Osztatlan közös tulajdon

T. bevasarló.... !

„ Az én érdekem ebben a helyzetben vevőként az lenne”,

Az érdeked az lenne, hogy alaposan megismerd az épületet, benne a megvásárlandó lakásokat. Továbbá megismerd a tulajdoni viszonyokat.. a közmű adottságokat és még a használati megosztási megállapodást is.

Úgy általában a vevők ezt egy vagy két látogatás alkalmából nem ismerik/ismerhetik meg... ezért kell segítség, rokon ,szakember stb.
Amit néha az eladók nem szeretnek. De ügyesen, cselesen minden megtudható

bevasarlotura

• osztatlan közös tulaj.

„ A tulajdonosok kötöttek egy használati megosztást, mivel a háznak van egy kertje, így abban állapodtak meg, h....”
Sokkal sarkalatosabb érdek a használati megosztásnál a közművek. Így a vízközmű, az elektromos - közmű bekötés , a gáz közmű bekötés. Mert lehet főmérős és lehet almérős megoldás És a csatorna.
Az a jó ha ezeknek külön - külön mérőik vannak és ráadásul olyanok amit a szolgáltatók is elismernek. Azaz szerződés van a szolgáltatókkal.

A kert csak egy harmadrangú valami.
Nagy valószínűséggel a tulajdoni lap csak annyit tartalmaz, hogy lakóépület... több lakással.
Nem árt az építési terveket is elkérni és tüzetesen tanulmányozni.
Természetesen lehet módosítani azt a használatmegosztási szerződést. De ajánlatos a vétel előtt, mert később nehezen állhatnak rá.

Minden megállapodás, szerződés megváltoztatható.... ha felek úgy akarják.
Van azért néha ,hogy valamelyik fél vélt vagy valós ok miatt nem akarja.

„milyen esetben kell újraírni?”

Kelleni nem kell. Ha valkinek nem felel meg, kezdeményezheti a módosítást. Ha nincs közös megegyezés, bírósàghoz fordulhat.

Ha neked megfelel így, nincs mit tenned.

Kedves wers, köszönöm a választ! Igen, végülis egy szerződést is meg lehet támadni, tehát nincs értelme annak, hogy a használati megosztás és a szerződés között párhuzamot vonjak.

Abban kérhetnék segítséget, hogy a használati megosztást milyen esetben kell újraírni? Ez nem világos nekem. Az én érdekem ebben a helyzetben vevőként az lenne, ha nem lenne szükséges a használati megosztást módosítani a jövőben.

„Az érdekelne, hogy a tetőtéri lakás tulajdonosa megtámadhatja-e a használati megosztást, vagy az olyan erejű, mint egy szerződés?”

Úgy gondolod, hogy egy szerződést nem lehet felmondani, módosítani? Azt is lehet. A tetőtéri tulaj meg is támadhatja. Az más kérdés, hogy mit ítélne a bíróság.

Tisztelt Szakértők!

Ingatlanvásárlás előtt állok. Adott egy ház, amiben összesen 5 db lakás van. Családi házként van nyilvántartva, használati megosztással. Az 5 db lakásból 4 db egy család tulajdonában áll, az 5. (tetőtéri) lakás valaki másé. A tulajdonosok kötöttek egy használati megosztást, mivel a háznak van egy kertje, így abban állapodtak meg, hogy a kertet csak az a család használhatja, akiké a 4 db lakás.

Jelenleg ez a 4 db lakás eladó, amit a tulajdonosok egyben szeretnének eladni. A tetőtéri lakás idén év elején cserélt gazdát, a használati megosztást még tavaly év végén írták alá, tehát a tetőtéri lakás mostani tulajdonosa nem írta alá, az előző tulajdonos írta alá.

Ha jól tudom, pusztán a tulajdonosváltás nem indokolja, hogy új használati megosztás szülessen. A kérdésem a következő:

A 4 db lakásból 2 db-ot vásárolnánk meg és egybenyitnánk őket. Ezekhez jelenleg tartozik kertrész a használati megosztás szerint. Az érdekelne, hogy a tetőtéri lakás tulajdonosa megtámadhatja-e a használati megosztást, vagy az olyan erejű, mint egy szerződés? Illetve újra kell-e írni a használati megosztást, ha mondjuk a 4 db kislakásból 2 db nagylakás lesz (tehát nem csak tulajdonosváltás történik, de az ingatlanok darabszáma is változik)?

Unicorn Unicorn !
Még mindig nem érted. De azért valamivel többet tudunk meg.
Tehát a tied a pássziv ház 300 nm, egy másik résztulajné egy 40nm -es. És a harmadik ?
Amúgy a pásszív ház és bármi más nem nő ki a földből, az valamikor valaki építette.

„A felépítmények sehol sem szerepelnek”,
Ja ez nekem is feltűnt, nálam ezért készítünk un. megosztási szerződést.
Akkor beidézném az első állítást :

„ Adott egy 1017 nm-es telek, amin 3 ingatlan van, a miénk a legnagyobb, mi vagyunk a tulajdonosok 60%-ban, míg van egy 25, és egy 15%-os tulajdonos.” Még ez is igaz lehet érték alapon.
Csakhogy az ingatlan nyilvántartás terület alapú.

Az 1017 nm egy jó nagy telek. Azon elfér akár egy házban 4 lakás . Úgy nevezik . többlakásos épület.
Lehet akár társasház is ha a tulajok úgy akarják.
De vissza erre a vitás 3 tulajos ingatlanra. A tulajdoni hányad ismeretlen. Feltételezzük, hogy 1/3 - 1/3 - 1/3. Ez a világ végéig így marad.

Ha az egyik épít rá egy palotát.... konkrétan egy passzív házat Ennek értéke most a tulaj szerint 300 milla. Ha learanyozzuk a padozatot, arany stukkók, exra full berendezés, lehet akár 480 milla, sőt akár 990 milla. a telekkönyvi hányadok nem változnak.

Ja az a 300 millás ház akár meg is semmisülhet. Egy alapos tűz tudja dolgát.

Unicorn

„Az én területemen van egy 300 négyzetméteres fullra felújított passzív ház, míg például a másiké egy 40 négyzetméteres lepukkant, 120 éve nem volt semmilyen felújítás. Ha én eladom a részemet, az enyém sokkal többet ér nyilvánvalóan, mint az övé.”

Nem beszélt félre Zoltanuss, mikor ezt állította: „Az osztatlan közös tulajdon terület alapú és nem érték alapú.”
Valóban így van, hogy a terület törtekben számolt mértéke az, ami aztán a százalékos arányt eldönti, de erről a törtalapú elosztásról semmit nem írtál. Lehet, hogy akkor is többségi tulajdonos maradsz, de esetleg jóval kisebb mértékben, mint a 60 %, ahogy azt írtad. Gyakorlatilag tök mindegy, hogy mekkora és milyen állagú az épület rajta.
Egyébként én is a volt ingatlanomnál úgy voltam, hogy a szomszédé egy lepukkant főépület volt egy kicsi, lepukkant állapotú melléképületrésszel és néhány szintén lepukkant gazdasági épülettel. Az enyém pedig egy rendbe tett főépületrész és egy engedéllyel bővített melléképületrész volt néhány gazdasági épülettel együtt. Ennek ellenére mégis csak 50 %-ban maradtam tulajdonos, mert az épületek minősége ezt nem változtatta meg.

Kb. szerintem ez az, amire Zoltanuss is utalni akart. Tehát ha leírod a törtalapú hányadokat, akkor derül ki csak, hogy mennyire és mekkora mértékben is vagy te ott többségi tulajdonos. És még az sem elhanyagolható, hogy az épületek építésének, felújításának mennyire vannak rendben az engedélyei.

Zoltanuss te félrebeszélsz. Az én területemen van egy 300 négyzetméteres fullra felújított passzív ház, míg például a másiké egy 40 négyzetméteres lepukkant, 120 éve nem volt semmilyen felújítás. Ha én eladom a részemet, az enyém sokkal többet ér nyilvánvalóan, mint az övé.

vinnie, talán ez segít:

https://www.pwc.com/…erzodes.html

Tisztelt Fórum! Van egy teremgarázs beállóm Bp-en egy olyan teremgarázsban, amiben a beállók egy helyrajzi számon vannak, minden tulajdonos ugyanazon a tulajdoni lapon szerepel megjelölve, hogy hányas beálló az övé. Összesen kb. 200 beállót tartalmaz. Amikor vásároltam kb. 5 éve, az ügyvéd az adásvételi szerződésbe beleírta, hogy a tulajdonosok nagy száma miatt tekintsen el a földhivatal az elővásárlási jog lemondásáról szóló nyilatkozatok igényéről. Ez így is történt, a nevemre került a beálló. Jelenleg azonban el szeretném adni, de a vevőjelölt ügyvédje azt állítja, hogy a tulajdonosok nagy számára tavaly év végétől már nem lehet hivatkozni. Kérdéseim:

1. Valós, amit a vevőjelölt ügyvédje állít? Ha igen, akkor ebben a helyzetben hogyan lehet legegyszerűbben az elővásárlási jogot lerendezni? 200 tulajdonosnak hivatalos levelet küldeni aránytalanul drága lenne és egy részük valószínűleg nehezen, vagy egyáltalán nem elérhető.
2. Járható út lenne az, hogy elküldöm a vevőjelöltet a földhivatalba, hogy nézze meg a helyrajzi számhoz kapcsolódó legutóbbi adásvételiket és azokból puskázzunk? Van joga megtekinteni? Honnan ismerjük fel, hogy a földhivatal nem kekeckedett az adott adásvételivel? Onnan, hogy széljegyre került, vagy onnan, hogy már a tulajdoni lap II. részében szerepel a vevő neve?

Előre is köszönöm a segítséget!

Nos a kutya itt van elásva :

„ a mi részünk ér 400 milliót, az egyiküké 30-at, a másikuké 50-et.” , korábban pedig ez az állítás :

„mi vagyunk a tulajdonosok 60%-ban, míg van egy 25, és egy 15%-os tulajdonos.”
Ez matematikailag nem stimmel, de másképpen se.

Az osztatlan közös tulajdon terület alapú és nem érték alapú. A terület változatlan az érték váltózó.
Tegyük fel, hogy van egy ikerház. Valamikor pont egy telek egyik felére egy ház mellette egy ugyan olyan.... most az ikerház műszaki jellemzőit had ne soroljam.
A tulajdoni hányad 1/2 - 1/2.... gyengébbeknek 50 - 50 %. Telik az idő az egyik iker gondozza a házát lakását.. beruház extra fűtés ,márvány padozat tripla üveges ablakok, arany csapok stb. a végtelenségig.
A másik hagyja úgy. Az érték lehet akár 3 x -osa is a két ingatlannak, de a tulajhányad továbbra is 1/2 - 1 /2.
Anno volt egy üres telek, amire 3 db ingatlan került. Építés közben kellett volna rendezni.
Lehet igaz a 400 a 30 és az 50 millás érték. Az 480 millió, annak 60 % -a 480/100 x 60 = 288 milla és nem 400 .
Másik példa van egy család . Van egy család.. apu.. anyu 2 gyerek. A gyerekek nőnek, majd az egyik elköltözik. A másik pedig rá épít a házra egy másikat. Ugyan akkorát ugyan akkora értékben. Megnevezése 2 lakásos lakóház. Ennyi.
A szülők gondolják jó gyerekek, semmi baj, majd távoznak az élők sorából.
Majd jön az öröklés . a meg 1/2 - 1/2 arány. Tehát Pestmihálújlakon a 1522234 hrsz -u ingatlanon az örökölés a fenti testvér és a korábban elköltözött között ez.... hacsak számlákkal, tanukkal stb. nem bizonyítja az építkezést. Az előre látók ezt már az építkezés kezdetén elrendezik jogilag. Bonyolíthatja ha az egyik még gondozás címen többlet örökséget indukál magának, vagy egy válás is belekavar a dolgokba.
" Mint írtam :
” A terület változatlan az érték váltózó.
Sőt az érték eleve szubjektív. Az egyik becslő ennyit ad meg a másik amannyit
Csak annyit tudunk, hogy egy telek 1017 nm , azon 3 házikó. nyilván különféle nagyságúak , sőt értékűek és a belháború dúl.

Majordomus

„azzal egészíteném ki hogy ügyvédi úton tegyetek korrekt vételi ajánlatot,egyúttal közölve,hogy ha igy nem akkor úgy”

Én sem úgy gondoltam és ezt valóban nem írtam le - elnézést érte - hogy ők, mint társtulajdonos, közvetlenül keressék meg a másik két tulajt, hanem szigorúan ügyvéden keresztül. Én is anno úgy tudtam rendbetenni a volt ingatlanom ügyét, hogy ügyvéddel írattam két levelet a másik tulajnak. Az első levélre eléggé pökhendi válasz érkezett, viszont mikor a másodikban megemlítettem a közös tulajdon megszüntetése pert, mint nem szabadon választható lehetőséget, hanem inkább végső és visszavonhatatlan megoldást, ami neki is valószínűleg pénzébe fog kerülni, akkor mindjárt megjelent személyesen és megbeszéltük, helyre tettük a dolgokat. Úgy jöttem el végül onnan, hogy minden kérdést lerendeztünk, tisztán és gondmentesen adtam át az ingatlant.

Hát,osztatlan közös tulajdont nem tolonganak megvenni árverésen sem.
.
Sz.örökös javaslata jó,azzal egészíteném ki hogy ügyvédi úton tegyetek korrekt vételi ajánlatot,egyúttal közölve,hogy ha igy nem akkor úgy.......
.
Nekik nagyon nem lesz buli az árverés,pláne ha csak a többségi tulaj fog licitálni(lefelé).

Unicorn

Zoltanuss ezt írta neked:
„Lehet perelni, de azt meg is kell nyerni. Az árverésnél pedig mindenki rosszul jár.”

Nos, közös tulajdon megszüntetése érdekében indított perben nincs győztes és vesztes. Mindenki a tulajdoni arányának megfelelően fizeti a perköltség rá eső részét, ergo te fogok kifizetni belőle a legtöbbet a 60 %-od után és ahogy én tudom, eléggé drága maga a perköltség is, talán az ingatlan értékének 6 %-a. Mivel meg kell határozni az ingatlan értékét, ezért szakértőt fognak ezzel megbízni, aminek a költségét is ki fogjátok fizetni. Sőt az se biztos, hogy piaci áron fog elkelni, ha árverésre kerül a sor. Kérdés, hogy mi fog maradni a végére belőle.

Szóval be kéne lengetni nekik ezt és megkérdezni őket, hogy biztosan kitartanak-e még így is, vagy inkább eladják még per előtt neked a részüket. Igaz akkor költözniük kell, de lehet még jobban járnak, mint a pert követően.

Majordomus!

Miért kéne árverezni, amikor mi szeretnénk megvenni a többiek részét is? A többiek nem szeretnék a miénket, mert nincs annyi pénzük. Csak hogy érzékeltessem a dolgokat, a mi részünk ér 400 milliót, az egyiküké 30-at, a másikuké 50-et. Egyedül mi vagyunk abban a helyzetben, hogy kivásároljuk a többieket, és ezt is szeretnénk.

Törtben van megadva a tulajdoni hányad, én csak az egyszerűség kedvéért írtam %-ban, hogy látható legyen mi vagyunk a többségi tulajdonosok. A felépítmények sehol sem szerepelnek, éppen ezért szerettünk volna társasházzá alakulni, hogy legyen pontos tulajdoni lapunk. Mint írtam, a kisebbségi tulajdonosok semmiben nem hajlandóak együttműködni, mindent bizonyatni tudunk, így a per kimenetele nem kétséges. Árverésről szó sem volt, nem tudom honnan veszitek. Mi szeretnénk megvenni a másik két tulajdonrészt is!!! Ezzel a két tulajdonossal semmilyen megegyezés nem lehetséges, pláne nem ésszerű. 4 éven át nem jutottunk velük semmire, nem írnak alá semmit, többször tettünk vételi ajánlatot, eladni nem hajlandóak!

Azért a leírás eléggé hézagos.

„Adott egy 1017 nm-es telek, amin 3 ingatlan van, a miénk a legnagyobb, mi vagyunk a tulajdonosok 60%-ban, míg van egy 25, és egy 15%-os tulajdonos.”
Adott a telek, konkrét nm -ben, de a rajta lévő ingatlan felépítményről semmi. A tulajdoni hányadot amúgy természetes törtben adják meg.

Lehet perelni, de azt meg is kell nyerni. Az árverésnél pedig mindenki rosszul jár.
Jobb az észszerű megegyezés.

Amit leírtam.
A biróság eldönti hogy ki vásárolhatja ki a többiek tulajdonrészét vagy elrendeli az árverezést.

Nem ez volt a kérdésem, ezeket már tudom, hogy megy, most állítjuk össze a peranyagot. Az érdekelne, akinek már volt ilyen pere, mi lett a vége? Mi szeretnénk, és ki is tudjuk vásárolni a másik két tulajdonost.

Inditsatok pert a közös tulajdon megszüntetése érdekében.
Ha nem tudtok megegyezni,árverezés lesz a vége.

De ha van ügyvéded akkor minek van ha erről nem világosit fel?

Van valakinek tapasztalata osztatlan közös tulajdonnál, közös tulajdon megszüntetése iránti perben? Most egyeztetünk az ügyvéddel, szeretnénk mielőbb elindítani a pert. Megpróbálom röviden leírni a helyzetet. Adott egy 1017 nm-es telek, amin 3 ingatlan van, a miénk a legnagyobb, mi vagyunk a tulajdonosok 60%-ban, míg van egy 25, és egy 15%-os tulajdonos. Ők összefogtak ellenünk, és semmiben nem hajlandóak együttműködni, visszaélnek az aláírásukkal. Írok két példát: szerettünk volna társasházzá alakulni, hogy legyen saját tulajdoni lapunk, ez semmilyen változással nem járt volna a használatban, és nem lett volna közös költség sem, továbbra is mindenki a saját területéért lett volna felelős, ahogy most. Kértük, hogy írják alá, minden költséget mi fizetünk, ki is hívtuk a műszaki felmérőket, de ők nem engedték be, és közölték, hogy nem is írnak alá semmit. Tehát őket kár nem érte volna, de az ő tulajdonrészük értéke is nőtt volna. Még 60 évvel ezelőtt az önkormányzat elcsatolt a telkünkből egy részt, úgy hogy nem fizettek érte, mert utat akartak ott építeni, de ez végül nem valósult meg. Az önkormányzat ingyenes visszaszabályozná hozzánk, de mindhármunk aláírása kellene hozzá, amit ők szintén nem hajlandóak aláírni. Ezzel igen nagy anaygi kárt okoznak nekünk. Kérdésem, mire lehet számítani? Mi szeretnénk az ő részüket is megvenni, maguktól nem hajlandóak eladni, többször tettünk ajánlatot.

drbjozsef nagyon szépen köszönöm a segítséget!

Laci76,

Nincs.
Jó esetben van egy írásos használati megosztási szerződés közöttetek, hogy melyikőtök az épület és a telek melyik részét jogosult használni, hasznosítani, egyben erre vonatkoznak elsősorban a kötelezettségei (karbantartás). Még jobb esetben ebben benne van rendelkezés a hasznosításról, változtatás jogáról, közös részek (autóbeálló, tető) karbantartásáról, meg ilyesmi részletekről.
Ha nincs ilyen, akkor ez a szerződés attól még létezik, csak nincs írásban : ráutaló magatartással jött létre, ahogy most használjátok az ingatlant.

Akinek kizárólagos használati joga van az ingatlan egy bizonyos részére, arra hasznosítási joga is van egyben : bérbeadhatja, vagy szívességi lakáshasználatot is biztosíthat bárkinek.
Ahogy ő sem járhat be hozzád a te wécédre, és nincs köze hozzá, hogy - a normál együttélési szabályok határain belül - hogyan használod az ingatlanrészedet.

Sziasztok!
Én egy osztatlan közös tulajdonban levő telken lakom egy ikerház egyik felében ezen a telken 50% ban tulajdonos vagyok
a másik ikerházban lakó pedig a másik 50% ban tulajdonos.Kérdésem az lenne ,hogy van e bele szólásom ha ő elköltözik és kiadja
idegeneknek az ő ikerházát és e miatt nem fog életvitel szerűen ott lakni.
Válaszotokat előre is köszönöm.
Üdv:Laci76