Osztatlan közös tulajdon

Tisztelt Ügyvéd Urak/ szakértők,

A kérdésem a következő lenne,
Vagyonmegosztásban folyik a bírósági perem.

Az ingatlan 1/2 része az én nevemen a másik 1/2 része a volt élettársam nevén van.

2008- ban Igazságügyi ingatlan szakértő értékelte fel a házat ami 41 m2. telek 970 m2. Ingatlan forgalmi értéke 5.300 M Ft.

Mivel nem független, nem bíróság által kirendelt szakértő volt ezért a bíróság kirendelt szakértője

2011 -ben ugyanezt az ingatlant, ugyanazzal a számításokkal, ugyanazzal az összehasonlító adatokkal 8.600 M Ft értékelte.

Ez hogyan lehetséges miközben az ingatlanon semmi nem változott, az ingatlan piac pang stb.

Válaszukat köszönöm,

Tisztelettel,

Fokker

Egyrészt az értékbecslés, mint a nevében is szerepel, becslés, így ahány szakértő, annyi érték.
Másrészt nem elhanyagolható körülmény, hogy romlott a forint.
Lásd svájci frank árfolyama. Ha így esett volna a forint, de a piac élénk lenne, akkor kb 10 millára értékelték volna most. ;) (Megjegyzem a 8 misi a szakvélemény szerinti értéke, ami nem jelenti azt, hogy 6-nál többért el is tudod adni.)

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy ingatlan vásárlás bonyodalmában kérném szíves állásfoglalását. Ismerőseim egy osztatlan közös tulajdont szeretnének megvásárolni, az álltaluk aláírt használati megosztási megállapodás megléte mellett. Az ingatlan 1/2 részét vásárló leendő tulajdonos kp-ben vásárol, a másik leendő tulajdonos részben banki hitelből szeretné vételárát kiegészíteni. A megosztási megállapodásban a leendő tulajdonosok a felépítmények ( szuterén, beálló, közös bejárat, lépcsőház) közös használatáról megállapodtak.

A kérdésem az lenne, hogy csak az 1/2 tulajdonrészre történő Banki jelzálogjog bejegyzésének (így a hitelből történő finanszírozásnak) akadálya lehet-e, ha az osztatlan közös tulajdon egy közös GÁZÓRA, VILLANYÓRA használattal működik, melynek közös használatáról a leendő tulajdonosok a megállapodásban erre ki is térnek.

Tisztelettel és Köszönettel:
Mátyus Erika

Tisztelt Ügyvéd Úr!

3-an vagyunk testvérek, és örököltünk szüleinktől földterületeket. (osztatlan közös; egy nagyobb összefüggő művelés alatt álló földterületen belül elszórt helyeken levő 5 db területrész) Jelenleg ez a terület bérbe van adva műveltetésre. A rám eső 1/3-ad részt szeretném értékesíteni a jelenlegi bérlőnek, de a testvéreim nem akarnak beleegyezni. Ebben az esetben mit tehetek? A közös tulajdon megszüntetését kell kezdeményeznem? Ez azt jelenti, hogy első körben a természetbeni megosztásra kell törekedni (azaz felosztani a területrészeket 3 felé), és ha ez nem lehetséges, akkor a testvéreim megvásárolhatják a rám eső 1/3-ad részt, és ha ez sem történik meg, akkor árverezésre kerül a földterület egésze? A bérlő, vagy az állam elővásárlási joga hogyan érvényesülhet?

Köszönettel,
Szilvia

Eladhatod a saját tulajdoni hányadodat. Akinek elővásárlási joga van, az meg élhet vele. De a beleegyezése senkinek nem kell.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A tulajdonomban van 697 tulajdoni hányad, egy 2792 tulajdonrészű oszthatatlan közös tulajdonban. Rajtam kívül a bátyámnak ugyanennyi, a nagynénémnek pedig a duplája, 1398 tulajdonhányada van. Kérdésem az lenne, hogy én a saját részemmel "mit tudok kezdeni", hiszen a másik két tulajdonostárs nem mutat semmi hajlandóságot az eladásra, bérbeadásra vagy bármilyen más intézkedésre. Közös megegyezésre nem látok reális esélyt, ha felajánlom a tulajdonrészemet, egyik fél sem fog élni a lehetőséggel. Mit tudok ebben a helyzetben tenni, most lenne szükségem arra az örökségre (felsőoktatási intézményben tanulok), aminek jogos tulajdonosa vagyok?

Válaszát előre is köszönöm!

Pert indíthatsz a közös tulajdon megszüntetése iránt.

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.

A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.

Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Az más kérdés, hogy célszerű-e most elindítani ezt a pert, amikor az ingatlanárak messze elmaradnak még az egy évvel ezelőttiektől is. Amit a szakértő két éve még 35M-ra értékelt volna, azt ma értékeli 25M-ra.

T. ÓbudaFan!

A biróság által kirendelt szakértő a forgalmi érték megállapitásakor a közös tulajdonu telken lévő épületek közül csak az épitési engedéllyel rendelkező épületeket veszi figyelembe, vagy azokat is, melyek engedély nélkül épültek?

A választ előre is köszönöm.

Is.

Kbs!

Bocsi, de ebből a válaszból sokat nem tudtam meg.

És az az én problémám?

Kedves Fórumozók!
Kérdésem, a következő, hogy jól gondolkozom-e az alábbi kérdésben:
Adott egy családi ház, ami tetőtér beépítéssel bővítésre került, majd garázs is épült mellé, ami addig nem volt. (Nem régi, lebontott garázs helyett lett új építve.) Ez még apám életében történt, aki 1/1 tulajdonosa volt a háznak.
A lakóházat a testvérek és sógornő 3/12+2/12 (báty), 3/12 (sógornő) (övék a tetőtér) és 2/12 - 2/12 arányban két húg (egyike vagyok én) örökli, az udvart, ami külön helyrajzi számon van, a három testvér egyenlő arányban örökli. (1/3 részekben.). A testvérek 2-2-2/12 házrészén, valamint az udvar egészén az anyának özvegyi haszonélvezeti joga áll fenn.
Namármost, ha igaz az a tétel, hogy az építmény azé, akié a telek, akkor jól gondolom-e, hogy:

• az udvarra épített garázsnak a két húg 1/3-1/3 tulajdonosa lett az örökléssel, valamint úgy van-e, hogy
• a bátyám része a garázsból nem a házasság alatt szerzett közös vagyon része, hanem az ő öröklés útján szerzett külön vagyona (már), valamint
• a garázs haszonélvezeti joga megilleti-e az anyát, illetve
• mi a jelentősége, hogy a garázst engedéllyel vagy engedély nélkül építette-e a báty (a garázs nem szerepel a tulajdoni lapon).

További kérdéseim is lesznek, de először ezekre szeretnék választ kapni.
Köszönettel.

Azt hiszem, félreérthetően fogalmaztam, sógornőm nem örökös a lakóházban.
A tulajdoni viszonyok: 3/12 - 3/12 arányban báty és sógornő ráépítés címen, 2-2-2/12 arányban a három testvér öröklés címen. Ennek még a későbbiekben lesz jelentősége.

Ezt ennyiből nem lehet megmondani. Nem mindegy például, hogy a telek és az épület vannak külön helyrajzi számon, vagy azok egy ingatlant képeznek, és az általad "udvarnak" nevezett dolog pedig egy másik, szomszédos ingatlan. Elég lényeges körülmény lenne továbbá, hogy ki építette azt a garázst, s ha a telek tulajdonosától eltérő személy, akkor hogyan állapodtak meg egymással.

Akkor pontosítok: van egy családi ház (ennek van egy helyrajzi száma "2013/A" hrsz-szel, 107 nm)és ennek az udvara (2013 hrsz-szel, 450 nm), tul.lap szerint: kivett beépített terület. A telek szót ezzel az udvarral egyenértékű fogalomként használtam (tényleg nem volt egyértelmű). A garázst a bátyám építette, egyik fala a házzal határos. Ha jól emlékszem, a haszn. megosztás szerződés szerint az ő és a sógornőm kiz. használatában van (de erre a szerződés nélkül nem merek megesküdni, ez a bátyámnál van.) Ennek az udvarnak vagyunk 1/3 arányban tulajdonosai, hárman testvérek, anyu haszonélvezetével. De a garázs nincs rajta a tul.lapon, így a hagyatékban sem lett figyelembe véve, csak az udvar és a lakóház a fenti hrsz-ekkel. A használati megállapodás befolyásolja a tulajdoni viszonyokat?
A lényeg, hogy a házhoz tartozó udvar egy részére a bátyám garázst épített, így, ha jól gondolom, akkor most a garázs két harmada a két húg területén van. Ezért gondoltam, hogy a területünkre eső garázsnak (építménynek) is tulajdonosai vagyunk esetleg. Nem tudom, mennyire számít, de az eredeti építési tervben szerepelt a garázs, csak anno nem kaptak volna annyi hitelt, amiből azt is meg tudták volna építeni, ezért annak idején a bankba olyan tervet adtak be, amiről levetették a garázst, majd amikor megkapták a lakóházra a haszn. engedélyt, a báty megépítette a garázst is. Persze, akkor még apu is élt, és az övé volt az egész mindenség.
Elnézést, hogy nem egyértelműen írtam az előbb és köszönöm előre is a segítséget.

Azért ez nem ilyen egyszerű. Ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel - a felek eltérő megállapodása hiányában - közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani.

Köszönöm szépen.
Akkor ezt úgy kell érteni, hogy van egy terület (450 nm), azon egy lakóház és egy garázs (107 + X nm),ez az egész EGY ingatlan, ennek van EGY bizonyos összértéke. A tetőtér és a garázs ráépítéssel készült, ennek is van egy "rész" összértéke, ami a tul.lapra való felvezetés idején (14 éve) 50% volt. Előfordulhat-e, hogy ha most készíttetnénk egy értékbecslést, az a jelenlegi tul. arányokat megváltoztatná (mert pl. az alsó szinten felújítottuk a fürdőszobát, ablakokat cseréltünk, ergo most az összértékből az nagyobb értéket képvisel.)
Az számít-e valahol, hogy ha a ráépítéssel az EGÉSZ ingatlan (tokkal-vonóval) értéke emelkedett, anno ehhez az értéknövekedéshez ki milyen arányban (anyagilag, munkával stb.)járult hozzá,vagyis ezt lehet-e a tulajdoni hányadokban érzékeltetni, vagy csak esetleg értékesítéskor lehet vele elszámolni, magyarul meg lehet-e tenni, hogy valaki ne a tul.hányadának megfelelően részesüljön a bevételből, hanem az EGÉSZHEZ való hozzájárulása arányában. (Vagy a magyar jogban nincs ilyen?)

Köszönöm a segítséget előre is.

A leírtak szerint itt nem egy egész ingatlan van, hanem kettő.

Tisztlet Ügyvéd Úr!

Házvásárlás előtt állunk és az alábbi kérdések merültek fel a vétel előtt.Az osztatlan közös tulajdonú telken 2 új különálló családi ház áll egymás mögött, közös fala nincs, nem is érintkezik, csak egy pergolaszerű rész van a kettő között. Társasháznak van minősítve.
Az eladó ház az első, mögötte a másikban lakik a tulajdonos.
Az első ház "kertje" a másik házig tart, a hátsó ház mögött egy nagyobb kert található.A tulajdonos az első ház mellett járna be az autóval.
Kérdéseim: milyen hátrányokkal jár az osztatlan közös tulajdon, közös terhek mire vonatkoznak,kötelezhetnek-e esetlegesen a hátső kertrész rendbetételének terheire, stb. lehetnek-e jogi viták ebből? Lehet-e megosztottá tenni a telket és ez nagyobb előnyökkel járna-e?

Köszönöm válaszát!
Árva Erika

Na most akkor társasház vagy osztatlan közös tulajdon? Nem mindegy.

Ha társasház, akkor a kertnek csak a használata osztható meg a tulajdonjoga nem.

A telekmegosztás a legjobb, de mivel azt írod, hogy egymás mögött vannak a házak, így ennek kicsi a valószínűsége, hogy meg lehet tenni. Egyrészt a minimális telekméretet el kell érni mind a két teleknek, másrészt biztosítani kell a közútról vagy közterületről gépkocsival való behajtást. Szerintem itt ez lehet a nagyobb probléma.

Általában az is megoldható, ha úgy is kialakítható a legkisebb telekméret.

Számos településen nem engedik új nyeles telek alakítását már.

Köszönöm a válaszokat! Igen, nyeles telek kialakítása nem engedélyezett. Ez biztos. Megkérdeztem a tulajt, társasházként van bejegyezve.Ezek szerint a kerthasználat közös, de én nem lehetek tulajdonos. Igen, szorgalmi út van a leendő házam mellett, hogy az autóval ki-be járhasson. Azt hiszem, nem merek így belevágni a vásárlásba, mert úgy látom, elég sok buktató merülhet fel.
Köszönöm!