Osztatlan közös tulajdon

Kedves Fórumozók! 2017 júniusába egy osztatlan közös tulajdonban álló külterületi ingatlan 50%-át a férjem el ajándékozta nekem. A másik tulajdonos meghalt s most a lánya az örökös el akarja adni. Anno az ügyvéd aki csinálta az ajándékozási szerződést azt mondta ha 5 éven belül eladom akkor földtörvényi bírságot kell fizetnem. Mennyi az a bírság amit kérhetnek? Segítségetek előre is köszönöm!

Ha nincs kedved pereskedni,add neki ajándékba!

Ennyi pénzért már megéri nem?

Mindig annak kell pert indítania, akinek nem tetszik a fennálló helyzet. Logikus, nem?

Telekhatárvita
2016-ban eladtam a telek szomszédomnak 1000 nm, akkor ő a google alapján leválasztotta és hozzákerítette az ő részéhez. Azt kérte, hogy hivatalosan földmérővel ne foglalkozzunk, mert a banknál ahol a telke és a háza jelzálog fedezet macerás lenne átvezettetni , hogy nőtt a telek területe. Most az én kérésemre földmérőt hívtunk és 182 nm rel többet kerített el, a pontos mérések alapján. A kerítést arrébb vinni nem hajlandó és fizetni sem akar csak nagyon alacsony összeget. a tévesen elvitt területért. Méltányosan a 2016-os nm árat ajánlottam fel neki azt is részletfizetési lehetőséggel. Ez 546 ezer forint lenne, 2 részletben, egy az idén a másik pedig a 2022 márciusig. Felét vagyis 273 ezer forintot talán kifizetne, mert szerinte az én felelősségem is hogy a kerítés rossz helyen van. Igen, hittem neki hogy jól mérte ki a területet. ez nagy butaság volt a részemről ,most már tudom. Igaza van? A földmérőt is nekem kell fizetnem egyedül? Hiába van a tulajdoni lapon , hogy mennyi a részem, a szerződésben is benne van mégis nekem kell bíróságra mennem? Judit

anonymus

Ezt már egyszer „szucs.gabor” néven megkérdezted a „Társasházak jogásza” topikban „október 28-án 12.28-kor”.
Miből gondolod, hogy most más választ kapsz rá, mert más néven is regisztráltál?

Kedves Fórumozók!

Azzal a kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy olyan teljesen nyitott gépkocsibeállóhelyre,
mely társasházi közös tulajdonban van, azonban azon kizárólagos használati jog áll fenn,
telepíthető-e szabadon a kizárólagos használti joggal rendelkező által építési engedélyhez
nem kötött, bármikor elbontható mobilgarázs avagy kell-e hozzá a társasház részéről
bármilyen hozzájárulás?

Előre is köszönöm a válaszokat.

Revesz

„Amennyiben az én felelősségbiztosításom a TAO alapján azt mondja, hogy a csőrész közös és nem fizet, azonban az alsó lakó nem akarja a saját lakásbiztosítását érvényesíteni, hanem engem perel, erre vonatkozott a kérdésem.”

A lakásbiztosítás szerződése - mindkét esetben - dönti el, hogy mi tartozik a lehetséges kár-kifizetések körébe szerintem.

„a bíróságon ha jelzem, hogy nekem felelősségbiztosításom van, így felelősség megállapításakor az én biztosítomnak kell(ene) helytállni”

Ha az valóban felelősségbiztosítás, akkor nyilván nem fognak lepattintani, hanem kimennek, megállapítják, hogy ezt a kárt te okoztad és akkor fizetniük kell, de mint ahogy írtam, a szerződés tartalma dönti el.

„kötelező-e alsó lakónak a saját lakásbiztosítója útján megtéríttetni a kárt?”

A te károdat - vízelfolyás - tuti nem szerintem. Viszont az alsó lakó kárát, ha úgy van kötve a szerződés, akkor illene megtéríteni. De akármelyik verziót is nézem, te most még gyakorlatilag a bekövetkezhető lehetőségeket kutatod. A lényeg, hogy ha bármelyik biztosító rendezi a kárt, akkor már nem igazán perelhet az én laikus véleményem szerint az alsó szomszéd.

Tisztelt "szomorú örökös"
Épp ellenkezőleg.
Én vagyok a felső lakó,az alsó lakó ázott, nálam vízelfolyás a kár.
A csőtörés a födém alatt történt a főfalban, az alsó lakó helyisége mellett.
Vélhetően az a cső törött el, ami felülre fut hozzám.

Van felelősségbiztosításom, az alsó lakónak van lakásbiztosítása. Az én felelősségbiztosításomra jelentette be a kárt, a saját lakásbiztosítására még nem.

Amennyiben az én felelősségbiztosításom a TAO alapján azt mondja, hogy a csőrész közös és nem fizet, azonban az alsó lakó nem akarja a saját lakásbiztosítását érvényesíteni, hanem engem perel, erre vonatkozott a kérdésem.

Engem perelnek kártérítésért, akkor:

• az alsó lakónak kell bizonyítania, hogy közvetlen kapcsolat van és egyéb tényező nincsen az ázásra?
• a bíróságon ha jelzem, hogy nekem felelősségbiztosításom van, így felelősség megállapításakor az én biztosítomnak kell(ene) helytállni
• kötelező-e alsó lakónak a saját lakásbiztosítója útján megtéríttetni a kárt?

köszönettel,
Révész I.

Revesz

„Ha az alsó lakónak van lakásbiztosítása akkor ha felső lakó felelősségbiztosítója nem fizet de alsó lakásbiztosítása igen és úgy a kár megtérül, a káronszerzés tilalma miatt már nem perelheti felső lakót?”

Jól értem, hogy neked, mint az alsó lakónak a kára gyakorlatilag megtérül, de te még plusz bevételért elkezdenéd perelni a felső lakót, hátha csurran-cseppen még egy kicsi? :-O

A kert osztatlan közös tulajdon, ott a vízakna, ott vannak a mérőórák lakásonként, majd jönnek a vízcsövek minden lakásba.
Nyilvánvalóan az alsó lakás főfalán keresztül.

Vízkárnál ha az alsó lakó perel, őneki kell bizonyítani, hogy a teljes kár a felső lakásba tartó cső repedése miatt következett be?

Ha az alsó lakónak van lakásbiztosítása akkor ha felső lakó felelősségbiztosítója nem fizet de alsó lakásbiztosítása igen és úgy a kár megtérül, a káronszerzés tilalma miatt már nem perelheti felső lakót?

Ha felső lakót perli, a felső lakó felelősségbiztosítója mikor s milyen szerepkörben lép vagy léphet be a perbe?

Mindig az az alperes, akit a felperes akként megjelöl.

Szerintem főszabály szerint a lakáshoz tartozik a csőhálózat, amely az egyedi mérő UTÁN van. Akkor is, ha főfalban.
Szerintem a beázást ezért a felső lakónak kell fizetnie.
Mivel az alsó lakó nincs jogviszonyban a felső lakó biztosítójával, a lakót kell perelnie, és neki kell majd lerendeznie utána a saját biztosítójával.

„2 lakásos társasház (alsó és felső lakás)
mindkét lakás vízórája az osztatlan közös tulajdonú kertben van, ”

Ez a kettő egyszerre nem lehetséges.

Tisztelt Fórumozók!
Az alábbi problémával szembesültem:

• 2 lakásos társasház (alsó és felső lakás)
• mindkét lakás vízórája az osztatlan közös tulajdonú kertben van, onnan külön vezetéken a főfalon keresztül jut a lakásokba
• volt egy csőtörés a felső lakásba vezető vízcsövök, de még a felső lakás belépési pontja előtt, áztatva az alsó lakást
• a TAO szerint egyrészt közös tulajdonban állnak a főfalak (nyilván), azonban van egy különös rendelkezés is: "külön tulajdonba kerül egyes szerkezeti egységeinek kivételével minden szerkezeti elem, amely a helyiségek szerves egységét képezi ÉS nincsen felsorolva a közös tulajdonban maradó listán (pl főfal, tető, alap), víz és csatornahálózatból a vezetékek és a gázhálózatból az öröklakáshoz tartozó vezetékek"

Kérdésem az lenne, hogy fogalmilag és jogilag lehetséges-e, hogy a felső lakástól 2 méterrel lejjebb történt csőtörés miatt a felső lakás tulajdonosa felel, ha ez a csőtörés - bár a felső lakásba vezető csövön, az óra után -, de a főfalban történt az alsó lakás mellett?

Amennyiben az alsó lakó kártérítési keresetet indít a felső lakóval szemben és van a felső lakónak felelősségbiztosítása, ki lesz az alperes?

Tisztelt Szakértők!

Van egy osztatlan közös tulajdonunk, 2/3-ad arányba a Mi tulajdonunkban van, a maradék 1/3-ad részt, pedig 4 ember birtokolja. Felmerült egy használati szerződès megírása, (Mi szerettük volna.) 11,5 méter széles, s kb 165 méter hosszú. Bár most csak mi használjuk az ingatlant, az idő kialakította a felosztást. Ők ki is jelentették, hogy melyik rész kell nekik. Sajnos csak rajtunk áthaladva tudják megközelíteni azt. Mi természetesen felajànlottuk az utca felőli részt is.

Eddigi viszonylatba a telken áthaladva mentek fel, egy kitaposott ösvényen. Ezt mi biztosítjuk továbbra is, csak kitoltuk a telek bal oldali részére, hogy mi kerítést tudjunk csinàlni. 1,20 cm széles utat hagytunk, sajnos szerződés nem született, mert közbe felmerült az igény egy autó útra nekik, ami sose volt.

Mi az autóút igényüket meghallva, felajánlottuk a telek első részét, de nem kell Nekik. Kompenzálni földbe nem akarnak, mi pedig eladni nem szeretnénk. Mezőgazdasági zártkert, nekem állatok tartására van, ők semmilyen mezőgazdasági tevékenységet nem végeznek.

Mi biztosítjuk Nekik az eddigi feltételeket, csak az út áthelyezésével, de önköltségi áron, s így nem egy ösvényen mennek fel. Semmilyen közös költséget nem viselnek.

Kérdésem annyi lenne, hogy köteles vagyok-e kompenzáció nélkül autó utat biztosítani? Több 10 éves a kialakult gyalogos út, kb 5 méterrel tettük odébb.

Válaszukat előre is Köszönöm!!

Az nem a te gondod.
A földmérő majd kiméri úgy, hogy elférjen az autó a faház mellett.

Nézd meg az új bicikliutakat. Mint a giliszta úgy tekeregnek.

Igen, csak a fahaz (alapincezett) miatt nincs meg a 3m.... mi is gondoltunk arra, h vegyek meg, aztan kulon hrsz... de igy foldmero nem meri ki gondolom.

Tegyenek vételi ajánlatot az autóút területére!

Onnan lehet egyezkedni.

Pontosan! Nekunk soha egyetlen szoval szemelyesen nem emlitettek, h nem felel meg a gyalogos hatrajutas szamukra. Ajanlott levelet kaotunk az ugyvedjuktol, majd azota emailezes megy.
Mi szo szerint agyalunk es probalunk felkeszulni, de inkabb elkerulni a legrosszabbat.

„ hanem egy ismeros ugyvedjukkel kerestek meg.”
A mamai ügyvédje csak előadta a társtulaj elképzelését ?

Itt egyenlőre csak agyalást látunk.
Megoldás egyébként rengeteg.

Ok orokoltek az ingatlanreszt es valoszinuleg csak penzt akarnanak erte, csak igy tudnak ertekesiteni, ha megvan hatra az autout.
Nem.hinnem, h tul sokat aldoznanak erte, illetve nekunk sincs szuksegunk ra, eleg nagy muvelni valo kertunk van.
Mi isbszorgalmaznank a szemelyes talalkozot, h tudjuk mit karnak, de ok nem kerestek minket, hanem egy ismeros ugyvedjukkel kerestek meg.
De ha a kozos tulajdon arvwrezessel nem szuntetheto meg jelen esetben, akkor tartjuk magunkat ahhoz, h nem zarkozunk el az autotuttol, de minden ktg, munka az ovek.
Koszonom a valaszokat!

Nem adják el,de ha nem tudtok megegyezni,akkor a vége a közös tulajdon megszüntetése lesz,feltéve hogy a hátsó szomszéd képes anyagilag kivásárolni benneteket a tulajdonotokból.

Ezért kellene leülni tárgyalni,és megegyezni.

Blöffölni lehet,de ismerni kellene a szomszéd szándékait és anyagi lehetőségeit.

Koszonom!
Meg egy kerdes. Amennyiben nem.sikerul megallapodnunk, mert mondjuk o nem akarja atengedni hatrafele az ingatlanreszet (cserebe ugye az autoutert) vagy nem akarja az utcafronti kerites atepitesi ktg et vallalni, egyeb barmi, akkor ugye mi nem megyunk bele az aitos hatrajutasaba. Ez esetben ha birosagra megy, h megszuntesse a kozos tulajdont.... elofordulhat a mi esetunkben olyan, h elarverezik egyben a kozos tulajdont? Vagy mivel az elsodleges szempont a termeszetbeni megosztas, akkor nincs arverezes? A lenyeg, h mi nagyon nem szereznenk, ha a fejunk folul eladnak a telkunket.

„ez is rogzitve lesz.”
De csak lesz !!

„ egy 3 meteres kocsiutra szeretnek novelni.”

Egy személyautónak bőven elég a 2,5 m szélesség.

Mondjuk a házban való kártétel valószínűsége kicsi... a vízóra felett (az aknán ) lehet közlekedni.. Csak egy erősebb fedlap kellhet. / Maga az új vízóra cirka 500 eft .
Az utca fronti kerítés műtést - átalakítását és egyéb járulékos költségeket / fakivágás pótlás stb /, a hátsó, a kérő fél viseli.
„ milyen megoldasokat javasol?”
A fenti az első rész.
„ joguk van e ilyet kerni?
nekunk jogunk van e ezt megtagadni?
a felmerulo koltsegek kik terhelnenek?”
A társtulajok mindent kérhetnek egymástó és az akitől kérik vagy beleegyezik vagy sem.

Speciel én mint írtam elsőnek a jelenlegi állapot írásos rögzítését kérném
Ha megy, jöhetnek a lépések.
Ugye 11 x 160 m a telek annak fele 80 m. A társ kér tőlem egy 3 x 80 m -es sávot.. kap helyette egy 2,5 x 80m -est. De ez nem elég. Jön a kompenzáció. A hátsótelek /rész/ből nagyjából ennyit átad.
És viseli az összes átalakítás költségét

Úgy nevezik a folyamatot hogy tárgyalás , majd egyesség.
Ha nem megy, valamelyik fél..... itt leginkább a kérő ... megyen bíróságra Vagy nyer vagy nem. Az alperes bizonyítván jó szándékát prezentálja a bíróságon is a korábban tett ajánlatát. A felperes vagy felfogja vagy sem.

Szóban sok mindenről lehet karatyolni ... úgy mondják beszélgetés... a megegyezést csak írásban érdemes.
De mint írtam, az eleje is hiányos.
A jó viszony megőrzése miatt az engedő fél azért nagylelkűségét hangoztatva bizonyos költségarányokat átvállalhat.