bírói elfogultság vagy "rosszhiszműség"?

Van ügyvéded? És neki mi a véleménye erről? Szerinte ez jogszerű? Nem kíván ez ellen hivatalos formában fellépni?
Ha nem, miért?

Javaslom beszélj vele, hogy a Pp. 218. és 227. §-aira figyelemmel tegye meg a szükséges intézkedéseket az ügyben.

Megismétlem, szerintem ha a bíróság a tárgyalás berekesztését követően szabályszerűen kihirdette az ítéletet, akkor nincs lehetőség arra, hogy az egész ügyet újra kezdje tárgyalni.

A Pp. 218. § (2) bek. szerint, ha az ítéletet a tárgyalás napján kihirdetik, a határozat rendelkező részét a határozat kihirdetése előtt írásba kell foglalni (ezt szokták kézzel írva), és azt a tanács tagjainak alá kell írni. A határozat kihirdetése ilyen esetben a kézzel leírt rendelkező rész felolvasásából és az indokok rövid ismertetéséből áll.

Ez után foglalják géppel írva írásba, részletesen indokolva az ítéletet.

Ha jól veszem ki, az aktába még a kézzel írt, kihirdetett "rövid ítélet" is benne van.

Na ez után aztán végképp nem értem, hogy a bíróság milyen jogi alapon akarja újratárgyalni az ügyet. (Az uigyanis, hogy a bíró, vagy a leíró hanyag, figyelmetlen, slendrián volt, nem törvényes ok, egy ítéléethirdetéssel zárult ügy ugyanazon bíróság általi újratárgyalására.)

Erre hivatkozhattok:

BH1984. 422.

I. Ítélet kihirdetése után nincs helye a tárgyalás újból való megnyitásának [Pp. 218. §].

Az első fokú bíróság az alperes elismerése alapján a leszállított kereset szerint tárgyaláson hozott marasztaló ítéletet, az ítélet írásban foglalása azonban elmaradt. Az ügyben ezt követően a bíróság másik bírája járt el, és újabb tárgyalást tűzött ki.

A Legfelsőbb Bíróság elsősorban rámutat arra, hogy az első fokú bíróság helytelenül járt el akkor, amikor a tárgyalást újból megnyitotta, hiszen az ügyben előzőleg eljárt bíró már a tárgyalást berekesztette, és kihirdette a bíróság ítéletét (Pp. 218. §). Az eljáró bíró megbetegedése miatt annak csupán írásban foglalása maradt el. Ilyen esetben az ítélet írásba foglalását kellett volna pótolni, és nem lehetett volna a tárgyalást megnyitni és újabb tárgyalást tartani.

Szerintem itt az elveszett hangfelvételen lévő jegyzőkönyv nek a Pp.119/A.§/3/ bek alapján történő pótlásáról van szó, a kihirdetett itéleten a biróság nem változtathat. Feltehetőleg nem is akar, az eltünt jegyzőkönyvet azonban pótolni köteles.Szvsz elég baj nekik, hogy egy egész tárgyalási napot újra le kell folytatni.
Egyébként ha kissembernek van ügyvédje, akkor idézést csak annak küldenek, a félnek nem.

Egyjogász köszönöm, az ügyvédi részéről most nem beszélnék.
Nem fogom hagyni magam, szerintem vicc az egész. Kapásból elfogultságnak tartom, ha a bíró úgy vezet le egy tárgyalást, hogy abban az ügyben már ítéletet hirdetett. Mi csak azért kellünk a tárgyalásra, hogy a bíró hibáját helyrehozzuk és én még egyszer végighallgassam az ellenem szóló ítéletet. Ha azon a tárgyaláson mondjuk elfogultságot jelentek be, akkor annak is eltűnt a nyoma és akkor sem lehetne ezt a tárgyalást megtartani.
Hagyma de hiszen nincs is "elveszett hangfelvételen jegyzőkönyv". Vagy van jegyzőköny vagy nincs, vagy van hangfelvétel ami alapján a jegyzőkönyvet írják vagy nincs. Ha pedig volt ítélet, azt akkor is jegyzőkönyvbe kellett volna venni az indoklással együtt. Ott olvasta fel előttünk az ítéletet egy papírról, akkor az is elveszett nemcsak a hanganyag.

„Kapásból elfogultságnak tartom, ha a bíró úgy vezet le egy tárgyalást, hogy abban az ügyben már ítéletet hirdetett”.

Na, ez hogy jött össze? Meglehet, nem ugyanazt a nyelvet beszéljük...

Ez úgy jött össze, hogy józan paraszti eszemmel én csak így tudok gondolkodni, nem vagyok ügyvéd. De Kbs ha a tárgyaláson elfogultságot jelentettem be akkor mi van.? Ennek is eltűnt a nyoma ugye? Ahogyan annak is, hogy volt e tanúmeghallgatás vagy nem, volt e ügyvédi perbeszéd? Ezen kívül mi van akkor, ha most egy másik ügyvéddel megyek a tárgyalásra? A tanút hogyan idézik be újra, ha azt sem tudják, hogy volt e? Ezekre a kérdésekre válaszolj légy szíves, Te is látod, hogy valami itt nagyon nem stimmel.

A jegyzőkönyvben az itélet sem indokolással, sem anélkül nincs benne.

A tárgyalási jkv. csak a kihirdetés tényét rögziti, maga az itélet külön iven van megszövegezve.
Ezért az nem veszett el, illetve nem semmisült meg.
Nézd meg légyszives a P.119/A-t!! És mindenekelőtt beszélj az ügyvédeddel.

Hagyma nem tudom, hogy ez hogyan van, de A Pp. 218. § (2) bek. szerint, ha az ítéletet a tárgyalás napján kihirdetik, a határozat rendelkező részét a határozat kihirdetése előtt írásba kell foglalni (ezt szokták kézzel írva), és azt a tanács tagjainak alá kell írni. A határozat kihirdetése ilyen esetben a kézzel leírt rendelkező rész felolvasásából és az indokok rövid ismertetéséből áll.

Ezt mondta Egyjogász is és számomra egyértelmű. Ha külön íven van az ítélet, azt akkor is le kellett volna írni. A tárgyalási jegyzőkönyv más téma. Azért folytassanak le újra egy tárgyalást, mert az ítélet ugyan ki lett hirdetve csak nem lett leírva, mert hanganyagról nem lehetett? Akkor az ítélet sem érvényes, mert vajon mi alapján hozták? Itt most nem hiánypótlásról van szó, hanem meg kell ismételni a tárgyalást. De hogy pontosan tudjam, hogy mi a helyzet, este meglesz az idézés.

Ez is benne van a P119-ben:
(2) Ha az elveszett (megsemmisült) iratok alapján hozott határozat jogerős és végrehajtható, a befejezett ügy iratainak pótlása mellőzhető. A felektől ilyen esetben csak a határozat hiteles kiadmányát (másolatát) kell beszerezni.
Ebből én azt gondolom, hogy befejezett ügy, hiszen ítéletet hoztak és kihirdették. Az ítéletet szerintem a Pp 118-ból adódóan a tanács tagjainak is alá kellett írni. Ezek szerint az is eltűnt. Magyarul nincs ítélet sem. Ha van, akkor azt jegyzőkönyvezni kellett volna. De semmiképpen nem egy új tárgyalást kitűzni. Jó kis kalamajka

A Te ügyed nem jogerős és végrehajtható, gondolom a fellebbezés jogáról nem mondtatok le. Amit te idézel a Pp-ből, az nem erre vonatkozik.
A tanács tagjainak akkor kell aláirnia az itéletet, ha volt tanács, azaz három biró, vagy egy biró + 2 ülnök járt el.Ha egyesbiró tárgyalta, ugy értelemszerüen csak neki kell aláirnia.
Ha az itélet kihirdetésre került, akkor az "érvényes". A döntést a bizonyitási eljárás eredménye alapján hozták, ami megtörtént, de a hanganyaga megsemmisült.
Ezért azt pótolni kell.Erre szolgál a most kitüzött tárgyalás.

Hát erre azért kíváncsi lennék a gyakorlatban.
A bíró a tárgyalás megnyitásakor közli, hogy jelen perben az ítélet már kihirdetésre került, amihez ő a PP. szerint kötve van, de az elveszett hanganyag pótlása érdekében a bíróság mégis tárgyalást tart, a T. felek pedig szíveskedjenek az általuk néhány héttel ezelőtt elmondottakat szó szerint megismételni. (Az előző tárgyalás jegyzőkönyvének hanganyagát hogyan lehet máshogy pótolni?)

Azért az is röhej, hgy a Pp. rendszerszerűen külön számol azzal, hogy a bíróságon iratok, hanganyagok tűnhetnek el, amiket pótolni kell.

Ha én hagynék el hivatalos iratokat a főnököm jó s.....be rúgna, ez vajon a bíróságokon miért nem így működik???

Ha a bíró, vagy a leíró hibázik (elhagyja, vagy véletlenül letörli a kazettát), miért a feleket kell szívatni???

bíró minden tárgyaláson leírta azt amit mondtunk vagy amit ő mondott, a tanúvallomásokat is. Gyorsan írt nagyon, előfordult, hogy nem tudta elolvasni és kérte hogy ettől a résztől tekintsünk el. A kérdései, amit a tanúkhoz intézett, egyetlen tárgyalási jegyzőkönyvben sincs leírva, csak a válaszok. Ezután kis szünetet tartott és a leírtakat magnóra mondta. Majd mindenkitől megkérdezte, hogy egyetértünk e azzal, amit magnetofonra diktált. Magyarul eltűnt az ítélet az indoklással együtt, a tárgyaláson elhangzottak piszkozata, a hanganyag, egyedül a járulékairól szóló rész van meg kézírással. Tehát nem tudja hogy voltak e tanúk, nem tudja hogy elfogultságot jelentettünk e be vagy nem és nem tudja azt sem, hogy mit mondtak a felek. Így pl. logikusan akár az ítéletet is elfelejthette. Szerinted hagyma most akkor van ítélet vagy nincs?

Azért azt ne felejtsük el, hogy egy tárgyalási jegyzőkönyv, egy ítélet közokirat, azért az nem úgy működik, hogy ha akarom van, ha akarom nincs.
Ha nem csal az emlékezetem, volt egy olyan eset, hogy egy bírónő helyett a lánya tárgyalta le az ügyet, és az iratokban pedig ennek ellenére a bírónő szerepelt.
Ha jól tudom ebben az ügyben közokirathamisítás miatt indult eljárás.

Magnóra egyébként a tárgyalási jegyzőkönyvet mondták (ítéletet sohasem szoktak magnóra mondani), ha az eltűnt nem jelenti azt, hogy az ítélet is eltűnt. (Te magad írtad, hogy azt egy külön papírról olvasta fel a bíró, ami a bevett gyakorlat.)

MOst akkor a magnószalag, meg a teljes ügyirat is eltűnt??

Hát a gyakorlatban még sosem láttam ilyen ...póttárgyalást /nevezzük ennek/, ha majd túlleszel rajta leirhatnád, hogy hogyan zajlott.
Egyjogász, tételezzük fel, hogy a jogalkotó arra az eshetőségre is gondolt, hogy pl.tűz üt ki az irattárban, vagy összedől a biróság, és ezért rendelkezik az iratok pótlásáról:)

Béla!

Hát azért olyan sokan nincsenek. Az ülnökök meg még kevesebben vannak.

Csak a miheztartás végett.

Ja, erre válaszoltam:

KBS
2007.04.15. 09:46:59

Elmó!

KBS annyit írt, hogy „több ezer bíró”. Amennyire én tudom: olyan bő két és félezer lehet a bírói kar összlétszáma; de cáfolj meg, ha nem így van. (Erről már több éve, hogy olvastam valahol; de szerintem annyira nem ingadozik ez az összlétszám, mert egyrészt ez már jóval az ítélőtáblák felállítása után volt, másrészt tömegével nem hoznak létre bírói státuszt, mert nincs rá pénz; és tömegével meg sem szüntethetnek, mert a bíróságok már így is túlterheltek.) Viszont ha ez így van: akkor KBS jól írta amit írt.

Én nem láttam az aktában az ítéletet és annak indoklását, ettől persze még máshol lehet. Viszont megvan a végzés, leírom.

Értesíti a bíróság a feleket, hogy az ápr. 4-én tartott tárgyalásról készült, hangfelvételre rögzített tárgyalási jegyzőkönyv hanganyaga megsemmisült. Ezért a bíróság elnöke a Büsz.9 §-a alapján-figyelemmel a Pp.119/a §-ára- elrendelte az irat rekonstruálását. A bíróság a perben ezért tárgyalást tűz ki XY napjára, melyre a feleket és a jogi képviselőket a jelen végzéssel idézni rendeli személyes megjelenés kötelezettségével.
Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy az iratok rekonstruálását megelőzően a bíróság a kihirdetett ítéletet írásba foglalni nem tudja.

Mi a véleményetek így, hogy már pontosan megvan a rendelkezés szövege a rekonstruálásról? Én nem tudom eldönteni, mert tényleg az egyik oldalról nézve ezt a tárgyalást nem lehetne lefolytatni, hanem az ítéletet írásba kellett volna foglalni és csak a tárgyalási jegyzőkönyvet rekonstruálni. Ami egészen biztos: az ügyvédem nem tud eljönni, tehát vagy napoljuk a tárgyalást, vagy elmegyek egyedül. A vicc az egészben, hogy a szerződést felbontottuk, hiszen ítélet született. Egyébként sem szeretném a továbbiakban a képviseletét, de a most rekonstruálandó tárgyaláson még a jogi képviselőm volt. Nyilván nem jelentettük be a bíróságon, hogy a szerződést felbontottuk, hiszen az a tárgyalás ítélettel zárult. Kötelezheti e a bíróság a volt jogi képviselőmet arra hogy ezen a tárgyaláson megjelenjen és engem arra, hogy ő képviseljen akkor is ha már nem akarom?
Köszönöm előre is

Elfogultság miatt kérheti e perben álló fél, hogy az ügy más megyébe és így más bírósághoz kerüljön?

Ha igen kell e ehhez indoklás?

Hogyne kellene!
Másik bírósághoz, pláne más megyébe akkor kerülhet az ügy, ha az illetékes bíróságon vagy megyéjében minden bíró elfogult vagy az elnök az.

Azt tudni kell, hogy elfogultságot jelenteni be a bíró ellen, különösen az egész megye összes bírója ellen kétélű fegyver.

És 99%-ban alaptalan és sikertelen.

KÉRLEK SEGÍTS!!!!

Mielőtt elolvasnád szomorú és súlyos következményekkel járó történetem, kérlek ígérd meg, hogy a leírtakat nem veszed alaptalan rágalomnak és rosszmájúságból fakadó bántásnak, hidd el, ez a való világ!!! SAJNOS!!! :(
Hatalmas kétségbeesésemből fakadóan regisztráltam magam az oldalra és igyekszem segítséget kérni minden kedves "jogi-doktortól".
Csak pár szóban a körítésről, hogy értsd az egész dolgot:
21éves,egyetemista lány vagyok,édesanyám és nevelőapám válófélben vannak, közös gyermekük/8 éves kisfiú/ elhelyezési pere a napokban volt. Hatalmasat csalódtam, mikor beidézett tanúként azt kellett tapasztalnom, hogy a tisztelt Bírónő és az alperes (Nevelőapám) ügyvédje "összejátszott". Még mielőtt ezzel a kijelentésemmel bárkit is megbántanék, ez nem alaptalan rágalom, sajnos a tények ezt bizonyítják!!!
Édesanyámat (felperes) a Bírónő úgy kezelte a tárgyaláson, mint egy utolsó senkit, és a szemüvegét az asztalhoz verve állandóan üvöltözött vele!!! Édesanyám 8tanút állíttatott a bíróság elé a saját igazának bizonyítására, a Bírónő mindezt ugyan végighallgatta,de egyáltalán nem vette figyelembe! Az alperes egy többszöri öngyilkosságot elkövető,ittas,dohányzó, agresszív, "lelki beteg" ember, aki mindenkit tönkre akar tenni, és egy ilyen embernek ítélték a gyermeket? Mindenkinek a szavát meg hazuttolta a tárgyaláson, a bírónő szemébe hazudott egyfolytában. A bírónő nem foglalkozva az elhangzottakkal édesanyámat "szidta" és továbbra is ő volt az ügy "fekete báránya".Kérdem én, ez a feladata egy igazságszolgáltatónak??? Bár nem jogi hallgató vagyok, de azért tisztában vagyok vele, hogy egy igazságszolgáltatónak nem az a feladata, hogy úgymond az egyik fél pártjára áll. Családomban senki sem érti, hogy miért követte el ezt a hatalmas hibát a Bírónő! Az a legdurvább az egészben, hogy az alperes elleni cáfolatunkat/beadványunkat/ sem fogadta el,pedig kértük benne a hivatalból való védelem kihelyezését is! Minden bizonyíték/okirat/ csatolva volt a beadványunkban és a Bírónő csak a hasára üt és azt mondja, hogy nem fogadja el!!! És egy olyan embernek hisz aki csak állítja a hazugságait, de semmivel sem tudja alátámasztani állításait!Könyörgöm!!! Ehhez nincs joga! Nem értem, most mit tegyünk? Egy jogerős ítélet ellen tudomásom szerint nem lehet fellebbezni, de akkor nincs is más megoldás??? Ennyi volt? Édesanyám elég beteges,rengeteget dolgozik, most még jobban összeroppant, ezért igyekszem mindenfelől segítséget kérni... Mégegyszer bocsánatot kérek,nem akartam senkit megbántani....
Kérlek segítsetek!!!!
Köszönöm szépen előre is: Csilla

Csilla

Én elhiszem azt amit leírtál, ha semmi más alapján, a fene nagy birói függetlenség jogán (...), vagyis hogy esetenként csak azt a tényt és bizonyitékot fogadja el amelyiket akarja...

Ugyanakkor egy bírónak is lehet rossz napja, ezzel persze távol álljon tőlem, hogy védjem őt.

Azt írtad: jogerős az itélet, de szerintem ez még csak az első fokon eljáró bírósági eljárás lehetett, ergo kell hogy legyen fellebbezésre lehetőség - másodfokon háromtagú bíróság itélkezik.

A probléma ott van, hogy másodfokon nagy százalékban már csak "a" papírokból dolgoznak, vagyis érdemben nemigen kérdeznek ott már semmit.

De, és remélve, csak meglátják, hogy az "alanti" kolleganő rendkívül elfogult volt a felperessel szemben, és a hozott itéletet - úgyszintén remélve - megváltoztatják.

Nem vagyok jogász csak egy laikus olvasó.