Osztatlan közös tulajdon

Efelol nincs vita, ez is rogzitve lesz. Nekik jelenleg is lakattal, keritessel le van zarva a hatso resz.
De addig is, joguk van e ilyet kerni, h ne csak gyalogjarda, hanem gk behajtasuk legyen?
nekunk jogunk van e ezt megtagadni?
a felmerulo koltsegek kik terhelnenek?
Ha nem tudunk megegyezni es birosagra kerulunk, elofordulhat, hogy arverezes utjan szuntessek meg a kozos tulajdont? Ha van hasznalati megisztasi szerzodes, akkor is kerhetik birosagtol a kozos tulajdon megszuntezeset?
A jelenlegi hasznalati viszonyok megfelelnenek egy a birosagnal termeszetbeli megosztasnak?
Koszonom

Elsőnek ezt a megállapodást kell írásban rögzíteni :
„ A szobeli hasznalati megosztas a kovetkezokeppen nez ki: az utcafront 11 m szeles, innen a hatso telekresz kizarolagos hasznaloja gyalogjardan keresztul tudja megkozeliteni ingatlanreszet,mely kerítéssel elválasztott, külön kiskapun kozelitheto meg az utcarol”

Majd jöhetnek a kérések, azok teljesítése vagy nem teljesítése.

Tisztelt Fórumosok! Segitseget kernek a kovetkezoben:
Adott egy 11 m szeles, 160 m hosszu belteruleti osztatlan kozos ingatlan, ami a gyakorlatban tobb eve (elozo tulajok altal es orokles/vasarlas utjan uj tulajok altal is elfogadott) gyakorlatban osztott telek. 2 csalad 50-50%ban tulajdonos. A szobeli hasznalati megosztas a kovetkezokeppen nez ki: az utcafront 11 m szeles, innen a hatso telekresz kizarolagos hasznaloja gyalogjardan keresztul tudja megkozeliteni ingatlanreszet,mely kerítéssel elválasztott, külön kiskapun kozelitheto meg az utcarol.
Mi az elso telekresz hasznaloi vagyunk, ami egybe van nyitva a szomszedos csaladi hazas telkunkkel.
A hatso resz hasznaloiban felmerult az igeny, hogy a gyalogjardat egy 3 meteres kocsiutra szeretnek novelni. Mi nem zarkozunk el ezelol, nem akarunk rossz kapcsolatot, viszont a 3 m-be beleesik (220cm) a pincevel rendelkezo tobb mint 10 eve allo fahaz es felunk, h az esetleges gepjarmuforgalom ebben kart tehet, nem beszelve a vizora athelyezesrol, tucatnyi gyumolcsfa, diofak kivagasarol, altalunk epitett uj utcafronti kerites (tajekoztatva lettek) atepiteserol stb.
Kerdesem a kovetkezo: milyen megoldasokat javasol?
joguk van e ilyet kerni?
nekunk jogunk van e ezt megtagadni?
a felmerulo koltsegek kik terhelnenek?
Ha nem tudunk megegyezni es birosagra kerulunk, elofordulhat, hogy arverezes utjan szuntessek meg a kozos tulajdont? (Termeszetben hasznalata megosztott, tizeneve keritessel elvalasztott).

(A hatso kertresz elhanyagolt, az altalunk hasznalt resz gyumolcsfakkal, vetemennyel teli, gondozott-csaladunk eleskamraja).
Koszonom elore is valaszat!

Ha van pénzed kifizetni,kérdd a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését. Akkor megszabadulsz a sógornőtől meg a közös "ló" -tól is.

Zsuzsanna69,

Garázs lakottan? Így volt a hirdetményben?

Igen, jelezd neki írásban, hogy használatba akarod venni te is, oldja meg az osztott használatot, ellenkező esetben többlethasználati díjat követelsz.

Liciten nyertem egy fél garázs tulajdonjogát lakottan.
Másik fele a volt sógornőm tulajdona.
Próbáltam volna felvenni vele a kapcsolatot, hogy mit lehet csinálni a közös tulajdonnal, azonban nem nagyon akar megegyezni velem semmiben.
Mit lehet tenni?
Ő kiadhatja úgy, hogy tudtom nélkül? Vagy ha ő tárolónak használja és nem akarja kiadni, kérhetek többlethasználati díjat?
Egyáltalán mit érdemes tennem?
Még van egy lakás is amit most nem árverezhetnek a veszélyhelyzet miatt, az is lakottan kerül majd kalapács alá. Ennek a lakásnak is ő a fele tulajdonosa.
Én az exem tartásdíj és kölcsön tartozása címén kérvényeztem a végrehajtást és ezáltal az árverést.
Már gondolkodom hogy kérem végrehajtás felfüggesztését.

A fa azé, akié a föld. Mindegy, hogy ki ültette el.

Tisztelt Szakértők!

Társasházak közös udvarán történő fakivágással kapcsolatban lenne kérdésem.
Adott 3 társasház, melyeknek van egy közös udvara. Az egyik lakót zavarta, hogy pár hétig a fa termését befújja az erkélyére a szél, valamint állítása szerint allergiás is rá. Boldogan újságolta, hogy ki fogja vágatni a fát, azon a jogon, hogy 15 évvel ezelőtt ő ültette el.
Felhívtam a közös képviselőt, jelezvén, hogy erről semmilyen formában nem lettek tájékoztatva a lakók, és tudomásom szerint ez engedélyköteles, melyet a területileg illetékes jegyző adhat ki. A képviselő válasza annyi volt, hogy ezt a lakók beszéljék meg egymással, részéről ő ezt lezártnak tekintette. 2 nappal később épp arra értem haza munkából, hogy vágják ki a fát, erről videofelvételt is készítettem. A rendőrséget vagy közterület-felügyeletet nem mertem hívni, mert nem tudtam, hogy van-e jogom reklamálni, illetve addigra egyébként is kivágták volna.
A kérdésem tehát, hogy mi ennek a törvényes menete? Jogosan vágatta ki öntörvényűen a fát? Mivel a közös udvar osztatlan közös tulajdon, nem csak közgyűlési határozattal lehetett volna kivágatni? Illetve erre engedélyt mindenképp kellett volna kérni a polgármesteri hivatalban a közgyűlési határozat mellékelésével, nem?

Köszönöm a válaszokat!

drbjozsef, köszönöm a gyors választ!

mcs10,

Azokat a költségeket, amelyek a tulajdonhoz kapcsolódnak, eddig is fizetned kellett volna, és követelni a birtokostól a megtérítését. Viszont mivel te visszamenőleg nem követelhetsz használati díjat, ezt sem valószínű, hogy tudnák érvényesíteni veled szemben (ha nem fizetik, akkor a társasház például igen, de akkor követelhetted is volna szintén a birtokostól).

A használathoz kapcsolódó költségeket eddig sem kellett fizetned, ezután sem kell visszamenőleg - már ha birtoklásban akadályozásod igazolható is.

Sziasztok

Eddig ki voltam zárva , azaz nem kaptam kulcsot egy ingatlanhoz. Most , hogy kaptam már fizettetnék is velem a közmű díjakat. Ez rendben is van. Visszamenőleg, hogy ki voltam zárva, és nem fizezzem semmit, lehet igényük erre a tulajdonos társaknak ?

Ingatlan közös tulajdonban van.
X személy 4/6 részben tulajdonos, Y személy 2/6 részben tulajdonos.

Y személy külföldön él, X személy az ingatlan kizárólagos használója volt hosszú ideig. X személy 2008-ban az Y személy értesítése nélkül jelentős felújítást végzett az ingatlanon. Most a tulajdonosok eladják az ingatlant harmadik személynek.

Követelheti-e az X személy az Y személytől a felújítás költségei arányos megtérítését, vagy elévült a követelése?

Ha kiadják,miért ne?
Ha van használati megállapodás,azt kell betartani.

Segitséget szeretnél az áram ügyében,de a feljárást nem engedélyezed.
Igy nehéz lesz a szomszéddal megegyezni.

Tisztelt Jogi Fórum!

Nagy segítségre, tanácsra lenne szükségem! Édesanyámnak tulajdonrésze van egy lakóházban (osztatlan közös tulajdon) ami két portából álló "ikerház", külön elkerített udvarral, két feljáróval, két házszámmal, de egy helyrajzi számmal rendelkezik. Az egyik oldalon ő lakik, a másikban egy néni lakott aki kiköltözött és így a hozzátartozói eladták a részét a lakásból. Az új résztulajdonosnál van a lakáskulcs aki kiakarta adni albérletbe, de ezt nem tudja megoldani, mert a kapubejáró a szomszéd telkében van és ráadásul a vízóra is az ő aknájában van benne. Ezeket rendeztetni akarja a szomszéd tulajdonosváltás miatt. Édesanyám oldaláról lehetne feljárni, de ezt nem engedélyezzük.
Számunkra most derült ki, hogy a két oldal egy háznak minősül és édesanyámnak is része van "abból az oldalból.
Milyen jogokkal élhetünk, pl.: nem teljes részben megoldott a mi oldalunkban az áram használata, kérheti-e a másik oldalról ennek a használatát? Használhatja-e azt az oldalt saját használat céljából? Kiveheti-e méltányos áron albérletbe azt az oldalt?

Nagyon szépen köszönöm a válaszukat!

Maradok tisztelettel
Evelyn

Akkor igen.
Az ügygondnok értelemszerűen nem fogja az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonos nevében "hozzá"váltani.

A gond itt az, hogy nem találják az egyik tulajdonost, ezért kell per útján megszüntetni a közös tulajdont.
Magához váltani egyik tulajdonos sem tudja a többiek hányadát.

Tehát akkor muszáj árverésen értékesíteni.
Köszönöm.

Kenderice,

Na. Megint javítom magam. Szóval árverés NEM feltétlenül lesz : a bíróság, igazságügyi szakértővel meg fogja állapíttatni a forgalmi értékét az ingatlannak, és ha van olyan tulajdonostárs, akinek megfelel az ár, ő azt kifizeti, akkor a bíróság az ő tulajdonába adhatja árverés nélkül is, a többi/másik tulajdonostárs ezt tűrni lesz köteles, ennyi pénzt kap a részéért. Csak ha nincs ilyen tulajdonostárs, aki elfogadja az árat és azon hajlandó megvenni az ingatlant, akkor lesz árverés.

Kenderice,

Ja, ha csak az árverés a kérdés : ha van vevőjelölt ÉS meg tudnak egyezni a tulajdonosok az általa kínált árban, azt elfogadják, akkor okafogyott a per.
Ha nem tudnak megegyezni, és a bíróságon kérik a közös tulajdon megszüntetését, akkor biztosan árverés lesz. Értelemszerű, hiszen legalább egy tulajdonosnak nem felelt meg az az ár.
Majd elválik, jól gondolta-e, vagy még annál is kevesebbet kap érte egy árverésen. Hiszen az is benne van a pakliban elvileg.

(Megjegyzem, nem kell minden tulajdonrésznek azonos értéke legyen. Ha van egy kerékkötő, akinek mittudomén egymillióval több kell például, akkor meg lehet úgy határozni az egyes részek értékeit külön-külön az adásvételiben, hogy az övé "többet ér". Ha ennyit le tud nyelni a többi/másik tulajdonos, cserébe nem kell pereskedni, ez is lehet megoldás. Az hosszadalmas is lehet, költséges is, és az árverés miatt kockázatos a kimenetele is.)

Kenderice,

Elsősorban természetben kell megosztani (ez az esetek túlnyomó többségében nem lehetséges), másodsorban az egyik (vagy több) tulajdonostárs válthatja magához a másik/többiek részét/részeit, és csak ha ebben nem tudnak megegyezni, akkor kerül értékesítésre.
Ha nincs különleges körülmény, akkor a közös tulajdont megszünteti a bíróság biztosan, kivéve azt a módot, ami ellen az összes tulajdonostárs tiltakozik.

Ptk. 5:83.§ - 5:84.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Köszönöm.
Ilyen esetben mindenképpen lesz árverés vagy ha lenne vevőjelölt akkor árverés nélkül is el lehet adni?

Kenderice,

Nélküle, de a bíróság rendel ki neki ügygondnokot, ő képviseli, az esetlegesen neki járó összeget pedig bírósági letétbe kell megfizetni.

Üdv.
Lenne egy kérdésem.
Ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonostárs esetében hogyan zajlik egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan bírósági perben történő értékesítése?
Három tulajdonos van, az egyik húsz éve ismeretlen helyen van. Pontosabban az ország ismert, de azon belül a lakóhely nem. A tulajdoni lapon bejegyzett lakcímen már vagy 15 éve nem lakik.
Megkeresik a harmadik tulajdonost valahogy?
Vagy csak küldenek a legutolsó ismert címére megkeresést és ha nincs válasz akkor nélküle zajlik le a per?

Köszönöm.

jupi000,

Rosszul tudod. Ha úgy érted, hogy a régi Ptk szerinti ajándékozás esetén hogy van, nem pedig a középkorban ("a régi Ptk. előtti ajándékozássokkal"), de megjegyzem, ez az új Ptk.-ban is pontosan így van főszabály szerint, akkor az alábbi a mérvadó :

„(Régi)Ptk.666.§ (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élõk között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.

(Új)Ptk.(1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is.”

Ez a főszabály, ha súlyosan méltánytalan valamelyik félre a juttatáskori érték figyelembevétele, akkor ettől a bíróság eltérhet, de egyáltalán nem automatikusan az aktuális piaci értékre, hanem minden körülmény figyelembevételével és mérlegelésével határozhat. Ez a ritka kivétel.

Ebből következően a kérdésedre a válasz a fentivel analóg módon : nem, kamat, hozam, kompenzáció főszabályként nem jár. (Én pénz, bankbetét, befektetés, részvény, biztosítás, és hasonlókra végképp nem tudok elképzelni elég súlyos indokot, hogy eltérjenek a főszabálytól. Ingatlannál a lakhatással kapcsolatos kérdések körül szokott lenni esetlegesen eltérés)

Tisztelt Szakértők!

Az elmúlt év elején póthagyatéki eljárás lefolytatása után örököltem a 14 évvel ezelőtt elhunyt nagypapám után 4 különböző méretű és besorolású mezőgazdasági területet (osztatlan, közös tulajdon). Pénteken kaptam egy levelet, amelyben egy másik tulajdonostárs (az egyetlen, akinek tulajdoni része eléri az új törvény alapján meghatározott területi minimumot) bekebelezési szándékát jelezte és ajánlatot tett.

Az ügyet bonyolítja: 34 évvel ezelőtt történt egy „adásvételi szerződés”, amelyben a nagypapám tisztázatlan körülmények között „eladta” az egyik földterület felét egy szomszédnak. Az adásvételi szerződés megkötésénél nem vették figyelembe azt, hogy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanról van szó, valamint az eladó a terület nem fele, hanem csak 1/3-ban arányában volt tulajdonos. Ezen körülmények miatt a vevő sosem került be tulajdonosként az ingatlannyilvántartási rendszerbe, azonban használta és hasznosította a területet.

A most kapott ajánlattételben szerepel egy nyilatkozat, amelyben a bekebelezési szándékát jelző tulajdonos kifizetett x összeget a vevőnek, annak cserébe, hogy a „vevő” a földterület használatát x ideig befejezni, valamint semmisnek tekinti a 34 éve megírt adásvételi szerződést és minden követeléséről lemond, és ezt az összeget a felajánlott vételárból kívánja tőlem levonni. Ez számomra érthetetlen, hisz egyrészt az én meglátásom szerint a vevő sohasem volt a föld tulajdonosa, a mai napig használja és hasznosítja a földet, amely után én egy forintot sem kaptam, valamint én semmilyen formában nem kaptam tájékoztatást erről a megállapodási szándékról és a felajánlott összegről, amelyet most tőlem kívánnak levonni.

Kérdésem az lenne, hogy köteles vagyok-e ezt az összeget kifizetni, illetve hogy lehet-e bármely követelésem a föld hasznosítását illetően? Szintén ehhez kapcsolódik, hogy a tulajdoni lapon én csak az elmúlt évtől vagyok bejegyezve tulajdonosként a póthagyatéki eljárás eredményeképpen, mi a helyzet a halál és a póthagyatéki eljárás során eltelt 13 évvel, ezen időszakra is követelhetem esetleg a földbérleti díj rám eső részét? Semmilyen dokumentum nincs a birtokomban, hogy ki és milyen formában műveli a földeket, csupán annyit tudok, hogy használva vannak.

Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat.

Nagyon köszönjük a válaszokat, tegnap beszéltek, és alakul a megegyezés.

Nekem a régi Ptk. előtti ajándékozássokkal kapcsolatosan a kötelesrész összegét illetően lenne egy kérdésem.
Úgy tudom, hogy ingatlan ajándékozás esetén az aktuális piaci érték tekinthető a kötelesrész esedékességekor kifizetendő összegnek.
Kérdés: a készpénz vagy bankbetét ajándékozása esetén van -e kamat, vagy valamilyen kompenzációs összeg kötelezettség a kötelesrész esedékességekor.
Nagyon köszönöm a válaszukat.