MÁV Biztosító

Rendőri intézkedés nem volt, és a felelősségedet sem ismerted el a baleset okozásában? Akkor ennyiben legalább szerencséd volt. Bár, ha lett volna rendőri intézkedés, és van alapja a vétlenségedre hivatkozásodnak, akkor lehet, hogy eleve nem is téged hoztak volna ki felelősnek. Ettől függetlenül is igaz, hogy a szakértői véleményt az ítélet meghozatala előtt kellett volna vitatnod, illetve másik szakértő kirendelését indítványoznod. Ha ezt megtetted, de mellőzte a bíróság, akkor másod fokon is kérheted. Már ha nyújtottál be fellebbezést határidőben.

Nem volt fellebbezés.
A casco biztosító hívott a perbe, II. rendűként miután a MÁV-tól nem várt pénzt. Akkor kértük a szakértői véleményt.

Nyilván volt előtte egy szabálysértési eljárás, abban született egy határozat, amit megfellebbeztél, majd bírósági felülvizsgálatra vitted. A szakértői vélemény vitatására és újabb szakértő kirendeltetésére ezekben az eljárásokban lett volna lehetőséged. Amit leírtál az nem jogi kérdés, hanem ténybeli kérdés, a tényállás bizonyítása körében vizsgálandó.

Ha gondolod, akkor privátban leírom a ügyet.
A lényeg:
Autópálya, belső sáv, teljes sötét.
Az előttem haladó kiment a külsőbe, én meg nekicsapódtam egy álló autónak. A szaki OLYAN köv.távolságot mondott, amit nem tud érdemben bizonyítani, és ezt egy egyszerű matekkal meg tudok dönteni.Ezt a szakvéleményt a bíróság elfogadta, és első fokon egyetemlegest hoztak ki.
Igazából ott a problémám, hogy a bíróság egy nem bizonyított szakvélemény alapján döntött. Ez pedig ellent mond annak, hogy a bíróság megnyugtató módon bizonyított adatok alapján hoz bírói döntést!

„A bíróság egy abszolút nem bizonyított szakértői vélemény után első fogon egyetemlegest hozott ki (akkor még megtehette volna, hogy elenged a perből). Erre esetleg tudsz valamit mondani?”

Igen, azt tudom mondani, hogy fontoskodó bennfentesség helyett értelmes kérdést tegyél fel, ha értelmes választ szeretnél kapni. Mi történt, hol áll az ügy, miben áll a jogi problémád az ítélettel? Ezek az egyszerű kérdések merülnek fel.

Tisztelt Guba, tisztelt mindenki!

Nem olvastam vissza teljesen, de értem Guba mondanivalóját és mivel Máv-os (nem tudom hogy honnan vehette a Magyar Államvasutaktól a nevet!) károkozó voltam, így olvastam a véleményeket.

Guba: amiket írsz az IGAZ! A jog és az igazság két külön dolog, és ritkán találkoznak.
DE!
Azt hiszem, hogy minket is meg lehet érteni.

Ha a az ügyeket egyesével nézzük, akkor nyilván a jog fog érvényesülni, mert ügye az figyelembe veszi a törvényeket.
Ha komplexebben nézzük, akkor bizony sok problémát fedezünk fel, aminek az alapja az állami mulasztás.

Ha mostanában nézem a törvényhozásokat, azt látom, hogy divatba jön/jött a visszamenőleges hatályú törvények meghozatala. Az állam számára ingyenesen kijavíthatja a hibáját. Miért nem teszi?

Más: az én ügyem egy kicsit komplikáltabb, mert azt próbáljuk bizonyítani, hogy a balesetet nem nekem felróhatóan okoztam. A bíróság egy abszolút nem bizonyított szakértői vélemény után első fogon egyetemlegest hozott ki (akkor még megtehette volna, hogy elenged a perből). Erre esetleg tudsz valamit mondani?

A fizetésképtelenség fogalma több jogágban is definiálva van, az eljárás során nyilván ennek az időpontját is meghatározták. Csak azt nem tudom, miért én adok itt ötleteket, amikor vannak jogi képviselőitek. Ha jogalkotási mulasztásra hivatkozva keresitek az állam felelősségét, akkor külön pert kell indítani, és arra kell hivatkozni, amit leírtam. Az itt hangoztatott érvek, mint "de kötelező volt", "de érvényes biztosításom volt" és "ez nem jogállam" és egyebek csak felesleges indulatkeltések. A károsulttal szemeben pedig nem lehet nyerni, arra hiába vártok.

Minden MÁV ABE tag 1,5 hónapot pluszban befizetett a biztositónak/ jul.15-től aug. 31-ig/, szóval jól ki volt ez találva!
Olcsó volt a biztositás vádoltak bennünket teljesen
igaztalanul a tárgyalásokon
13.5 hónapot fizettettek be velünk, 2008-ban
és szerintük még sem volt érvényes biztositásunk.

Jól tudod, 2008. április 15-től lett a MÁV ABE-nél kinevezve a PSZAF biztos,akkor TV nyilatkozatban jelentették be, hogy mindenki kártalanitva lesz, mert van rá fedezet, de már nem köthetett a cég ujabb biztositásokat.

2008. julius 15-től kezdődött meg a felszámolás, de a MÁV ABE-t nem törölték a cégjegyzékből./LB jogegységi határozat 2008. dec. 8-án, a MÁV ABE perelhető és azóta is perelik/

A Hitelintézeti Felszámolónál most is több mint 4 milliárd Ft. van, amit a biztositók, valamint a MABISZ szeretne megszerezni, miközben neki kellett volna kártalanitani a károsultakat a nála lévő alapból 60 napon belül a felszámolás megkezdése után, az EU. irányelvek szerint!

Guba! Nehéz pontosan megmondani, 2007-ben egyszer már felfüggesztette Pszáf 1 hónapra aztán rejtélyes ok/ok miatt újra engedte a működést. ezután jött a 2008-s tavaszi , h jól emlékszem áprilisi (tréfa)újabb lépés, a biztos kinevezése majd augusztusban a teljes leállítás!
Ez sok vacakolás vajon mire volt jó? Tudom erre Te semm tudsz válaszolni de talán az egész kotyvasz itt kezdődőtt......

Meg a csillagok állása!

A MÁV biztosító fizetésképtelenségének bekövetkezésének az időpontja a lényeges.

Ugye Guba a baleseteink idején hatályos hazai és EU-s szabályozást kell néznünk – 190/2004.korm.rend. és az EU-s direktívák itt találhatók: http://ec.europa.eu/…force_en.htm
Az itt érdekes EU-s a 72/166, a 84/5, a 90/232, a 2000/26,a 2005/14.
A 84/5/EGK egyik kiinduló feltétele szerint eleve kizárják az államok az olyan eset felmerülését, amikor ne fizetnék meg a károkat a biztosításokból („...mivel a biztosítás köteles összegének minden esetben garantálnia kell a balesetet elszenvedők megfelelő kártérítését, függetlenül attól, hogy a baleset melyik tagállam területén történt;...” http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…)

Sziasztok!

Tudtok esetleg olyan pertársaságról amelyet a MÁV Biztosítós "károkozók" alakítottak.Kérlek benneteket ha igen írjátok már meg a fórumra v.(nex-19@freemail.hu)-ra.
Előre is köszönettel Larss.

Sziasztok!

Tudtok esetleg olyan pertársaságról amelyet a MÁV Biztosítós "károkozók" alakítottak.Kérlek benneteket ha igen írjátok már meg a fórumra v.(nex-19@freemail.hu)-ra.
Előre is köszönettel Larss.

2005/14-es

Meg kell nézni mit ír elő a 2004/15 -ös irányelv, mennyi a határidő a nemzeti jogba való implementálásra. Magyarul is elérhető mindenki számára. Ha van mulasztás, akkor lehet hivatkozni az állam kárfelelősségére. Akit érdekel hivatkozásképpen ajánlom olvasásra a Erich Dillenkofer and Others v. Germany ügyet, hasonló tényállással az Európai Bíróság gyakorlatából.

sziasztok !

Felvettem a kapcsolatot olyan valakikvel aki nagyon ért ezekhez az irányelvekhez és megkérdezem,hol sértették megpontosan a szabályokat a magyar törvénykezők.

Egy észrevétel Az Európai Parlament és Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve 2005 Május 11-i és mi pedig 2004. május 1-jén csatlakoztunk akkor miért csak a 2009 es KGFB törvényben írták elő a fedezetet ilyen helyzetekre...?? Ez talán állami múlasztás amit a Máv biztosító esete idézett elő..amit ez nem történt meg szunnyadt az ügy.

Jól gondolom,hogy ezt már csak az Eu parlament előtt lehet érvényesíteni? LB és AB le se...ja..:( ?

Megszületett a 2.fokú ítéletem is ..kb 5perc alatt..fizess paraszt,ha ott kötöttél biztosítást ,így jártál..hajtsd be te a Mávon..ne hogy már a Gen..ali..! Ez milyen lesüllyed ország lett..

Ha van fejlemény jelentkezem addig is várom a kommentelőket:)

2009. évi LXII. törvény

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról

Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk következtében a biztosítottakkal szemben támasztott megalapozott kártérítési igények megfelelő mértékű kielégítése, a biztosítási kötelezettség betartásának hatékony ellenőrzése, a biztosítatlanság csökkentése, a fogyasztói érdekek védelme, a biztosítás és a biztosítók iránti bizalom növelése, a piac biztonságos működése érdekében, figyelembe véve az Európai Unió jogszabályait, illetve azt, hogy a biztosítási piac szabályozása elveiben, színvonalában és a piaci résztvevőknek nyújtott biztonságában érje el azt a szintet, amelyet az Európai Unió a tagállamok szabályozásától megkövetel, a következő törvényt alkotja:

A MABISZ ÁLTAL A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERÉBEN ELLÁTOTT FELADATOK

56. § (1) A Nemzeti Iroda feladatait, a Kártalanítási Számla kezelését, továbbá a Kártalanítási Alap kezelését a MABISZ látja el.

(2) A Kártalanítási Alap kezelőjét megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a biztosítási szerződés vonatkozásában a felszámolás alatt álló biztosítót illették meg, illetve terhelték, továbbá az Alap kezelője megtérítést követelhet a felszámolás alatt álló biztosítótól. Az Alap kezelője és a felszámolás alatt álló biztosító felszámolója a kárigényének rendezése és a biztosítási szerződésekhez kapcsolódó követelések érvényesítése során együttműködnek.

(3) Az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla, Kártalanítási Alap és a Kártalanítási Szervezet között személyes adat, illetve biztosítási titoknak minősülő adat a károsult kárigényének rendezése, a biztosítási szerződésből eredő egyéb követelés érvényesítése, illetve a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Számla, Kártalanítási Alap kezelőjét megillető követelés érvényesítése céljából továbbítható.

(4) A MABISZ kapcsolatot tart fenn a többi tagállam - a 2000/26/EK sz. irányelv 6. cikk (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően létrehozott - kártalanítási szervezeteivel és garanciaalapjaival, valamint információs központjaival. Ellátja az e testületek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a kártalanítási szolgáltatások visszatérítéséről szóló megállapodásokhoz kapcsolódó feladatokat.

(5) A MABISZ hasonló tartalmú kétoldalú megállapodást köthet harmadik ország hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel

57. § (1) A biztosítók kötelesek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó tárgyévi díjbevételük arányában a MABISZ - mint a Nemzeti Iroda feladatait ellátó szervezet és a Kártalanítási Számla kezelője - részére befizetést teljesíteni olyan mértékben, hogy azok fedezetet nyújtsanak e szervezeteket terhelő kötelezettségek teljesítésére, valamint a működési költségeik fedezetére. A negyedévenkénti befizetés legkisebb összege biztosítónként kétmillió forint. A biztosítók kötelesek továbbá a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó előző évi piaci összdíjbevétel 0,25%-ának megfelelő összegben, negyedévente, a MABISZ - mint a Kártalanítási Alap kezelője - részére befizetést teljesíteni, amely kötelezettség a biztosító számára az adott negyedéves szerződésállományában lévő gépjárművek darabszámának - gépjármű-kategóriánként a Kártalanítási Alap kezelője által megállapított kockázati szorzókkal súlyozott - mértékében áll fenn. A befizetési kötelezettség - az e törvény szerinti tevékenységét megkezdő biztosítót terhelő kötelezettség kivételével - mindaddig szünetel, amíg az Alap egyenlege meghaladja az előző évi piaci összdíjbevétel 6%-át. Azok a biztosítók, akik a MABISZ-nak nem tagjai, tevékenységüket az e törvény szerinti befizetésekre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételét és ennek a Felügyelet részére történő benyújtását követően kezdhetik meg.

(2) A Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelője és a Nemzeti Iroda feladatainak az ellátója köteles legkésőbb a tárgyévet követő január 31-ig a biztosítók részére a befizetett összegekről kimutatást készíteni.

(3) A Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelője köteles minden évben a külön jogszabályban meghatározottak szerint a Felügyelet részére adatszolgáltatást teljesíteni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

70. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

1. a Tanács 1972. április 24-i 72/166/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről,
2. a Tanács 1972. december 19-i 72/430/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló, 1972. április 24-i 72/166/EGK tanácsi irányelv módosításáról,
3. a Tanács 1983. december 30-i 84/5/EGK második irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosítására vonatkozó jogszabályainak közelítéséről,
4. a Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve a gépjármű-használattal kapcsolatos polgári jogi felelősség biztosítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről,
5. a Tanács 1990. november 8-i 90/618/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelvnek elsősorban a gépjármű-felelősségbiztosítás tekintetében történő módosításáról,
6. az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a 73/239/EGK és a 88/357/EGK tanácsi irányelv módosításáról (negyedik gépjármű-biztosítási irányelv),
7. az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.

Úgy van, ahogy L.suzy írja, ha valaki eu-s irányelvre akar hivatkozni, nyugodtan megteheti, csak akkor meg kellene mutatni, hogy a KGFB tv-el implementált hol nem felel meg az irányelvnek. Egyébként eu-s jog értelmezésére az Alkotmánybíróságnak nincsen hatásköre.

Az állam akár implementálta időben az EU-s irányelveket és jogszabályokat, akár nem,a csatlakozási szerződés aláirása után, az hazánra teljes mértékben érvényes !
Ma és holnap tárgyalja az AB 5. alkalommal az ügyet!

Üdv!
MÁV biztosítással rendelkezőként lépek be a fórumba.

Az ombudsman megállapításai az állam által jogszabályban rögzített kötelező közszolgáltatásra vonatkoznak. Az EU kgfb-ra vonatkozó irányelvei alapján az államnak van kötelezettsége a kgfb EU-n belüli ellátására, teljesítésére.
Az állam a kötelező közszolgáltatás teljesítését vagy maga látja el vagy saját ellenőrzési és koordinálási kötelezettsége alapján és kötelező fenntartásával kiszervezheti azt de úgy, hogy a EU-s állami kötelezettség teljesüljön és ne sérüljön meg.
A magyar állam nemzetközi szerződésben ezen kgfb kötelezetség teljesítését maga vállalta. A számára EU-ban előírt kgfb közszolgáltatás ellátását a magyar állam magán biztosítótársaságok szolgáltatásának bevonásával kívánta ellátni, de a feladat és a felelősség az mindvégig az államé marad (EU irányelvek és szerződések alapján). Az állam ezen teljesen egységes EU-s cél teljesítése érdekében működési engedélyt adott biztosító társaságoknak, akik felett teljes ellenőrzési kötelezetsége van. A közszolgáltatás ellenőrzésére és szabályzására az állam jogzabályt hozott létre, mely mind a károkozók, mind a károsultak védelmét ellátja, illetve a biztosítótársaságok feladatát és lehetőségét meghatározza. A magyar állam ez alapján maga felel az EU-s kötelezettségeinek teljesítéseiért, akár saját maga, akár biztosítótársaságok látják el ezen számára kötelező feladatot.
A feladat teljesítésére az állam szervezetek létrehozására, részükre feladat meghatározására kötelezett (PSZÁF, MABISZ feladata). A biztosítók szolgáltatására vonatkozóan az állam EU-s kötelezettséggel rendelkezik, melynek része a Kártalanítási Számla, Kártalanítási Szervezet, Nemzeti Iroda, Garancialap, stb. felállítása. Ezen szervek az EU-s irányelvek alapján garantálják a teljesítést, ha másként nem akár a biztosítók helyett történő kötelező teljesítéssel (EU-s irányelv).
Külön felhívom a figyelmet, hogy az EU-s irányelvek nem említik a károkozó anyagi felelősség viselését (kivétel a megadott kárösszeg feletti károk vagy a károkozó által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatos károk esetén, ahol az állami garanciával történő kifizetést követően a károkozó perelhetővé válik a teljesítést végrehajtó állami szervek által). A károkozó normál esetben az EU-n belül biztosításával az anyagi kár ellenszolgáltatására köt szerződést, amely lényegében az adott állam nemzetközi szerződéseken alapuló kötelezettsége lenne, azaz állami kötelezettség, államközi szerződések alapján. Erre példa az olyan állam, ahol például az üzemanyagba akár adó formájában beépített kgfb díjrendszer fizetésből származó bevételek biztosítják az állam kötelező teljesítését a károsultak részére a nemzetközi szerződésekben kötelezett állam által közvetlenül.
Ez alapján a MÁV biztosítottak az EU belüli állam által vállalt szerződési kötelezettségeket saját befizetéseikből teljesítették, de ettől függetlenül az állam a kötelezett a kgfb teljesítésre. Kiemelendő, hogy a nemzetközi szerződést aláíró államunk nemzetközi szinten láthatóan teljesít (külföldön okozott károk megtérítése), míg hazánkon belül nem teljesíti az EU irányelveit. Ez alapján országunk és a benne kgfb kötő polgárok láthatóan nem részei az EU-nak és nem részei a demokratikus jogbiztonságnak.
Az állam teljesítésének ellenőrzését és gyakorlati teljesítést ellátó szervezetek lényegében nem teljesítik hazánkon belül az EU-s irányelveket és az állam által vállalt kötelezettségeket.

Legyen szép esténk!
Ma reggel hallgattam a királyi rádió Napközben című müsorát, amiben pont rólunk, Mávosokról volt szó!
Elhangzott sok minden.
Számomra némi reményt ad az az álláspont, amit egy ügyvéd képviselt, történetesen enyhe gúnnyal emlegette a legutóbbi bírósági ítéletet. A gondot az okozza, hogy ugyanezen bíróság korábban már két alkalommal is ezzel ellentétesen foglalt állást, azaz szembe megy saját magával.
Nekem, egyszerű földi, kevésbé pallérozott agyú halandónak, valahogy nem fér a fejembe ez az ellenmondás. Lehet, hogy a bírók nem egy folyosón dolgoznak? Lehet, hogy nem beszélnek egymással? Lehet, hogy leszóltak nekik a döntés mikéntjéről? Lehet, hogy megy szercsen mosdatás?

„Lejöhetett nektek már,hogy a "tanácsadónk" nem a mi pártunkon van ,de megteheti szíve jog.”

Ez már tényleg túlzás! Ha olvastatok tőlem hozzászólást, akkor az mindig rövid, világos és objektív jogi álláspontot tartalmazott. Nem azért mondom soha, hogy van keresnivalója, mert Y-t kedvelem, Z-t meg vele ellentétben nem. Ez szerintem még az olyan emberek részéről is belátható, akik tele vannak indulattal Kis Bálint, a MÁVABE, vagy az egész állam ellen, és ezért minden bokorban rájuk leső ellenséget sejtenek. Én tényállásban és jogszabályban gondolkodom, nem személyekben. Ha titkot árulok el, akkor bocs, de az orvos sem sír a betegével együtt, és a tűzoltó sem megy ki minden áldozat temetésére. Pont annyi empátiával viseltetem irántatok, mint bárki más, de ha úgy gondoljátok, hogy én "nem a ti pártotokon állok", azt gondolom, akkor is használható amiket írtam, legalábbis azoknak, akik értették. Hogy egykori kedvelt tanáromat idézzem: "Készülj fel az ellenfeledből!" Akkor készüljetek fel belőlem a tárgyalásra!:)

Persze, hogy nem. Nem is a tanácsadónk. És ennek a fórumnak nem is az a célja, hogy 2 ember vitázzon. Bár, a köz ügyében teszi, legalábbis az egyik. Csak ezek után kihez intézed a kérdésedet?
Szerintem nagy gond az, hogy ez a téma elvesztette a publicitását. Ki a fenét érdekli rajtunk kívül? Hányan vagyunk? Írnak rólunk? Beszélnek rólunk kiemelten a médiákban? Nem. Fel kellene hívni a figyelmet, nagy zajt kéne csapni. "Az állam irta elő a kgfb-t és a piacon lévő biztositók törvényes, jogszerű müködését neki kell garantálnia, ez a PSZAF feladata, ezért müködtetik az adófizetők pénzén! Remélem az EU biróság ezt ki is fogja mondani." írta L.Suzy. Ezek szerint vmi folyamatban van.

A vitátok nem viszi előre az ügyünket.
Lejöhetett nektek már,hogy a "tanácsadónk" nem a mi pártunkon van ,de megteheti szíve jog.

Kérdésem lenne ha esetleg pl a kocsidra rádölne egy villanyoszlop és sem a cascod,sem az elektromos müvek sem az állam...senki..nem térítené meg ,de te csak fizeted a sok sok biztosítást ide meg oda ...mit szólnál és még a szomszéd kerítését is meg a villanyoszlopot is neked kéne megtérítened ,mert megsérült amikor ráesett a kocsidra...? Lehet ,hogy hülye példa ...de érthető.

dzole