MÁV Biztosító

Károsult01,

Most mar igy van. Aki elotte okozott kart, arra nem vonatkozik, az megszivta, mehet a Dunanak.
Nem lenne rossz, ha ez a torveny is visszamenoleges hatalyu lenne.

A MOKK közreműködésére a "2009. évi L.törvény
a fizetési meghagyásos eljárásról" ad lehetőséget. Ezzel egy csomó adminisztrációs terhet levesznek a bíróság válláról és még pénzük is van belőle.
Szerintem a KGFB torveny és a 339-es teljesen egyenragúak, és ott kezdődik a probléma, hogy ezeket hagyják még a mai napig is egymás mellett "élni", lehetőséget adva arra, hogy a bírók saját kényük kedvük szerint részesítsék előnybe, amelyiket akarják. És sajnos a 339-t akarják valamiért/valaki(k)ért.

"A MOKK közreműködésére a "2009. évi L.törvény
a fizetési meghagyásos eljárásról" ad lehetőséget"

Oké. Ha nekik lehetőséget ad a 2009. évi LXII. törvény,
akkor az nekem is lehetőséget kell, hogy adjon. A 35. § (1)

"Aki elotte okozott kart, arra nem vonatkozik, az megszivta"

Engem a törvény életbe lépése után kerestek meg!

„Az LB legutobb kozzetett allapontja szerint az altalanosan alkalmazando 339-et ebben az esetben felulirja a KGFB torveny specialis rendelkezese.”

Szerintem nem mond ellent a Ptk-nak, ezért nincsen jogszabályi összeütközés sem, amit fel kellene oldani. De, idézd be azt a bekezdést, ami szerinted - illetve a LB valamelyik ítélkező tanácsa szerint - felülírja a Ptk-t.

„A jelen ügyre irányadó Kormányrendelet egyértelmű rendelkezéséből következően helytálló az eljárt bíróságok jogi álláspontja, amely szerint a felperesnek, azaz a károsultnak a biztosítót kell közvetlenül perelni. Nincs olyan jogszabály, amely úgy rendelkezne, hogy a Kormányrendeletnek ez a szabálya nem érvényesül. A biztosító ellen indult felszámolási eljárás sem alapozza meg a Kormányrendelet hivatkozott rendelkezéseitől való eltérést.”

„190/2004. (VI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1.§ p) és e) pontja, 2.§ (2) bekezdése valamint a 8.§ (1) bekezdésében foglaltak értelmében a felperes a perbeli igényét sem a II. rendű alperessel a károkozó munkáltatójával, sem a III. rendű alperessel az üzembentartóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti, ezért a bíróság a keresetet elutasította.”

„Utalt arra is, hogy a felelősségbiztosító a biztosító a társadalmi szervezetek nyilvántartásából törlésre még nem került.
Mindaddig, amíg nem kerül sor az egyesület törlésére jogképesnek minősül, tehát perelhető.
…a Ptk. 345.§-ának (1) bekezdése nem irányadó. Az adott esetben a felperes a káreseményből eredően csak és kizárólag a károkozó kötelező felelősségbiztosítóját perelheti, amely nem vitásan a biztosító volt, ez azonban nem történt meg.”

„A Legfelsőbb Bíróság a felperes érvelését nem osztotta, a jogerős ítéletben kifejtett jogi állásponttal értett egyet.”

„A Kormányrendelet 8.§-ának (1) bekezdése szerint a károsult kártérítési igényét e rendelet alapján a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzembentartójának e rendelet szerinti biztosítójával szemben közvetlenül, vagy a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is jogosult érvényesíteni.
A jelenleg hatályos, a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII törvény 28.§-ának (1) bekezdése a Kormányrendelet idézett szabályával lényegében egyezően rendelkezik.”

A 2009. évi LXII törvény 28.§-ának (1) bekezdése azt mondja ki, hogy a károsult a kárát a biztosítóval szemben közvetlenül érvényesítheti, viszont a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben csak meghatározott esetekben.

Ez a bekezdés nem jelenti azt, hogy ez egy zárt felsorolás lenne, és ez alapján kellene elbírálni, hogy kikkel szemben érvényesíthet igényt a károsult. Ezért hibás annak a bíróságnak a jogértelmezése, amely így fogalmazott:„Nincs olyan jogszabály, amely úgy rendelkezne, hogy a Kormányrendeletnek ez a szabálya nem érvényesül.” Valóban nincs ilyen jogszabály, nem is kellene, hogy legyen, mert ez a bekezdése a törvénynek nem azzal a jelentéstartalommal bír, amelyre ő a hibás értelmezése alapján jutott.

guba drága! :)
ilyen alapon a biztosító jogértelmezése is hibás, és az sem mondható el róluk, hogy jóhiszeműen járnak el! terrorizálnak! (a teljes ítéletet megtalálod az ike honlapján!)
csupán már csak az a kérdés guba, hogy: te kikkel is vagy?
köszi! sokat segítettél! :)

Nem drága vagyok, hanem megfizethető, és jogász.:) A jogértelmezés meg nem csapatjáték, de ha erre irányult a kérdésed, akkor szolidáris vagyok a károkozókkal is éppen annyira, mint a károsultakkal. Éppen ezért írtam, hogy én sajnálom, hogy nem született még egy jogegységi, ami véget vetne a további bizonytalanságnak. De láthatólag te számodra csak az a segítség, ha valaki egyetért veled.

oké, megfizethető guba!
azonban, nem nyitok vitát! :)

Ja, akkor én köszönöm, hogy meghallgattál.

Guba:

Ezeket talaltam.

http://m.hvg.hu/…tkozespontok

Fordulatra utal az egykori MÁV Biztosító kárt okozó ügyfelei elleni perekben, hogy a Legfelsőbb Bíróság kimondta, az autósokat nem terheli kártérítési felelősség.

http://www.clb.hu/…-ugyfeleinek

Ezzel szemben a Ptk. az általános felelősség elve alapján a károkozót is perelhetővé teszi, s ez az volt az a jogalap, amelyre hivatkozva a károsultak pereltek, s amit a bíróságok általában el is fogadtak. Az LB mostani döntése szerint azonban a kgfb esetében nem az általános, hanem a speciális szabály az irányadó, vagyis a károkozó közvetlenül nem perelhető – mondta lapunknak Pető Norbert ügyvéd, aki maga is tucatnyi hasonló ügyben képvisel károkozót.

http://www.biztositasonline24.hu/…gfb_ugyeiben

A kötelező biztosítás (KGFB) szabályzata akkor is és most is a Kártalanítási Alapot nevezi meg perelhetőként, viszont a ptk. az, ahol a károkozó is meg lett nevezve perelhetőként. Ebben az esetben viszont nem a ptk., hanem a kötelező biztosítás (KGFB) törvényi rendelkezései az irányadóak az LB szerint.

Vjalle, válaszoltam a kérdésedre, azt hiszem kellő alapossággal. Ezek a cikkek ugyanazt a LB döntést kapták fel, ami valóban nagy hírértékű volt, de mint látható megmaradt kivételnek. Sem az alsóbb sem felsőbb bíróságok gyakorlatában nem nyert teret ez a jogértelmezés azóta sem. Nem véletlenül...

Tiszteletem!
2007 szeptembere óta várom a részemre megítélt kárösszeget a Máv Biztosítótól.
Kinek kell fizetnie ha a biztosító és károkozó is egymásra tologatja a felelősséget? Van esetleg peres megoldás?
Köszönöm

Guba,

Igen, koszi. De most nem velemenyre van szuksegem, azt kaptam eleget :), hanem tenyekre, hogy mit varhatunk. Tudsz olyan LB iteletrol, mely hasonlo helyzetben a lent emlitettel ellenkezo ertelmu? Egyaltalan hany ugyben fordultak felulvizsgalati kerelemmel az LB-hez, hany dontes volt eddig?
Ja es nem 1, hanem legalabb 2 hasonlo itelet van, a masik a kulfoldon tortent karokozas esete. Ott ugye a MABISZ fizetett, onkent, az akkor meg mukodo MAV helyett, nem a karokozo helyett, igy azt nem lehet marasztalni. Errol mi a velemenyed, ez rendben van, vagy itt is hibas a jogertelmezes?

„De most nem velemenyre van szuksegem, azt kaptam eleget :), hanem tenyekre, hogy mit varhatunk.”

A tényeket tudod, azt meg hogy mit várhattok, csak "véleményem szerint" tudtam neked megmondani. Nem kísértem figyelemmel a LB ítéleteit, a "statisztikáját" is csak ebből a rovatból ismerem. De, mivel nagy a károsultak száma, ezért sok per van/volt folyamatban, és sejthetően nem csak az az egy, hanem jóval több is elkerült a LB bíróságra. Ha lett volna több számotokra kedvező döntés, akkor azok is híressé váltak volna.

Tiszteletem!

Érdeklődnék szeretnék, hogy egy peren kívüli, ügyvédi fizetési felszólító levél megírásáért mennyit szoktak kérni az ügyvédek?

Köszönöm

Guba,

En is idaig jutottam a hireket elemezve :)
Aztan keresgeltem, es talaltam olyan esetet, amit itt nem emlitett senki, gondolom az erintettek nem olvassak ezt a forumot.
Ugyhogy akar 1000 LB itelet is lehet, nekunk kedvezo es nem kedvezo, fogalmam sincs. Adatokra lenne szuksegem. Ki lehet deriteni valahogy? LB oldalan nem talaltam semmit.

"De, mivel nagy a károsultak száma, ezért sok per van/volt folyamatban, és sejthetően nem csak az az egy, hanem jóval több is elkerült a LB bíróságra. Ha lett volna több számotokra kedvező döntés, akkor azok is híressé váltak volna."

Aki ebben a rovatban ügyvédként, alperesi képviselőként exponálta magát, azzal, illetve a véleményével legalábbis találkozhattunk több médiafelületen is. Ők nyilván felfigyelnek minden újabb hírre, és ha lenne ilyen akkor vélhetően ide is beírnák.

Guba,

Ez logikus, de tovabbra is csak talalgatas. Tud-e valaki olyan KONKRET ESETET, amikor az LB azt mondta, hogy bocs eddig hibasan ertelmeztuk a jogot, es csak veletlenul mentettuk fel a karokozot, de most jol elmeszeljuk, es fizetnie kell?
Szerintem mindenkeppen erdekes lenne, az indoklasa miatt is, hogy hatekonyan fel tudjunk keszulni ellene.
Ha valaki tud ilyet, szoljon.

A Legfelsőbb Bíróság működését nem így kell elképzelni. Különböző tanácsokban ítélkeznek, és az ítéleteket a konkrét esetekben hozzák.

Guba X.4.-hez: A KGFB kormányrendelet bizony, hogy „zárt felsorolást” tartalmaz, kihez lehet fordulni, mely épp a Ptk. azon pontján alapul, hogy a KGFB-re külön szabályozás vonatkozik. A jogalkotó szándéka szerint ahhoz kell fordulni (1. felelősségbiztosító, 2. MABISZ /Kártalanítási számla kezelője/), aki ott megjelenik. Erre utal a – még elfogultságtól mentes időkből, a MÁV ÁBE ügy viharát megelőzően hozott – LB határozat (BH1992. 318. II.)is: „A Ptk. 567. §-ának (3) bekezdésében adott törvényi felhatalmazás alapján a gépjármű kötelező felelősségbiztosításáról külön jogszabály rendelkezik. Ezért a Ptk. 559. §-ának (2) bekezdésében foglalt, a felelősségbiztosításra vonatkozó általános szabályokkal szemben a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása esetében ... a károsult igényét a biztosítóval szemben a bíróság előtt közvetlenül érvényesítheti.” A kifejezetten KGFB-t érintő határozat törvénysértőnek nevezi az elsőfokú bíróságot, amiért az arra hívta fel a károsult felperest, hogy keresetét a közvetlen károkozóval szemben nyújtsa be (nem pedig a károkozó felelősségbiztosítójával szemben).
A károkozó kifizetésre kötelezése a jogalkotói szándék szerint nem merült fel. Erre utal még az is, hogy a PSZÁF még 2008-ban, amikor arra kötelezte a MÁV ÁBE-t, bízza meg a felszámolót a vagyonelszámolási eljárás lefolytatásával, kiemelte, hogy ezen belül különösen a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettsége kielégítésével.

„A KGFB kormányrendelet bizony, hogy „zárt felsorolást” tartalmaz, kihez lehet fordulni, mely épp a Ptk. azon pontján alapul, hogy a KGFB-re külön szabályozás vonatkozik. ”

Nem engem kell meggyőznöd, hanem a bírót, aki majd az ítéletet hozza az ügyedben. A második tagmondat egyébként igaz, de miután a Ptk. és KGFB- ről szóló törvény között nincsen összeütközés, ezért a "melyik törvényt kell alkalmazni?" tárgyú kérdés és az erre adott válasz sem fog közelebb vinni a dolog megoldásához. A speciális törvényt kell alkalmazni első sorban és háttérjogszabályként a Ptk-t. Vagyis, mint már többször leírtam: a KGFB csak akkor zárná ki, hogy a károsult a károkozóval szemben érvényesíthessen igényt, ha nem diszpozitív (megengedő) lenne a szabályozás, hanem kogens (kötelező). Még világosabban: ha kizárná a károkozóval szembeni fellépést, vagy jelezné, hogy a felsorolás zárt.

Sziasztok!
Legfrissebb:

A kárt okozó autós is perelhető, nem csak a biztosítója a Legfelsőbb Bíróság szerint MTI|2011. 10. 18., 14:54|Utolsó módosítás: 2011. 10. 18., 15:33|Címkék:kötelező felelősség-biztosítás, biztosító, Legfelsőbb Bíróság, MÁV Általános Biztosító Egyesület

Nincs jogi akadálya annak, hogy a károsult vagy vagyonbiztosítója a felelősségbiztosító mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező károkozót is perelje - döntött felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság. A kérdés a MÁV Általános Biztosító Egyesület fizetésképtelenné válásakor vetődött fel hangsúlyosan, amikor több száz ügyben perelték a károsultak a károkozókat.

A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban foglalt állást abban a jogkérdésben, hogy egy károsult vagy vagyonbiztosítója a felelősségbiztosító mellett sikerrel perelheti-e a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező károkozót. Korábban ez a kérdés csak igen ritkán vetődött fel a gyakorlatban, mert a károsultak szinte mindig csak a fizetőképes felelősségbiztosítót perelték. Néhány éve azonban fizetésképtelenné vált a MÁV Általános Biztosító Egyesület, és ennek következtében több száz ügyben fordult elő, hogy a károsultak - vagy vagyonbiztosítójuk - a károkozókat is perelték.

A Legfelsőbb Bíróság mostani döntésével fenntartotta a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletét. Ennek értelmében nincs jogi akadálya annak, hogy a károsult vagy vagyonbiztosítója a felelősségbiztosító mellett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező károkozót is perelje, illetve őket a bíróság - mint egyetemleges kötelezetteket - egyetemlegesen marasztalja. (Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy a károsult választhat, melyiküket perli.)

Alapvető szabály, hogy a kárt a károkozónak kell megtérítenie - mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság. Biztosítással rendelkező károkozók esetében is az a Polgári törvénykönyv (Ptk.) főszabálya, hogy a károsult az igényét közvetlenül nem érvényesítheti a károkozó biztosítójával szemben. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén külön jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a károkozó közvetlenül perelje a felelősségbiztosítót. Ez a lehetőség a károsultak érdekeinek fokozott védelmét kívánja biztosítani, nem érinti azonban a kárért felelős személy károsulttal szembeni kárfelelősségét.

No comment

Kiegészítés:

A közlés szerint a Legfelsőbb Bíróság mostani döntése összhangban van az e kérdésben kialakult uralkodó bírói gyakorlattal.

Annak érdekében, hogy a biztosító fizetésképtelensége ne essen a kötelező felelősségbiztosítással rendelkező károkozók terhére, a jogalkotó 2010. január 1-től létrehozta a biztosítók által finanszírozott Kártalanítási Alapot, amely helyt áll a felszámolás alá kerülő felelősségbiztosítók helyett. A most tárgyalt és számos egyéb ügy azonban ennél korábbi - olvasható az LB közleményében.

Évekkel ezelőtt leírtam ezt, akik akkor hallgattak rám, egy felesleges pereskedés költségeitől kímélték meg magukat.