Osztatlan közös tulajdon

Sziasztok! Segítséget kérek!

Ahol lakom egy osztatlan közös tulajdon sorházak és hátul a kert, minden lakónak külön telekrész Bp melett egy kis falu központjában

a probléma okozója az hogy egy lakónák kinti ugynevezett pottyantós WC je van ami sajnos pont az én telekrészemmel szomszédos irgalmatlan büdös igy nyáron ezért én húztam egy kerítést fából hogy a szagot meg a látványt elkülönítsem legalább valamennyire.

Õt zavarja a kerítés mert állítóleg eltakarja fényt a virágoktól ami szerintem butaság

a kérdésem maradhat e a kerítés és az ő budija szabályos e ????
ugyanis nyolc lakónál benn a viz csatorna csak őnála nincs

Lehet e őt kötelezni a pottyantós elbontására és ha van mi a jogi útja

Ráadásul még ő akar pereskedni a kerítés miatt

Válaszotokat előre is köszönöm

Petike74

Köszönöm.

A tulajdonost megilleti a használati jog, ez vonatkozika a közös tulajdonban lévő dolog használatára is. Korlátja: a tulajdonostárs szintén használati jogosultsággal bír.
Ha a tulajdon osztatlan, akkor minden tulajdons tulajdoni hányada arányában az egész dolog használatára jogosított.

Köszönom a válaszodat ObudaFan.
Ha lehetek telhetetlen még megkérdezném, hogy amennyiben a kivitelezövel kötött adásvetéliben 1/4 a nekem eladott tulajdoni hányad, mindenféle kitétel nélkül, valamint ez a tulajdoni lapon is igy szerepel, akkor elvileg ugye megilletne a használati jog is?
A "szélsö szomszéd" valami olyasmire hivatkozik, hogy ö nagyobb telekhányadot fizetett. Nem lehet-é hogy mindezt csupán azért, mert az ö lakása egyszerüen nagyobb hasznos alapterületü?
Megköszönöm a véleményed és a segitséged: Attila

A felépült épület bejegyzését mindenképpen kérni kell - ha már megvan a használatbavételi. Enélkül igencsak esélytelen vagy eladni az épületet. A többi inkább a te megítélésed szerint mehet végbe. Te tudod, meg tudod-e győzni a tulajdonostársakat, hogy jobb, ha most legalább egy használatról szóló megállapodást aláírnak, mint hogy egy hosszú pert indítasz társasházzá nyilvánítás iránt, itt járkálhatnak bíróságra, és még perköltséget is kell fizetniük.

T. Fórumozók,
Négy lakásos sorházban kivitelezötöl vásároltunk egy lakást, 5 éve benne is lakunk. A telek osztatlan közös tulajdon 4*1/4 tulajdon rész, a jelzálogokon kivül semmi extra bejegyzés nincs. Nem volt társasház alapitás sem, söt telekkönyvileg még a felépült épület sincs bejegyezve. Az u.n. szélsö telekrészt a szélsö szomszéd használja a beköltözés óta, tudomásom szerint nincs erröl semmilyen irásos megállapodás vagy szerzödés. Mindez igy alakult a tulajdonosok (köztük én) hanyagsága, lustasága miatt.
Most szeretném eladni a részemet, és a tanácsaitokat, véleményeteket szeretném kérni, hogy mit kell és lehet tennem a használati jog tisztázása, valamint az épület meglétének bejegyzése ügyében, ha a szomszédaim nem mutatnak tul nagy segitö készséget. A szélsönek ugye jó ez igy, a többieket meg nem nagyon érdekli, nekik a nyugalom a legfontosabb. Nekem meg az lenne az érdekem, hogy eladás elött minden tiszta és átlátható legyen.
Válaszaitokat eköre is köszönve: Attila

Garanciát jelent, de szerintem jóval drágább lesz közjegyző előtt.

Egy háromlakásos "társasház"-ban (ahol minden terület osztatlan közös, és nincs társasházi szerződés) két szomszédnak túl drága még használati megállapodást is aláírni ügyvéd előtt. A területet felmérte, és felosztotta egy mérnök.
Kérdésem: jelent-e valamilyen garanciát, ha közjegyző előtt foglaljuk írásba a terület felosztását (az talán olcsóbb)?
Kezdődhet-e előlről ebben az esetben a "feljelentlek a kerítésed miatt" játék?
Előre is köszönöm a válaszokat!

Persze ha már a valóságban létezik egy ilyen megosztás ráutaló magatartással, vagyis jelenleg ilyen a használat, akkor lehet egy megállapítási pert indítani. Csak mire az befejeződik, már rég nem lesz aktuális az egész kérdés.

Egyezség nélkül sehogy. Ilyen a közös tulajdon.

Tisztelt Fórumtagok!
A következő problémában kérem a segítségeteket/tanácsotokat:

Adott egy három lakásos társasház osztatlan közös telken, mely épület felső szintje egy vállalaté, ahol irodák találhatók. A földszinti lakásokat ennek a vállalatnak a jelenlegi és korábbi alkalmazottai megvásárolták. Az osztatlan közös telek nagyobbik hányada a vállalaté, a maradék a három lakás közt oszlik meg. Az egyik család hitelt szeretne felvenni tulajdonrész kivásárlás céljából (egy családtagtól), úgy, hogy a lakás lenne a fedezet. A bank viszont csak akkor ad hitelt, ha egy (megosztási?) rajzon világosan fel van tüntetve, hogy ki mekkora részt birtokol kvázi a telekből. Ha ez megtörténik, akkor a középső lakáshoz valószínűleg nem kerül olyan telekrész, amihez utcára nyíló kapu is tartozik.

Kérdés az, hogyha elkészülne ez a rajz, amit mind a négy félnek el kell ismernie és aláírnia, a középső lakásban lévő család megtagadhatja-e az aláírást, hiszen nekik nem érdekük, hogy ez a rajz elkészüljön, mivel „nem kapnak” hivatalosan a telken kaput? Ezzel viszont a hitelfelvételt is lehetetlenné teszik. Elméletileg a másik szélső lakásban élőknek sem érdeke a rajz, mert most ők birtokolják (nem hivatalosan persze) a legnagyobb részt az udvarból, a vállalat és a másik két család hallgatólagos beleegyezésével.

Hogy lehetne elérni, hogy mindenki aláírja a rajzot és szóban forgó család a hitelt fel tudja venni?

Hálásan köszönöm.
Javyar

Valóban kényelmetleh lehet tulajdonrész vásárlása, de nem feltétlenül ennyire drámai a helyzet, mint ahogy az előttem szóló írta. Elképzelhető, hogy van használati megállapodás a tulajdonostársak között, és akkor lehet tudni, hogy mit ki használ. Ezért célszerű elkérni az írásos használati megállapodást, ha van. Ha nincs, de a tulajdonostársak erre hajlandóak, célszerű írásba foglalni egy ilyet.

Ha pedig később ez célszerűnek mutatkozik, érdemes társasházzá alakítani az ingatlant, ha ez lehetséges.

Ha a telek osztatlan közös tulajdonban van az azt jelenti, hogy az adott helyrajzi számú területnek több tulajdonosa van mégpedig olyan formában, hogy nincs meghatárova az, hogy a terület melyik része kié. Osztalan közös tulajdonban lévő ingatlanban tulajdonrészt vásárolni a legnagyobb butaság. Saját magamról tudom és nagyon érvényesül itt a mondás, miszerint "Közös lónak túros a háta"!
Persze ha minden tulajdonostól megveszed a tulajdonrészét, akkor az már csak a tiéd lesz.

Házvásárlás előtt állok. Az ingatlan, amit szeretnék megvenni, közös osztatlan tulajdonú telken van. Mit jelent ez? Valakinek van egy nagy telke, nem kell neki olyan nagy, eladja, arra építkezik X. Aztán X eladja a házat, én pedig zsákbamacskát veszek.(?) Most egy kissé elbizonytalanodtam a vásárlással kapcsolatban. Mire kell figyelnem? Amit venni szeretnék, az az én tulajdonom lesz egyáltalán?

Egy pillanat. A leírtak alapján nem az utca nevével és a házszámmal volt probléma, hanem azzal, hogy a családi ház nincs külön tulajdonban. A házszám és a helyrajzi szám két különböző dolog.

Köszönöm ismét.
Azt hiszem, ez jó ötletnek tűnik.
És akkor jöhetnek az okmánycserék :))))))))))

Ha az ingatlan két utcával határos és - mint ahogy jelezted - csak az a probléma, hogy nincs külön címetek, akkor egyszerűen azt kell kérni a polgármesteri hivataltól, hogy állapítsa meg az ingatlan házszámát a másik utca felől is.

Egyébként azt, hogy adott helyen egy teleknek milyen méretűnek, terjedelműnek alakúnak, stb. kell lennie a helyi építési szabályzat írja elő, ami önkormányzati rendelet. De nem teljesen a saját fantáziája alapján teszi ezt az önkormányzat, mert vannak országos érvényű településrendezési szabályok, amik az önkormányzat szabályozási lehetőségeit bizonyos keretek közé szorítják.

attól még lehet próbálkozni, veszteni való nincs...:)

Köszönöm a segítséget.
Mint mondtam, minden külön van, és csak a cím az, ami gondot okoz.
Köszönöm mégegyszer.

Sajnos nem.....egyébként teljesen megértem a felháborodásodat. Nekem is ilyen ingatlanom van, csak mi társasház tulajdont hoztunk létre, és így quasi külön tulajdon jött létre. Legalább a családi házakra nézve. Mi sem tudtuk megosztatni.

Közigazgatási hivatalhoz lehet fordulni, de öszintén szólva nem hiszem hogy túl sok eredményt elérnétek sajnos.

No és a közérdek az nem egyenlő azzal, amit ésszerű lenne itt több embernek????
Nincs feletes szerv, ahová fordulni lehet???
Köszönöm a segítséget eddig is :)))
Az önkormányzat,ra a képviselő testületre hogyan lehet észérvekkel hatni???

Egyébként mindkettő kérdésedre a válasz: a képviselő testület hatáskörébe tartozik. A döntés általában azon alapszik, hogy a közérdek mit akar, és a település rendezésbe hogy illik bele a terv.

Valószínű, hogy azért engedélyezték az építkezést mert a teleknek mind a kettő végén van utca. Ez azonban önmagában véve nem elegendő ahhoz, hogy a telek megosztásra kerüljön.
Az, hogy mekkorának kell minimálisan lennie egy építési teleknek, ahhoz hogy külön hrsz-ra lehessen tenni, a mindkenkori önkormányzat (képviselő-testület) döntésén alapszik sajnos.

No és azt, hogy a helyi építkezési szabályzat ezt miért engedte meg, hogy odaépítsenek a gyermekek, azt nem lehet kifogásolni.???
Már amennyiben a telek valójában megosztva is bőven kiad két külön telket.
Nem lehet hivatkozni a kellemetlenségkre, no meg arra, hogy valójában itt minden külön van, de mégse....
A helyi önkormányzat határozata mitől függ???
Ki határozza meg nekik, hogy ez ennyi és anyni négyzetméter lehet???

Köszönöm a segítséget!!!

Erzsokae. Egyszerű. :)
Csak a helyi építkezési szabályzatot kell módosítani.

Viccet félretéve: nem sanszos a dolog.