Egy tervezővel el kell készíttetni a szükséges alaprajzokat. Ezt kell az alapító okirathoz csatolni.
Osztatlan közös tulajdon
Tisztelt Fórumtársak!
Ahhoz, hogy két lakásból álló osztatlan közös tulajdonunkat megoszthassuk jogilag is társasházzá kell nyilváníttatnunk, mert a fizikai megosztás a kerületben engedélyezett legkisebb telek nagyság miatt nem lehetséges.
Miután ennek az öreg háznak előzőleg sok tulajdonosa volt, az eredeti házrajz és egyéb iratok nincsenek meg. Ha jól tudom, a társasházi közösség létesítéséhez többek között szükséges egy épületrajz is. Mi a teendő, ha ez nem áll rendelkezésre? Mit fogad el (ír elő) a Földhivatal erre az esetre?
A házban levő lakások független közművel (víz, villany) rendelkeznek. A szolgáltató felé a jövőben a társasház, mint közösség tartozik fizetni vagy az egyes tulajdonosok a saját lakrészükben elhelyezett mérők alapján fizetnek?
A választ előre is köszönöm.
Kuldd el neki postan a kulcsokat,ezutan, ha szetveri a zarat, jelntsd fel rongalasert.
Az én házamhoz, és a szomszád házához egy osztatlan közös udvar tartozik. Az udvarhoz tartozó kapun idáig nem volt zár, de most megcsináltattam. Felajánlottam a szomszédnak, hogy átadom neki is a kulcsokat, de nem hajlandó átvenni. (Személyes "bosszú" van a háttérben) Lehet valahogy hivatalosan erre kötelezni? Ahhoz, hogy felszereljem a zárat kellett volna a beleegyezése, vagy nem? (Előtte próbáltam vele erről beszélni, de szóba se állt velem). Most azzal fenyegetőzik, hogy majd szétveri a zárat, ha a bezárom. Ha megteszi jogosan mit tehetek ellene?
Köszönöm a segítséget
Attól az még vígan lehet közös tulajdon. Hány olyat láttam én már, amikor azt hitte a vevő, hogy lakást vett, pedig valójában egy osztatlan közös tulajdonú épület bizonyos tulajdoni hányadát szerezte meg.
Tisztelt Kovács úr,
a lakások már biztosan nem közös tulajdonúak, mert az egyiket megvásárolták az építtetőtől, így az az ő tulajdonuk.
Árverést is elrendelhetett volna a bíróság?
Na, mindegy, ezt már buktam. Akkor mindenképp a végrehajtást kérem, ahogy Obudafan is tanácsolja.
Ti is úgy látjátok, hogy hülyeség a hitelfelvételbe belemenni, ugye?
Az árverés.
Most már kérj végrehajtást.
Tiltakozni már csak fellebbezéssel tudtunk volna, de egyikünk sem élt ezzel a lehetőséggel.
Ők azért, mert felmérték, hogy többet buknak egy fellebbezésen én pedig azért , mert örültem, hogy végre több éves pereskedés után megítélték a nekem járó összeget.
És milyen más mód kerülhetett volna még szóba?
Tiltakoznod kellett volna a közös tulajdon ilyen módon történő megszüntetése ellen. Meg neki is.
Nem is értem: a bíróságnak vizsgálnia kell a megváltást vállaló vagy arra kötelezni kért fél teljesítőképességét.
Kovács Béla, pedig kötelezte a bíróság.
Konkrétan a probléma abból áll, hogy ráépítés címén tulajdonjogot szereztek az én tulajdonomban álló ingatlanon, így a bíróság megállapította a közös tulajdont, meghatározott arányban.
Ugyanebben az határozatában a bíróság, mivel a közös tulajdon senki számára sem üdvözítő,ezt meg is szűntette oly módon, hogy kötelezte az ellenérdekű felet a részemre meghatározott összeg megfizetésére.
Az adott összegnek csak egy részével rendelkezik a másik tulajdonos.
Ezért vagy kérek egy végrehajtást, vagy a szóban forgó ingatlanra alapított hitelfelvételben közreműködök.
De, hogy tudok minden veszély nélkül közreműködni.Bizalmam már nem sok van a másik félhez.
Ésszerűbb megszabadulni tőle. Írd le a konkrét problémát.
A bíróság nem kötelez olyat megváltásra, akinek nincs rá pénze.
Ha a bíróság közös tulajdont állapít meg, és az egyik tulajdonost kötelezi a másik tulajdonos tulajdonrészének a megváltására, de a kötelezettnek nincs elegendő pénze a teljesítésre, akkor melyik az ésszerűbb v. biztosabb megoldás?
- belemenni egy ingatlan fedezetű hitelfelvételébe,hozzájárulni az ingatlan megterhelésére és megbízni a tulajdonostársban, hogy kifizet
- végrehajtást kérni
Az 1. konstrukciónál tartok attól, hogy adóstárssá válok, nem fizetnek ki , de már a tulajdonom is a banké lenne és akkor perelhetek megint éveken keresztül....
Szerintetek valós a félelmem? Végrehajtás mennyire hosszú és mennyire macerás, ha árverezésre kerül az ingatlan?
T Szakértő,
Adott egy osztatlan közös ingatlan, rajta felépítmény.
Mielőtt megvettem a részem, készült megosztási rajz a telekről, melyet a tultárs aláírt, szerződéshez csatoltuk. Ennek több éve.
Most kitalálta, hogy a telekrészem ~27 m2 nagyobb mint a tulajdonrészem indokolja és fizessek havidíjat vagy lefoglalja.
A telek nem elkeríthető, növényzet határolja egymástól.
Én annó jóhiszeműen vásároltam és eddig nem is volt vita. Most a dolog elmérgesedett. Mi a megoldás ?
Van-e joga pénzt kérni ? Ha kárt okoz az általam ültetett növényekben kérhetek-e kártérítést ?
Csak egy tapasztalatomat szeretném megosztani b1515-tel.
Egy társasházi tulajdonostárs, csak azért mert feleségem és én nem az őneki megfelelő szavazatot adtuk egy társasházi közgyűlésen, 2006 óta perel minket jognyilatkozat pótlását követeli. Az első két keresetét (volt jogi képviselete!) idézés kibocsátása nélkül elutasította a bíróság. A harmadik keresetét elsőfokon elutasította a bíróság, de fellebbezett új tényre hivatkozva. Erre a fellebbviteli bíróság az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította és megadta, hogy mit kell a feleknek bizonyítani. Októberben lesz a következő (elsőfokú) tárgyalás.
Jó Napot!
Olyan problémám lenne, hogy egy közös udvaros házban lakom ahol 8-an vagyunk.Az egyik lakó "lakógyűlés" nélkül egyik napról a másikra kitalálta hogy ő megakarja csináltatni a kapubejárót és csak úgy elkezdte leveretni a falat. Majd másnap közölte hogy ez fejenként 46.000Ft-ba fog kerülni. Volt e ehhez joga? Minden megbeszélés nélkül?Vannak e erre vonatkozó szabályok hogy 8-ból hány embernek kell megszavaznia ahhoz hogy megcsinálhassák?Élnek itt nyugdíjasok is akik nem tudják előteremteni azt a 46.000Ft-ot.Semmilyen közös pénzt nem szedünk be havonta.Kötelezhet e a fizetésre?
Előre is köszönöm a választ! Jó lenne tudni mit lehet vele csinálni! Illetve lehet e?!
Biztos vagy benne, hogy csak a telek a közös tulajdonú, a lakások már nem?
Tisztelt Fórum!
Segítséget kérnék a következőben. Egy ikerház megvásárlását tervezzük Diósdon. A telek osztatlan közös tulajdon, erre épült a két lakás, ennek egyik felét vásárolnánk meg. A lakás több mint félkész állapotban van, de még nincs használatbavételi engedélye. Az eladó nem akar végleges szerződést kötni a használatbavételi engedélyig, így csak előszerződés megkötésére van lehetőségünk. A lakás megvásárlásával milyen hátrányok érnek, hogy közös tulajdonú a telek? A későbbiekben van lehetőség a megosztásra vagy nincs szükség rá?A bank hitel esetében elfogadja ezeket a tulajdoni feltételeket?
köszönettel,
Tisztelt Jogi fórum!
20 lakásos kertes társasházban lakom, ami Önkormányzati tulajdonú volt , de 1 év meg lehetett vásárolni. Viszont a kert Önkormányzati tulajdonban maradt. Fél éve kiderült , hogy a kertből 200m3 saját tulajdonban van (4 lakó) és a tulajdonosok le akarja keríteni a telekrészt, de ezzel akadályoznák a gépkocsi behajtásomat a közös területre
1) Megtehetik vagy kötelesek átjárást biztosutani?
2) A lakók hány százalékának a beleegyezése kell a telek lekerítéséhez?
Válaszát előre is köszönöm: Niki
A lakasvasarlas elott kellett volna meggondolni. Olcsobb ha eladod, s elkoltozol.,mert ez szelmalomharc lesz.
obudafan tanacsa - kiveteles eset - nem jo.
teny hogy a birosag itelete az Alapito Okiratot is potolhatja, de a főldhivatal csak akkor jegyzi be a tarsashazat,ha azt minden tulajdonos alairta.
nagyobb gond kesobb a mukodes beinditasa,ha a tobbseg ellenall.mert a tarsashaz a tobbsegi akarat alapjan mukodik.
Nem szavazzák meg a közös költséget a közös képviselőt az éves költségvetést stb. ,,szél ellen nem lehet pisálni,,
a masik, mivel osztatlan kozos tulajdon - valamennyi tulajdonosnak perben kell allnia.
ha a 9 lakasnak van 20 tulajdonosa - ferj feleseg gyerekek nevere vett lakas haszonelvezettel - az rengeteg ido es rengeteg penz.
az illetekfeljegyzesi jog a arsashazat megilleti a kozos koltseg behajtasa soran, de erre az esetre nem fogod megkapni. Szerintem.
Polgári pert lehet indítani a társasházzá alakítás iránt. Kérjetek illeték-feljegyzési jogot, akkor nem kell előre leróni az illetéket. Első körben a tulajdoni lapot szerezd be, az kell a perindításhoz.
Tisztelt Jogi Fórum!
9 lakásos osztatlan közös tulajdonú házban vásároltam egy lakást.
Szeretném társasházzá nyilváníttatni, de a lakók fele nem egyezik bele.
- Ha a 9 lakásból csak 4-en vagyunk, akik beleegyeznek, akkor jogi úton kikényszeríthető a társasházzá nyilvánítás?
- Milyen költsége van?
- Mennyi ideig tart?
- Milyen iratokat gyűjtsek be hozzá első körben?
A háznak még használati megosztási szerződése sincs.
Válaszukat előre is köszönöm: M.
Nem rendelkezel a területtel, legfeljebb használod. Mivel nem rendelkezel vele, el sem adhatod. Amit eladhatsz, az a tulajdoni hányad. A társaknak elővásárlási joga van. HA van köztük, akiről tudod, hogy élni akar a joggal, akkor elég csak őt megkínálni. Persze, ez esetben akár egyenesen vele is tárgyalhatnál.
Tisztelt Jogi Fórum!
Egy osztatlan közös tulajdonú több hektáros erdő egy kb. 600 nm-es darabkájával rendelkezem. Én azt szeretném megtudni, milyen lehetőség van itt az elővásárlási jogokkal kombináltan ezt a területet eladni? Kb. 25 tulajdonosa van a több hektáros osztatlan közös tulajdonú erdőnek. Csak úgy van lehetőség az értékesítésre, hogy egy esetleges vásárló jelentkezésekor mind a 25 nehezen elérhető tulajdonost fel kell keresni? Vagy van rá más megoldás is? Esetleg felosztani, kijelöltetni lehet-e?
Köszönöm a válaszokat előre is!
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02