Válás, vagyonmegosztás

Arra, hogy fellebbezési indoknak aligha lesz elég, hogy "meggondoltam magam, mégsem akarok válni".

Mivel kapcsolatban szeretnél fellebbezni: 1. a válás vissza, mert már kibékülnék (...) vagy 2. a közös megegyezés részemről vissza, mert már keveslem amit a megállapodásban sikerült kiharcolnom...

Ster! Ha rám hallgatsz,midenben megegyeztek.Jobb ma egy sovány .....Ismered a mondást?És arrol nem is beszélve,hogy a biráskodás sok pénz,a keserűség meg rád van irva.Addig nehéz uj kapcsolatba menni,bármit is reálisan látni...tegyél minél hamarabb pontot a dolog végére és emeld fel a fejed,menj tovább....

Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni. Éppen válófélben vagyok és van egy olyan problémám, hogy 2 évvel ezelőtt felvettünk lakáshitelt, 20 éves futamidőre, megelőlegező szocpollal. A lakás 50%-os tulajdonrésze az enyém. A bankkal felvettük a kapcsolatot, ahol közölték, hogy kiválás esetén újra bírálják a hitelt. Hogyan lehetne megoldani, hogy valahogy úgy keveredjek ki a dologból hogy az exemnek megmaradjon a lakás de én mégis kiváljak?

Továbbá lenne egy olyan kérdésem is, hogy a szocpol csak erre az ingatlanra, házasság alatt született gyermekre vonatkozik, vagy amennyiben elválunk és visszafizetem a szocpol rám eső részét (hiszen ketten igényeltük) akkor egy másik ingatlan vásárlása esetén a meglévő feltételekkel újra igénybe tudom-e venni?

A másik problámám még az, hogy a lakásban lévő berendezések megosztása hogyan történik? a drága exem mindent bebiztosított, minek következtében nem igazán tudunk megegyezni az elosztásban. van erre valami ötletetek?

a segítséget előre is köszönöm!

„Hogyan lehetne megoldani, hogy valahogy úgy keveredjek ki a dologból hogy az exemnek megmaradjon a lakás de én mégis kiváljak? ”

Csak a bank hozzájárulásával.

„A másik problámám még az, hogy a lakásban lévő berendezések megosztása hogyan történik? a drága exem mindent bebiztosított, minek következtében nem igazán tudunk megegyezni az elosztásban. van erre valami ötletetek?”

Erről az esetek túlnyomó többségében meg szoktak egyezni, mert a közös tulajdon bírói megszüntetését inkább ingatlanra, vagy nagy értékű ingóságokra találták ki, amin már érdemes vitatkozni. Ezek a lehetőségek a következők.
A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Kedves ObudaFan,
ez „A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.” mondat okoz némi problémát jelenleg a mi vagyonmegosztásunkban.

A férjem, több mint három évvel ezelőtt, amikor a válási szándékomat bejelentettem, összepakolt a szekrényemből 2 bőröndnyi ruhát, majd kizárt a lakásból.
Azóta lakást bérlek, a hiányzó tárgyakat a különvagyonomból szereztem be, a közös tárgyainkból semmit nem volt hajlandó átengedni.

Most, az ingóságainkat természetben szeretné megosztani, ami azt jelenti, hogy az évek alatt, általa amortizált számítógépünket, műszaki berendezéseket, konyhai gépeket „átengedné”, mégpedig olyan arányban, hogy azok, általa számított 50%-os értéke fedezze pl., a nála maradt autónk után fizetendő részt.
Tehát, ami neki már nem kell, most, az évekkel ezelőtti értéken elszámolva, kerülne hozzám.
Úgy érzem jogosnak, hogy az általa kizárólagosan „lehasznált” tárgyakat az ő birtokába kérem adni, és a szétköltözéskori értékük 50%-ára tartok igényt.

Jogos és elvárható igény?
Ha igen, mekkora esélye van annak(ill. mi a tapasztalat), hogy ezt a bíróságon is így értékelik?
Előre is köszönöm a választ!

„Jogos és elvárható igény?”
Nem. Túlzásba esel.

Remek. Akkor tehát, nem kérhetem, hogy az időközben jócskán értékcsökkent tárgyakat, amiket nem volt hajlandó korábban megosztani, most már tartsa meg, és a vagyonközösség megszakadásának időpontjában számított értékük felét fizesse ki, vagy, ezzel az összeggel az ingatlanból neki járó összeget csökkentsük?

Mi lehet ebben a túlzás? Mi az, ami kbs-i szempontból nem minősülne annak?
Szeretnék nem eltúlzott várakozással és nagy pofára eséssel kikeveredni az ügyből.
Hacsak ez is nem túlzás! :)

ObudaFan írta: a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. Ami, persze, nem jelenti azt, hogy a férjed fogja meghatározni, mit ad, mit nem, és azt sem ő dönti el, mit milyen értékben kell felszámítani.
Csinálhatsz te is listát, s ha nem egyezik a kettő, akkor majd a bíróság dönt. Jó lenne legalább az értékben dűlőre jutni, különben esetleg szakértőt fognak kirendelni, akinek a munkadíját ketten fizetitek meg. S akkor már könnyen lehet drágább a hús, mint a leves.

Nota bene: az ingatlanból nem "összeg" jár neki, hanem tulajdoni hányad. Ami nehezen vo nható be az ningósok elosztásába, lévén ingatlannyilvántartásba bejegyzett, és kissé más természetű dolog.

Végülis bevonható, de ahhoz már tényleg meg kell állapodni.

Kedves Hozzáértők!
A következő ügyben szeretném a segítséget kérni:

Közös megegyezéses válásnál a felperes ügyvédje javaslatára belevette a keresetbe, hogy 3 éve az életközösség megszakadt, és az alperes elköltözött közös lakásukból/ ami nem igaz, mert a kereset beadását követően is még több hónapot együtt éltek.
A kerestben az alperes vállalja, hogy gyerekenként 20ezer tartásdíjat fizet, meg gyerektartásdíj jogcímén hátraléka nem áll fenn...
...majd az első tárgyaláson a felperes nekiesik, hogy nem hajlandó megegyezni, mert visszamenőleg jár neki az elmaradt gy.tartás, és a nem hajlandó kifizetni a 3 és fél milliót, amiben megegyeztek.

Alperes úgy vélte, hogy a nyugalomnak ára van, és aláírta az adásvételi szerződés módosítását is, mely szerint a 8 milliós ingatlanból kap 2 milliót.
Azóta várja a 2. tárgyalást, közben a felperes kevesli a gy.tartást, mert az nem elég a számlákra.

1. kérdés: meg van határozva, hogy a gy.tartás mire költhető?
2. kérdés: mennyit jár neki valójában, a fizetés /nettó v bruttó/ hány %-a?
3. kérdés: érdemes megegyezni ilyen feltételek mellett? /Időközben kiderült, hogy a felperesnek viszonya van, másfél éve csalja az alperest, amiről a gyerekek is tudtak. Ha bizonyított a megcsalás, nem jobb ha nem egyezik meg és beadja a válást? Kérheti-e a közös vagyon felét?

Hirtelen ennyi, kérem valaki segítsen!
Előre is köszönöm!

1. Ameddig a gyerekek általánosságban semmiben nem szenvednek hiányt, addig a kötelezett nem kérdőjelezheti meg, hogy a t.díj végül is mire van költve.
2. A mindenkori igazolt nettó összjövedelem 15-25 százaléka, gyermekenként, valamint mindig meghatároznak egy minimális összeget is melyet minden körülmény közt fizetni kell tudni akár a kötelezett saját kárára is.
3. A megcsalás ok lehet válásra (...) de a közös vagyon elosztásánál nem szempont.

Hogy a vagyonmegosztásnál mekkora összegben egyeztek meg kettőtök dolga, de ha sehogy sem sikerül megállapodni, végső soron a bíróság dönt - azonban ez már egy másik per lesz mely költséges és időigényes.

Külön jegyzem meg: a bíróság nem azt mondja ki, hogy a válásra x vagy y hibájából került sor, nem, hanem hogy a házasság helyrehozhatatlanul megromlott.

monalisa!

1. a legutolsó szakadt cipőben jár, amit még az apja vett neki augusztusban /persze az akkor még új volt :) de azóta persze leamortizálódott rendesen/ bár megígérte, hogy vesz új csizmát, meg kabátot neki ha megkapja a gyerektartást, mert másból nem tudja megoldani...persze nem lett belőle semmi... meg nem kapnak semmi új ruhát sem mondván papa nem fizet eleget! a gyerek mondja is, hogy nincs pénz semmire :(
/persze műkörömre van :-((

2. akkor sajnos igaza van a mamának, hogy elkérheti a fizetése felét?? /akkor is, ha a fizu másik fele nem elég a lakásra, meg a rezsire, meg tartozásra?!/ ugyanis ezzel fenyegetőzik....valami kis méltányosság nem létezik esetleg?

3. ezt értem, ehhez nem is írok :)

KÖSZÖNÖM! :)

A gyámhivatalban kell ill. lehet panaszt tenni, hogy az anya feltételezhetően nem teljes egészében a gyermekre költi a t.díj összegét. És minél gyakoribb a panasz, a bejelentés, előbb-utóbb csak végeznek egy környezettanulmányt., csak ők jogosultak ellenőrizni az ottani körülményeket, egyben meghallgatják a gyermeket is.

Alkalmasint akár egy kilós (= használtruha) boltból is fel lehet öltöztetni a kislányt, és ez végső soron nem kerül olyan sokba. (Még puccos dámát is látni az egyik-másik turkálósban keresgélni, mert alkalmasint ki lehet fogni potom pénzért valami jót.)

A t.díj a kötelezett fizetésének százalékosan annyiad részét teszi ki amennyiben megállapodnak, illetőleg amennyit a bíróság meghatároz.

Minden anya hivatalból és rutinból kevesli a t.díj összegét, és ez vagy valós igény vagy nem, valamint az egyik nő be tudja osztani a keveset is míg a másiknak a sok is kevés lehet...

Az ex-ed tévedésben van abban, hogy a t.díj hivatott fedezni a lakásrezsit valamint az esetleges tartozást stb. stb. is, nem, az csak és kizárólag a gyermek személyes szükségleteit- igényeit szolgálja., az anyának is hozzá kell tennie a sajátjából a megélhetésükre, valamint ott van a családi pótlék stb.

Az állandó követelőzésnek határozott fellépéssel véget vehetsz - állj a sarkadra.

A Családjogi Törvény (csjt) a t.díj dolgával kapcsolatban akként rendelkezik, hogy a kötelezett adott esetben akár a saját kárára is köteles gondoskodni a gyermekéről.

Természetesen a gondozó szülőtől is hasonló az elvárás...

akkor számszerűsítném a dolgot...

az apa attól fél, hogy ha az ex megkapja t.díj címén a fele fizetését azaz 60 ezret, akkor marad 60 ezer Ft-ja, amiből 40ezer csak a lakás törlesztő 35 nm-es lakására... eljött a ruháival, meg 1 tévével, meg egy dvd lejátszóval, meg két kis szekrénykével...

ott hagyott egy alapáron 8 milliós lakást + minden berendezést amit csak el lehet képzelni, hogy a gyerekek semmiben ne szenvedjenek hiányt...összesen ebből kap 2 milliót...

az ex keres 80-90 ezret + családi pótlék + 60 ezer gyerektartást...

összefoglalva szerintetek van esély arra, hogy a bíróság megítéli az 50%os gy.tartást? ugye nincs? vmi kis igazság csak maradt a földön...

Van. A 40% valószínűbb, de van esély 50-re is. Ehhez nem sok köze van annak, ki mennyit keres, annak meg szinte semmi, hogy hogyan osztották el a közös vagyont.

Köszi kbs és a többiek!

akkor még annyit kérdeznék, hogy tegyük fel megállodnak egy pénzösszegben, tehát nem %-ban, ez mennyi ideig érvényes?
van joga az exnek felülbíráltatni az összeget? /ugyanis félő, hogy ha most meg is egyeznek, akkor előbb-utóbb több kell majd, ami normális keretek között érthető is, de hát exet ismerve nincsenek normális keretek :)

A felek abban állapodnak meg amiben csak akarnak ill. amiben tudnak, melyet javasolt írásba is foglalni. Egy egyezséget illik legalább 2 évig változatlanul hagyni - persze időközben adódhatnak előre nem látható váratlan körülmények, melyek miatt a megállapodás utóbb felülvizsgálatra kerülhet.

Írtam már neked, hogy a t.díjra kötelezett akár a saját kárára is köteles a járadékot fizetni - lévén a saját gyerekeiről van szó -, de hogy jobban értsd a szót: nem kötelező egy egész garzonlakást bérelned., ha nem tudod fizetni az ezzel járó költségeket, valamint még valahogy meg is élni, nos ez a te gondod, problémád - a bíróságot nem fogja meghatni.

Tessék vállni másodállást, mellékfoglalkozást, vagyis "hajtsad" magad, és ha az abból származó keresmény netán feketén jut a zsebedbe (sicc), a mindennapos anyagi gondjaid enyhülhetnek - netán a gyerekeknek is fogsz tudni alkalmanként ezt-azt külön is vásárolni.

Továbbá: a 8 milliós közös vagyonból úgy is kijöhetsz, hogy a rád eső részt nem kp. kapod meg az ex-től, hanem az ingatlanból a tulajdoni részedet a gyerekeknek ajándékozod (= nem a nejednek!!!), és ennek fejében a t.díj arányosan kevesebb lesz havonta.
(Fogj papírt-ceruzát, te tudod a gyereke hány évesek most, és számolj.)

„a 8 milliós közös vagyonból úgy is kijöhetsz, hogy a rád eső részt nem kp. kapod meg az ex-től”

Hát, tényleg nem ő kapja. Mert ő nem a volt férj, hanem a... Tényleg, honey, ki is?

Méz, méz, de ez már az ex dolga...

köszi monalisa! :)

értem mire gondolsz, hajtja is magát rendesen, hogy meg tudjon élni, csak hogy persze abból is akar az ex... mer egyenruhás és sok helyre elér a keze, sajna :(

kbs! nem állítottam, hogy én vagyok az apa :) azt hittem ez a nevemből ez kiderült elsőre :) ha számít vmit az apa barátja vagyok, és úgy is írtam mindegyik hozzászólásomban! az alperesről írtam (az apáról) aki bajba jutott és mivel ő nem ért a számítógéphez én írok helyette...sajnálom nem akartam senkit sem félrevezetni!

Én olvastam el végig az "apa" kifejezést., én hittem végig, hogy amikor neki írok akkor az ténylegesen is őneki van címezve - nem pedig egy közvetitő barátnak. Na mindegy.

A lényeg, hogy ha 60 ezer forintja magad az apának - legálisan -, akkor annyiból kell tudnia kijönnie., az elkövetkezendő 10-15 év szoros lesz neki, aztán már a saját pénzénél lesz teljesen.

Próbáljon meg máshová: másik városba költözni - és ezzel együtt ott mielőbb munkát is találni -, akkor az ex keze-szeme nem lesz rajta állandóan...

Már csak azért is bölcs dolog lenne "eltünni" az ex elől, mert ha az apa új párkapcsolatra tesz majd szert, az ex vélem állandóan kellemetlenkedni fog nekik - vannak ilyen bosszú-szomjas nők.

Monalisa!

Azért nagyon szépen megköszönöm, hogy segítségemre siettél, és olyan sokat válaszoltál! :)

azt meg tényleg sajnálom, hogy azt hitted én vagyok az apa, de ha megfigyeled az első hozzászólásomban felperest és alperest írtam, de egyszer sem állítottam, hogy én lennék az... kívülállóként fogalmaztam

„1. a legutolsó szakadt cipőben jár, amit még az apja vett neki”

„tegyük fel megállapodnak egy pénzösszegben”