Osztatlan közös tulajdon

„Most ilyenkor mit lehet tenni mert még mindég az örökös nevén van a hányad mégsincs semmije a társasházban ezt hogy lehetne korrigálni vagy levetetni a nő nevéről a terület részt”

Sok mindent.
Pl. kibogozni hogy hogyan történt meg ez az eset.
pl. úgy hogy az elődeid... te vagy a 3. olyan szerződést készítettek amin csak a társasházi lakás szerepel, a közös udvar aminek egy része már külön helyrajzi számon van nem szerepe a szerződésben.
Az a tulajdonrész maradt egy előző tulaj nevén.
Amúgy tegnap este a.. rosszul fogalmaztál :
így kellett volna :
Igen külön helyrajzi számon van a közös udvar egy része de senkinek sem a tulajdona mindenkinek csak egy bizonyos hányad értékben van hozzá használati joga.

De ha külön helyrajzi szám, akkor meg nagyon is tulajdonrészt kellene vennie belőle. De miért ilyen egy társasház? Valami itt nem stimmel.

Azért ebből :
„A hányad részt nem jegyezte be a földhivatal mert az előző két tulaj ( mi már a 3.-ik vevő vagyunk ) nem írta rá az adás vételi lapra a hányadot. Most ilyenkor mit lehet tenni mert még mindég az örökös nevén van a hányad mégsincs semmije a társasházban ezt hogy lehetne korrigálni vagy levetetni a nő nevéről a terület részt?”
és ebből :
„Igen külön helyrajzi számon van a közös udvar de senkinek sem a tulajdona mindenkinek csak egy bizonyos hányad értékben van hozzá használati joga”
lehet pl. arra következtetni, hogy van/volt egy telek rá épült egy társasház... pl. 10 - 20 lakással nyilván a ház egy különt helyrajzi számon lévő telekre épült. de volt ezen telek mellett egy másik... a külön helyrajzi számú... anno az alapítók úgy döntöttek, hogy minden lakáshoz tartozik a szomszéd telekből egy elméleti rész, amit mint osztatlan közös tulajdont használnak. Mondjuk ez a másik telek annyira kicsi, hogy építeni nem lehet rá.
Aztán a társasházi lakásokat így árulják : a vevő megveszi a 128668 hrsz ingatlanon lévő társasház 3. emeleti 4. sz lakását , ami 854/10000 tulajdoni hányad és megveszi a 128667 hrsz számú üres telek 854 /10000 tulajdoni hányadát, mint osztatlan közös tulajdont.
A szomszéd telek mivel pl. nem beépíthető amúgy forgalom képtelen. tehát egy vagy két szerződésben mindig a konkrét lakással értékesíteni kell egy a másik telken lévő tulajdoni hányadot is- Ílyen volt a gyakorlat és valamiért sz.. került a palacsintába az Antinál.

Azt mondja, külön helyrajzi szám - tehát külön ingatlan - az épület és a telek. Igaz, azt is mondta, hogy "közös udvar" - ami megint más.

Társasházi közös tulajdon, és nem, rohadtul nem veszi meg ezeket a lakással annak tulajdonosa.

„Ügyvéd nékül vettél lakást???
Nem hiszem el!”
Kérdezi MD a Tonitól.
Már miért ne lehetne, csak a bejegyzés lesz majd problémás !
De állítja, hogy bejegyezték... na majd ez elválik. Azután az osztatlan közös tulajdonról érdeklődik.
Nos ezek a társasháznál pl. a teljesség igénye nélkül : bejárati kapu, lépcsőház folyosók... és az udvar. Ezeket a lakással megveszi a delikvens.

Az van a tulajdoni lapra írva, hogy "közös udvar"?
(Hülyeségeket meg ne írj. Hogy ti. "senkinek sem a tulajdona".)

Igen külön helyrajzi számon van a közös udvar de senkinek sem a tulajdona mindenkinek csak egy bizonyos hányad értékben van hozzá használati joga

Egy korrek tényállás nem ártana:

Jól értem, külön helyrajzi számon van a telek és külön a társasház? És megvetted a lakást, de a telekből nem vettél?
(Ha ez a tényállás, akkor az alapító okiratnak az a bizonyos pontja, amelyre hivatkozol, érvénytelen.)

Volt ügyvéd sőt már be is van jegyezve a tulajdon jog.
Akkor mégegyszer nem a lakásról hanem az osztatlan közös tulajdonról tudnál mondani valamit?
Köszönöm

Ügyvéd nékül vettél lakást???
Nem hiszem el!

Nincs. Csak érdekelt volna mások véleménye is mielőtt egy ügyvédhez fordulunk.

Nincs ügyvéded...?

Tisztelt Fórumozók.
Vettünk egy társasházban egy kis lakást amihez elvileg 854/10000 rész jár a közös osztatlan területből. Az alapító okiratban szerepel hogy csak annak van jogosultsága a közös osztatlan területre akinek a társasházban saját tulajdona van. A hányad részt nem jegyezte be a földhivatal mert az előző két tulaj ( mi már a 3.-ik vevő vagyunk ) nem írta rá az adás vételi lapra a hányadot. Most ilyenkor mit lehet tenni mert még mindég az örökös nevén van a hányad mégsincs semmije a társasházban ezt hogy lehetne korrigálni vagy levetetni a nő nevéről a terület részt? Senkivel nem kommunikál nem ír alá semmit. Segítséget előre is köszönöm.

Verba volant scripta manent

Legyen egy példám a „helyszíni javító tevékenység” re is.
Úgy 10 éve volt egy közepes lefolyó rendszer hibám az egyik lakás vízelvezető rendszerében. A szokásos szerelőm épp szabadságon volt, így a „félcédulás ” mindenhez értő javítókhoz fordultam. Előzetesen elmondtam a problémát is és kéretem irány árat is. Megértették megadták a körülbelüli árat is. harmadnap jött is 2 fiatal ember, megnézték a terepet, meg hogy a kérésemre , hogy megtudják csinálni. Mondták igen és az ár is jó. Ok. végezzék.
Valószínűsítem, hogy azt gondolták max 2 óra és letudják a munkát. Az előzetes akkori 40 eft -ból gondoltam.
Nos a munka kissé bonyolultabb lett, ezt is jelezték, sőt adtam a helyszínen nem lévő alkatrészekre a megfelelő összeget.. kb. 5 -7 ezer, félóra alatt az egyik be is szerezte. Így a munka nem 2 órás lett hanem 4 órás. Amikor eljött a fizetés ideje jöttek azzal, hogy hát ez egy tizessel több lesz.... mert a főnök jött és azt mondta több mint a megbeszélt. Végig ott voltam, kérdeztem akkor a főnök miért nem nekem mondta ? Mert nem volt ott, az csak egy kamú volt. Sőt ha közben jelzik, hogy elszámolták magukat, áldásom adom, de mivel a végén, hát nem jött be nekik.
Nekem volt tanúm .... az egyik szomszédomat hívtam át úgy 10 percre „műszaki szemlére” .

Legyen egy pl. a z utolsóra, a kis beruházásra !
Anno úgy 20 éve rendeltem 3 db. külső un. e.. redőnyt.
Kijött egy pasi, felmérte, némi előleget is kapott, majd elment. Két hét múlva jött egy másik pasi felszerelni. Igen ám ,de nem olyant hozott amit rendeltem. ( négyzetes szelvényű helyett sokszögűt ).Még szerencse, hogy a rendelő papírra ezt rögzítettük.
Így azon próbálkozása ,hogy ezt rám sózza nem ment.. és mivel már sok minden a falon volt, nem volt célszerű itt abba hagyni a munkát, tehát elment és újabb 2 hétre jelezte, hogy a megrendelésnek megfelelően teljesít.
Nos mivel éreztem a leendő gubancot, meghívtam az egyik fivéremet, aki amúgy nagy piás , hogy jöjjön el.El is jött. Gézám mondom itt a pia, a cigi a kávé és semmi dolgod csak fülelj. Jött a redőnyös felszerelte , némi igazítást a határozott kérésre teljesített, aztán jött a fizetési aktus . A mester érvényesíteni akarta volna a pót munkát meg a kiszállást. De hát ez az ő hibájuk miatt történt- Mai áron olyan 60 eft volt az eredeti megállapodás, szeretett volna erre még 15 -öt rátenni, de a háttérbe lebzselő számára idegen miatt meghátrált.
A Géza lett volna a tanú.

„Szerződést szóban, sőt ráutaló magatartással is lehet kötni. Sőt, a szerződéseink többségét kifejezetten így kötjük meg.”
KBS szerint. Bizony így van.
De azért ezek a szerződések olyanok, hogy a teljesítés és az ellenérték kiegyenlítes majd azonos időben, vagy nagyon közel van egymáshoz.
Vásárlás, helyszíni javító tevékenység, kis beruházások stb.

MD.
pl. tanúkkal !

Hm. És hogyan bizonyitod?

Szerződést szóban, sőt ráutaló magatartással is lehet kötni. Sőt, a szerződéseink többségét kifejezetten így kötjük meg.

Az viszont nem szerződés,hanem szokásjog. A diófáig az enyém,a keritésig a tied elv valóban 100 %.

Ritka?

Egészen pontosan 100%-os.

Legfeljebb, nincs írásba foglalva.

Elég ritka a h.megosztási szerződés...

Tőlem kérdezed? Hát tudom én mit vettél?

Egyébként bizonyos tevékenységek végezhetőek lakásban is üzletszerűen. Szerintem egy masszázs pont ilyen. Napi pár ember nem a világvége.

Nyilván egy nemzethy dohányboltot nem nyithat. Több okból sem, de a nagy forgalmú üzlet, napi 200+ vevővel már megalapozná azt, hogy az neked hátrányt okoz a használatban, zavar.