Osztatlan közös tulajdon

drbjozsef!
Szeretnék választ kapni 03.08.-án feltett két kérdésemre.

dorka11

„A biróság kötelezheti a többi tulajdonostársat egy ilyen szerződés megkötésére, aláirására?”
Használati megosztási szerződést csakis közös akarattal lehet kötni, ezt a bíróság nem rendeli el sohasem.
Viszont enélkül a tulajdonostárs hitelt sem fog tudni felvenni, max. szabad felhasználásút, amit nem jegyeznek be jelzáloggal az ingatlanra.
Ha viszont ez a jelenlegi állapot nem felel meg neked, akkor közös tulajdon megszüntetésére pert indíthatsz. Igaz akkor jó eséllyel lehet keresni másik lakóhelyet magadnak. Közös lónak......a háta...sohasem jó megoldás hosszú távon, főleg így nem.

dorka11,

Az előző hozzászólóval ellentétben, természetesen igen : a bíróság a hiányzó jognyilatkozatot határozatával pótolja.
Ha a felek nem tudnak megegyezni a megosztási szerződés megkötésében, akkor azt bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy hozza létre. Főszabályként írásba foglaltatja a kialakult mostani állapotot. Hiszen ez a szerződés - ráutaló magatartással - most is létezik egyébként, csak írásba kell foglalni.
(Nem is értem, vajon mire van a bíróság, ha nem erre, hogy vita esetén döntsön???)

„a bíróság a hiányzó jognyilatkozatot határozatával pótolja. Ha a felek nem tudnak megegyezni a megosztási szerződés megkötésében, akkor azt bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy hozza létre”

Az már más kérdés, hogy mennyiért, mivel a bíróság sem ingyen dolgozik. Mi több, nagy valószínűséggel egyben fogja kérni a költségét.

Szomorú örökös, drbjózsef!

Miből gondoljátok, hogy én vagyok itt a "kerékkötő"? Nekem jó az adott válasz, sem az épitkezés, sem a hitelfelvétel nem zavar. Én csak egy pár kérdést tettem fel. Részletekről nem nyilatkoztam.

Szomorú örökösnek: nagyon gyorsan megváltozott a véleményed. Minek adsz jogi tanácsot, ha nem értesz a joghoz? "Igaz akkor jó eséllyel lehet keresni másik lakóhelyet magadnak" Na ez az, amiben viszont egyáltalán nem vagyok biztos........

dorka11

Miből gondolod, hogy drbjozsef jogász? Ő sem az, mint ahogy én sem.
Én csak simán érintett vagyok ebben a kérdésben tapasztalat alapján.
Viszont olyat sehol nem olvastam, hogy a bíróság kényszerítheti ki a használati megosztás létrejöttét.
Eddig én úgy tudtam, hogy csak akkor jön létre, ha azt minden érintett fél egyértésben aláírja.

Jelenleg egyébként a második olyan ingatlanban élek, ami osztatlan közös tulajdon és lett használati megosztás.
Az elsőnél a másik tulajnak kellett, ezért jött létre, mert hitelre vette a részét, ezért készült.
A jelenleginél pedig biztonsági okokból kötöttük, de sem itt, sem az előzőnél szó nem volt kényszerről.
Szóval drbjozsef (aki attól, hogy a becenevében van egy dr, még nem jogász) véleményét se vedd azért túlságosan komolyan. :-)

Amit írtam, hogy másik lakóhely keresése, az arra vonatkozott, hogy ha nem sikerül használati megosztási szerződést kötni,
akkor jöhet a közös tulajdon megszüntetése per. Ebben természetesen megveheted a többi tulajdonos részét, akkor tiéd lesz az egész és valóban nem kell másik lakhelyet keresned. De ha bárki megvásárolja a tiédet vagy végső esetben árverésre kerül, akkor viszont menni kell onnan. Ezt próbáltam elmagyarázni, sajnálom, hogy nem volt egyértelmű.

dorka11

„Miből gondoljátok, hogy én vagyok itt a "kerékkötő"?”
Vajon miből feltételezted, hogy mi ilyet állítunk rólad?
Egyébként meg nem, de én tuti nem fogok magyarázkodni. :-)

A szerződésben az áll hogy a TULAJDONOSNAK van joga az átjárásra. Természetes, hogy mivel a lánya örökölte, ettől fogva Ő a tulajdonos.
Az albérlő nem tulajdonos és nem haszonélvező bérlő ! A albérlő fizet a lakhatásért, a tulajdonos ebből hasznot húz.
Az én kapumat , telkemet használják. Kulcsot kap az én kapumhoz az engedélyem nélkül, és bármikor jöhet mehet rajtam keresztül?! Hol a tulajdonos az az én biztonságom, jogom?
Nem keverjük össze a vendégek, orvosok szerelők stb. bejutását. Ott a tulajdonos hívja, kimegy értük bekíséri őket majd kiengedi őket. Ők nem kapnak kulcsot hogy bármikor közlekedhessenek.
Nem gondolom, hogy" átjáróházat" csinálhat az udvaromból a szomszéd, pláne ha munkásoknak adja ki.
Megjegyzem a "szegény örökös" oly szegény hogy több (nem 1-2) ingatlannal rendelkezik amit bérbe ad.
A magánúttal kapcsolatban, a magánutat az ingatlan tulajdonosok használhatják., joguk és kötelességük is van. Az örökös már tulajdonos., de az albérlő nem tulajdonos.
Mivel ez a tulajdonos haszonra adja ki az ingatlanját, ezért kell kikérnie a többi 6 tulajdonos beleegyezését az átjárásban.
Nem vagyunk hatóság, de a tulajdon jogunkat védjük. Ő hasznot húz a mi (6 tulajdonos) kárára. Ez egy csendes nyugodt környék.
Ez egy speciális helyzet , ezért szerettem volna ha egy átgondolt, jogilag átnézett, megfontolt választ kaptam volna. Erre egy átgondolatlan, lekezelő választ kaptam. Szép- szép a tegeződés, de látatlanban és ilyen oldalon kissé furcsának találom , mivel tudtommal bárki írhat- kérdezhet ezen az oldalon. Én sem vagyok egy mai darab a mi korosztályunk nincs hozzászokva ehhez a stílushoz.

BUBU

„A szerződésben az áll hogy a TULAJDONOSNAK van joga az átjárásra.”
A bérlő a tulajdonos mindenkori képviselője az adott ingatlanban.
Ugye nem akarod korlátozni a tulajdonost vagy a képviselőjét a jogai gyakorlásában?

„Kulcsot kap az én kapumhoz az engedélyem nélkül, és bármikor jöhet mehet rajtam keresztül?!”
Érdekes, ha ugyanezt az örökös tulajdonos csinálná, az nem zavarna? Pedig pont ugyanaz! Te így vetted ezt az ingatlant, ez vele jár.
És egyébként is egyértelműen leírtad már az elején: „A szomszéd csak rajtunk keresztül tudja megközelíteni a tulajdonrészét.”
Ergo a tulajdoni lapon vagy használati megosztási szerződésben ez rögzítve is van, hogy az átjáráshoz egyfajta ún. szolgalmi joga van.

„Megjegyzem a "szegény örökös" oly szegény hogy több (nem 1-2) ingatlannal rendelkezik amit bérbe ad”
Na ez az, amihez neked nem sok közöd van, max. az a bizonyos sárga irigység beszél belőled.

„Mivel ez a tulajdonos haszonra adja ki az ingatlanját, ezért kell kikérnie a többi 6 tulajdonos beleegyezését az átjárásban.”
Ebben tévedsz! Nincs szükség az engedélyetekre. Nagy valószínűséggel ez is szerepel valahol leírva. Az, hogy ez az örökös nem veszi ki a részét a magánút karbantartásából, azt megint nektek kell tudtára adni, hogy ez így nincs rendben, de a bérlőinek joga van közlekedni rajta, ő erről nem tehet, mivel eleve nem is az ő feladata.

„Szép- szép a tegeződés, de látatlanban és ilyen oldalon kissé furcsának találom.....Én sem vagyok egy mai darab a mi korosztályunk nincs hozzászokva ehhez a stílushoz.”
Mi több, én sem vagyok mai darab. Itt a fórumon ez általános, hozzá kell szokni, még ha nehezen is megy.
A bunkóságot én sem viselem el és más sem, de szerintem az általános tegeződés nem tiszteletlenség.

Kicsit lapozgatni kellene a jogszabályokat!
A sárga irigység nálad van, itt több család jogairól, biztonságáról és nyugalmáról van szó.
Mi a bajt meg szeretnénk előzni és nem évekig a bíróságra járni! Ha elveszítené a pert akkor is jól járni mert 1-2 havi bérleti díjbók kifizetné és nevetne a markában. Addigra több család életét tenné tönkre .
Itt tulajdoni hányad van és nem szolgalmi jog, az két különböző dolog ! Nem keverjük össze a szezont a fazonnal! Ajánlani tudom ezt az oldalt is olvasásra, tanulásra !
https://whmcloud.hu/…zos-tulajdon

BUBU

„Kicsit lapozgatni kellene a jogszabályokat!”

Azért neked sem ártott volna előtte egy kicsit olvasgatni. Attól, hogy tulajdonos társ vagy, még nem szabhatod meg a másik tulajdonostársnak, hogy miként használja, hasznosítsa a saját ingatlanát. Ő ugyanúgy fizetett érte, vagy örökséggel szerezte, ahogy jelen esetben is. És ez ugyanolyan teljes joggal bír, mint te. Pontosan ugyanannyi joga van kiadni bérbe, mint saját maga által használni. Ha ő bérbe akarja adni, akkor abba sincs semmilyen beleszólásod. Ugyanis az ő ingatlanát is pontosan ugyanúgy hívják, hogy magántulajdon. Próbáld ezt megemészteni, még ha nehéz is.

BUBU

„több család jogairól, biztonságáról és nyugalmáról van szó”

És ezt mindenki kizárólag a saját tulajdon részén gyakorolhatja. Pont!

Jó tanács! Szólok a tulajdontársaknak, hogy osszuk szét a magánutat, csak még nem tudom hogy csináljuk, keresztbe vagy hosszába, akkor mindenki a saját részét használná. Még várunk egy kicsit amig lehet repülőautót venni és akkor már nincs ilyen gond.
Akkor már az én magánterületemen sem kell átjárnia. Igy már " havaj" lesz !

(persze, "saját tulajdonú rész" itt ugye nem is létezik - pont ezért osztatlan közös a tulajdon, de sebaj.)

Sziasztok,

Ismét LIAN vagyok, a 4 kis házas osztatlan közös tulajdon, régi, "elavult" használati megosztással. Kihívtam a földmérőt a 2-3 ház közötti sufni bontás miatt, hogy megcsinálja a térképhez a vázrajz módosítást. Kiderült, hogy a 2-3-4-es házhoz hozzáépítés történt:). Ebből egyedül a 3-asnak bővült hivatalosan a háza, de erről is csak az önkormányzati szemle az utolsó dokumentum 2015-ből, amivel a 3-as tuéajdonosa rendelkezik.

Mi a teendőm?

• A 3-as használatbavételi engedélyt ki tudom én kérni az Önkormányzattól? Vagy meg tudom nézni a Földhivatalban, hogy be lett-e nyújtva?
• A 2-es-re mi a megoldás? A téglalalap alakú gazdasági épülete első frontjára hozzá lett építve 2x 30-40cm vastag fal - ezt látom kívülről, a bejárati ajtó beljebb van, ott nincs hozzáépítés, ott beugró van.

Ezek megoldásához kérnék szépen tanácsot.

Ui. Azt írta a földmérő, hogy nem vállalja a megbízást:(

LIAN,

Ez nem jó hír. Annyira nem, hogy a tulajdonosok együttműködése nélkül szerintem megoldhatatlan. Még ha lenne is együttműködés, akkor sem biztos, hogy menne, mert az országos és a helyi építési szabályok nem biztos, hogy engedik a bővítést. Olvasd ezt el:
https://komkel.blog.hu/…erkepmasolat

Reálisan: fel kell készülnöd arra, hogy csak készpénzes vevőknek tudod eladni a házad, és nekik el kell mondanod a valóságot. Ennek megfelelően, nem fogsz jó árat kapni érte.

osztap

Nem szeretnék pereskedni, de ott tarttotam, hogy beperelem őket , ha nem írják alá a valóságnak megfelelő új használati megosztást. és vázrajzot. Most ezt nem nagyon értem: a Bíróság nem fogja kötelezni, hogy megcsináltassa a bővítéssel kapcsolatos engedélyeket? Vagy a visszabontást, ha kell?

Gzadasági épületnél is kell engedély a bővítéshez? a 2-s nem lakás, hiába laknak benne 20 éve, vagy az is lehet hogy 60 éve:)

Tudnátok segíteni? Pár napja még láttam gazdasági épület csoportot, de nem tudom, hogyan tudnék rákeresni.

Tökmindegy. Mindenki ugyanazt olvassa, ha van valaki, aki tud ésvagy akar válaszolni, itt is tud.

Kedves Szakértők!

Van egy (kivett lakóház, udvar) (5636 m2) ingatlanban nekem 34%, Anyukámnak 23% (Összesen 57%). Mi ketten egy oldalon állunk 57 százalékkal.

A fennmaradó 43%-on 13 tulajdonos osztozik, 1-8% közötti mértékben.

Az ingatlant én és Anyukám tartjuk karban, állagmegóvás, javítások, udvar karbantartása, fűnyírás stb. A többi 13 tulajdonos egyáltalán nem járul hozzá sem pénzügyileg, sem máshogy az ingatlan állagmegóvásához, költségeihez. Számlákat gyűjtjük. Senki nem lakja az inagtlant. Rajtunk kívül nem jár oda senki. Több tulajdonost nem ismerünk és nem tudjuk hol laknak, viszont szeretnénk ha 100%-ban a miénk lenne az ingatlan.

Milyen módszerek vannak ennek elérése érdekében?

„Milyen módszerek vannak ennek elérése érdekében?”

Nevük, és a címük megvan - legalábbis az, amelyik szerepel a tulajdoni lapon.
Ez alapján már megkereshetitek őket, és megpróbálkozhattok a közvetlen tőlük való megszerzéssel.
Ha nem megy, vagy nem akartok ezzel pepecselni - 13 tulajdonos esetén a teljes siker lényegében kizárt -, akkor ez is elég ahhoz, hogy bíróságon közös tulajdon megszüntetése iránti keresetet beadjatok.

,,akkor ez is elég ahhoz, hogy bíróságon közös tulajdon megszüntetése iránti keresetet beadjatok.,, Ennek kb mekkora a költsége? Itt akár dönthetnek úgy is a tulajdonosok, hogy lemondanak a javamra?

Ha véletlenül megtalálom mind a 13 tulajdonost, ekkor kötelező, hogy mind a 13 egy Ügyvédi irodában aláírja az adás vételi szerződést, vagy más módon (például hivatalos levelezésben) eladják nekem? Attól tartok, hogy ha meg is találom őket, akkor nem tudom őket, egy időben egy helyre szervezni. Főleg ha valamelyik külföldön él.

LIAN,

A közös tulajdonosok között a használat rendezéséről van rendelkezés a Ptk-ban. A használatot a bíróság rendezheti. Tiszta sor.

Az épületek feltüntetéséről nincs a Ptk-ban hasonló szabály. Az a hatóságra és az építtetőre tartozik. Ez megnehezíti a dolgot. A helyedben azzal érvelnék, hogy (i) károd keletkezett, mert x Ft-tal jobb árat tudsz elérni, ha bankhiteles vevőknek is árulhatod az ingatlant, mintha csak készpénzes vevőknek tehetnéd, (ii) a bank csak akkor ad hitelt a vevődnek, ha az épületek fel vannak tüntetve a térképen, (iii) a társtulajdonosod szerződésen kívüli kárt okozott Neked, amikor úgy bővítette az ingatlanát, hogy azt nem tüntette fel a térképen. Kérem, hogy kötelezze a bíróság a feltüntetésre adott határidőig, annak elmulasztása esetén x Ft megfizetésére Neked.
Látod mi a gond? Az x Ft-ot, de még a kár létét is igen nehéz bizonyítani. Az nem elég, hogy "a vak is látja", valami elemzés, statisztika, stb kéne. Aztán, pl. nem tudom, hogy mikor történt a bővítés, és mikor szereztél arról tudomást. Lehet, hogy annyira régen volt, hogy elévült, vagy magad is úgy vetted a házad, hogy az a bővítés már ott volt a társtulajnál - akkor miért nem nézted meg? Szóval elméletben sikerülhet, de a valóságban szerintem igen kicsik az esélyeid.

Természetesen a gazdasági épület bővítését is fel kell tüntetni a térképen. Miért ne kéne?

tmsnmeth80,

„Ha véletlenül megtalálom mind a 13 tulajdonost, ekkor kötelező, hogy mind a 13 egy Ügyvédi irodában aláírja az adás vételi szerződést, vagy más módon (például hivatalos levelezésben) eladják nekem? ”
Levelezés nem megy, mert az ügyvédnek azonosítania kell az eladót, ami postán keresztül nem lehetséges. Tehát vagy megjelenik az eladó az ügyvédnél, vagy az ügyvéd távazonosítja internetes videóhívással.
Nem muszáj mindenkinek egy szerződésben lennie, lehet több külön szerződés is. Sőt, az sem kell, hogy az adott szerződést mindenki egyszerre írja alá, lehet más napokon is, csak írja alá minden szerződő fél.

A tulajdonosok aktuális címeit ki tudod kérni egy hatósági bizonyítván formájában a kormányablakban a tullappal, arra hivatkozva, hogy meg akarod szüntetni a közös tulajdont. A gyakorlat nem egységes, nem minden kormányablak adja ki így. Ha a tied nem, akkor keress egy másikat, pl. Budapesten.

A perindítás költsége attól függ, mit kérsz pontosan. A pertárgyérték meghatározásához olvasd el a 15. pontot az elején és a kommentárját is alul, itt:
https://kuria-birosag.hu/…-pk-velemeny
Az Illetéktörvény 42. §-ban vannak a százalékos mértékek,a pertárgyérték függvényében.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat.

Sose gondoltam, hogy ilyen helyzetbe kerülök. Én mint laikus, nem tudom mi lenne a helyes a döntés. Szeretném, hogy ha 100%-ban a miénk lenne az ingatlan, a lehető legegyszerűbben. Ti melyik módot javasoljátok?