásnak az alapítótól történő első vásárlásakor a vevő által választott garázs (G1-G18 sorszám alatt) helyiség."
Az albetétesítés (AO módosítás) elindításához akkor kell az összes tulajdonos hozzájárulása? Hogyan, írásban?

Sehogy. Csak önálló rendeltetési egységet lehet önálló albetétbe venni. Alakítsátok a szintet kiépített garázsokká (ha lehet) és akkor egy alapító okirat módosítással és annak ingatlan-nyilvántartási átvezetésével lehet megoldani.

Szép napot!
Kérdésem: 24 lakásos társasház pinceszintjén osztatlan közös tulajdonban lévő 18 beállós garázs helyeinek albetétesítését hogy kell elindítani és mi a menete?

Maga is tulajdonos, miért ne használhatná azt a vezetéket, amely az övé is?

Maga is tulajdonos, miért ne használhatná azt a vezetéket, amely az övé is?

Osztatlan közös tulajdonú ingatlanban két család önerőből csatlakozott a szennyvízcsatornához évekkel ezelőtt. Tavaly a harmadik lakás rákötötte a szennyvízcsatornáját az egyik család csatornájára előzetes értesítés, hozzájáruló nyilatkozat kérése és a csatornázás ráeső részének megfizetése nélkül. A csatorna külső tisztítónyílását azóta folyamatosan szivattyúznia, takarítania kell a lakóknak, máshogy nem használható, a legbelső lakásban pedig folyamatosan dugulás van, mert a szakember szerint a szomszéd lakásból kifolyó szennyvíz visszaáramlik a belső lakásba. A csatornát készítő vállakozó szerint szabályos volt a bekötés. Kérheti -e a többi tulajdonos az ilyen módon bekötött csatorna lekötését a csatornáról? Ha megmarad a bekötés javítás mellett, jár -e azoknak a lakóknak költségtérítés, akik korábban elkészítették a csatornahálózatot? Az ingatlan tulajdonosainak hozzájárulása nélkül rá lehet -e egyáltalán kötni az egyik már kész csatornára?

Nem neked, hanem az ügyvédnek kell figyelni az adásvételi szerződés megírásánál, mivel ő írja. Mivel a tulajdonostársnak elővásárlási joga van, bizony nem tudod megakadályozni, hogy ő vegye meg, ha magának akarja. Ha lemond az elővásárlási jogáról, akkor jegyzik majd be a te tulajdonjogodat a földhivatalnál. Ha már az árban megegyeztetek, akkor ezt ő is tudja.

Osztatlan közös tulajdonban levő telket szeretnék venni. A tulajdonosok közül viszont az egyik akinek elővásárlási joga van elkezdett érdeklődni, az eladási ár úgy néz ki neki is megfelelne. Mit lehet ilyenkor tenni, emeljek az ajánlatomon? Ha elmegyünk az ügyvédhez, neki hivatalból úgy is értesíteni kell a tulajdonostársakat. Ha rákerül a földhivatalban a széljegy a telekre még megtudja az adás- vételt akadályozni?
Azt se akarom, hogy az eladó rosszul járjon! Gondolom ha meghiúsulna a vétel a foglaló dupláját neki kéne kifizetni.
Mire figyeljek az adás-vételi szerződés írásánál?

Köszönöm a választ!

Az az elszomorító, hogy édesapád gyakorlatilag kihasznált téged. Valószínűleg tudta, hogy a ráépítéssel tulajdonjogot szerez. Ha pedig el akarja adni az ingatlant, akkor valószínűleg nem a jószándék vezette az építkezéssel, hanem az, hogy kihúzza alólad az ingatlant.

Az özvegyi haszonélvezeti jogot háromféleképpen tudod töröltetni.

1. Édesapád hozzájárul a törléshez, és ezt magán- (ez esetben ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott), vagy közjegyzői közokiratba foglaljátok.
2. Bíróságtól kéred az özvegyi haszonélvezeti jog töröltetését.
3. Közösen értékesítitek az ingatlant és a tulajdonjog átruházásánál, a tulajdonjog bejegyzéssel együtt kéritek az özvegyi haszonélvezeti jog töröltetését a tulajdoni lapról az ingatlan-nyilvántartási eljárásban.

Helló Immaculata!

Először is köszi a gyors választ. Kissé elszomorító a dolog, apuval nem szeretném, ha idáig fajulnának a dolgok.

A másik kérdésemre az özvegyi haszonélvezet levetetésével kapcsolatban nincs valami ötleted esetleg?

Ezekkel kapcsolatban már próbáltam egy ügyvéddel is beszélni, de sajnos nem nagyon volt segítőkész. Bár lehet, hogy ez annak tudható be, hogy nem fizetős ügyfél voltam (nem nagyon telne rá, meg nem is tudom mennyire számítsak), hanem a környékünkön egy ingyenes jogsegélyszolgálatot adó ügyvédnél voltam.

Üdv

Zsuzsuk!

Édesapád a ráépítéssel szerzett tulajdonjogot az ingatlanon, de ha nem tudok megegyezni, hogy arányában mennyit, akkor bíróság perben megállapítja.

Lalabá elszállt minden, amit írtam.

Jááj!

Tehát röviden. Van egy törvény az erdőgazdálkodásról, 2009. évi XXXVII. törvény,amelyben szépen le van írva, hogy közös tulajdon esetén a haszonbérbe adáshoz elegendő a többségi tulajdonostársak döntése, így én korábban rosszul mondtam, elnézést érte, valamint az is, hogy kihez fordulhatsz panasszal (az erdészeti hatósághoz és az Országos Erdő Tanácshoz véleménykéréssel.)

Az erdészeti hatóság nyilvántartásba vette az erdőgazdálkodót, ott megnézheted, hogy mit tartalmaz a haszonbérleti szerződés, a bérleti díj, a kifizetés módja, üteme stb.
Ha az erdőgazdálkodó kifizette a bérleti díjat, akkor attól a tulajdonostárstól követelheted a részedet, aki nem számolt el veled.

Üdv Mindenkinek!

Örököltem az Édesanyámtól évekkel ezelőtt egy családi házat, Édesapámnak özvegyi haszonélvezeti joga van rajta. Ő azóta megnősült, de nem vetette le azt. Ráadásul épített rá az engedélyemmel egy kocsmát, de a tulajdoni lapon továbbra is én szerepelek tulajdonosként. Vagyonmegosztás nem történt. Apu el szeretné adni az ingatlant úgy, hogy fele-fele osztozunk a pénzen. Ezzel csak az a baj, hogy most az ingatlan értékének a fele kevesebb, mint amennyit a ráépítés előtt kaphattam volna érte.

Ha eladjuk az ingatlant, valóban megilleti aput az eladási ár fele?

Hogy tudom én levetetni az özvegyi haszonélvezeti jogot, ha apu nem adja oda nekem a házassági anyakönyvi kivonatot? Az anyakönyvvezető nem adhatja ki nekem.

Előre is köszönöm a segítséget!

Helló!
Az a baj hogy már megbizták az erdőgazdálkodót az én megkérdezésem nélkül évekkel ezelőt .Most éppen vágják az erdőt engem senki nem kérdez. nem is tudom mit tehetek.
Üdv

Csak a saját tulajdoni hányadukra. Az erdőgazdálkodónak, meg veled kell egyezkednie, hogy melyik területre tartasz igényt.

Helló! MIndenkinek.
Osztatlan közös erdőnél nélkülem(tulajdonos)a többi tulaj megbizhat e erdőgazdálkodót.Ha igen akkor utánna mi közöm a saját tulajdonomhoz.
Üdvözlettel

Méretarányosnak kell lennie, olyat pedig nem tudsz magad rajzolni.

Igen, a tulajdonostársaknak jóvá kell hagyniuk.

A telek nem megosztható, nem akkora a terület, ami a minimális telekméret kialakításához kell.
Használati megosztást azért szeretnék, hogy a későbbiek során ne legyen gond belőle, hogy annak a lekerített résznek hol vannak a határai.
Ezt a mondjuk általam rajzolt vázlatot a többi tulajdonos, ha jóváhagyja gondolom az elegendő?

Neeeeem.

Nem biztos, hogy a telek megosztható.

Egy osztatlan közös tulajdonú ingatlanrész eladásánál nem szükséges a használati megosztás sem. Elég, ha az adásvételbe csak az ingatlan tulajdoni hányada kerül. Ahhoz, hogy az ingatlan természetben megosztható legyen, ahhoz minden tulajdonostársnak hozzá kell járulnia.

Telekalakítás (telekmegosztás) szükséges.
Földmérő elkészíti változási vázrajzot.
Záradékolja földhivatal.
Ez alapján az 1 ingatlanból 2 lesz. (bejegyzés nyomán majd)
Adásvételi szerződésben az újonnan keletkező ingatlan tulajdonjoga kerül majd átruházásásra,
földhivatal egyszerre hozza létre új hrsz-t és átvezeti tulajdonjogváltozást is.

Az osztatlan közös tulajdonban álló telekről, ha az egyik tulajdonos által eladásra kínált részt megveszem és nincs a megosztásról térképvázlat azt milyen módon tudom pótolni? Az adásvételkor milyen hiteles vázlat fogadható el az ügyvédnél? Elég a megvásárolni kívánt rész földmérő által kimért tulajdoni résznek megfelelő nagyságú terület térképvázlata?
Előre is köszönöm a választ!

T. Fórumozók!

A társasház elorozza a kamrámat, azügyben írok.

Nemrég vettünk egy kis lakást (társasházi kis lakást) Bp. VI. kerületben.
Van egy kis kamrája is, ami nem a lakás konkrét része (nem szerepel a tulajdoni lapon), hanem egy mellette lévő kis közös WC volt, ami a közös tulajdon része (3 nm) amit senki sem használt a házban. Az előző tulaj ezt "egybecsatolta" a lakással nemrég, vagyis nyitott egy rést a lakás és a helység közötti vékony válaszfalon, a körfolyosó felőli ajtót pedig befalazta, a WC-kagylót eltávolította, és lebetonozta a helyét.
Így lett egy kamra a lakáshoz, ami az alapító okirat szerint még "közös WC".

Elmondta a következőket: hogy ő meg akarta vásárolni ezt a helységet, de képtelenség volt a tulajdonjogát megvenni, mert tett valamelyik másik lakó is ajánlatot rá (magasabbat). De közben nem adták el neki sem, mert az meg csak akkor venné meg, ha a mellette lévő nagy tárolóval együtt vehetné meg. És azt is meg kellene szavazni, meg alapító okirat módosítás kellene, szóval reménytelen, hogy megvegye valaki ezt a közös tulajdonú részt. És hogy már szeptember óta nem volt közgyűlés ezügyben (mert valamelyik tulajdonos külföldön van még). Azt mondta, hogy úgysem adják el azt a kamrát senkinek, és nem is lehet, mivel közös wc volt eredetileg ez - ezért alanyi jogon jár a használata a lakáshoz, lévén csak ebben a lakásban nem volt WC. (Igaz, ő utólag épített be ő wc-t, "átmenetileg".) Így úgyse vehetik el a ház ennek a használatát ettől a lakástól, ez csak "a közös képviselő rögeszméje".

Alighogy beköltöztünk, kiderült -a közös képviselőtő közölte-, hogy közgyűlési határozat született még a szeptemberi közgyűlésen, miszerint.: "A közös WC eladásánál a magasabb ajánlatot tevő lakó javára fog dönteni a következő közgyűlés". Ezt a pályázati kiírást az előző tulaj is elfogadta ráadásul! (Aztán ő tette az alacsonyabb árajánlatot).
Most volt az új közgyűlés, és -hiába ellene szavaztam-, a társasház 84%-a megszavazta a közgyűlésen a "közös WC" -vagyis a "kamrám"- és a mellette lévő nagy tároló eladását is, mert "a társasházház érdeke, hogy több millió Ft-hoz jusson".
A megvásárláshoz szükséges alapító okirat módosítás is meg lesz jövő héten nélkülem is. (ahhoz is min. 80% aláírás kell).
A közös képviselő szerint is jól átvert engem az előző tulajdonos, hogy így adta el a lakást nekem.
Kiderült, hogy engedélye sem volt az előző tulajdonosnak ajtót nyitni abba a helységbe (igaz, hogy főfalat nem bontott ehhez).

Tehát most az van, hogy a közgyűlés szépen megszavazta, hogy eladják a "kamrámat" másnak (lévén az nem az én tulajdonom), holott anélkül meg sem vettem volna a lakást.
Én már árajánlatot sem tehetek rá, nem is lenne értelme, hiszen nem tudnék versenyezni a másik lakóval, aki az egész nagy tárolóra is ajánlatot tett.
Megtámadhatnám "kissebségi jogok séreleme" címen a közgyűlés határozatát, de milyen jogon, amikor már -a közös képviselő szerint- arra se hívatkozhatok, hogy a "közös WC használata jár nekem" (mert a lakásomban van WC beépítve már).

Az előző tulajdonos azt mondta, hogy ezügyben nem tud semmit tenni, és ő meg van győződve, hogy nem idegeníthetik el a helység használatát tőlem.
A lakást nem hajlandó visszavásárolni tőlem, kártérítést sem hajlandó fizetni.

Most mit tehetek ezügyben, hogy a társasház ne idegeníthesse el a kamrámat?
Az előző tulajdonost van értelme beperelnem, hogy nem mondott el mindent nekem, csak amit leírtam, hogy elmondott?