Válás, vagyonmegosztás

Ha a vagyonmegosztásra vonatkozik a kérdés, akkor megillet mindannak a fele, amit a házassági vagyonközösség fennállása alatt szereztetek - beleértve a bankszámlák egyenlegeit is. Aki arra hivatkozik, hogy valamelydolog különvagyon, annak azt bizonyítania kell, mert a közszerzeményi jelleg mellett áll fenn törvényi vélelem.
(Post festam bölcsesség: az autó vételár felét kár volt átutalni; alkalmas lett volna beszámításra. A gyerektartásdíj viszont nem!)

Ha a gyermekelhelyezésre kérdeztél, akkor az egy ekkora fiúnál már nagyrészt rajta múlik.

Tisztelt ObudaFan és Kovács_Béla_Sándor!

A kérdésem a vagyonmegosztásról szól, igen.
Szeretném tudni, hogy mi az amit követelhetek. Én minél előbb szeretném a lakást értékesíteni de félek attól, hogy mivel a gyermekünk
a feleségemnél marad - hiszen ott érzi otthon magát- ezért a bíróság a lakáshasználatot a feleségemnek ítéli.
Ebben az esetben hogyan és mikor tudom értékesíteni? Nem vagyok tisztában a jogokkal, amelyek engem illetnek.
Ha kérek haszonélvezetet akkor az milyen mértékű lehet?
Hogyan tudom kérni az értékesítést és a vagyon megosztását? Félek évekig nem láthatom a pénzemet, amit a lakásba fektettem.
Én mindent rendben szeretnék elintézni, ezért fizettem ki a gépkocsi árának felét. Természetesen postai csekkel tudom majd bizonyítani.
Én közös megegyezéssel szeretnék elválni de sajnos a feleségem azt mondja, hogy csak a válás után vihetem el azoknak az ingóságoknak a felét amelyben
előzetesen megegyeztünk.
Jogilag ezt megteheti? Mikor vihetem el ezeket az ingóságokat? Most ezeket ő használja.
Előre is köszönöm a segítségeteket és maradok továbbra is tisztelettel,

Erik01

„mivel a gyermekünk
a feleségemnél marad ezért a bíróság a lakáshasználatot a feleségemnek ítéli.”
Azt eléggé biztosra veheted.

„Ha kérek haszonélvezetet akkor az milyen mértékű lehet?”
0. Milyen jogcímen kérnél haszonélvezetet? Tulajdonos vagy, csak éppen semmire nem mész vele, mert a használat jogát a másik félnek ítélik. Még használati jog megváltást sem kérhetsz, hiszen a lakást önként, a visszatérés szándéka nélkül hagytad el.

A lakásingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése egy másik kérdés. Hacsak nincs mégegyszer annyi közös vagyonotok, mint a lakás értéke.

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

Mikor adhatom el a lakást? Mikor kezdeményezhetem jogilag? Ha a gyermekünk felnőtté válik és elhagyja az ingatlant, akkor is a feleségem használhatja?
Nekem 50% tulajdonom van benne. Hol itt a pénzem?
A feleségem többször megkért, hogy hagyjam el a lakást. Én nem önszántamból mentem el.Azért mentem el mert el akartam kerülni az állandó vitákat. Az elmúlt két évet közös lakásban de külön szobában töltöttük, éltük.
Nem kellene neki fizetni számomra haszonélvezetként a lakás értékének a 30%-nak a felét?
Előre is köszönöm, hogy megtisztelsz a válaszoddal,

Erik01

Az egész lakást soha nem adhatod el, a tulajdoni hényadot bármikor - de nem valószínű, hogy találsz rá vevőt a feleséged használati jogával terhelten.

Már mondtam: szerintem önként távoztál. Ha tudod bizonyítani az ellenkezőjét, akkor követelheted a használati jog megváltását.

„Az elmúlt két évet közös lakásban de külön szobában töltöttük, éltük.”
Ezt inkább ne hangoztasd. Ha ugyanis az utóbbi két évben már nem állt fenn a házassági vagyonközösség, akkor a bankszámlája ezen idő alatti növekménye az ő különvagyona.

Tehát a közös megegyezés lenne csak amivel eladásra bírhatnám?
Még akkor sincs esélyem, ha a távozásra levélben kért meg amit a bíróságon felmutathatnék?
Köszönöm előre is,

Erik01

Megkért. Te pedig teljesítetted a kérést. Ezt a köznyelv is önkéntes teljesítésnek mondja.

Tisztelt ObudaFan!

Szeretném kérni a te véleményedet is az esetemről, lehetőségeimről.

Annyit tennék még hozzá, hogy a külön szobában és közös lakásban töltött két év alatt én fizettem minden családi költséget és ezért halmozódott fel a feleségem számláján a pénz.

Őszinte tisztelettel,

Erik01

Erik01

Legjobb lenne ha a feleséged magához tudná váltani a tulajdoni részedet - hitelt tán ő is felvehet -, és onnantól vagyonilag függetlenek lennétek egymástól - anya és fia lakná tovább a lakást.

Persze előbb az előzőekben felvett hitelt rendeznetek kell, különben a bank nem járul hozzá a nejed önálló hitelfelvételéhez.

Vagy a srác nagykorúságát követően kezdeményezed a bíróságon a jelen közös tulajdon megszüntetését, és ha sehogy másképp - a lakás kényszerárverezési értékesítése...

De legjobb lenne ha valamiképp meg tudnátok egyezni a lakás dolgában - a pereskedést és annak nem kevés költségvonzatát elkerülendő.

Azt próbáld tudatosítani a feleségeddel, hogy végtelen időkig még ő sem ülhet a te vagyoni értékeden.

Monalisa
laikus hozzászóló

A lakáshitel és a lakásrezsi 2 éve általad fizetett összege utóbb felezendő, ha nem teljesít, bíróságon követelheted tőle, illetőleg beszámításra kerülhet a vagyoni értékébe.

Tisztelt monalisa1!

Köszönöm szépen a jó tanácsodat! Örülök neki, hogy írtál! Jó tudni, hogy legalább a nagykorúság után kezdeményezhetek valamit én is!
Eddig csak negatívumot kaptam! A bérem 20%-át mínusz lakástörlesztő részlet felét adom fel neki csekken. Remélem jól cselekszem. Tudom, hogy ő lakik a lakásban de mivel a tulajdon feleződik ezért levonom az összeget a tartásdíjból.
Ugye ezzel helyesen cselekszem? Vagy nem szabadna levonnom?

Természetesen helyes, hogy a lakáshitel őt terhelő részét valamint a rezsiköltséget nem te fizeted - jól is néznénk ki.

Az más kérdés, hogy remélve a saját részét meg hozzáteszi a mindenkori befizetni valókhoz.

Ami a lakás esetleges 2-3 év múlva történő eladásának dolgát/gondolatát illeti, a Családjogi Törvény akként fogalmaz: egy nagykorú gyermek lakhatásáról a szülő már nem köteles gondoskodni - szélsőséges eset, de így van.

A feleségedet ne szólíthatod fel távozásra hiszen tulajdonostárs, de a srác mehet akár albérletbe is - vagy magadhoz veszed, és ekként a lakáseladásnak már nem akadálya az ottlakó gyermek.

A t.díj dolga: te abból NEM vonsz le semmit - téves elgondolás.

Ha szélsőségesen akarnék fogalmazni: a saját tulajdoni részedet a fiadnak ajándékozhatod (...), ezzel a további t.díj fizetés alól mentesülhetsz. Ha netán...

Egyébként egy 16. életévét betöltött fiatal már dönthet arról, hogy esetleg a másik szülőnél akar a továbbiakban lakni - a gyémhatóság hozzájárulásával. Ebben az esetben a t.díjra kötelezettnek haladéktalanul kezdeményeznie kell a bíróság felé a gyermekelhelyezés megváltoztatását, valamint a t.díj fizetés megszüntetését, illetve onnantól fizesse a másik szülő...

Csak leírtam.

Tisztelt monalisa1!

A közös gyermekünk legalább 2 naponta több órát tölt nálam - titokban. Én fizetek havonta 50000 Ft gyermektartást. Kérhetem, hogy a fizetésem 15%-át tiltsák csak, mert én szeretném a további 5%-ot költeni a gyermekemre? Természetesen számlákkal igazolnám.
Köszönöm előre is,

Erik01

Sajnos az elképzelés nem valósítható meg. Az egyszer már megállapított t.díjat a bíróság csak akkor módosítja, ha igazoltan csökkent volna a kereseted, vagy újabb saját gyermekről kellene gondoskodnod.

Abban azonban megállapodhattok az ex nejeddel, hogy az 50 ezer forintból ESETLEG visszaad neked havi bizonyos összeget, amiből a sráccal elmentek szezonálisan vásárolni stb. - elszámolással.

Ha ez nem működne (...) akkor sajnos nincs más, mint továbbra is plusz kiadásként költeni a fiadra.

A t.díj felhasználását csak a gyámhatóság jogosult ellenőrizni.

Tisztelt monalisa1!

A tartásdíj még nincsen megállapítva mert még nem voltunk bíróságon.
Ebben az esetben kérhetem, hogy csak 15%-ot fizessek?
Én szeretném a fennmaradó összeget a gyermekemre költeni.
Létezik ilyen? Megállapodhatok így a feleségemmel?
Elfogadja ezt a bíróság a közös megegyezéskor?

Előre is köszönöm válaszod,

Erik01

Ha még nem voltatok bíróságon, akkor egyelőre fizess belátásod szerint.

Ha a feleségednek nem elég, majd kérni fogja a bíróságtól a t.díj megállapítását.

„Én szeretném a fennmaradó összeget a gyermekemre költeni.
Létezik ilyen? Megállapodhatok így a feleségemmel?
Elfogadja ezt a bíróság a közös megegyezéskor?”

Ennyire nem konkrétan nem valószínű, mert ez így nem kikényszeríthető.

A történet eleje, amit egyszer már itt leírtam, akkor még csak a válás volt a téma, csak azért irom le mégegyszer ezt is,hogy még tisztább legyen a kép.

3 hete mondták ki a válásomat, amiről a határozat még nem érkezett meg, tehát még nem jogerős.
Azóta jogerős, nem fellebbeztem.
Mai jó magyar gyakorlatnak megfelelően a bejelentett bérem nem takarja a teljes valóságot, amit a feleségem a tárgyalásom alatt többször felhozott. Lényeg a lényeg a bíróság 3 gyerek után 120 000 Ft gyerektartásra kötelezett, a bejelentett nettó 90000,– Forintos fizetésemből. Ezenkívül a családi ház amiben élünk, eddig alsó szinten a szüleim, felső szinten mi voltunk, most pedig a ház emeleti szintjét a ház eladásáig kizárólagosan használhatja. Én leköltöztem a szüleimhez, de várható, hogy lassan elköltözök a házból.
Már azt hittem lassan kialakul minden. Nem kivánnék fellebbezni, a gyerekek érdekében elfogadom az itéletet, mely 100%-ban az, amit a feleségem keresetében beadott. De ezzel Ő nem járt jól, igy elesik több szociális juttatástól.
Röviden a problémám annyi, hogy semmiféle rezsit nem hajlandó fizetni a házból.
Én átutaltam a gyerektartást, és az eddigi gyakorlatnak megfelelően kiszámoltam a rá eső rezsiköltséget, ami igy is kevesebb, mert a ráeső résznek a felét, eddig is kifizettem, és ez az elszámolás is ennek a gyakorlatnak felelt meg.

Jelenleg felszólítólevelet küldözgetek neki, a füle botját sem mozdítja.

az új problémám:
A házat nem tudjuk eladni, és ezért be akarja adni a vagyonközösséget megszüntető pert.
Hitelt nem fogok felvenni, hogy kifizessem (miből is tenném) nem nagyon marad más, mint a végén elárverezik a házat.
szüleim 60%, ex 20%, én 20%-ban vagyok tulajdonos.

Mi lehet egy ilyen pernek a vége?
A gyerekek miatt elvehetik a házat?
Mi lesz a nagyszülőkkel?
A gyerekeknek szerintem ez a legjobb megoldás. Én nem vagyok ott, ők élhetnek nyugodtan.
Gyámhatóság mit szól ehhez, ha az árverezés végén egy tanyát nem bír venni.
Szívesen venném egy ügyvéd válaszát, és fel is keresném.

Megoldás többféle is lehet. Elképzelhető, hogy ez a többszintes ház a tulajdoni arányoknak megfelelően társasházzá alakítható. Ha pedig nem a tulajdoni arányoknak megfelelően, akkor valaki valamit ráfizet.
Elképzelhető, hogy árverezik az ingatlant. Ebben az esetben az, akinél a közös gyermekek el vannak helyezve, igényt tarthat a ti 40%-otok vonatkozásában a további bentlakásra, vagy cserelakásra, és arra, hogy ennek értékcsökkentő voltát ti ketten együtt viseljétek a közös kiskorú gyermekre tekintettel.
Elképzelhető, hogy valamelyikőtök megváltja a többiektől a tulajdoni hányadát, de ebben az esetben is, akinél a gyermekek el vannak helyezve, az - tulajdonosként, vagy nem, de - a lakást használhatja tovább, mégpedig úgy, hogy a megváltás esetén is ti mindketten viselitek a bentlakás értékcsökkentő voltát.
A rezsiköltség, ha a már lefolyt perben arról nincs rendelkezés, akár a közös tulajdon megszüntetési perben, akár külön perben is érvényesíthetőnek tűnik.

Szeretném megtudni hogy mit lehet tenni ha: anyukám 2003-ban elvált második férjétől,de még azóta sem sikerült kirakni a lakásból amihez semmi köze,mivel anyám azt a lakást még az első férjével közösen épített.most 1 hónappal ezelőtt az első férj részét megvette a nővérem,így most anyukám és nővérem a tulajdonos.A gond az hogy a bíroság ugy lezárta a válást hogy a lakással kaspcsolatba nem határozott(lakáskiürítés)A válás után ügyvéd által is és azóta többször is fellett szólítva hogy hagyja el a lakást mivel a tárgyaláson Ő is nyilatkozta hogy a lakáshoz semmi köze az ingóságaira nem tart igényt.(még jó mivel az "ingóságok"azok a dolgok amit az helyett vett amit elötte összetört.)2 hete felszólította anyám hogy vigye el a cuccait nem történt meg.Tegnap összepakoltuk a cuccait és elvittük az anyjához.Erre Ő feljelentett minket hogy elvittük a dolgait és hogy kizártuk a lakásból.Azt mondja neki joga van a lakásba lenni és hogy akkor megy el ha kifizetjük vagy adunk neki egy másik lakást.De én ugy tudom ezt akkor kérhetné ha lenne része a lakásba,de nincs,nem tulajdonos.Söt amig a nővérem nem vette meg a lakás másik részét anyukámnak albérleti díjat kellet fizetni,abba sem fizetett semmit.Azt szeretném tudni mit lehet tenni azon kívül hogy elinditunk egy pert lakáskiürítésre(amit addig húz el amig akarja)? van-e neki valami joga követelni bármit ha semmi köze a lakáshoz azon kivül hogy kiderült hogy anyukám aláírása nélkül bejelentkezett ide itt nincs tulajdona?

Nem kell tulajdonosnak lennie. A perben döntést kellett volna kérni a lakáshasználatról is.

Akkor semmit nem tudunk csinálni addig amig a bíróság kinem rakja?Azt nem veszik figyelembe hogy a számlákat nem fizeti lakáshasználati díjat nem fizet?Akkor is joga van a lakáshoz holott semmi köze hozzá? És valami jogszabály alapján nem lehet kérni hogy a per alatt már ne lakhasson itt?

Azt csinálhatjátok, hogy kéritek, hogy a bíróság ideiglenes intézkedésben határozzon arról, hogy ő hagyja el a lakást.

„holott semmi köze hozzá?”

ON Elemi ismeretek a házasság jogából (gyorstalpaló)
Hogy semmi köze hozzá, az erős túlzás. Ugyanis édesanyád volt házastársáról van szó, akinek adott esetben nem csak az utolsó közös lakás használatára, hanem még arra is joga lehetne, hogy édesanyád tartásdíjat fizessen neki.
OFF Elemi ismeretek a házasság jogából (gyorstalpaló)

ON Prédikáció
A házasság már csak ilyen. Több annál, hogy "máma összebútorozunk, hónap széjjel".
Azért aztán van is egy csomó olyan vonatkozása, amelyet a jog nem vagy csak nagyon korlátozottan tud kezelni. Lásd pl. Aladár esetét, aki arra panaszkodik (vagy azzal dicsekszik - fakultatív), hogy a volt felesége nyolc év után még mindig zaklatja; esetleg szegény Tamás-t, aki már valóban méltó a shakespeare-i druszája nevére.
OFF Prédikáció