Osztatlan közös tulajdon

Nem érted a lényeget ! Egymás nélkűl nem tudtok lépni. Olvasd már el mégegyszer a két választ ! !! Vagy megegyezik veled vagy nem lát- pénzt ő -sem ! Az első ügyvéd elmondja -neki akihez mennek szerződést irni.

Tisztelt Forumozok

A válaszokat ezuton is köszönöm,és még annyit szeretnék hozzáfűzni a dologhoz,hogy a tulajdonostársam hozzáállása sajnos nem teszi lehetővé a megegyezésünket,mivel állítása szerint neki igy egyszerübb kiszállnia,ebből következik hogy valoszínűleg neki van már érdeklődője a telekrészére.
Ha viszont eladja,az új tulajdonos biztos nem akar tőle szabadulni,ha már megvette,és illetékelt utána stb.
Ebből következik,hogy csak úgy tudom jobb belátásra bírni,ha nincs más választása.Én pedig ebben a formában nem szeretném,ha gazdát cserélne az ingatlan.Mindenféleképpen egyben szeretném eladni,és kérdésem,hogy van e lehetőségem megakadájozni a telek felének eladását.A telek jelenleg 2részre van választva kerítéssel,de mint mondtam,használati megosztást nem készítettünk róla.
A válaszokat előre is köszönöm

Mintha ugyanezt irtam volna én is !

Nane.. A közös tulajdonon még megosztási megállapodás sincs ! Azt állitod, hogy nem kell a beleegyezése ? Még az adás-vételi szerződést is alá kell irnia ! Vagy egyűtt kell eladni ez az ésszerübb, s ebbe mindketten beleegyeznek, s nem nekik kerül pénzbe, hanem a vevőnek. Vagy albetésetik s külön kűlön adják el de ez mindkettőnek veszteség. MEGEGYEZNI !!!

"A társ nem tudja eladni a saját -részét a belegyezésed nélkűl- és viszont."
Ugyan beleegyezés nem kell,de elővásárlási jogod van.
Vedd meg től e a hányadát, így utána el tudod adni egyben.
De ha már mindketten eladni akartok, ésszerűbb egyben meghirdetni. Nem hiszem, hogy tiltakozna a társtulajdonos.

Róka-fogta-csuka-... Az a helyzet, hogy -egymás nélkül nem tudtok- lépni. A társ nem tudja eladni a saját -részét a belegyezésed nélkűl- és viszont. Az elképzelés-logikus, a közös értékesités mivel -más lehetőség nincs hacsak nem alakitjátok társasházzá az ingatlant 2 önálló -albetéttel amelyek külön-külön is értékesithetőek. Meg kell -hogy egyezzetek, vagy egyikötők vásárolja fel a másik részét, s egyben könnyebb eladni, ez illeték stb...olcsóbb ha együtt adjátok el. Akkor még az illetéket is a vevő fizeti. Megegyezés vagy ....csuka fogta róka.

Tisztelt Fórumozók

Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz,hogy rendelkezem egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan felével.A telken 2ház van,az egyiket én használom,a másikat a tulajdonos társam.Használati megosztást nem készitettünk.A telek alkalmas lenne épitésre egyben,mivel csak 1helyrajzi számmal rendelkezik,és belterület.A tulajdonos társam szeretné értékesiteni az ő részét,de én jobb szeretném rávenni,hogy közösen adjuk el az ingatlant teleknek,mert ha külön külön értékesitjük,én nehezen találok vevőt az én részemre,mivel az enyém rendelkezik rosszabb megközelithetőséggel.Arról nem is beszélve,hogy nem sokan akarnak egy közös tulajdonba belefolyni.A kérdésem az lenne,ha nem mondok le az elővásárlási jogomról,meg tudom e gátolni az ingatlan,a tulajdonostársam álltal birtokolt felének eladását.Az ingatlan épitési telekként sem ér kevesebbet,mint külön kölön értékesitve,viszont egy jóval tisztább helyzetet eredményezne a következő tulajdonosa számára.
Válaszukat előre is köszönöm!

Az el. Ha már egyszer megígérte. :)

Jogos ! A hrsz-valóban-azonos . Elnéztem. Az a kérdés melyik költségesebb .-a- t.házzá-alakitás, örökre, vagy a vagyonadó 1 évre, hiszen I.Viktor ugyis eltörli.

Ha külön hrsz lenne, akkor nem lenne gondja a tul hányadokkal. Az ingatlan jelenleg kétlakásos lakóépületet tartalmazó osztatlan közös tulajdon. A tulajdoni hányad jelen esetben nem a tényleges értékeket tükrözi, hanem egy utólagos megállapodás eredménye. Magyarán lehet, hogy a szülők 4/6-a egy 60 nm-es lakást, míg a hozzátartozó gyermek 2/6 tulajdoni hányada egy 120 nm-es lakást jelent a valóságban. A tulajdoni hányad szerinti érték a telek vonatkozásában lehet valós.
Az egyértelmű elkülönülésre mellesleg alkalmas lehet, ha az ingatlant társasházzá alakítanák (2 lakástól már lehetséges).

Micike ! A vagyonadót a vagyonod után fizeted! Szűleid háza nem a te -vagyonod. Értelemszerüen a tul.hányad alapján -fizettek. Ha külön hrsz.- van, akkor az értékét külön kell számitani.

Tisztelt Ügyvéd Asszony/Úr!
Két kérdésem lenne:

1. Osztatlan tulajdon (50-50 % tulajdonrész) esetén, ha az egyik fél keresetben kéri egy meghatározott összegért a másik fél tulajdonrészének megváltását, de a másik fél jóval többet pénzt ajánl, hogy ő vásárolja meg a keresettel élő tulajdonostársa részét, akkor dönthet-e bíróság, hogy a keresettel élő tulajdonostárs mégis az alacsonyabb összegért váltsa meg az ingatlant. (Az ingatlan egyik tulajdonostársnak sem a lakóhelye és hasonlóan használják pihenésre, munkára. Mindkét tulajdonostárs igazolni tudja, hogy rendelkezik az ajánlatában szereplő összeggel. Mindkét tulajdonos ragaszkodik az ingatlanhoz.)
2. Ismereteim szerint a Ptk. is létesíthet szükségbeli szolgalmi utat, ha az ingatlanok nincsenek összekötve megfelelő közúttal, és ez ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is gyakorolható. Ennek ellenére szükséges-e mindenképpen a szolgalmi út bejegyzése az ingatlan nyilvántartásba, amit nem akar a tulajdonos. Van-e értelme jelen esetben pert indítani, hogy egy száz éve használt (egyetlen) utat szolgalmi útként bejegyezzenek. Előfordulhat-e, hogy ebben a helyzetben bármi hátránya származik bejegyzés nélkül az esetleges későbbi tulajdonosoknak.

Üdv:

Ber

T. Fórumozók!
20 éve a szüleim háza mellé "ráépítéssel" építettük a házunkat. A két lakásnak külön bejárata van, a közműveket külön mérőállással építettük ki (tehát egy telken 2 különálló lakás, a tetősíkok vannak egyben). A hozzáépítés végeztével megkaptuk az építési csoporttól a használatbavételi engedélyt, de arra nem hívták fel a figyelmünket, hogy a tulajdoni jogokat a földhivatalnál be kellene jegyezetni, vagyis még ez év elején is az állt az xy. hrsz. ingatlan tulajdoni lapján, hogy a szülem tulajdoni hányada 1/2-1/2 rész.
Pár hónappal ezelőtt ügyvéd közreműködésével ugyanazon xy. hrsz. telken a tulajdoni hányadot szüleimnek 2/6-2/6 részre, nekem is 2/6 részre jegyeztettük be az ingatlannyilvántartásba.

A kérdésem a kövekező: a jövő évi vagyonadónál a közös hrsz. miatt összevonják a 2 ház értékét (ami úgy biztos több 30 milliónál), vagy külön leadhatók a vagyonnyilatkozatok.

Dorka! Precedens űgyekről a Birósági Határozatok tára -az irányadó, a CD jogtáron megtalálod. Légy óvatos !

Dorka ! KBS-nek igaza van. Azt javaslom irj levelet a t.társaknak,hogy fizessenek, térti.vev.ajánlott persze. Ha nem, fizetési meghagyás és Vh lap, v,hajtó költségelőleg. Stb . Az a kérdés mekkora összegről van szó? Ha millió ft körűl van akkor csak azt lépd meg ami ingyenbe van . Térti.vev.-.levél jó ez sincs ingyen, de nem összeg. Ha nem fizetnek, ügyvéd szigoruan.

Nagyon köszönöm a segítséget! A lakók (köztük jómagam is) 7 éve küzdünk azért, hogy a kocsibeálló tulajdonosa fizessen a háznak, mert mi is így értelmeztük a kizárólagos használatot. Sajnos láthatóan bíróság nélkül nem fogjuk tudni érvényesíteni az akaratunkat.
Üdv
PCs

„A pertárgy értéke a felperes tulajdoni hányadának 6 %-a.”
Nem valószínű. Az az illeték.

„akkor azt nekem kell tőlük behajtani”
Ha akarnád, se tehetnéd meg. Ha nem teljesít önként, akkor majd a végrehajtó.

Célszerű lenne ügyvédet fogadnod. Amilyen tájékozatlan vagy, többet bukhatsz az ügyön, mint amit a házilagos barkácsolással megtakarítasz.

MajorDomus!
Elnézést, de lemaradt a "köszönöm a választ".
Egyébként hol lehet olvasni ezekről a lehetőségekről, és egyáltalán un.precedens perekről, illetve birósági döntésekről?
A választ előre is köszönöm.

MajorDomus!
Az ügy: tulajdonközösség megszüntetése. A pertárgy értéke a felperes tulajdoni hányadának 6 %-a. Ezen a cimen róttak ki részemre egy nagyobb összeget. Mivel a kérdésemre itt korábban igennel válaszoltak, ezért nem kértem illetékfeljegyzést, hanem inkább befizettem az összeget. Véleményem szerint az viszont nem korrekt, hogy a tárgyalás végeztével - ha a biró ugy dönt, hogy az illelték felét a tul.társaknak kell megfizetniük, akkor azt nekem kell tőlük behajtani /mert hát én már korábban leróttam a teljes összeget/. A biróságon ezt a tájékoztatást adták.

Dorka11 NEM ! Amennyiben a biróságnak irsz egy kisérőlevelet,amelyben-kéred adataid zártan történő kezelését. Nem tudom milyen űgyről van szó de a -per jellegétől függően az ellenérdekül fél elönyszerzése miatt mint perbefolyásoló tényezőre is hivatkozhatsz

Jőzsi bácsi meg házat... bont.
A szükség mennyiért adja a bontott törvényt?

jaja, szükség törvényt bont.

Nem...hanem katolikus. :) Amit írtál hibátlan volt, én csak azért pötyögtem hozzá, hogy elméletileg kezelhetik úgy is a kérdést, hogy a társtul épített egy parkolót a közösségnek, oszt az használja, akinek éppen szüksége van rá. Ilyenkor viszont nem kell bérleti díjat fizetni.

:) Kategórikus voltam?

Hááááát? Mivel a kert a társasházi törvény szerint osztatlan közös tulajdon, nem hiszem, hogy lehet korlátozni a tulajdonost a telekhasználatban. Egyiket sem. Legfeljebb házirendben lehet valakinek kizárólagos használatba adni. Ebben az esetben persze lehet kérni érte bérleti díjat is.

Meg sem építhette volna a beleegyezésetek nélkül, és igen, ha kizárólagosan használja kérhettek bérleti díjat, vagy használati díjat. Ha nem fizet, bontsátok le.