Osztatlan közös tulajdon

Múltkori - osztatlan közös tulajdon eladás - hozzászólásommal kapcsolatban lenne még kérdésem:

• ahol kettő tulajdonosa van egy ingatlanrésznek, ott mindkettejük aláírása szükséges?
• illetve az elhalálozott tulajnál neki kell állnom keresgélni az örökösöket?
• az összes tulajdonos lemondása kell? kaptam olyan információt is, hogy 51%-uk lemondása is elég, bár ezt furcsálom.

Köszönöm előre is a válaszokat!

Vagyis az arveresi vevo -eredeti szerzesmod !- megorokli a haszonelvezot is.

Kedves Mourda!

A hitel csak a tulajdonost terheli, a haszonélvezőt nem, vagyis csak az ő haszonélvezeti jog a érintetlenül hagyása mellett lehet az ingatlant elárverezni. Üdv:

Szép jó napot! Van egy ingatlan, amin más a tulajdonos és más családba tartozik a haszonélvező. Engem az érdekelne, hogy a bank elveheti az ingatlant a haszonélvezőtől, ha a tulajdonostársnak esetleg tartozása van? Köszönöm!

Szivesen

köszönöm a hozzászólásokat!

Ptk.eloiras

Nem, sajnos. Vagy szerencsére, attól függ, honnan nézzük.

osztatlan közös tulajdon eladásánál el lehet tekinteni az elővásárlási jogról való lemondó nyilatkozatokról, ha nagy számú - 20-30 közötti tulajdonrész és mintegy 40 tulajdonossal állunk szemben, akik közt van olyan is, aki elhalálozott?

Ez így van. Ki mit fogyaszt fizesse ki. A kozos költség más tészta azzal sokan orra esnek.

Ha az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant csak egyik tulajdonostárs használja, akkor a fenntartással járó költségek (ide nem értve a közös költséget) egyedül őt terhelik.
Ha a szolgáltatóval is ő áll szerződésben, akkor az is csak tőle követelhet. (Más kérdés, hogy ha a díjhátralék miatt kikötik a villanyt, gázt, akkor a visszaköttetés költsége már közös lesz.)

Rosszul írtam, elnézést.

„mert ő követeli, hogy a számlák felét én rendezzem.” - írtad te.

A lakásban nem lakó tulajdonostól követeli a bentlakó tulajdonos.
Köszönöm a segítséget!

Erdekelne, érdekelne, hogy a volt élettárs miért akarna veled villanyszámlát fizettetni, mikor te csak egy ismerős vagy.

A szakértőt még a szerzéskori érték sem érdekli, nem hogy a szerződéses vételár.

Egy ismerősömnek van egy lakása közös tulajdonban a volt élettársával. Az élettárs lakott benne, és jókora közüzemi (villany) tartozást halmozott fel. A számla az ő nevére jön. Ha esetleg végrhajtásra kerülne sor a tartozás miatt, akkor az ismerősöm, mint egyik tulajdonos vagyona is veszélybe kerülhet, vagy ilyenkor a végrehajtás csak élettársára vonatkozna mivel az ő nevére szólnak számlák? Mert ő követeli, hogy a számlák felét én rendezzem. Jogos ez? Ha igen, akkor mi lenne a legjobb megoldás? Adja el az ő részét az élettársának, és tartozást számítsák bele a vételárba?

Valoszinu hogy a piaci kereslet-kinalat s a forgalmi ertek valamint a kornyeken elkelt
Ingatlanok ara alapjan.

T. MD, Kbs!

A szakértővel kapcsolatban arra irányult a kérdésem, hogy ha a felek a megváltási árban nem tudnak megegyezni, - akkor ugy tudom/ti is irtátok, hogy szakértőt rendel ki a biróság. Ez esetben érdekelne, hogy a szakértő figyelembe veszi/veheti-e azt, hogy én a perbeli ingatlanrészt x évvel ezelőtt mennyiért vettem? Ugyanis az x évvel ezelőtti adás-vételim ott van az anyagban a tul.társ "jóvoltából", mivel hogy ő le akarja nyomni az árat.

Értékesitési árverés szóba sem jöhet....

Köszönöm a válaszokat előre is.

Nem egészen. A bíróság abban is dönt, hogy melyik tulajdonostárs válthatja (vagy váltsa) magához a többiek részét. Az árverési értékesítést is a bíróság rendelheti el, de nem akkor, ha a felek nem tudnak megegyezni, hanem akkor, a magához váltásra egyik sem kötelezhető (vagy nem képes), illetve, ha az ilyen megszüntetés ellen mindenki tiltakozik.

Köszönöm a választ !

A birosag abban dont hogy megszunteti a kozos tulajdont, ekkor bármelyik tulaj magához válthatja a másik részét ha nem tudnak megegyezni akkor árverezés következik itt ha nem adod meg a becsült értéket akkor a végrehajtó a becs érték 70 %-ra leviszí az árat. Itt nincs szakértő a végrehajtó állapítja meg a becs értéket.

TisztelT MD !

Köszönöm a választ.
Sajnos a helyzetet tovább bonyolítja, hogy ez a tulajdonos (neki van majdnem a lekisseb hányada), felvett erre a közös ingatlanra egy hatalmas hitelt.
Olyan naív voltam (ő a testvérem), hogy belementünk. A hitel 65% neki lett át adva, ebből vállalkozást indított. Május óta nem fizeti a rá eső törlesztőrészt. Ez azzal jár, hogy ebben a legrosszabb gazdasági helyzetben el kell adni az ingatlan,hogy a bankot kifizessük, és a maradékből meg mehetek két kiskorúlányommal, anyámmal valahová.
Az eladásnál azért tart be, mert újra akarja osztatni a közös tulajdont, (mivel nyeregbe érzi magát ő diktál)és ezzel addig mahinálni, hogy a végén a hitel rá eső része = legyen a tulajdonihányadának értékével, ami jelen esetben 9M járna neki eladásnál, a hitel rá eső része már 20M.
Ha bíróság útján kérem az osztatlan közös tulajdon megszűntetését, addig a bank elviszi a házat, mert már nembírjuk fizetni a havi törlesztőt a testvérem részével együtt. Ilyenkor milyen jogi lehetőségeim vannak?

T. MD!

Köszönöm az értékes tanácsot!

Elsősorban azt szeretném, ha a tul.társ venné meg az én hányadomat. Ha neki nem kell, akkor én venném meg az övét /ha a biróság ezt megitéli/. Ebben az esetben érhet engem valamiféle kár? Ugy értem, hogy a szakértő figyelembe veszi/veheti, hogy én a tul.hányadomat X évvel ezelőtt mennyiért vettem?

Válaszodat előre is köszönöm.

Dorka

Arrol van szo,ha kornyekbeli erdeklodik az ingatlan utan amit te realis aron 20 milliora hirdetsz, a szomszed meg lobogtatja a szerzodest hogy te 6 millioert vetted 10 eve akkor arra hivatkozva nyomja le az arat, hogy inflaciokovetessel 16 milliot er. Ez neked 4 millio veszteseg.
tetmeszetesen te annyiert hirdeted amennyiert jonak latod de ez rontja az eselyeidet. Ez akar karteritesi alap is lehet,de abban egyetertek a tobbiekkel hogy a feljelentessel nem sokra mesz.