Osztatlan közös tulajdon

Szerintem köszönd meg a tulajtársnak az értéknövelő beruházást,és az állagmegóvást.

Az a minimum hogy a költségek 1/4-ed része téged terhel,ha a társtilaj nem kéri el tőled örülj neki. Utólag nem kell fizetned mert a megkérdezésed nélkül történt a javítás.
A jegyzőkönyv annyiban érint téged,hogy a munka közös tulajdont érintő részéhez a közgyűlés hozzájárult,legális.
Továbbá z 1/4-ed részed értékesebbé vált.

Üdvözlöm a szakértőket!
Nem válásügy, közös tulajdon ügy.
Az alábbi jegyzőkönyv részlettel kezdeném, így értesültem a teraszról:
Közgyűlésen jelenlévő Tulajdonostárs tájékoztatást kért a 16/Fsz.1 lakás előtti terasz kialakítás részleteiről és
engedélyezési körülményeiről. ........ tulajdonos és a Közös képviselő tájékoztatta a jelen lévőket, hogy a lakás
megvásárlása alkalmával a vevő csökkentett értéken jutott hozzá az ingatlanhoz azzal a kikötéssel, hogy a lakáshoz
tartozó befejezetlen terasz részét, a későbbiekben saját költségen fogja elvégezni. Ez a befejezés történt meg az elmúlt
évben. A beépítést tulajdonos a saját kijelölt területén túl a társasház fal sarkának befordulásával túlnyúlva alakította
ki, annak érdekében, hogy az épület tervezési hibájából, és szintkülönbségéből adódó csapadék épület alámosást a
terasz fallal megakadályozza. Az állagmegóvás érdekében épített többlet terasz fal kialakítás a többi tulajdonosnak
érdeksérelmet nem okoz, közlekedési akadályt nem képez, azonban védi az épület szerkezetet a felázástól.
A kivitelezést Tulajdonosi közösségnek jóváhagyólag legalább 4/5 többségi hozzájárulással kell megadni. Ezt a
hozzájárulási nyilatkozatot ...... tulajdonos a kivitelezés megkezdése előtt beszerezte. Jelen lévő tulajdonosok
közül többen igazolták, hogy a hozzájárulást már aláírták és nincs ellenvetésük a kivitelezére vonatkozóan.
A témát felvetető tulajdonos kéri, hogy a hozzájárulásról Közös képviselő hivatalos formába öntött dokumentumot
szerkesszen.
Fentieket a közgyűlés 4077 /10.000 igen, 0 / 10.000 nem, 0 /10.000 tartózkodik szavazattal elfogadta
jogszabály

5:75.§A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.
5:76.§ Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.”

1/4 résztulajdonosa vagyok ennek a lakásnak, ketten vagyunk tulajdonosok

• Engem a tulajdonos társ nem értesített, a terasz kivitelezéséről- a közös tulajdon megszüntetését, csak perrel tudnám érvényesíteni, eddig ezt halogattam, mert nem életbevágó.

Tisztelettel kérdezném:

Van-e, lesz-e nekem abból hátrányom, hogy nem értesített a lakásfelújításról?
Mit tehetnék, hogy ne legyen hátrányom?
Be kell-e szállnom valaha a terasz költségbe?
Van -e jegyzőkönyvnek valamilyen köze a kialakult helyzethez, ami engem illet?

Köszönettel.

„ 19x100 m hosszú Balaton-parti területről van szó. ” 1900 nm, duplája a normál telkeknek.
Ekkora telek használatában csak meg tud egyezni a két tulaj.

Unicorn,

Mégis mit csinálnak az emberek, ha a saját magánterületükre bejárnak idegenek, ők pedig nem akarják? Kerítést.
Meg persze meg lehet kérni, hogy légyszi ne. De ha az nem hat?

Persze, alá is aknázhatod, de az a ti használatotokat is erősen megnehezíti.

Birtokvédelem, rendőrség, feljelentés. Ezek vannak. A pallosjog és a szemet-szemért már kiment a divatból. Jobb helyeken.

drbjozsef!

Köszönöm a gyors választ. Akkor ezek szerint nincs más megoldás mitn az elkerítés, elzárás. Gondolkodunk rajta már egy ideje, csak próbáltuk elkerülni mivel több milliós tétel lenne megoldani, meg mostanság nem egyszerű embert találni sem, aki megcsinálja. De akkor jogilag csak a birtokvédelem van?

Unicorn,

Kerítsd el a saját területedet. Egyértelműen, lezárva.
Ha bemegy, kihívod a rendőrséget, egyben feljelentést teszel ellene a Btk. 221.§, magánlaksértés miatt.
Emellett birtokháborítás miatt bejelentést teszel a helyi jegyzőnél. Utóbbi majd utólag határozatot küld neki, és eltiltja a továbbiaktól.

Vagy legalábbis helyezd ezeket kilátásba neki, ha nem takarodik el a területedről.

Sziasztok!

Nekem az lenne a kérdésem, hogy osztatlan közös tulajdonnál hogyan lehet betartatni a használatot? Korábban volt már vita emiatt, akkor lezajlott egy per, aminek végén a bíróság kimondta egyértelműen, ki mit használhat. 3 tulajdonos van, mindenki a tulajdoni hányada alapján kapott területet. Mi vagyunk a többségi tulajdonosok, nekünk 60%-unk van, és van még egy 25% illetve egy 15%-os tulaj. Ők azonban úgy kezelik a dolgokat, hogy ami az ő területük az az övék, ami a miénk az szerintük pedig közös, holott a jogerős bírósági ítélet világosan fogalmaz, aszerint van egy terület ami a mi elkülönült használatunkba tartozik. Többször próbáltuk nekik elmagyarázni, de nem értik.

Katica,

Akkor meg kell egyezzetek. Itt nincs mit tenni, ha nem egyeztek meg, akkor jön a per, ami sokkal drágábban és később fogja megosztani a telket, nem valószínű, hogy jelentős eltéréssel egy ésszerű kompromisszumtól.

"a telked értékét növelni fogja"
Én nem tenném ezt. Közös lónak túros mindene. Csak ahhoz képest növeli, hogy előtte szolgalom volt rajta. De akkor minek eleve szolgalmat rakni rá? Csak a 19m utcafront miatt? Ha elég a 16m, akkor kapjon nyeles telket. Kivéve, ha ésszerű határidőn belül jó eséllyel a másik utca felől is be fog tudni járni, de a leírásod alapján erre szinte zérus az esély.

Nem magánút kell neki. Csak egy nyeles telek, ahol be tud járni. Szerintem 3 méter bőven elég, ott még teherautóval is be tud menni építkezni.

Megnéztük igen, bőven túlhaladja a minimálisan kialakítható telekméretet.

Katica,

Egy megoldás lehet, hogy nem nyeles telekként osztjátok meg a telket, hanem ő a "nyél" helyett szolgalmi jogot alapítotok a te telkedre, a következőkkel:

1. Helyszínrajz arról, hogy pontosan hol járhat át a telkeden. Akkor neked marad a 19m telekszélesség a térképen
2. Rögzíteni, hogy az átjárási szolgalmi jog addig áll fenn, amíg nem nyithat bejáratot a Gyári utca felől. Ez lehet évtizedek múlva is akár, de a telked értékét növelni fogja, ha egyszer megszűnik az átjárási szolgalom
3. Rögzíteni, hogy a közműveket honnan vezeti be. Neked jobb lenne, ha a Gyári utca felől vinné őket be, amit csak lehet. Ha nem lehet, akkor a szolgalmi jog alapításakor rögzíteni kell, hogy a te telkeden belül hol mehetnek a vezetékek, mert a Te telked beépíthetőségét befolyásolja. Hasonlóan, hol lesznek az órák - jobb, ha az ő telkén vannak.

Azt ugye megnéztétek, hogy a megosztás után a HÉSZ szerinti minimális telekméretet mindkét telek eléri?

Mindenkinek köszönöm a válaszát! Pereskedni nem szeretnénk, sem árverezni, mert egy viszonylag nagyobb forgalmi értékű 19x100 m hosszú Balaton-parti területről van szó. Megvenni tőle nem tudjuk, mert nagyon drágán adná.
A HÉSZ szerint egy új kialakítású telek minimum szélessége 16m kell hogy legyen. Ezt csak egy max 3m széles magánúttal lehetne megoldani. Nem tudom, a magánút minimum szélességére van esetleg valami szabály?

„ 19 m hosszú és 3 m széles részt”

Nagy valószínűséggel ez egy 19 m, széles telek.
Arra ( ha mélység is megfelelő 25 -35 m legalább ) lehet építeni. Akár kettő házat is

Katica,

„ Az új telektulajdonos amiatt, hogy elvileg az ő telekrészét az útszélesítés nem érintené, nem akar belőle károsulni, csak a mi telekméretünk kárára”

Azaz ő már felosztotta - igaz csak fejben, de az nem tesz semmi.

Meg kell egyezni. a telek hosszból le a 3 m ami kisajátítva lesz, a maradékot felezni és egy nyeles telki bejárattal a hátsónak is biztosítani ki- bejáratot.

Vagy per és árverés, az érték töredéke az amit a peres felek kapnak.

Katica,

Ha nem megosztható a telek, akkor vagy egyikőtök megveheti a másik részét a bíróság által megállapított áron, vagy elárverezik egyben az egészet, és elosztjátok a pénzt. Nem rendel el olyat a bíróság, amely ellen mindketten tiltakoztok.

A per hosszú, és drága. Egyezettek meg.
Közös a telek : közös a haszon, közös a teher. Én azt tenném (ha nem megosztható a telek), hogy kötnék vele egy használati megosztási szerződést ügyvéd előtt, egy térképvázlat melléklettel együtt. Ezen ő kap használatba egy "L" alakú részt, amiben benne van a megfelelő út a hátsó telekrészhez. Mivel neki macerásabb a bejutás, és nincs útkapcsolata, ezért esetleg kaphat egy picit többet a telekből, én asszem belemennék. De fontos alaposan körüljárni az egyéb körülményeket : az OTÉK és a HÉSZ szerint hova, mennyi, mekkora, milyen épület építhető, és ezt rögzíteni a szerződésben is. Lehet, hogy hiába osztjátok meg, nem fogtok tudni mindkét részre egyformán építkezni, úgy meg az egyik rész akár teljesen értéktelen is lehet. Alaposan meg kell fontolni hogyan legyen.

Katica,

Az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatban bármilyen változtatást, módosítást a tulajdonosok közös megegyezéssel tudják csak megoldani jogszerűen.
Amíg nincs megosztva a telek, vagy nincs használati megosztási szerződés, addig az egész telket egyformán használhatja mindkét tulajdonos - legalábbis a törvény szerint, a gyakorlatban ha már kialakult valamiféle használati rend a tulajdonosok között, az lényegében a szerződést is jelenti, csak írásba foglalás nélkül.

Ha nem járulsz hozzá, nem fogják megosztani a telket, azt együtt kell kérnetek.
A másik tulajdonos indíthat pert bíróságon, hogy a közös tulajdont megszüntesse. Ha természetben megosztható a telek, akkor azt el fogja rendelni, mindkettőtök jogos érdekeinek figyelembevételével, ha ez ütközik, nyilván valamiféle kompromisszummal. Jellemzően például igen, szolgalmi úttal annak a teleknek a javára, amelyik nem rendelkezik közvetlen útkapcsolattal.

Tisztelt Fórumozók!

Szeretném a segítségüket kérni. Van egy osztatlan közös kivett beépítetlen belterületi telek két tulajdonossal. A telek két utca között helyezkedik el. Alulról a Rózsa utcával határos, fenti része a Gyári utca felé néz. A hivatalos bejárat a Rózsa utca felől van, mivel a telek és a Gyári út között van egy magánterület (kivett ipari vasút, amit már felszámoltak, a töltés viszont még ott van). Szinte mindenhonnan azt a választ kaptuk, hogy onnan nem lehet hivatalosan bejáratot nyitni és emiatt a telket felosztani, mert az Önkormányzatnak át kellene minősítetni úttá a kivett ipari vasutat, amit nagy valószínűséggel nem fog megtenni. Az új társtulajdonos viszont hivatalosan is szeretné kettéosztatni ezt a telket úgy, hogy az ő része a Gyári utca felől lenne bejárattal. A Rózsa utca felől az Önkormányzat kisajátít a telekből egy 19 m hosszú és 3 m széles részt (nem fizet kártérítést az önkormányzat, örüljünk hogy egyszer meg lesz csinálva az út). Az új telektulajdonos amiatt, hogy elvileg az ő telekrészét az útszélesítés nem érintené, nem akar belőle károsulni, csak a mi telekméretünk kárára történne meg az útszélesítés.
Megteheti ezt úgy hogy, hogy még nincs felosztva (lehet nem is engedik), külön helyrajzi számokkal jelölve a terület?
Ha nem sikerül felosztani a területet, akkor nekünk kellene a másik tulajdonosnak magánutat biztosítani, hogy a telekrészére bejusson?
Válaszukat előre is köszönöm!

Istvan és a teso.

Csatát csak a helyszínen lehet nyerni

Én mar nem lakok ott és tesom sem pont ez miatt.

Ez a hajó már elment.

Istvan1998,

Konkrétan nem. Azt az önkormányzat állította ki, adó- és értékbizonyítvány a neve, és a közjegyzőhöz nyújtották be a hagyatéki eljrárásban.

A hagyatéki végzés maga egy közokirat, abba eszerint került bele az ingatlan értéke. Keressétek meg a hagyatéki végzést, ha nincs meg, az eljáró közjegyzőtől kérhettek róla másolatot.

De mire akarod ezt használni?

Ezt a családi házat örököltük, és volt egy értékbecslés. Erről az értékbecslésről készült akkor valami papír,vagy esetleg le kérhető ez a papir valahonnan?

„Nem kellett hozzá az engedélyetek, a nővéred a saját tulajdonjogával engedélyezhette ezt.”

Ez így ebben formában nem igaz.
A közös tulajdonnal rendelkezés esetén a tulajdonosoknak szavazniuk kell - ha a nővér megkérdezi a családját, a 2/3 birtokában a másik két tulajdonos le is szavazhatta volna.
Ugyanakkor, a lakcím bejelentésnél, több szállásadó esetén elég egyiknek az aláírása, a törvényi vélelem az, hogy ebbe a többi is beleegyezett.
De mivel ez csak egy deklaratív eljárás, már fiktiváltatni nem tudják, amíg ténylegesen ott lakik. Kitenni meg szintén nem, így, hogy birtokon belülre került.

Mármint : jogszerűen.....................

Istvan1998

Az ügyvéd munkadíja, plusz az eljárási díj a földhivatalnál.
De mint mondtam, azt mindenkinek akarni kell, az pedig nálatok eléggé nehézkes lenne.

Használati megosztás milyen költségekkel jár? Valaki le tudná írni nekem.

De ezt a használati megosztást is minden tulajdonosnak el kell fogadni az aláírásával...na ahogy sejtem, ez nem lesz könnyű.

Istvan1998

„gondolkodtunk rajta hogy kérelmet nyújtunk be a földhivatalba hogy osztott legyen a tulajdon”

Micsoda???? Ilyen szerintem nincs, már megbocsáss.
Olyan van, hogy használati megosztást készítetek ügyvéddel - na azt lehet beadni a földhivatalba később - és abban rögzíteni lehet, hogy melyik rész kinek a kizárólagos használatában van. Onnan kezdve már a nővéred csakis a saját részét használhatja, másét nem. De ettől még marad osztatlan közös tulajdon, amit csakis bírósági úton lehet megszüntetni, de akkor a legvégső esetben van az árverezés, ami ha sikeres, akkor mindenki megkapja a költségek levonása után a saját részét pénzben.

Szomorú örökös

Anyum és mamám is ellenzi az ott lakását!

Igen gondolkodtunk rajta hogy kérelmet nyújtunk be a földhivatalba hogy osztott legyen a tulajdon!

15.000ft a kérelem benyújtása, akkor ezen kívül még van több költsége is? Vagy esetleg mas megoldás?

Istvan1998

„a nővérem bejelentette tudtunk nélkül az élettársát”

Nem kellett hozzá az engedélyetek, a nővéred a saját tulajdonjogával engedélyezhette ezt.

"ez által a sajat házunkból nem tudjuk kirakni se

Ez special már nem a ti dolgotok. Anyukádat és mamádat is írtad, hogy ott lakik. Ők hogy viszonyulnak ehhez? Amivel legjobban ebből ki lehetne szállni, az a közös tulajdon megszüntetése per, de az elég drága lesz minden tulajdonostársnak. Viszont akkor már nem lesz kötelező közös tulajdonban maradnod a nővéreddel, mi több, ez a közös tulajdon meg is fog szűnni vagy úgy, hogy valamelyik másik tulajdonos kifizet, vagy pedig úgy, hogy elárverezik az ingatlant. És ez utóbbiról nem fogják a nővéred véleményét kérdezni. Sőt, a perköltség tulajdonjogi arányban osztódik szét, nincs olyan, hogy pergyőztes vagy pervesztes.