Osztatlan közös tulajdon

Istvan1998.

Ilyen ez az osztatlan közös tulajdon. Túros a háta...

Ha a nővéred is tulajdonos az ingatlanban, akkor az ő jogán jogszerűen lakik ott az élettársa.

Sziasztok!

Van egy 1/3 részre felosztott családi hazunk, ahol anyum, nővérem, nővérem elettarsa, és mamám lakik! Történt egy olyan hogy a nővérem bejelentette tudtunk nélkül az élettársát, ez által a sajat házunkból nem tudjuk kirakni se, és az élettársa miatt elkezdődött egy egy rossz irányba menni az egész dolog. Ugyan is a szomszédunkban van egy "cigány család" és hat volt dolguk a törvénnyel nem kevés....
És a nővérem élettársa elkezdett velük barátkozni, amit nem kellett volna mert mar most olyan szinten van ez a probléma hogy nekik mar átjáró ház a miénk...
Én mar nem lakok ott és tesom sem pont ez miatt.
Nem régiben jártam a háznál és eléggé tönkrr van teve, gazos a kert, lovait áthordja a szomszéd, a ház belső része mint egy putri,nincs takarítva, a szemet zsakostul a házban, be menni is nehezemre esett...
Szóval ez ellen mit tudunk tenni? Én ugy gondolom a probléma megoldásához a nővérem élettársának kirakása jelentené, nővérem nem egyezik velünk hogy ki rakjuk persze, neki jo a mocsokban élni, de én meg bátyám mashogy lassuk ezt... Nővérem és az élettársa sem dolgozik mamánk nyugdíjából élnek. Próbáltuk normalisan kirakni "kényszer kijelentéssel" de nem sikerült, Kérdezem én hogy milyen törvényeink vannak, hogy egy sajat tulajdonomban lévő csaladi házból, nem tudok kirakni egy idegent! Felháborító!

Igen, ugyanaz a helyről van szó. Amúgy miért lennék ugyanaz a személy....mindegy.
Részletekbe felesleges belemenni. A lényeg nem lehet telekmegosztás...mivel csak valós adatokkal lenne hivatalasosan és nem kamuzva az egyik fél későbbi esetleges kárára.
A társasházat pedig a szomszed nem akarja mert nem. Ez a válasza. A kérdés az,hogy jogi úton mit lehet innentől kezdve. A választ megkaptuk ennyi . Köszönöm.

Gyula ezt témát már többször több formában felraktad !
Nahát alias Gyula a kérdező ezt már több mint egy hónapja feltette.
„ nahat78#Jelentem!2022.01.29. 15:37

Ime :
A telek alapterületére pontosan emlékszel, de hogy mi lett írva arra nem. Vagy nem találtál oda
„ Lenne egy 589 nm közös udvaros hely házakkal.”

Van telek, vannak rajta házak, miért ne lehetne megosztani ? Tény hogy telekkönyvileg nem, de fizikailag igen.
Ha egyedüli tulaj vagy még egyezkedni se kell, csak saját ízlés szerint kialakítod az elválasztást, ha több van akkor leűltök és megegyeztek az új határokban és a használt ingatlan részekben. Természetesen az észszerűségnek vannak határai. Ha a képződmény torz, akkor a későbbi értékesítésnél lehetnek problémák. Mondjuk az építményekről se ártana némi info.
De mint írtam úgy osztjátok ahogy akarjátok. Viszont a HRSZ marad.

Most pedig társasházat szeretnél belőle.

Saját vélemény .
Ez a 589 nm -es telek nem hogy nagy telek, nem is közepes hanem egy kimondottan kicsi telek.

Ettől függetlenül lehet rajta 3 lakás, hogy az 3db. házban lenne ? Hát nem tudom, de eléggé torz képződmény. Persze házikók valamikor odakerülhettek.
” Az én részem 2-8-ad., azaz 1/4, nem egy izmos rész. És a tulajdonosok , Csak annyi ,hogy te egynegyed résztulaja vagy, de a többi ?

Köszönöm

Gyula,

Minden további nélkül :

„Ptk. 5:84. § [A közös tulajdon megszüntetése]
...
(5) Az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja.”

Közös tulajdon megszüntetése iránti pert kell indítanod.
Érdemes felhívni a tulajdonostársak figyelmét arra, hogy közösen megegyezve, és ügyvéddel létrehozva az alapító okirat bár nem olcsó mulatság, de ha bíróság is kell hozzá, az még sokkal drágább lesz, nekik is.

Sziasztok. Van egy 589 nm telek 3 házzal egy helyrajzi számmal. Az én részem 2-8-ad. Telekmegosztást nem lehet mert nincs 300 nm az enyém. Csak társasházá kellene nyílvátítani hogy kaphassak külön áramot mert nagyon kevés ami van nálam..Ez a célom. Ez a hivatalos. Viszont a szomszéd nem akarja mert nem akar társasházat a szabalyok miatt. De nem érdekli az se hogy 6 társashá alatt ugyanazok a szabályok mint jelenleg. A lényeg nem és kész és indok sincs..... namármost van bármi esély perelni vagy mittudomén hivatalosan valahogy kikényszeríteni a dolgot?

Földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetése

osztatlan@citromail.hu
+36-20-2528350

A másik topicban leirtam.....

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A tanácsára lenne szükségem
Egy 4 lakásos társasházban lakom 1970- ben épült.
az erkély alatt jó állapotú járdát az egyik tulajdonos önkényesen fel akarja bontani és kiszélesíteni a költségét pedig a többi lakóra is rá akarja terhelni megteheti e ha mondjuk az 51% bele egyezik nincs LSZK. alapítva és meg sem bíztuk hogy intézkedjen.
A másik kérdésem
A tető nem igazán új de nem ázik be át akarja rakatni az egész cserepet de arról is beszélt hogy le cseréli az égész tetőt és aki nem fizeti ki a rá eső részt Bírósággal fenyegetőzik meg teheti e?
Szükséges lenne egy ügyvédi irat ennek megelőzése mert ha belekezd akkor már nem tudunk mit csinálni.
Köszönöm válaszát
Krisztina

nagyagnes4326,

A nagynénéd hunyt el, és nincs más rokona?
Akkor a törvényes öröklés szerint te örökölsz a testvéreddel.
Kérdés, van-e végrendelet.
Ha tudod a nagynénéd halálának dátumát, és az utolsó lakhelyét, akkor a mokk.hu oldal keresőjén meg tudod nézni, ki az illetékes közjegyző, és meg tudod kérdezni, hogy nyújtott-e be az élettárs esetleg végrendeletet, illetve, hogy a nyilvántartásban volt-e végrendelete.

Ha igen, legfeljebb akkor érdemes megtámadni, ha láttad azt, és nem felel meg a törvényi követelményeknek.

Ha érvényes, akkor nem örököltök, és nektek még köteles rész sem jár.

Viszont az ingatlan tulajdonosaiként ugyanannyi jogotok van, mint a (leendő) örökösnek, és tulajdonképpen amíg nincs megnevezve ez a személy, addig nektek kötelességetek az ingatlant karbantartani, állagáról gondoskodni.

Ha annyira nem jó a viszony az élettárssal, én azért elgondolkoznék azon a zárcserén, és a birtokbavételen. Megfelelő gondossággal kell eljárni, de lehet, hogy érdemesebb most, így birtokon belülre kerülni, mint évekig pereskedni vele, és ki tudja mi történik addig a lakással...

Dr Doboz J, köszönöm válaszát. N lakik benne. A bútorok nagymamámé voltak melyet önkényesen kisajátított még anno nagynéném. Ezenkívül a bácsi káptalan indította el az ilyenkor szokásos teendőket, de a számláját azt persze nem zároltatta, azt én megtettem helyette. Nem tudjuk hogy ki örököl. De mindenképpen meg fogom támadni a végzést ha a bácsi örökölne.

matthiasi,

Igen, igazad van, bár jogi szempontból továbbra is irreleváns az egész.
A Ptk. az irányadó és kész, jogilag nincs olyan fogalom, hogy "ikerház".
De igen, valóban az egy telken lévő épületre értik amúgy.

Józsika valamikor még a régi formátumban volt egy önminősítés.

A laikus paraszt. Vajon ki az ?

„ Érdekes, de sok hülyeség”. Nos nem értetted az ikerház fogalmát. Iker csak azonos hrsz -es ingatlanra /telekre / épülhet.

Két külön hrsz -re épült ház ha egymás mellé is építették az nem iker. Még ha úgy is néz ki.

Amúgy nekem vannak ikerházban lakásaim is. Építészetileg nem ikrek.. csak un. sziámi ikrek. Ráadásul az egyik hrsz-en hármas ikrek.
Természetesen sziámiak, mivel torzan fejlődtek.

Kettő teljesen önálló ( külön lakás bejáratok, külön mért és a szolgáltatókkal szerződött közművek ( víz - csatorna gáz és villany ) a Harmadik, a kistestvér viszont almérős .

95 nm - 50 nm /ami bővíthető / és a kicsi 29 nm -es kistestvér.
Nem társasház, nem ikerház csak olyan sziámi iker.

Jogilag . többlakásos ingatlan.
A tulajok ? Hát azok dinamikusan változhatnak. Halál, adásvétel és öröklés útján.

nagyagnes4326,

Küldesz az ingatlanirodának egy tértis levelet, csatolva a halotti anyakönyvi kivonatot.
Kijelented, hogy a törvényes örökös te (és unokahúgod) lesz, akik most is társtulajdonosok, a meghatalmazott élettárs volt, ő nem lesz törvényes örökös. A kivonaton látható az elhunyt halálának a napja, ezzel a nappal a meghatalmazás érvényét vesztette, ezért az általa kötött szerződés is érvénytelen. Azonnal távolítsák el a hirdetést mindenhonnan, és a továbbikra megtiltjátok annak hirdetését, bemutatását, és az ingatlanba belépést is. Ha ezt nem teszik meg, akkor a polgári per mellett az élettárs és az iroda ellen is büntetőfeljelentést is tesztek, tekintve, hogy a kivonat alapján mostantól az iroda is tud arról, hogy a meghatalmazás érvénytelen volt, tehát az élettárs visszaélt vele.

A zárcsere, és birtokbavétel határeset, ugyanis a birtokban tartáshoz nem kell az, hogy ott lakjon. Nála van a kulcs, ezért ő van "birtokon belül". Tudjátok, mi van az ingatlanban? Biztosan nem ott lakik?

ripken76,

„nagyon érdekes amit ír az ikertelekről.”
Érdekes, de sok hülyeség. Nem számít esetedben, mert közös osztatlan a telek.

ripken76,

„van írásbeli használati megállapodás”
Az jó.
És ez a megállapodás nem tér ki a karbantartás, építkezés, bővítés, változtatás témakörére?
Ha igen, aszerint kell eljárni, jó esetben valóban kell a beleegyezésed aszerint.
Ha nem, akkor a Ptk. XIX. fejezete kell eljárni, ami szerint megintcsak közösen kell döntenetek a közös tulajdont érintő kérdésekben.

"Én alapból azt csodálom, hogy az ingatlaniroda nem is ellenőrizte a tulajdonjogát az élettársnak az ingatlan meghirdetése előtt." De tudták hogy ő nem tulajdonos, ő csak mint meghatalmazott járt el. De valóban furcsa hogy ezt így hagyták, holott például a társasház közös képviselője rendszeresen kizavarja őt az irodájából.

Nincs birtokon belül nem lakik benne. Hálistennek.

Kedves matthiasi,

nagyon érdekes amit ír az ikertelekről. Ezek szerint ez egy olyan osztatlan közös tulajdon forma, ahol automatikusan teljesül a beépíthetőség feleződése. Hol van az ikresítés ténye/megtörténte nyilvántartva? Honnan tudhatom meg, hogy a saját telkem ikertelek-e? Kizáró tényező a telek nem 50-50 hanem mondjuk 52-48 arányú megosztása ?

nagyagnes4326

„Nincs joga a kulcsokhoz sem és ahhoz sincs hogy engem ő onnan kizárjon.”

Sajnos azt tudomásul kell venni, hogy jelenleg ő van birtokon belül, ő birtokolja a kulcsokat, mint élettárs és ezt el kell fogadni.
A hagyatéki tárgyalás után majd visszább vesz a tempóból, de addig szerintem sok lehetőség nincs ellene sajna.

„Engem az érdekelne leginkább hogy milyen jogi lehetőségeim vannak fellépni az ingatlaniroda ellen”

Én alapból azt csodálom, hogy az ingatlaniroda nem is ellenőrizte a tulajdonjogát az élettársnak az ingatlan meghirdetése előtt.

Írja a József ma du.
„(Megjegyzem, az "ikerház" fogalom azt jelenti, hogy két önálló telken, külön helyrajzi számon lévő területre épül egy ház vagy kettő közvetlenül egymás mellé. A tietek ezek szerint nem az)”
Van benne valami.
Az ikerház egy olyan speciális építmény amikor kettő ház egymás mellé épült a telekközepén van a lakások határa.. Ekkor a házak teljesen önállóak műszakilag és csak a telkek vannak megosztva 1 - 1 arányban, vagy 50 -50 % ban. A telekkönyv a helyrajzi szám viszont közös .

Az egy helyrajziszámon épült kettő lakásos épületek lehetnek egy más után/mögé építve - nem ikerház, ha egymás fölé akkor sem ikerház, csak simán kettő lakásos épület. Ezeknél kell a használati leírás, ami ha a két tulaj aláír akkor használati szerződés lehet.
Ikerháznál ez értelmetlen mivel már az indulásnál minden külön van.-

Na most hogy az ikerháznál az értékek milyenek azt se lehet értelmezni, mivel lehet az egyik aranyból a másik silány anyagokból. Az ikerház a modern kor találmánya ,

Úgy a két háború között kezdték alkalmazni a telkek jó kihasználása érdekében.

Korábban is voltak egymás mellé épített házak - kettő vagy több lakással, de nem nevezték ikerházaknak. Külön hrsz volt mindig.

Az ikresítés eleve a telekkel kezdődik. Aztán az egyik épít rá házat a másik vár vagy sohasem épít, de a jog mindig fenn van neki tartva , hogy valamikor építsen.

Aztán van az un. ál ikresítés. Ilyenkor általában mindig egy tulaj épít a telkére, de úgy hogy az épület egyik széle pont a telekközepére esik. És kihasználja az adott előírások szerinti teljes beépíthetőséget. Aztán vár akár évtizedekig, majd ő vagy az örökösei árulják a telek másik részét mint építési ikertelket. Arról mélyen hallgat, hogy az a féltelek már nem beépíthető. Vagy tudatosan vagy anélkül, de lépre viszi az új vevőt.
Vegyünk egy példát.

Bp. külső részén van nagyon sok 800 nm -es telek. Erre lehet nagy házat építeni, mondjuk 50 % os beépíthetőségnél 400 nm / jó nagy ház / Mondjuk a telek ezen a fertályon pont 100 milla. Na most ha a gazdag de nem előre látó illető rádob a telekre egy 400 nm-es ami pont a közepén pöffeszkedik, akkor tovább már nem lehet semmit építeni jogilag.

Az okos az úgy gondolkodik... ikresítem a telkemet.... 50 millát kapok a leendő ikertárstól és ezt az építkezés finanszírozására fordítom de csak 200 nm-t építhet bé. Ha nagyobb ház kell neki akkor felfelé épít. Arra valameddig lehet.
A ravasz pedig úgy épít mintha ikertelek lenne... úgy látszódik, tehát a teleközepére építi a 400 nm -es házának a szélét majd úgy 10 - 15 év múlva árulja a másik felét mint ikertelket. Pedig nem az, mert már az egész telek be van építve amit a szabályok megengednek Mondjuk 50 % -ot.

Tehát ha valaki vesz egy fél ikertelket, járjon utána ,hogy valóban az.
Az ikertelek egy jogi és egy műszaki fogalom. Jellemzője az egy hrsz és a beépíthetőség feleződik.
Az hogy egy vagy több a tulaj, az indiferens.

Mint írtam a ravasz az mindig birtokolja az egész telket, majd beépíti amit lehet, de úgy hogy ikernek látszódjon... majd évekkel később a gyanútlan lépre megy.
Vesz egy ikernek vélt, de a valóságban már nem beépíthető telket,
Az már nem ikertelek csak egy tekerész Napozhat rajta, kertészkedhet. Ha nagyon úgy érzi, hogy átverték akkor a másik telekrész tulaját elagyabugyálhatja.
De aki eladta az lehet, hogy szóban ikertelekről beszél de a szerződében már erről említés nincs. Nem írják le hogy ikertelek.

• Az a tulaj akinek a telkén vannak a mérők- kegynek veszi ha a tulaj , a másik ellenőrizni akarja a mérőit.. nincs e folyás, nincs é fagy veszély stb.

Nos elnézést igen kicsit félreérthető lett. Én és a húgom lennénk a tulajdonosok, és a vér szerinti utolsó élő leszármazottak is. Adásvételi az nincs mivel én ilyesmit nem írok alá a hagyatéki előtt. Az ingatlan irodával van szerződés hogy árulhatják melyet a nagynéném nem is írt alá mert elhunyt, helyette írta alá a bácsi, de már akkor egy hónapja halott volt. Engem az érdekelne leginkább hogy milyen jogi lehetőségeim vannak fellépni az ingatlaniroda ellen, illetve a bácsi ellen, mert hiába pattog ha örökölni is fog, jelenleg még nem az ő tulajdona. Nincs joga a kulcsokhoz sem és ahhoz sincs hogy engem ő onnan kizárjon.

nagyagnes4326

„Adott egy, közös tulajdonú ingatlan melynek 3 tulajdonosa közül az egyik elhunyt.”

Akkor annak a tulajdoni része valószínűleg a törvényes örökösök között osztódik majd, nektek a leírás alapján ehhez a tulajdonrészhez nem sok közötök van. Egyébként ki a másik két tulajdonos? Ez egy fontos kérdés szerintem.

„Az ingatlan kulcsait viszont az elhunyt személy élettársával vannak, aki a kulcsok másolatát átadta egy ingatlan irodának már a nagynénje halála után, olyan indíttatásból hogy áruljuk a lakást.”

A másik két tulajdonos nélkül el sem lehet szerintem adni, én úgy gondolom. Bár nem lepődnék meg, ha a 3. elhalálozott tulajdonos valamilyen formában - akár szabálytalanul is - átruházta-elajándékozta volna az élettársnak az ingatlant. A szabálytalant arra értem, hogy ha eladás volt, akkor a másik két tulajdonost meg sem kérdezte, holott elviekben elővásárlási joguk van.

Szóval én azért nem aggódnék, mert nélkületek nem fog tudni eladás esetén mit kezdeni. De ez csak az én laikus véleményem.

Helló! Tisztelettel szeretnék segítséget kérni. Adott egy, közös tulajdonú ingatlan melynek 3 tulajdonosa közül az egyik elhunyt. Az ingatlan kulcsait viszont az elhunyt személy élettársával vannak, aki a kulcsok másolatát átadta egy ingatlan irodának már a nagynénje halála után, olyan indíttatásból hogy áruljuk a lakást. Az iroda a kulcsokat a tulajdonosok kérésére sem adja át kizárólag az élettársnak aki ugye nem tulajdonos, és sajnos ő sem adja át a kulcsokat többszörös kérés ellenére sem. Nyilván egyértelmű hogy a tulajdonosok zárat fognak cseréltetni, viszont az a kérdés, hogy milyen jogi lehetőségek vannak fellépni a bácsi, ne adj Isten az iroda ellen, ugyanis a lakás mutatását is és a szerződést is úgy intézték hogy már halott volt a nagynéném amelyről mi nem is tudtunk. Alá sem írta a szerződést, helyette az élettársa írta alá meghatalmazással. Én úgy vélem hogy mivel egy hónappal a halála után történt ez, melyet eltitkolt, így ez nem lehet érvényes, igaz? Viszont az iroda szerint ez így teljesen rendben van ahogy az is hogy a kulcsokat kizárólag a jogtalan személynek hajlandóak átadni