Osztatlan közös tulajdon

Nem ezt mondtam. Elvileg meg lehet csinálni, de bizonyos műszak jellegű feltételeknek teljesülni kell.

@KBS:
Értem a finom célzást, kösz. Szóval kb. felejtős a dolog. Pedig szép megoldásnak tűnt. Kösz szépen a válaszokat. Szép napot mindenkinek.

Köszönöm szépen. Így már értem.

1. Nincs ilyen kifejezés a perrendtartásban, hogy "befogadja". Ha arra gondolsz, akkor nem utasítják vissza a keresetlevelet azért, mert "eddig egyáltalán nem hirdettétek meg a házat". Ennek ugyanis semmi köze ahhoz, hogy kéred a közös tulajdon megszüntetését.
2. Nem.
3. Közös tulajdon megszüntetése iránti perekben általában a tulajdoni hányadok arányában osztják meg a perköltséget. (De előlegeznie az illetéket a felperesnek kell, az esetleges szakértői költséget pedig annak, aki a magasabb értéket állítja.)

(Az illeték 6%; ügyvédi költsége átlagosan 5%, szakértői díj 1-200 ezer forint. Ha végrehajtani is kell, annak illetéke 1%, a végrehajtó költségei is néhány 100 ezer; eredményes árverezés esetén a jutaléka 8%. Tényleg nem olcsó, de ha egyszer nem megy másképp.)

 1.Lehetséges-e hogy a bíróság nem fogadja be, a közös tulajdon megszüntetésére a pert, mert eddig egyáltalán nem hirdettük meg a házat ?

2.Dönthet-e, úgy a bíróság, a közös tulajdon megszüntetésénél, hogy csak az én 50% tulajdonrészemet árverezik el, a másik 50 % a testvérem tulajdonában maradhat, ha Ő nem szeretné eladni.

3.A perköltség teljes összege engem terhel, vagy ezt utólag meg kell osztani ?

Köszönöm

Az segítene, ha tömören és érdemben kérdeznél. (Leginkább a téves és lényegtelen állításokat hagyd ki belőle.) Ha sikerül, meg fogsz lepődni.

Kovács_Béla_Sándor
Szívesen utalok valamennyit, ha ez segít.

Igen de ezen a fórumon nincs lehetőség fizetni.
Mégis sokan választ kapnak a kérdésekre.
Én feltettem három kérdést és az a válasz hogy másnak fizettem. Igen, ott sem kaptam választ, valószínű igen nehéz kérdés. Ha nem akarsz vagy nem tudsz választ adni nem értem mi célod ezzel.

Van egy nagy különbség: nekik fizettél.

Mint ahogy itt.
Köszönöm

Hát igen, kb Ők is ennyire részletesen tájékoztattak.

„AzÉrdeklődő”
Vagy nem a megfelelő ügyvédekkel beszéltél, vagy nem értetted jól, amit mondtak.

„mindössze a jelen telekrészek kerteinek "hátrafele" való meghosszabítása”
Aha. Meg egy kis telekhatárváltoztatás. Úgy hogy az új határ a ház közepén húzódna. Bagatell.

„Nem 3 telek van, csak 2.”
Természetesen két telekből is lehet kettőt csinálni. Ez nem lenne akadály.

Üdvözletem.
Egy olyan kérdésem lenne, hogy bátyámmal örököltünk egy újpesti felújítandó családi házat, 50-50 % ban.
Senki nem lakik benne Én szeretném belátható időn belül eladni, de a testvérem a rossz viszony miatt szándékosan megakadályozza, mert neki több év múlva is ráérne, mert a gyermekeinek szeretné majd. Ezért irreálisan magas árat szeretne kérni érte.A közös tulajdon megszüntetése miatt beszéltem már két ügyvéddel is de nem igazán javasolják, mert hogy nagyon költséges lenne, és alacsony árat kapnánk érte. De sajnos egyenlőre nincs esély hogy kiegyezzünk, és arra sem hogy az Ő által meghatározott árat megkapjuk.

Ha mégis vállalom a perköltséget ami az ingatlan értéke miatt közel 2 M ft lenne, valóban lehet hogy a bíróság nem fogadja be, mert eddig egyáltalán nem árultuk a házat ?
Illetve mivel a házat megosztani nem lehet, a tulajdonrészét sem kívánja egyikünk sem megváltani, akkor biztosra vehető-e hogy a bíróság a ház eladása, vagy árverezése mellet dönt?
Azt hallottam hogy, a bíróság úgy is dönthet, hogy csak az én 50% tulajdonrészemet árverezik el, a másik 50 % a testvérem tulajdonában marad. Ez így tényleg csak nagyon alacsony áron kelne el.

Abban bízom hogy, a per folyamán testvérem belátja hogy legjobb a közös eladás, és nem kerül árverezésre. Ha ez így lenne, mire lehet ilyen esetben számítani, a perköltség teljes összege engem terhel, vagy ezt utólag meg kell osztani ? Köszönöm

Az ikerház-felek igen, teljesen elkülönülnek műszakilag egymástól. Viszont a helyi szabályzat a telekhatárra való építéssel kapcsolatban nekem nem tiszta: néhol 3m szabad sávot ír elő a ház és a telekhatár közé, néhol mást. Persze ezt tudom majd tisztázni. Egyébként ez miért kérdés ebben az ügyben? Nem feltétlen lenne semmi új építkezés itt, mindössze a jelen telekrészek kerteinek "hátrafele" való meghosszabítása - és a külön tulajdonba/helyrajzi számra kerülés lenne a cél. Köszönet.

Nem 3 telek van, csak 2. Két db, egyenként 540nm-es. Két külön helyrajzi számon - DE 3 tulajdonossal, úgymint: tulaj1 és tulaj2 közösen tulajdonolják az 1-es telket (most), tulaj3 pedig egyedül a 2-es telket. Tulaj1 és tulaj2 közösen (vagy valahogy) megvenné a tulaj3-tól a 2-es telket, majd maguk közt (tulaj1 és tulaj2) immár a teljes telek1+telek2-őt felosztaná 2 egyenlő részre.
Elnézést, ha nem fogalmaztam előbb eléggé tisztán.
Útkapcsolata mindkét megnagyobbított, tulaj1 és tulaj2 által tulajdonolt teleknek lesz, hiszen most is van és az nem változik: a nagyobbítás mindkettőjük számára csak kb a kertjeik növelése lesz "hátrafele" irányban.

(Ja, és lenne a két új telek mindegyikének útkapcsolata? Nyeles telket ugyanis nem lehet már újonnan kialakítani.)

Azt akarod kérdezni, lehet-e három telekból kettőt csinálni? Lehet.

Csak a ház két fele valóban teljesen elkülönül-e műszakilag? A helyi építési szabályzat engedi-e közvetlenül a telekhatárra építést?

Kedves Fórumozók!
Volna egy kérdésem a következő helyzettel kapcsolatban: (kicsit complex; elnézést érte; ha rajzolni lehetne itt, könnyebb lenne)
Egy 540nm-es telken egy ikerház áll, egy helyrajzi számon, osztatlan közös tulajdonban, 270-270nm-es telekrészeken egy-egy ikerház-féllel. Gyakorlatban mind a telekrészek, mind az ikerház-felek egymástól szépen elhatárolva; minden rendben. Téglalap alakú a teljes telek; képzeljük most úgy el, mint egy dominó. Mivel a helyi szabályzás szerint az itt kialakítható legkisebb telekméret 500nm, megosztani a telket és az ingatlan-t (i.e. “közös tulajdon megszüntetése”, avagy “az ingatlan természetbeni megosztása”) nem lehetséges – pedig valami ilyesmi lenne a végső cél.
A szomszéd telek az elsővel teljesen párhuzamos, méretben is megegyező (540nm-es), síkban sincs eltolva, hanem az elsőhöz teljesen passzol (i.e. képzeljünk el 2 dominót egymás mellett). Legyen ez a szomszéd telek a 2-es telek. Ez nincs megosztva, vagyis egy tulajdonosa van; rajta (valamilyen minőségű) ház, meg miegymás.
És most jön a kérdés: ha ezt a szomszéd 2-es telket az 1-es ikerház tulajdonosai közösen megvásárolnák, akkor lehetséges az, hogy az 1-es telek ikerház-fél-tulajdonosai egyenként “meghosszabbítsák” a saját, jelenleg 270nm-es telekrészüket a 2-es telek passzoló, ugyancsak 270nm-es telekrészeivel, és az így keletkezett, egyenként kb 540nm-es, új telkeket külön-külön tulajdonba átírassák? (i.e. nézzük most a 2 dominót nem vízszintesen, hanem függőlegesen felosztva egymás közt).
A válaszokat előre is köszönjük szépen.

Pici78,

Az örököstársak, egymás között, csak a hagyaték tárgyaival szabadon rendelkezhetnek osztályos egyezség keretében.

De az, hogy mivel tudod meggyőzni az örököstársaidat, az nem jogi kérdés. Pénzzel, szép szóval, szex-szel, ízlés és elszántság kérdése...

Ha nincs megegyezés, kapd csak meg az 1/3-odat, és ha nem tudjátok utána sem megszüntetni közös megegyezéssel, akkor marad a köözs tulajdon megszüntetése iránti per indítása.

Üdvözletem! Öröklésnél mi van olyankor, ha minden 1/3 tulajdonban lesz? Még nincs hagyatékátadó végzés, részleges sem, én nem szeretnék közös tulajdont, azonban más mindenből szeretne megkapni az 1/3 részét. Akkor ez így nekem nagyon bonyolult. Hogyan tudnám meggyőzni a másik 1/3-ot, hogy jobb mindenkinek, ha nincs közös tulajdon, így senki sem tud használni semmit sem!

Közös tulajdon megszüntetése perben.

Kedves Fórumozók!

Adott egy osztatlan közös tulajdonban levő telek (2000 nm), aminek fele a szűkebb családom birtokában van, a negyede távoli rokonoké, az utolsó negyed pedig egy másik tulajdonosé. A telek kialakult használati rendje (ami még egy régi végrendeleten alapul) elfogadott a tulajdonosok részéről: évtizedek óta hosszanti irányban 3 részre osztva, kizárólagos jelleggel használják az ingatlant. A telket mindenki el szeretné adni elvben, de az a tulajdonos, akivel nem vagyunk rokonságban, irreálisan magas árat kér a részéért, így a gyakorlatban a jelek szerint kivitelezhetetlen a közös eladás. A telek felére lenne komoly vevő, de ő szeretne egy írásbeli használati megállapodást, amit viszont csak a szűkebb családom hajlandó aláírni (úgy tűnik sehogysem tudunk ebben előrelépést elérni).
A kérdésem az lenne, hogy lehetséges-e albetétesíteni a telek felét (a minimum földterület nagyságát az adott városban eléri, ezzel nincs gond), a többi tulajdonostárs nélkül is, legalább az eljárás megindítható (elég passzívak a többiek; aláírni nem akarnak semmit, de lehet rá számítani, hogy adott esetben fellebbezni sem fognak)? Vagy mindenképpen bíróságra kell menni? Utóbbi esetben nagyságrendileg mekkora költséggel járhat számunkra a folyamat?
Köszönöm a választ előre is!

„Amennyiben lenne használati megosztás,”
Hiszen van.