Osztatlan közös tulajdon

„Szabalyos e , hogy a beleegyezesunk nelkul csinaltak mindezt?”
Valószínűleg nem, de ezt ennyiből biztosra nem lehet tudni.

„milyen lehetosegeim vannak?”
Elsőre a jegyzői birtokvédelem adódik.

Sziasztok!
A segisegetekre volna szuksegem a tisztan latas vegett...
Adott egy ikerhaz melynek telke osztatlan kozos tulajdonu a 16. keruletbem a garazsok ernek ossze oldalt, igy a hatso resz is ezek altal "hatarolt".
Nem tul nagy resz kb 8m hosszu es 4m szeles mert a garazs meghosszabbitasa a telek tulajdonkeppen.
Keritest anno nem huztunk, gyerekeknek nagy terulet ugyis egyutt jatszanak stb.
Szomszed gondolt egyet es beepitett egy 20m2 es fahazat a vonalra (szinte vegig er azon a 8m hosszan) ami igy kvazi teljesen lekeriti azaz elvalasztja a hatso reszt kb.2,4 m magassagban elveve a napot a teret (ha kerites volna max 1,8m ha jol tudom) es doboz bezart hangulatot tremetett nekunk erre a reszre.(a sajat hazunk fala a masik oldal)
Mivel rajtott, hogy a fahaz nyaron meleg lesz felszerelt egy klimat a hatuljara ami felenk fujja majd a forro levegot a zajrol nem is beszelve...es mivel ezt majd "muhelynek" hasznalja aprilistol ejjel-nappal megy majd a klima egesz oktoberig.

Tudok e valamit tenni?
Szabalyos e , hogy a beleegyezesunk nelkul csinaltak mindezt?
milyen lehetosegeim vannak?
Nagyon koszi!
A telek beepithetosege az ikerhazzal maxon van...
Koszonom Nektek!

drbjozsef,

„mint az alsó rész használójának jogutódja, pont ugyanolyan használati jog lesz ott is, ”

Jogos! Igazad van.

Frank2022,

Amíg ez közös tulajdon, addig soha nem fog a "felső rész a nevedre kerülni". Nincs is olyan, hogy melyik rész kinek a nevén van.
Ha társasházzá alakultok, akkor lehetne albetétesíteni a két lakást, és akkor lehetne a neveden az egyik.

Amíg közös tulajdon, addig a ráépítéssel az osztatlan közös tulajdon értékét növelted, és ezért az EGÉSZ ingatlanból egy nagyobb ESZMEI HÁNYAD jár neked belőle. Hogy a használat módja milyen, az már más kérdés.

De egyébként igen : VAGY közös megegyezéssel, a többi tulajdonos hozzájárulásával jegyzi be nagyobb hányadot neked a földhivatal, VAGY ennek hiányában csak a bíróság ítéletével.

Jó reggelt kívánok.Köszönöm a tanácsokat,jelenleg csak a felsőrész van használva az alsó lakatlan.Úgy értettem a tanácsokat ez per nélkül nem fog a felső rész a nevünkre kerülni.

osztap,

A saját tulajdona jogán használja a felső részt.
De ha örökléssel szerez ezen felül tulajdonrészt, akkor, mint az alsó rész használójának jogutódja, pont ugyanolyan használati jog lesz ott is, mint a másik örökösnek, vagy megajándékozottnak. Ez nem kérdés bíróság előtt.
Legfeljebb az, hogy ezt hogyan kényszerítse ki...

„Sőt! Fiat iustitia et pereat mundus!”

Az szerintem a második per lesz. :)

Mert ha a földhivatal bejegyzi az új tulajdoni hányadokat (tegyük fel, 7/10 lesz a végén a kérdezőnek, 3/10 az unokának), attól még a kialakult használati rend nem változik. Azaz hiába nőtt a kérdező %-a, a tulajdoni hányadának a piaci értéke nem nőtt, hiszen ő még mindig csak a fölső lakást használja, az unoka meg csak az alsót.

A tulajdonosok szótöbbséggel döntenek a közös tulajdon hasznosításáról. Mivel a kérdezőnek 7/10-e lesz, és meg akarja változatni, hogy hogyan használják az ingatlant, az ő döntése számít. Ez ellen mehet perre az unoka, ha úgy gondolja, hogy az érdekeit lényegesen sérti. Hogy ott mit ítél a bíróság, az jó kérdés... De ez sem tűnik egy rövid, olcsó, egyszerű pernek.

:)

Sőt! Fiat iustitia et pereat mundus!

Ezért írtam : "macerás lesz"
Nyilván azonnal kellett volna.
De hát ezért van a bíróság. Majd eldönti.

„Ha utóbbit nem adják meg, akkor pert indíthatsz bíróságon, amely az ítéletével pótolhatja azt.”

Ha bíróságra kerül az ügy, szerintem a bíró első kérdése az lesz, hogy igazolja, hogy mennyit költött az építkezésre harminc évvel ezelőtt. Ha megvannak a nevére szóló számlák, semmi gond. Ha nincsenek, akkor ez bizony hegymenet lesz. Mert honnan tudjuk, hogy az eladott XI. ker lakás árának nem csak a felét költötte rá?

A második kérdés az lesz, hogy mennyi volt harminc éve, az építkezéskor, a régi lakás plusz a telek értéke.

Nem lennék meglepve, ha szakértők hada keresné degeszre magát egy ilyen peren. No de hát fiat justitia, ruat coelum...

Frank2022,

Elvileg igen. Kérni kell ráépítés jogcímen a tulajdonjogod bejegyzését, ehhez mellékelni a másik/többi tulajdonos beleegyező nyilatkozatát.

Ha utóbbit nem adják meg, akkor pert indíthatsz bíróságon, amely az ítéletével pótolhatja azt.

Érdekes !
Nos ebből :
„ Nem is tudom,hogy tudom röviden leírni.30 éve volt a szülői házra ráépítettem egy 80 nm-es lakást,szüleim egyetlen gyereke vagyok,a felét már rég apám elhalálozása miatt megörököltem ,anyám az unokára íratta a részét ”

Ez a 'pénzéhes' unoka nagy valószínűséggel az ő gyereke.
Sőt az unoka ilyent is tett :

„öregek otthonába vitték a mamát ,így csak mi lakjuk a felsőrészt amit mi építettünk az alsó üres.”
Hát talán meg lehetett volna akadályozni, hogy az ember saját anyját csak úgy az idősek otthonába vigyék.... ha már az alattunk lakik.
Az ember a saját anyját csak gondozza (ha bírja ) az unokától kevésbé elvárható.
Továbbá :

El szeretné adni az egészet és a felét kéri.ez így jogos?
Hát ha tudja, a felső / a panaszos / belemegy így a legcélszerűbb. Egy 2 x 80 nm -es ingatlan így ér a legtöbbet, mondjuk egyben 80 millát, de ha csak az alsót tudja az unoka eladni az nem 40 hanem csak 35 milla.

Nagy családi belharcok dúlhatnak arra felé.
Nyilván az unoka racionálisan (érzelmek nélkül ) gondolkodik, a papa vagy a mama pedig érzések alapján.
A legtöbbet kihozni az ingatlanból akkor lehet ha az alsó és a felső rész is üres. Persze hhez áldozatokat is kell hozni.
Pl. úgy átalakítani a két ingatlant, hogy műszakilag teljesen önállóak legyenek. Külön bejáratok , külön közműves csatlakozások stb.
Sok pénz és munka.
Megéri - nem éri meg ? Innen eldönteni nem lehet.

Tisztelt drbjozsef.Ahozzáépitést a 11.kerületben eladott lakás árából csináltuk meg,van esély,hogy a felső lakásrész a tulajdonunkba kerüljön?köszönöm a segitséget

Frank2022,

Azért ezen kívül is, mint ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonos, lehetne keresnivalód. Csak hát jobb lett volna azt a ráépítési jogcímen eleve tulajdont szerezni, akkor most csak a többi rész feléről beszélhetnénk. Hivatkozhatsz rá, de ha nem tudsz megegyezni az unokával, akkor neked kellene pert indítanod bíróságon. Ha tudod igazolni, hogy Te a saját pénzedből építetted a felső lakást, akkor jó eséllyel bejegyeznék az azzal arányos tulajdonrészedet. Bár ezt is inkább apád halála és az öröklés előtt kellett volna lerendezni, most már macerásabb lenne...

drbjozsef.Köszönöm a tájékoztatást.szép estét kívánok

Frank2022,

Életében mindenki azt csinál a vagyonával, amit akar. Ha a mama úgy döntött, hogy az unokájának adja, akkor így jártál.
Ha a "ráíratta" az ajándékozási szerződést jelent, akkor ha édesanyád 10 éven belül meghal, akkor ebből követelhetsz majd az unokától köteles részt.
Hogy a fele-fele reális-e, leginkább attól függ, hogyan viszonyul egymáshoz értékben a két ingatlan. De általában, aki a szülői házra épít (tehát egy méretre kb. ugyanakkora lakást, de a telekből semennyi sem az övé), annak a felső része jellemzően jóval kevesebbet ér, mint az alsó rész+a telek. De nem szükségszerű. Ezt mi nem tudhatjuk.

Köszönöm a tájékoztatást,nem örülünk,mert azt hittük a felső lakás a mienk az alsót meg fele-fele arányban elosszuk,de akkor úgy látszik nem így lesz.

Frank2022,

Tehát van a kialakult használati rend, és a két lakás használata elkülönül. Nagyon úgy tűnik, hogy egy olyan közös tulajdonú ingatlanotok van, amin van egy, igaz írásba nem foglalt, használati megállapodás.

Miért fontos ez? Az unoka reálisan el tudja adni az ő tulajdoni hányadát önállóan, ellentétben a "mindenki használ mindent" felállással, amikor reálisan csak az egész ház forgalomképes, a tulajdoni hányadok külön-külön nem. Ha az unoka eladja a tulajdoni hányadát, a vevője helyébe lép a használati rendben, azaz csak ő használja majd az ő lakását. Ugyanez van az Te részeddel, ha Te adod el.

Nyilván a két 1/2 - 1/2 tulajdoni hányad piaci értéke a két lakás piaci értékét tükrözi, a használati megállapodás miatt. Azaz, jó eséllyel a két tulajdoni hányad értéke nem ugyanakkora.

Az alsó lakást nem lakja senki,mert az unoka akinek ráírták a felét a háznak ,öregek otthonába vitték a mamát ,így csak mi lakjuk a felsőrészt amit mi építettünk az alsó üres.

Frank2022,

„El szeretné adni az egészet és a felét kéri.ez így jogos?”
Kérni mindent lehet. De csak akkor lehet az egészet házat eladni, ha Te is eladod a Te tulajdoni hányadod, meg ő is az övét. Ha Te nem akarod a saját tulajdoni hányadod eladni, mert szerinted a Te tulajdoni hányadod értékesebb, mint az övé, akkor csak a sajátját adhatja el. Már ha talál rá vevőt.

Egyébként: mi a kialakult használati rend? Pl. a házban két lakás van, az egyiket (80 m2, újabb) csak Te használod, a másikat (x m2, régebbi) más (az unoka?). Vagy egy nagy lakóegység van csak, és mindenki használ mindent?

Nem is tudom,hogy tudom röviden leírni.30 éve volt a szülői házra ráépítettem egy 80 nm-es lakást,szüleim egyetlen gyereke vagyok,a felét már rég apám elhalálozása miatt megörököltem ,anyám az unokára iratta a részét és ő most az egész felét kéri azt a részt is amit mi építettünk jóhiszemüen rá. El szeretné adni az egészet és a felét kéri.ez így jogos?

Frank, nem azt mondtuk. Én konkrétan azt mondtam, azt mondom, hogy nem is értem, mi a problémád.

„Egyébként a kerítés tekinthető közös megállapodáson alapuló használati megosztásnak”
Ilyen kérdésekben egy évek óta ugyanott álló kerítésnél jobb bizonyíték nincs is. :D

Akkor ha jól értem arra a szülői házra aminek a felét megörököltem és 30 éve ráépítettem a 80 nm-es lakást azt is el kell feleznem az unokával,mert ő az egész felét kéri most.Nem valami jó híreket kaptam.

„De eladhatom telekhasználati megállapodás nélkül?”

Persze. Eddig is osztatlan közös tulajdon volt, az is marad. Egyébként a kerítés tekinthető közös megállapodáson alapuló használati megosztásnak, akár többet nem is kérhetne a társtulajdonos.