Osztatlan közös tulajdon

Így van, nem teheti meg, viszont szabhattok olyan feltételeket a szerződésben, ami csak nektek megfelelő, esetleg egy 3. félnek már nem.

Jogszabályi hivatkozást szeretnék kérni egy ügyben.
Röviden, adott egy ingatlan pl: 100.hrsz. szám alatt ez az ingatlan telek része, ami meg van osztva 22/40 hányadra és 18/40 hányadra. A 100/A.hrsz.-on ami a 22/40-es hányadra vonatkozik van egy ház (a 100/B hrsz is van egy ház, de ez nem fontos). Nos, ezt a házat vagyis a 100 és a 100/A helyrajzi számú ingatlant végrehajtás alá vonták és kitűzték az ingatlan árverés időpontját. Megjelentették a Végrehajtási Hirdetményt ,de két külön-külön lapon két külön-külön ügyiratszámon. Kérdeztem a Végrehajtót, hogy ezt két külön árverés keretében lesz értékesítve? A válasz meglepő módon az volt, hogy igen de egy napon, mivel a Bírótól két ügyszámként jött meg. A tulajdoni lap igen kusza én is több nekifutásra sikerült elennem rajta. Gyanítom, hogy az értékbecslő nem igen tudta, hogy mit kezdjen vele, ezért külön értékként állapította meg a becsértéket. Szeretnék elindulni az árverésen, de nem érzem, biztosnak ezt a választást, mert mi történik akkor, ha valaki a 100-as hrsz megveszi, és valaki más veszi meg a 100/A hrsz. Biztos vagyok benne, hogy az Ingatlan nyilvántartás szerint nem lehet két ügyként kezelni a dolgot (nem lehet a ház alól valaki másnak eladni a földet (ezt a józan gondolkodás mondatja velem)). Próbáltam jogszabályt keresni erre az esetre, hogy miért nem lehet külön-külön értékesíteni az ingatlant, de nem találtam Vht.-ben semmi ilyenre utalót. Milyen jogszabályra hivatkozzam az ingatlan árverésen, amivel el tudnám érni, hogy egy árverést folytassanak le a két Hrsz-re?

Választ előre is köszönöm

Ok, túlbonyolítottad. Társasházként működik, az épületek külön-külön albetétben, de vannak közös területek, így például a közös udvar.

Nem lehet egy árverést lefolytatni, ha külön albetétekben vannak, önállóan értékesíthetők.

Az udvar, a kert marad közös tulajdonban, ugyan úgy, mint egy társasház gépkocsitárolója, vagy bejárója, vagy ott is van közös udvar, annyi tulajdonostárs között, ahányan lakják az ingatlant.

A 100. hrsz-út önállóan valóban nem árvereztethetik, a tulajdoni lapján biztosan szerepel az, hogy társasház és hogy a tulajdonjogot (albetéteket) egy másik számú tulajdoni lapon tartják nyilván.

Az árverezést elrendelő bírósághoz fordulj.

Ptk. 95. § (1) A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne (alkotórész).

Az épület főszabály szerint osztja a föld jogi sorsát.

Ptk. 113. § Ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, az épület tulajdonjogát csak a föld tulajdonjogával együtt lehet átruházni és megterhelni.

Ingatlant (telket) szeretnék vásárolni. Osztatlan közös tulajdonban van, 9 tulajdonosa van (Mindenkinek megvan a saját elkerített területe.). Az egyikük eladja a részét és az lenne a kérdésem, mielőtt megveszem, a többi tulajdonos előzetes beleegyezését kérhetem-e arról, hogy beleegyezzenek egy építkezésbe? Mi lenne a megoldás, hogy ne legyen gond belőle, ha építkezni akarok?
Előre is köszönöm a választ!

Gond lehet belőle, ugyanis a terület egészére vonatkozik a beépítés mértéke. Figyelnetek kell egymásra a túlépítkezés miatt.

A beleegyezésük nélkül nem is tudsz építkezni.

Mindenképpen javasolnék egy írásos használati megosztást, mert közös tulajdon esetén, amit építesz, az is a közös tulajdon része lesz.

Hely van bőven még a beépítésre azzal nem lesz gond. Úgy tudom, hogy a tulajdonostársaknak elővételi joguk van. Ha az ügyvéd megkeresi őket a lemondással kapcsolatban, akkor nyilatkozhatnak róla, hogy xy paraméterekkel rendelkező építmény építéséhez hozzájárulnak. Meggondolhatják-e magukat, ha az építési engedélyt alá kell írni és mégse írják alá, tudok-e tenni valamit? Az előző nyilatkozatuk lehet-e mérvadó?
Köszönöm a választ!

Nem, most arról nyilatkoznak, hogy beépítheted, a tervek alapján meg arról fognak, hogy megfelelő-e nekik az az építmény, ahogyan te azt eltervezted. Ha bármiben akadályozod őket, kilátás, napfény, árnyékolás, ráépítés a másik épületére, akkor megakadályozhatják.

Nagyon érdekesek ezek a közös tulajdonok. Valami bűvös 6-os számot láttam, ezzel kapcsolatos a kérdésem.
A mi osztatlan tulajdonú telkünkön van 6 db ház lekerített telekkel, előttük közös használatú úttal. Az út végén kb 15nm-es telek le van külön kerítve. Ez a telkecske a mi telkünk mögött lévő, külön hrsz-en lévő telek tulajdonosáé. A telkét kizárólag a mi utunkon és a végében lévő saját kis telekrészen keresztül tudja megközelíteni.
Mi most 6 vagy 7 vagyunk? Kell társasházzá alakulnunk, vagy maradunk a ptk alatt?

Másik kérdésem: van mindenki által aláírt használati megosztásunk. Ha a saját telkemen járólapozok, ahhoz kell a hozzájárulásuk?
Csb

Egy helyrajzi szám alatt bejegyzett ingatlanról lenne szó, aminek hét tulajdonosa van. Ez egy üzletsor, egybeépített, de különálló üzlethelyiségekkel. Az egyik helyiséget megörököltük a testvéremmel 50-50% részarányban. Az ő részét én szeretném megvenni, de az már fel lett kínálva a szomszéd üzlethelyiség tulajdonosának, azaz a mi társtulajdonosunknak is. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben nekem van-e elővételi jogom, ha van, akkor az erősebb-e, mint a szomszéd üzlethelyiségek társtulajdonosaié? Illetve, ha nincs, akkor tehetek-e valamit azért, hogy én vehessem meg az ingatlanrészt? A választ és segítséget előre is köszönöm!

Csipkebokor!

Nem kell átalakulnotok.
Ha külön hrsz.-on van a másik (7.)tulajdonos, akkor nem hozzátok tartozik, csak szolgalmat biztosítotok neki.

Nem kell a hozzájárulásuk, nem sérted senki jogait, a saját használati részedet csinosítgatod.

Tulajdonostársak esetében a testvéred annak a tulajdonostársnak adja el a részét, akinek akarja, ilyenkor nem kell a többiek között is felajánlani.

A 7-nek is van a mi hrsz-on kb 15nm-es tulajdonrésze.
Így is áll a válasz? Nem kell átalakulnunk?
Csb

T. Fórumozók!

A társasház elorozza a kamrámat, azügyben írok.

Nemrég vettünk egy kis lakást (társasházi kis lakást) Bp. VI. kerületben.
Van egy kis kamrája is, ami nem a lakás konkrét része (nem szerepel a tulajdoni lapon), hanem egy mellette lévő kis közös WC volt, ami a közös tulajdon része (3 nm) amit senki sem használt a házban. Az előző tulaj ezt "egybecsatolta" a lakással nemrég, vagyis nyitott egy rést a lakás és a helység közötti vékony válaszfalon, a körfolyosó felőli ajtót pedig befalazta, a WC-kagylót eltávolította, és lebetonozta a helyét.
Így lett egy kamra a lakáshoz, ami az alapító okirat szerint még "közös WC".

Elmondta a következőket: hogy ő meg akarta vásárolni ezt a helységet, de képtelenség volt a tulajdonjogát megvenni, mert tett valamelyik másik lakó is ajánlatot rá (magasabbat). De közben nem adták el neki sem, mert az meg csak akkor venné meg, ha a mellette lévő nagy tárolóval együtt vehetné meg. És azt is meg kellene szavazni, meg alapító okirat módosítás kellene, szóval reménytelen, hogy megvegye valaki ezt a közös tulajdonú részt. És hogy már szeptember óta nem volt közgyűlés ezügyben (mert valamelyik tulajdonos külföldön van még). Azt mondta, hogy úgysem adják el azt a kamrát senkinek, és nem is lehet, mivel közös wc volt eredetileg ez - ezért alanyi jogon jár a használata a lakáshoz, lévén csak ebben a lakásban nem volt WC. (Igaz, ő utólag épített be ő wc-t, "átmenetileg".) Így úgyse vehetik el a ház ennek a használatát ettől a lakástól, ez csak "a közös képviselő rögeszméje".

Alighogy beköltöztünk, kiderült -a közös képviselőtő közölte-, hogy közgyűlési határozat született még a szeptemberi közgyűlésen, miszerint.: "A közös WC eladásánál a magasabb ajánlatot tevő lakó javára fog dönteni a következő közgyűlés". Ezt a pályázati kiírást az előző tulaj is elfogadta ráadásul! (Aztán ő tette az alacsonyabb árajánlatot).
Most volt az új közgyűlés, és -hiába ellene szavaztam-, a társasház 84%-a megszavazta a közgyűlésen a "közös WC" -vagyis a "kamrám"- és a mellette lévő nagy tároló eladását is, mert "a társasházház érdeke, hogy több millió Ft-hoz jusson".
A megvásárláshoz szükséges alapító okirat módosítás is meg lesz jövő héten nélkülem is. (ahhoz is min. 80% aláírás kell).
A közös képviselő szerint is jól átvert engem az előző tulajdonos, hogy így adta el a lakást nekem.
Kiderült, hogy engedélye sem volt az előző tulajdonosnak ajtót nyitni abba a helységbe (igaz, hogy főfalat nem bontott ehhez).

Tehát most az van, hogy a közgyűlés szépen megszavazta, hogy eladják a "kamrámat" másnak (lévén az nem az én tulajdonom), holott anélkül meg sem vettem volna a lakást.
Én már árajánlatot sem tehetek rá, nem is lenne értelme, hiszen nem tudnék versenyezni a másik lakóval, aki az egész nagy tárolóra is ajánlatot tett.
Megtámadhatnám "kissebségi jogok séreleme" címen a közgyűlés határozatát, de milyen jogon, amikor már -a közös képviselő szerint- arra se hívatkozhatok, hogy a "közös WC használata jár nekem" (mert a lakásomban van WC beépítve már).

Az előző tulajdonos azt mondta, hogy ezügyben nem tud semmit tenni, és ő meg van győződve, hogy nem idegeníthetik el a helység használatát tőlem.
A lakást nem hajlandó visszavásárolni tőlem, kártérítést sem hajlandó fizetni.

Most mit tehetek ezügyben, hogy a társasház ne idegeníthesse el a kamrámat?
Az előző tulajdonost van értelme beperelnem, hogy nem mondott el mindent nekem, csak amit leírtam, hogy elmondott?

Az osztatlan közös tulajdonban álló telekről, ha az egyik tulajdonos által eladásra kínált részt megveszem és nincs a megosztásról térképvázlat azt milyen módon tudom pótolni? Az adásvételkor milyen hiteles vázlat fogadható el az ügyvédnél? Elég a megvásárolni kívánt rész földmérő által kimért tulajdoni résznek megfelelő nagyságú terület térképvázlata?
Előre is köszönöm a választ!

Telekalakítás (telekmegosztás) szükséges.
Földmérő elkészíti változási vázrajzot.
Záradékolja földhivatal.
Ez alapján az 1 ingatlanból 2 lesz. (bejegyzés nyomán majd)
Adásvételi szerződésben az újonnan keletkező ingatlan tulajdonjoga kerül majd átruházásásra,
földhivatal egyszerre hozza létre új hrsz-t és átvezeti tulajdonjogváltozást is.

Neeeeem.

Nem biztos, hogy a telek megosztható.

Egy osztatlan közös tulajdonú ingatlanrész eladásánál nem szükséges a használati megosztás sem. Elég, ha az adásvételbe csak az ingatlan tulajdoni hányada kerül. Ahhoz, hogy az ingatlan természetben megosztható legyen, ahhoz minden tulajdonostársnak hozzá kell járulnia.

A telek nem megosztható, nem akkora a terület, ami a minimális telekméret kialakításához kell.
Használati megosztást azért szeretnék, hogy a későbbiek során ne legyen gond belőle, hogy annak a lekerített résznek hol vannak a határai.
Ezt a mondjuk általam rajzolt vázlatot a többi tulajdonos, ha jóváhagyja gondolom az elegendő?

Méretarányosnak kell lennie, olyat pedig nem tudsz magad rajzolni.

Igen, a tulajdonostársaknak jóvá kell hagyniuk.

Helló! MIndenkinek.
Osztatlan közös erdőnél nélkülem(tulajdonos)a többi tulaj megbizhat e erdőgazdálkodót.Ha igen akkor utánna mi közöm a saját tulajdonomhoz.
Üdvözlettel

Csak a saját tulajdoni hányadukra. Az erdőgazdálkodónak, meg veled kell egyezkednie, hogy melyik területre tartasz igényt.

Helló!
Az a baj hogy már megbizták az erdőgazdálkodót az én megkérdezésem nélkül évekkel ezelőt .Most éppen vágják az erdőt engem senki nem kérdez. nem is tudom mit tehetek.
Üdv

Üdv Mindenkinek!

Örököltem az Édesanyámtól évekkel ezelőtt egy családi házat, Édesapámnak özvegyi haszonélvezeti joga van rajta. Ő azóta megnősült, de nem vetette le azt. Ráadásul épített rá az engedélyemmel egy kocsmát, de a tulajdoni lapon továbbra is én szerepelek tulajdonosként. Vagyonmegosztás nem történt. Apu el szeretné adni az ingatlant úgy, hogy fele-fele osztozunk a pénzen. Ezzel csak az a baj, hogy most az ingatlan értékének a fele kevesebb, mint amennyit a ráépítés előtt kaphattam volna érte.

Ha eladjuk az ingatlant, valóban megilleti aput az eladási ár fele?

Hogy tudom én levetetni az özvegyi haszonélvezeti jogot, ha apu nem adja oda nekem a házassági anyakönyvi kivonatot? Az anyakönyvvezető nem adhatja ki nekem.

Előre is köszönöm a segítséget!

Lalabá elszállt minden, amit írtam.

Jááj!

Tehát röviden. Van egy törvény az erdőgazdálkodásról, 2009. évi XXXVII. törvény,amelyben szépen le van írva, hogy közös tulajdon esetén a haszonbérbe adáshoz elegendő a többségi tulajdonostársak döntése, így én korábban rosszul mondtam, elnézést érte, valamint az is, hogy kihez fordulhatsz panasszal (az erdészeti hatósághoz és az Országos Erdő Tanácshoz véleménykéréssel.)

Az erdészeti hatóság nyilvántartásba vette az erdőgazdálkodót, ott megnézheted, hogy mit tartalmaz a haszonbérleti szerződés, a bérleti díj, a kifizetés módja, üteme stb.
Ha az erdőgazdálkodó kifizette a bérleti díjat, akkor attól a tulajdonostárstól követelheted a részedet, aki nem számolt el veled.