Osztatlan közös tulajdon

Nyilván hazabeszélek, de talán megkellene bíznod egy ügyvédet, aztán ő majd intézi.

Illetve még egy felmerült kérdés. Amennyiben lenne használati megosztás, akkor is ugyanúgy lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését, és ugyanúgy -ha nem szeretné megvenni a másik fél- bíróság általi értékesítés lenne?
( a kérdés arra vonatkozik, hogyha a másik tulaj arra hivatkozik, hogy szóbeli megállapodás volt a korábbi tulajjal, és én amikor megvettem a tulajdonrészem, akkor már egy kerítéssel elkülönített telekrészt vettem meg, még ha nem is lett írásba foglalva a megosztási szerződés)
Azt nem szeretném, hogy a bíróság beintsen nekem.

Gyakorlatban ez hogy működik? Első körben próbálom jelezni neki, és ha nem együttműködő, akkor a helyi bíróságon kell beadni a közös tulajdon megszüntetése iránti kérelmem?

Azt nem lehet megosztani. Marad a magához váltás vagy a közös értékesítés.

Először is köszönöm szépen a válaszokat.

A telek össz mérete 1515nm. Ebből az én részem 616nm.
Ezen van egy lakóépület, ami a tul. társ. része.
(A helyzetet bonyolítja, hogy ő megvette a szomszéd telket, és így a kettőre egy családi házat húzott fel, szóval ha árverés lesz, akkor a családi házának egy része (ami a közös telken van) jó eséllyel másé lesz, ha ő nem veszi meg a telket.
Nekem jó lenne a közös értékesítés, de ő nem akarja eladni a sajátját, eddig így lakott benne az anyósa, kényelmes volt, ezért nem akar változtatni.
Az ingatlan telekértéke (1515nm) kb. 40M jelenleg az épitményt nem számolva. Pár éve 5M-ért vettem meg ezt a telekrészt. Nem élt az elővásárlási jogával, és most sem valószinű hogy akár 6-7M-t adna érte önszántából. Ebből kiindulva, hogyha a 616nm-em arányában 25%-os értékcsökkenéssel számolva is megkapom a 10M-t a részemért, még mindig vonzóbb, mint töredékáron átpasszolni.

sanyi2007,

Azért az elég jó kiindulási alap, ha megmondod neki, hogy vagy megveszi korrekt áron (ami esetetekben nem tudom mit jelent, ha idegen vevő töredék áron venné, akkor az a "piaci ár", tehát az lényegében a részéről is korrekt, hiszen másnak se tudod drágábban eladni, persze, egyben, árverésen akár érhet többet is), vagy kérni fogod a közös tulajdon megszüntetését. Ami neki fájni fog, mert ha tied nem is eléggé forgalomképes magában, a kettő együtt, már lehet hogy az lesz, és felverik az árát, vagyis ő sem fogja tudni megvenni potom pénzért a részedet árverésen, sőt, az övét is egy idegen fogja megvenni.

Te is buksz rajta (de a "töredék ár"-hoz képest végülis nyert), de ő a saját részével még nagyobbat bukhat rajta.

Mekkora az egész?

Egyébként lehet kérni a közös tulajdon megszüntetését úgy, hogy a tulajdonostárs váltsa magához a részedet, de ezt a ti esetetekben szerintem csak egyezséggel, bíróság nem kötelezi rá.

De neked jó a közös értékesítés is, nem? (Az igaz, hogy kényszerértékesítésen vesztetek mindketten 20-25%-ot, de hát mindennek ára van. Annak is, ha az ember egy fafejű hülyével közösködik.)

Sziasztok

Jó napot Hölgyek, Urak.

Tanácsra lenne szükségem, leírom pár szóban a történtet:
Osztatlan közös tulajdon, használati megosztás nem volt rögzítve írásban, viszont jól elhatárolhatóak (kerítéssel elválasztva) a tulajdonrészek, és már évek óta így van használva.
El szeretném adni a részemet, amit a tulajdonostárs nem szeretne megvenni, csak töredék áron. Ha más vevőt néznék rá, szintén csak töredékáron tudnám, a telekrészem geometriája miatt. Arra van lehetőségem, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének folyamatát elindítom, és mivel hivatalosan nem lehet felosztani (1200nm a minimum telekméret a helyi építési szabályzat szerint, az én részem meg 600m) akkor marad az, hogy vagy megveszi normálisabb áron, vagy árverésre megy? (még akkor is jobban jönnék ki, mint az általa felajánlott vételárral)
A kérdés az, hogy szóbeli/szokásbeli használati szerződés esetén is van mód az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére?

Meg a levél másolatát is. Szó elszáll....

Így van, igazad van, nem is kell elküldenie.
A lényeg, hogy megkapja.

Akkor csak azt beszéld meg vele, hogy sajnos a törvény miatt minden egyes kiadásnál kénytelen leszel zaklatni, megküldeni a szerződést, és nyilatkozásra felszólítani, de ha nem akar élni a jogával, nincs teendője, hajítsa ki.

Te tedd el a tértivevényeket biztos ami biztos alapon.

Köszönöm a válaszokat! Abban biztos vagyok, hogy nem fog élni az előbérleti jogával, csak abban nem vagyok biztos, hogy minden egyes új bérleti szerződés alkalmával nyilatkozni fog erről, mivel ez neki csak plusz felesleges papírmunka, érdeke nem fűződik hozzá. De én mint laikus, úgy gondolom, hogy ha informálva lett ezzel kapcsolatban és nem nyilatkozott, akkor az vehető úgy, hogy ő nem él az előbérleti jogával.

Juszuf85,

Ne már, te írtad : "jelezzen vissza x napon belül,"

Az jó. Csak ami utána van, az nem kell.

Kézhezvételtől 8 napon belül nyilatkozzon írásaban, él-e a szerződés feltételeinek ismeretében az előbérleti jogával.

Ha tényleg messze él, ha tényleg kizárt, hogy élni fog vele, akkor akár kommunikálhatsz is vele, megbeszélheted, hogy küldje el a nyilatkozatát, de ha ez rendben lévőnek tűnik, akár birtokba is engedheted a bérlődet. Csak nem b*sz át.

Kovács_Béla_Sándor:

Értem, logikus, hogy nem örök időre nyilatkozik.

Az, hogy nyilatkozzon, pont, ezt hogy értsem? Nyilatkozhat hónapok múlva, mikor épp ráér (vagy soha, mert nem érdekelt különösebben az ügyben), én addig várakoztatom a bérlő jelöltet?

„jelezzen vissza x napon belül, máskülönben ki lesz adva másnak.”
A "máskülönben..." fölösleges. Nyilatkozzon. Pont. (Illetve felkiáltójel.)

Csak konkrét szerződésről tud nyilatkozni, általában és örökidőkre nem.

drbjozsef: Köszönöm a választ!

Még egy kicsit tovább bontva a kérdést..

Gondolom, az nem elég, ha szóban kijelenti, hogy ő nem él az előbérleti jogával. Egyébként biztos vagyok benne, hogy nem érdekli az egész, mivel a saját részét sem használja, kb. 200 km-re lakik innen, stb.

Ennek gondolom, az a menete, hogy értesítem őt egy tértivevényes levélben, hogy adott feltételekkel élhet előbérleti jogával, jelezzen vissza x napon belül, máskülönben ki lesz adva másnak.

Nyilatkozhat-e esetleg általánosságban a másik tulajdonostárs, hogy ő lemond ezen jogáról, vagy mindig minden esetben külön-külön lemondania adott bérleti feltételek ismeretében?

Azért érdekes a kérdés, mert az én ingatlan részem több kisebb bérbe adható helyiségből áll (több garázs), így minden egyes esetben külön-külön kell őt "zaklatnom" minden egyes kiadandó helyiség esetében és mindig, amikor új bérlő jön?

Juszuf85,

Igen.

Ptk. 5:81.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Tisztelt Fórumozók!

Vásároltam egy ingatlan részt (osztatlan közös tulajdonba kerültünk, korábban a mostani tulajdonostárs volt 1/1 arányú tulajdonos), az adásvételi szerződés részét képezi egy kizárólagos használati megállapodás, amely tisztázza, hogy melyik tulajdonostárs melyik ingatlanrészt használja kizárólagosan. Közös részek nincsenek, csak két elkülönülő ingatlan rész, kizárólagos használattal.

Kérdésem:

Van-e a társtulajdonosnak előbérleti joga, kell-e az erről való lemondását kérném, mielőtt kiadom az én kizárólagos használatú ingatlanrészemet?

Köszönöm a válaszokat!

Ide küldtem. www.kbs-ugyved.hu

A konkrét problémám csak annyi hogy a tulajdoni hányadot a közös udvar hrsz-ra nem jegyezték be és így gondolom ha teljes felosztásra kerül esetleg vagy kimérésre akkor a legutolsó eladó akinek a nevén maradt igényt tarthat egy bizonyos részre és abból nekünk csak a gond lesz. Amúgy csatoltam mailbe. Rajzot is.

De ez így nem is stimmel. Ha valóban "közös udvar" lenne, akkor, azzal, hogy megvettél egy hozzátartozó házat, a közös udvarnak is tulajdonosa lettél volna. (Tulajdoni hányad megjelölése nélkül, mert a "közös udvarnál" az pont nincs.)

Amúgy mi a konkrét problémád? Nem engednek hazajárni?

Viszont akkor az épületek biztos, hogy társasház? A helyrajzi számban van egy alátört nagybetű? Leginkább /A vagy ilyesmi.
A közös udvar helyrajzi száma hogy fest?

Igen az van írva ,hogy közös udvar. Abból van mindenkinek a bejárás a saját ajtajához.

Nem tudnál arra válaszolni, amit kérdeztem?

Nagyon szépen köszönöm a kommenteket és a gondolatok levezetésést. Amúgy csak azért kérdeztem ezeket a dolgokat mert nem értem a földhivatali értelmet. Ez egy olyan ház ahol pár család lakik körbe vannak a bejáratok és ebből vannak előkertek lerekesztve mindenkinek. Az út a közös osztatlan területen halad keresztül amin a lakásig elérek kérdem én -ha nincs jogom a közös területen áthaladni hogy a fenébe menjek haza????? Ezért nem értem a tulajdoni hányad nem bejegyzését. Csak egy példa az alapító okiratból: A társasház megnevezése: a fenti ingatlannyilvántartási adatokkal nyilvántartott ?????? Hrsz-u földterületen álló felépítmény amelyben ?????-számú lakás található és amely természetben ????? -található ,és ugyancsak itt található az egyes lakásokhoz kapcsolódóan ,azok a tulajdoni részaránynak megfelelő jogosultsággal a ??????-hrsz közös udvar.Ja és még ez is benne van: A közös tulajdonjog a társasházi földrészlet és az udvar valamint a közös tulajdonban maradó épületrészek tekintetében az egyes társasházi öröklakások mindenkori tulajdonosait illeti meg.

Ha tényleg ez a helyzet, akkor inkább így :

"Igen, külön helyrajzi számon van a közös udvar, amely a lakók osztatlan közös tulajdona KELLENE LEGYEN, mindenki tulajdonos KELLENE BENNE LEGYEN (ezek lennének azok az ún. eszmei hányadok), erre van mindenkinek használati joga is."

A kérdezőnek ebben nincs tulajdona, hiába kellene legyen.

ÉS ahogy KBS írta, az az Alapító Okirat így nem jó.

Egyébként nyilván meg kell keresni a mostani, ingatlannyilvántartás szerinti tulajdonost (vagy annak jogutódját), máshogy nem nagyon megy.