Osztatlan közös tulajdon

Én is!

„Nem fogadják el a bankok hitelfelvételhez, mert:.

Nem iratta alá az ügyvéd a vázrajzot:(
Nem tartalmazza a mérőórák használatát.”
Anno az ügyvéd félmunkát végzett,vagy eleve a 4 tulaj közül valamelyik nem értett egyet a megosztással.Egyébként is a kérdező akar kérni a banktól valami kölcsönt,tehát neki kell ügyesen rávenni a többi társtulajt a kiegészítő aláírásra.
„A 2-es és a 4-es szomszéd nem akarja aláírni az új megállapodást (ugyanazok a szomszédok, akik a 2006.évi megállapodást is aláírták), közölték, velem hogy adjam el úgy az ingatlant, ahogyan a 3-as szomszéd tette, aki kp-s vevőnek adta el kb. féláron, mert nem volt meg a saját használati szerződésének a példánya”.
Tehát van valami új megállapodás?Amig nincs mindenki által aláírva addig az csak egy elképzelés.
Aki változtatni akar az viselje a költségeket is.

Sziasztok,
Ebben a használati megállapodásban ennyi van összesen:

A felek rögzítik , hogy a tárgybani ingatlant a tulajdonosok hosszabb ideje kialakult használati rend alapján birtokolják, olymódon, hogy az épületekben lévő lakásokat kizárólagosan, míg a nem nagy területű beépítetlen teleingatlant nagyobb részt köszösen közlekedésre használják, míg kisebb részben elkülünülten kertként.

Ez a kijelentés nem igaz, mert utána ez következik:
:
A közös tulajdonú ingatlan használatának szabályozása:

Ahol leírja az összes tulajdonosnál, hogy az x nm-es házt/ lakást kizárolagosan és az a x b nm stb nagyságú kertet/sávot az utca frontról nézve bal és jobb oldalon szintén kizárólagosan használhatnak, de úgy, hogy átjárási jogot kell biztosítnai a többi tulajdonosnak a lakásaik megközelítése céljából

Az utca frontról nézve bal oldalon kertek vannak, és jobb oldalon is az 1-es és 2 ház között, illetve most már a 2-es és 3-as között is, ugye ott volt a sufni. A kapun belépve középen van egy lebetonozott sáv, ami végigvezet a kaputól az utolsó lakásig, ez a közlekedő folyöső, tehát ez az a sáv, amit mindenki használhat, mert ezen keresztül éri el a lakását.

Azért nem igaz az első mondat, mert a teljes telek felosztásra került kizárolagos használatra a tulajdonosoknál részletesen felsorolva hányszor hány métert használhatnak így a telekből/kertből és csak az átjárást kell biztosítani, amire ott van a betonút.

Ki tudpm kérni a 2-es adásvételiját? Mert ha abban fle van

Van még 1 mondat a jogutódlásról és semmi más nincs benne.

Tehát, amint azt az előbb is leírtam, elrontotta az ügyvéd, illetve Anyukám a 2-es lakást, mert a vázrajzon a sufnival együtt a 2-esé az a terület, de csak 34nm-es lakás van szerepeltetve a vázrajzon is és a hazsnálatiban is, holott nagyobb a 34nm-es téglalalap a vázrajzon, mint a 40nm-es tégalalp mellette, az a 3-as lakása. :)

Ilyenkor mi a helyzet?

Betekinthetek a 2-es és 3-as adásvételi szerződéseibe, hogy szerepel-e melléképület azokban? Vagy akkor mit csináljak? A 2-eshez van berajzolva a sufni, és neki 18/60 a tulajdoni hányada, a 3-asnak pedig csak 6/60 , de amint írtam csak 34nm a 2-es nagyobb téglalapja, mint a 3-as 40nm-es téglalapja:) és nem szerepel a leírásban a melléképület.

Zoltanuss,

Azért mert nálam derült ki 19 év után, hogy nem jó a használati, ninca aláírt vázrajz és azért, mert most derült ki, hogy a 2-es engedély nélkül sufnit bontott ezzel megváltoztatva a földhivatali térképet, miért kéne nekem fizetni a költségeket? Költői kérdés volt, nem kell válaszolnod, remélem osztap és drbjozsef megteszi helyetted.

LIAN,

Ha ez a kérdésed : igen, ki tudod kérni szerintem, mert mivel ez osztatlan közös tulajdon, és tulajdonostárs vagy, ezért az ingatlannal kapcsolatos szerződést jogosult vagy megismerni. Ballagj be az illetékes földhivatalba. Legfeljebb, megmondják, miért nem vagy mégse szerintük jogosult.

drbjozsef

Köszönöm a választ, igen, ez volt az egyik kérdés. A másik: kinek a ktg-e a földmérő és egyéb ktg-ek, ha nem szerepel a sufni az elrontott használatiban? Mind a 4 tulajdonosé? A sufni helyén felszabadult telek egyértelműen a 2-sé. És ha közös a ktg-e, tulajdoni hányad arányában kell fizetni? Enyém a legnagyobb tul..hányad, tehát én fizessem a legnagyobb részt a használatiban nem létező sufni lebontásából, ami amúgy szerepel a földhivatali térképen és semmi közöm ahhoz a telekrészhez, amin állt a használati szerint? (Kiifizetem, félreértés ne essék, mert ennyit megér, h legyen új használati) Vagy írja azt az ügyvéd a levélben, hogy tévesen nem lett nevesítve a használatiban és a vázrajzon a sufni, de a 2-esé a telekrész a tulaljdoni hányada alapján, fizesse ő?

LIAN,

A leírtak alapján nem rendelkezik a szerződés a költségek viseléséről. Akkor marad a Ptk. tul. hányaddal arányos szabálya, amit lentebb már írtam. De mindegy is, mert Te is látod, hogy egy néhány tízezer forintos vita feltarthatja a sokmilliós házad eladását. Van olyan csata, amit jobb nem megvívni.

Tanulság: Az új használati megosztási szerződésben érdemes rendelkezni a költségviselésről, pl. minden tulajdonos maga viselje a kizárólagosan használt ingatlanrészével kapcsolatos valamennyi költséget. Egyébként pedig nézd meg, mit kér a bank (nagyobb bankoknál van erről tájékoztató a honlapjukon), és ragaszkodj hozzá, hogy azok legyenek benne. Mindegyik kb. ugyanazt kéri.

Az iratmásolatért felesleges futnod a földhivatalba, az új Inytv 14. § (4) miatt nem fogsz betekintést kapni. Az nem elég, hogy társtulajdonos vagy, és szeretnéd megnézni, mert az alapján lehet, hogy majd csinálsz valamit.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

„Ebben a használati megállapodásban ennyi van összesen:”
majd vagy 20 sor.
De írhatsz akár 42,akkor se ér annyit mint egy tisztességes rajz.
Igaz a rajz is kevés
.A jó megértéshez rajz és szöveg is kell.

Üdv mindenkinek,
Az érdekelne, hogy egy perben nekem ítélne-e a bíróság nagy valószínűséggel. Többlethasználati díj igénylés témában.
Közös tulajdonomban van nekem egy kisebbségi rész. A többségi tulajdonos tudtom, engedélyem nélkül egy vagyontalan személynek adta birtokba szívességi lakáshasználóként. Bejárásom előtte sem volt, de most sem tud kulcsot adni a lakáshoz. A lakás egyszobás, ezért nem is tudnám én is használni. A lakáshasználó sem enged be. Őt felszólítottam az ingatlan elhagyására. Ezeket tudom bizonyítani. 5 hónap telt el , mire megtudtam a birtokbaadást, ekkor kértem a többségi tulajtól többlethasználati díjat tértivevényesben. A kéréstől , vagy a birtokbaadástól kérhetek díjat?

@Tamara01
„A kéréstől , vagy a birtokbaadástól kérhetek díjat?”
A többlethasználati díjra való felszólítástól. (Mondjuk, akár már korábban, a vagyontalan személy bekötöztetése előtt is kérhetted volna...)
Feltéve, ha a tényállás teljes (pl. nincs a tulajdonrészeden haszonélvezeti jog).
A bírói ítélet valószínűsége attól is függ, hogy piaci, tulajdonrész-arányos bérleti díjhoz képest mekkora mértékű díjat követelsz.

„Az érdekelne, hogy egy perben nekem ítélne-e a bíróság nagy valószínűséggel.”
Előbb többlethasználati díjat kérsz. Aztán ha nem fizet, FMH. Ha ellentmond, akkor lesz csak per (ha nem mond ellent, végrehajtást kérhetsz).

Sziasztok,

Ismét én vagyok a 4 házas, osztatlan közös tulajdonos, nem jó használati megállapodásos LIAN:)

A használati megállapodás ezt tartalmazza, amit már korábban is leírtam:

a tárgybani ingatlant a tulajdonosok.hosszabb ideje kialakult használati rend alapján birtokolják, olymódon, hogy az épületekben lévő lakásokat kizárólagosan, míg a nem nagy területű beépítetlen teleingatlant nagyobb részt köszösen közlekedésre használják, míg kisebb részben elkülünülten kertként.

Ha perre kerül a sor, kérhetem a bíróságtól a használatiban rögzített kizárólagos használatú területek - az udvarra gondolok, nem a házakra - újrafelosztását? Pl a 3-as tulajnak 6/60 a tulajdoni hányada, de 337nm-ből 34nm helyett 58nm-t használ, a háza előtti kertecskét is, ami a tulajdoni hányada alapján nem járna neki. (A 2-es és az én négyzetmétereimet használja).

Kérni bármit lehet. De ezzel az indoklással nemigen adnak helyt a kérésnek.

Tisztelt Fórumozók!

Egy 8 lakásos osztatlan közös tulajdonba a közös ügyek intézésével megbízott tulajdonos, évek óta nem számol el a közösség pénzével. Már többször kértük, hogy mutassa meg a folyószámlát, de mindig talál valami kifogást. most az alábbi választ kaptuk: “A ház bankszámla kivonatai nem nyilvánosak.” Valamint az is érdekelne, hogyan lehet TH SZMSZ a közösségnek, ha nem vagyunk társasház. Ha jól gondolom a Ptk. szerint kell működnünk.
Válaszokat előre is köszönöm

Kicsi Sára,

Tht. szerinti SZMSZ-e nem lehet a közösségnek, mert nem társasház, rátok, mint osztatlan közösre 6 lakás felett sem vonatkozik a Tht.

Ettől még köthettetek közösen egy szerződést, amit "SZMSZ"-nek neveztetek el. Ha mindenki aláírta, akkor annak rendelkezéseit elfogadta.

Osztatlan közösben a tulajdonosok egyszerű többséggel döntenek a tulajdoni hányadok szerint. (Ptk. 5:78.§).
Nincs meg a többség a megbízás visszavonásához?
Ha nincs elszámolás, miért fizettek neki bármit is?
Ha nincs többség, vagy egyetértés, bármelyik tulajdonostárs a bírósághoz fordulhat.

Kedves hozzáértők!
2 építési telek között kerítés van. Egymás alatt a két telek. A felső úgy építhet házat, hogy a homlokzatnál 5 m előkertet kell hagynia a kerítés felé. Az alsó telek tulaja ugyanettől a kerítéstől 6 m re építheti a házát, ez a hátsó kert. Így a két ház között 11 m távolság lesz. Pl. a tűzoltóautó is elfér ha kell.
Tudja e valaki, hogy így van e, osztatlan közösben is ha a 2 említett telek egy hrsz en van és ugyanez a telek használati megosztással van ellátva.?

Köszönöm szépen
Csicsa

Csitkovits Dominik,

Nem, nincsen így.

Az elő-, oldal-, és hátsó kert mint fogalmak egy telken belüli fogalmak.

Az osztatlan közös tulajdon esetében az egész telekre kell betartani ezeket, az egymás közötti viszonyokra pedig elsősorban a Ptk. rendelkezései vonatkoznak, másodsorban pedig tetszőlegesen szabályozhatjátok a megosztási szerződésben (sok Ptk. rendelkezése diszpozitív, eltérhettek tőle, közösen "felülírhatjátok" őket).

Sokkal egyszerűbb lenne, ha a konkrét problémát írnád le, és nem elméleti gyakorlatot tartanánk.

Kedves drbjozsef!

Köszönöm válaszát.

2019-ben próbálkoztunk társasház alapítással de nem írta alá minden tulajdonos így meghiúsult. Viszont készült SZMSZ ami több helyen is ellent mond a törvénynek, ezt sem írta alá mindenki. Viszont a kezdő mondata a következő: A jelen SZMSZ hatály kiterjed, illetve előírásainak betartása kötelező érvényű a Társasházra.......stb. Nem vagyunk társasház, a Ptk. szerint kell működnünk. Vagy nem jól gondolom? A bankszámla kivonatokba valóban nincs betekintési jogunk?
Előre is köszönöm ha ezekre is válaszol.

Kicsi Sára,

Ez nehéz kérdés, a pontos szöveget ismerni kellene. Ugyanis a szerződéseket tartalmuk szerint kell megítélni, nem pedig címük szerint. Egy "házirendet", "szmsz"-t elfogadhat a tulajdonosok egyszerű többsége is, ahhoz nem kell minősített többség. Az vonatkozik mindenkire ilyenkor. És nem feltétlenül hiba az sem, hogy "társasház" szerepel benne. Nem szerencsés, vitára ad okot, de ha az elfogadott rendelkezések értelmezhetőek a közös tulajdonra, egyértelműen a házra vonatkoznak, akkor lehet hivatkozni rájuk adott esetben, pláne, ha az alkotók szándékai egyértelműek a szöveg alapján.

Bankszámlába betekintési jog? Mivel nincs társasház, ezért az a bankszámla nem a társasház számlája. Feltételezem, a megbízotté. Akkor meg nem feltétlenül követelhetitek, hogy abba belenézzetek.
Mondom, szólítsátok fel az elszámolásra, és ha nem teszi, váltsátok le. Ha akkor sem számol el, akkor marad a bíróság.

„2019-ben próbálkoztunk társasház alapítással de nem írta alá minden tulajdonos így meghiúsult.”

Az azt jelenti, hogy valaki megrajzolta a rajzokat, elkészítette az alapító okiratot, stb? Akkor a munka zöme már megvan. Érdemes lehetne pert indítani, kérve a bíróságtól a társasház létrehozását a Társasházi törvény 8. § alapján. Mivel nyolc lakás van, a társasháznak muszáj lesz a társasházi törvény alatt működnie, nem pedig a Ptk. alatt. Akkor pedig a társasháznak lesz számlája, a tulajdonosok meg a társasház minden iratába betekinthetnek. Arról nem is szólva, hogy könnyebb a lakásokat eladni, ha önálló albetétek lesznek.

T.Tagok!
Van egy közös tulajdonú, de fizikailag megosztott tulajdon.
Az egyik tulajdonos társ el szeretné adni a részét.
Nyilván a társának elővételi joga van. Mennyi a gyakorlat a várakozási időre?

2 hét? túl rövid.
30 nap?

Vagy több?

„osztatlan közös tulajdonba a közös ügyek intézésével megbízott tulajdonos, évek óta nem számol el a közösség pénzével. Már többször kértük, hogy mutassa meg a folyószámlát, de mindig talál valami kifogást. most az”
Nem kell többet fizetni arra a számlára! Majd elfogy a pénz.

Alapos,

Mire?

Ha igazolhatóan közölted vele, akkor legfeljebb 3 nap.
Mit nem lehet eldönteni 3 nap alatt, amit 30 alatt igen?

Nagyon szépen köszönöm a választ.
Valóban lehet, hogy jobb konkrétan írni. Van egy 60 m hosszú telek, ami 30 m széles. Osztatlan közösben vagyunk tulajdonosok fele-fele arányban. Kersztben megfelezve van egy képzeletbeli kerítésünk, ami gyér sövény. Erre csináltunk egy ügyvédi szerződést, ami alsó és felső telekre osztja a két kizárólagos használatot. Minden rendben eddig. Csakhogy a barátom elkezdett építkezni egyszerú bejelentéssel és a képzeletbeli kerítéstől 2 m re ásta ki az alapot. Ennél a kerítésnél miért nem kell betartani az egy telken belüli előkertet? Ha én is 2 m re teszem a házamat ettől a kerítéstől lefelé, az az én hátsó kertem lesz, akkor ő hol néz ki és hol megy be a tűzoltó autó? A törvény szerint az osztatlan közösben ha van kizárólagos használati megállapodás, akkor mind a két fél idegen. Ott nem kell egy telken belül betartani semmit? Semmi nem határozza meg hol helyezhetp el a ház a tzelekhatárokhozÍ? Értem én hogy egy telek, de akkor minek a szabályok?
Nagyon köszönöm.

Csitkovits Dominik,

A telken belül az építési hely jelöli azt a területet, ahol építkezni lehet. Ez lényegében az elő-, oldal- és hátsókertek közötti rész, illetve esetleg a helyi beépítési rend adja (pl. oldalhatáros is lehet).
Ezen belül bárhol lehet építkezni. Az, hogy több tulajdonos, a saját szabályait hogy hozza meg ezen BELÜL, az az építési hatóságot hol kellene hogy érdekelje?
Egy ikerház is úgy épül egy telekre, hogy a két rész közötti határon összeérne, nincs egyiknek sem ott oldalkertje.

Ha nincs egyéb megállapodásotok, természetesen te is bármit építhetsz a háza elő, a saját területeden. Erre érdemes felhívni a figyelmét, és akkor hátha ő is rájön, hogy jobban jár, ha megegyeztek... Biztos akarja hogy egy jó magas és ronda pajta kerüljön oda, ahol rohad a széna?

Üdv, kérdésem:

Egy olyan házban vettem lakást, amely még nincs albetétesítve, az alapító okirat most készül. Nemrég kiderült, hogy hogy a lakás egy korábbi tulajdonosa (nem az, akitől vásároltam), 2019 óta nem jelentkezett ki, és az utóbbi időben folyamatosan érkeznek a nevére fizetési felszólítások és behajtócégek tértivevényes levelei, a jelek arra utalnak, hogy a dolog már végrehajtási szakaszban van. Próbáltam az illetőt kényszerkijelenteni, de a kormányhivatal ezt megtagadta arra hivatkozással, hogy az albetét hiányában a tulajdoni lap alapján a lakás nem beazonosítható. Azt tanácsolták, hogy a földhivatalnál kezdeményezzem ennek az egy lakásnak az albetétesítését. Akkor tehát:

1. Indítsam-e el ezt az eljárást, jutok-e ezzel bármire is, főleg az idő szűkössége miatt?
2. Bejegyezhetnek-e végrehajtási jogot a lakásra, annak ellenére, hogy nem az adós a tulajdonos, hanem én?
3. Ugyanennek a személynek ugyanebben a házban van egy másik lakása, annak tényleg ő a tulajdonosa. Lehetséges, hogy a végrehajtási jogot arra a lakásra jegyzik be, bár nem oda van bejelentve?