Osztatlan közös tulajdon

Kedves Szakértők!

A következő problémára szeretnék választ kapni. Adott egy társasházi közös tulajdonú kert. A kert egy részének használata hosszú idő gyakorlata és egyébként az adott terület elhelyezkedése (megközelítése körülményes)folytán az egyik lakó kizárólagos használatú területévé vált. Ezt a helyzetet a többi lakó hallgatólagosan elfogadta. Utóbb azonban kocsibeálló kialakítására került sor ezen a területen. Ebben az esetben a kocsibeálló használatáért követelhet e a többi lakó használati díjat vagy a korábbi gyakorlat szerint a hallgatólagos beleegyezés jogán a használat ingyenessége továbbra is fennáll?

Nem. Értelmezési és dogmatikai vita.

...Vagyis joghézag...?

Vitatott.

Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy a Használati Szerződés, amely egy osztatlan közös tulajdon használatát tartalmazza, jog szerint kiterjedhet-e az örökösökre abban az esetben ha azok a szerződésről nem tudnak.

Köszönöm!

Igen...

T. Hozzáértők!

Illetékfeljegyzési kérelemhez csatolni kell egy adatlapot, melyen többek között az anyagi helyzetemre vonatkozó kérdések is szerepelnek /ingatlan vagyon, egyéb vagyon, bankszámlán lévő összeg, stb. forintban meghatározva, illetve az indokolás - amiért kérném a per végén történő fizetést. Ez az adatlap a kérvénnyel együtt bekerül a dossziémba /gondolom/.

Kérdésem: iratbetekintéskor az alperes ezen iratokba is betekinthet?

A választ előre is köszönöm.

Köszönöm Pajzs válaszát!

Az utóbbi. Legalábbis a bíróságtól az alperes nem értesülhet hamarabb.

T. Hozzáértők!

Kérdesem a következő:
Az alperes mikor értesül arról, hogy ellene a felperes pert inditott? Akkor - amikor a felperes a keresetlevelet a birósághoz eljuttatja, vagy akkor, amikor a biróság az első tárgyalásra szóló idézést kiküldi?

Ha az a két lakás egy osztatlan közös tulajdonú ingatlant alkot, akkor igen. Ha a telek meg másvalakié, akkor a telektulajdonos is. (A kérdésből enyhén szólva nem derülnek ki világosan a tulajdoni viszonyok.)

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni. Osztatlan közös tulajdonú
telken lévő kétlakásos családi ház egyik lakásának eladása esetén, szükséges-e a másik fél elővásárlási jogról való lemondása?

köszönettel: Erika

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni. Osztatlan közös tulajdonú
telken lévő kétlakásos családi ház egyik lakásának eladása esetén, szükséges-e a másik fél elővásárlási jogról való lemondása?

köszönettel: Erika

Nem vagyok biztos benne, hogy a valamennyi tulajdonostárs egyetértésével létrehozott használati megosztást meg lehet változtatni két tulajdonstárs külön megállapodásával. Úgy értem, a többiekre és a jogutódokra kiható hatállyal nem lehet így módosítani.
Szóval én esélyét látom birtokvédelmi eljárásnak (pernek) is.

Leginkább az eladóval szemben lehet szavatossági igénnyel élni.

Tisztelt Jogi Fórum!
Most vásároltam lakást egy 6 lakásos társasházban, amelyhez osztatlan közös tulajdonban lévő kert tartozik.A 60-80éve kialakult szokásjog szerint használ ebből mindenki egy-egy részt.Az én lakásomhoz tartozó kertrész használati jogát az előző tulajdonos eladta az egyik lakónak,papír is van róla.Ennek megváltásában megállapodtunk(háromszoros árat kért!)ezzel a lakóval,ám amikor fizetni akartam,nem fogadta el,hitegetett,majd visszalépett.Közben a lakásvásárlásom lezajlott.
Igaz-e,hogy kizárólag a közös járda és lépcső használatára vagyok jogosult,kertrészemet nem vehetem birtokba?Mit jelent az,hogy a tulajdonrészem megvan,de azt nem használhatom?Van-e jogszabály,amely kikényszerít egy megállapodást?Sajnos a tul.részem sem tisztázott,mivel az alapító okiratba nem vezettette be szintén ez a lakó,a tetőtér beépítését.(Ezért nagyobb tul.részt vettem,mint a valóság.)A társasházi alapító okirat érvényesítésére van-e jogszabály?Mit javasol,mit tehetek?A kerthasználat számomra nagyon fontos,arról nem is beszélve,hogy nem kertnek,hanem parkolónak használja ezt,3 gépkocsi folyamatos forgalma zajlik közvetlenül a földszinti lakásom mellett.Válaszát nagyon várom,és előre is köszönöm:Margit

Üdvözlöm önöket!
Arra lennénk kíváncsiak, hogy az elhunyt nagybátyánk után öröklött házrésszel a csatornázási fizetési hozzájárulást is örököltük-e?
Ugyanis a házat négyen örököltük, osztatlan közöstulajdonként. A társulás az elhunytal kötött szerződés, holott akkor is már csak 1/2 ház volt az övé. A másik fele az elhunyt és korábban elvált felesége gyermekeié.
A társulás szeretné a pénzt látni, neki mindegy volna kitől. De a többiek sem akaják fizetni. A ház eladásra fog kerülni, kérdés mikor lessz újj tulajdonos?
Kérdéseink:
1/ Tehát kötelességünk -e folytatni a fizetést új szerződés nélkül?
2/ Ráterhelhető-e jelzálog címen az örökségre?
3/ Lehet -e fizetés csusztatást kérni és ezt írásban hova kell benyujtani?
Köszönettel Arankanéni

Köszönöm szépen az információkat.
Üdvözlettel: L

üdv,

A közös tulajdon megszüntetése

147. § A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

148. § (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.

(2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.

(3) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

(4) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

A jegyző eltilthatja a családtagot egy magatartástól amellyel zavarást idéz elő..de ez csak egy papír, aminek betartását senki sem garantálja...szerintem érdemes ügyvédhez fordulnotok..

üdvözlettel

Tisztelt Ügyvédjelölt,

Igen, az egész szezont lent töltik. Dühítő! Sajnos az összenyitottság miatt -ahogy írtad- a mi részünk külön értékesítésére is kicsi az esély... :-(
A jegyző mit tud tenni hivatalból ilyen esetben?
És ha eljut odáig a bíróság, hogy értékesíti az ingatlant a közös tulajdon megszüntetése miatt, az nem lehetséges, hogy pl: én veszem meg? Vagy hogy működik ez az értékesítés?

üdv LordVader80,

teljesen megtudom érteni a problémátokat és gondolom már minden nem jogi eszközt megpróbáltatok. Ha jól értem akkor ők egész évben illetve idényben ott vannak ezért az sem megoldható, hogy amikor ti mennétek oda akkor ők ne legyenek ott. Irtad, hogy attól elzárkóznak, hogy kifizessétek egymást, így azonban kevés az esély hogy valaki csak a ti hányadotokat megvegye. max áron alúl. Ami szerintem lehetséges itt: első de valszínű kevésébé sikeres megoldás lenne ha az önkormányzat jegyzőjéhez fordúlnátok birtoklásotok megzavarása miatt. Második esetben lehetne kérni a bíróságtóla közös tulajdon megszüntetését, amelyben végső soron az egész ingatlan értékesítésése után megkapná ki-ki a vételárat.

ügyvédjelölt

Tisztelt Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni alábbi ügyben: Édesanyám valamint testvére közös tulajdonában van egy balatoni ikernyaraló. A nyaraló teljesen össze van nyitva, egy villanyórával, egy vízórával stb, fizikailag ketté osztani nemigen lehet. Nagynénémnek van egy most 42 éves skizofrén lánya (unokatestvérem), aki ellehetetleníti a mi családunk lenti nyaralását. Agresszív, kezelhetetlen, és félelmetes is egyben. Mint a filmekben szereplő legrosszabb pszichopaták. Testvéreim és édesanyám is évek óta nem mertek lemenni. Nagynéném -aki a gyámja- elzárkózik attól, hogy kifizessük az ő részüket, és attól is, hogy ők kifizessenek minket. A nyaraló közben romlik, elhanyagolják, a skizofrén unokatestvérem úgy védi, mintha a saját vára lenne. Egy példa: Kb 6 évvel ezelőtt ki szerettük volna festeni a mi oldalunkat, megvettünk mindent hozzá. Éjjel a festéket kiöntötte, a glettanyagot szétszórta, a szerszámokat kidobta/eltűntette. Vagy pl néztük a tv-t, egyszercsak bejött, elkezdett üvölteni, hogy mi az hogy mi tv-t merünk nézni, odament a tv kábeléhez, fogott egy kést, és elvágta a zsinorját...
Mit lehet tenni ez ügyben? Mivel nagynéném a homokba dugja fejét, mi pedig már egy évtizede szenvedünk, a pereskedésbe is belemennénk...
Előre is köszönöm a tanácsokat.
Üdv: L

A problémám a következő:
Az egyik ismerősöm osztatlan közös tulajdonú családi házban lakik 2 külön bejáratú ( utca sarkon van maga az épület) családi ház,közös udvar. Kb 20 évig volt az udvaron kerítés, erről annak idején papír is készült a szomszéd akarta,mivel lett mégegy bejárat építve, most azonban lebontotta,az ismerősöm udvarrészére bejárkál,sőt ott szeretne beállni az új kocsijával, elég lehetetlen a helyzet ,nem igazán lehet velük együtt élni . A jegyző már határozatában birtokháborítást is megállapított Jelenleg bírósági per van folyamatban ,az ismerősöm indította a per tárgya: ingatlan használati mód szabályozása.
Erre kéne valami megoldás már kb 1 éve folyik a per, elvileg tudom,hogy a közös tulajdon legtöbb helyen nincs elválasztva kerítéssel,de a szomszéddal nem lehet együtt élni, és edig volt kerítés. A következő beadványban mire leehtne hivatkozni (Tv, Bh, stb)
Ha valaki tud várnám az ötleteket

A jelenlegi tulajdonosok is alapíthatnak társasházat. Az új tulajdonos pedig már tisztázott feltételek mellett dönthet, hogy beszáll-e.

Kedves András!
Köszönöm a választ. A megosztásról azt mondták, hogy sajnos nem járható, mert akkor az elől lévő háznak túl kicsi lenne a területe, szóval ezért nem lehet önálló egyik telekrész sem. A társasházzá alakulásnak nincs akadálya, csak gondolom, majd a jövőbeli tulajdonossal kell megegyeznem. A bank a kapubejáratot hozta fel példának, hogy pl. ezt is le kell írni egy megosztási szerződésben.
Üdvözlettel: Wendelin